Mi köze Napóleonnak az ESG-hez és a felelős vállalatirányításhoz?

A felelős irányítás birodalmak sorsát döntheti el. És cégekét – nem véletlen, hogy a kkv-ktől a Tesla-hoz hasonló globális vállalatóriásokig kiemelt szempontnak kellene tekinteni az ESG harmadik lábát. Faluvégi Balázs írása.

Bonaparte Napóleon született vezető volt. Még 20 éves sem múlt, amikor hadnagy lett, és 23 évesen már századosként szolgált a hadseregben. Az akkoriban igencsak turbulens francia történelem során egyszer ugyan menekülnie is kellett, még börtönben is volt, mert