digitalizáció

A hazai nonprofitok alaposan lemaradtak a digitalizáció területén. A forráshiány mellett a vállalkozói attitűd hiánya is komoly problémát jelent; jó hír, hogy átgondolt tervezéssel, és néhány ingyenesen vagy jelentős kedvezménnyel elérhető szolgáltatás rendszerbe állításával ezek a folyamatos pénzszűkében lévő szervezetek is modernizálhatják a folyamataikat. A digitalizációval foglalkozó szakemberek szerint a modern informatikai megoldások adoptálása hatékonyan támogathatja a hasznos társadalmi-környezeti ügyeket képviselő nonprofit szervezetek munkáját. A nonprofitok sokkal inkább ki vannak téve a külső forrásoknak, externáliáknak – például az adományozóiknak, az állami, önkormányzati és európai uniós forrásoknak, az önkénteseik rendelkezésre állásának –, mint a forprofitok, ami kedvezőtlen feltételek mellett – gondoljunk csak az elmúlt években tapasztalható erős inflációs nyomásra – rendkívül negatívan befolyásolhatja a működésüket. Ezen a kiszolgáltatott helyzeten segíthet a korszerű IT-megoldások rendszerbe állítása, hiszen ezek a rendszerek: Jelentősen javíthatják, erősíthetik a szervezeti kultúrát (pl.: digitális kérdőívek, adatgyűjtés segítségével) Megkönnyíthetik a menedzsmentet és a munkaszervezést (pl.: az olyan csoportmunka-platformok, dokumentum- és projektmenedzsment eszközök használatával, mint a Slack, a Trello, a Google Workspace, a Dropbox vagy a Onedrive) Hatékonyabb, gördülékenyebb belső kommunikációt szavatolnak (Teams, Skype, Google Meet, Zoom, Calendly stb.) A közösségi média-megoldások, online tartalomszerkesztő- és publikáló felületek (mint pl.: a Wordpress), hírlevél-küldő alkalmazások segítségével jelentősen javíthatják a külső kommunikációt A titkosított felhőalapú megoldások segítségével biztonságosabbá tehetik az érzékeny adatok kezelését Leegyszerűsíthetik a pénzügyi folyamatokat és a szerződések hitelesítését, kezelését Hatékonyabb fundraising-tevékenységet tesznek lehetővé Megannyi kézzelfogható, könnyen átlátható előny: ennek ellenére – ahogy a vonatkozó kutatásokból is kiderül – Magyarországon csak kevés nonprofit szervezet él a digitalizáció nyújtotta lehetőségekkel. Hogy miért? A pénz – pontosabban a pénz hiánya – miatt; legalábbis a megkérdezett szervezetek vezetőinek többsége ezt hozza fel fő érvként. A kulcsszó: takarékos fejlesztés Nyomós érv – de érdemes megvizsgálnunk, hogy valójában mennyire megalapozott. Tény, hogy az informatikai fejlesztések jó része költségigényes: az infrastruktúra bővítése (pl.: új számítógépek, okostelefonok, hálózati eszközök beszerzése), a drága előfizetéses szoftverek licenceinek megváltása, a profi informatikai szolgáltatások (pl.: a CRM-rendszerek) díja valóban jelentős összegeket emészthet fel. De az is tény, hogy ezekre a termékekre és szolgáltatásokra elsősorban a jelentős munkavállalói tömeget, szerződéses partnereket, beszállítói láncokat megmozgató, számtalan összetett vállalatmenedzsment-folyamatot összefogni kénytelen forprofit nagyvállalatoknak van szüksége; az olyan, jellemzően kisebb és épp ezért rugalmasabban irányítható szervezetek, mint a nonprofitok, ingyenesen vagy rendkívül kedvezményes áron elérhető megoldásokkal is kiválthatják őket. Okos fejlesztéssel nagymértékben áramvonalasítható, hatékonyabbá tehető ezeknek a szervezeteknek a működése. Erre a témakörre már külön buzzword is született: ez a “frugal innovation” (takarékos fejlesztés), amelynek lényege, hogy az erőforráshiányos szervezetek számára is elérhetővé tegye a folyton fejlődő informatikai megoldások előnyeit. Megfizethető innováció A frugal innovation lényege, hogy költséghatékony módszerekkel tegye versenyképessé a szervezeteket. “A frugal tech megfizethetővé teszi az innovációt” – írja a 2023-as Világgazdasági Fórum (World Economic Forum – WEF) online fórumában publikált cikkében Phil Rowley, az OMG UK médiavállalat jövőkutatással foglalkozó üzletágának vezetője, aki az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) 2014-es Mars-expedícióját hozza fel példaként (talán nem véletlen, hogy a takarékos fejlesztésre külön hindi szó is van: “jugaad”), amely a NASA hasonló küldetésének töredékébe (671 millió dollár helyett csak 74 millió dollárba) került, nem kis részben azért, mert az ISRO számos újrahasznosított technológiát vetett be a misszió során. Rowley szerint a jugaad-szemlélet három alapvetése: A laterális gondolkodásmód: a fennálló problémára adott formabontó, kreatív válaszok megtalálása Az újrafelhasználás, újrakombinálás és reciklálás: a rendelkezésre álló technológia, ötletek és megoldások “átvariálása” úgy, hogy az aktuális problémákra is megoldást nyújtsanak És a tudásmegosztás: a szervezetek közötti tapasztalatok megosztása, és az egyes területek szakértőinek megszólítása, bevonása “Földtől elrugaszkodott gondolkodás” – mondhatnánk az indiai Mars-szondára gondolva; de valójában korántsem az, hiszen az ISRO által alkalmazott fejlesztési filozófiát a szűkös költségvetésből gazdálkodó nonprofit szervezetek is remekül hasznosíthatják. Nem minden pénzkérdés A digitalizáció számos olyan problémára megoldást jelenthet, amelyek jelentősen megnehezítik a nonprofit szervezetek életét. A technológiai megoldások révén a szervezetek időt, erőforrásokat és pénzt takaríthatnak meg, potenciális új donorokat, adományozókat, önkénteseket találhatnak, és hatékonyabban kommunikálhatnak a célcsoportjaikkal is. Az alábbiakban szeretnénk bemutatni néhány olyan rendkívül hatékony, komoly versenyelőnyöket kínáló szolgáltatást, amelyek ingyenesen vagy kedvezményes áron hozzáférhetők a civilek számára. A Számlázz.hu a magyarországi nonprofit szervezetek számára ingyenesen elérhetővé tette profi szolgáltatáscsomagját, benne a QUICK pénzügyi alkalmazást is, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók egy helyen, egyetlen online felületen keresztül kezeljék a számláikat, az utalásaikat, a szállítói és vevői kintlévőségeiket, valamint a bér- és adófizetési kötelezettségeiket. A felhőalapú CRM-szoftvereket (ügyfélkapcsolat-kezelő rendszereket) fejlesztő Salesforce térítésmentes megoldásokat kínál a nonprofitoknak. Nemcsak a cég “fapados” CRM-rendszeréhez férhetnek hozzá, hanem azokhoz az MI-alapú analitikai megoldásokhoz is, amelyek a donoradatbázisok elemzésével rendkívül hatékonnyá tehetik az adománygyűjtést, fundraisinget. A sokak által kedvelt csoportmunka-alkalmazást, a Trellót fejlesztő Atlassian 75 százalékos kedvezményt nyújt a kormányok által nem támogatott, kereskedelmi tevékenységet nem végző, politikailag nem elkötelezett nonprofitoknak. A világ egyik legnépszerűbb üzleti kommunikációs, ill. csoportmunka-palformját üzemeltető Slack az Atlassianhez hasonló feltételek mellett ingyenesen, vagy igen jelentős (85 százalékos) kedvezménnyel kínálja felhő-alapú szoftvereit az akkreditált nonprofit szervezeteknek. Az online űrlapok, digitális kérdőívek fejlesztésével foglalkozó Typeform szintén jelentős (40-50 százalékos) kedvezménnyel támogatja a nonprofit szervezeteket. (Ezeket a kedvezményeket egyébként a civilek mellett a diákok és a pedagógusok is igénybe vehetik.) A világ legnagyobb online üzleti közösségi hálózata, a Linkedin ingyenes illetve rendkívül kedvező áron kínált szolgáltatásokkal várja a nonprofitokat. A cég megoldásai a kapcsolattartáson és kommunikáción kívül az új munkavállalók toborzását, a továbbképzéseket, tudás- és képességfejlesztést, a fundraisinget és a márkaépítést is hatékonyan támogatják. A Magyarországon a NIOK partnereként működő Techsoup fejlesztési programja keretében rendkívül kedvezményes áron kínálja olyan nagynevű gyártók termékeit a nonprofitoknak, mint az Adobe, a Microsoft, az Intuit, a Cisco vagy a HP. A cég az IT-infrastruktúra fejlesztéséhez szükséges tudással, és olcsón beszerezhető felújított informatikai eszközökkel – laptopokkal, tabletekkel, okostelefonokkal is segíti a fenntartható társadalom kialakításáért dolgozó szervezeteket. Ahogy a fenti példák is mutatják, a nonprofit szervezeteknek nem kell feltétlenül komoly költségekbe verniük magukat ahhoz, hogy a legújabb technológiai fejlesztések segítségével fenntarthatóbbá és hatékonyabbá tegyék a működésüket. Elegendő, ha kreatív és átgondolt módon közelítenek a problémákhoz, és a "forprofit világból" átemelt vállalkozói attitűddel, egy jól kidolgozott, hosszútávú és skálázható megoldásokat hadrendbe állító stratégia mentén menedzselik a szervezetük működését.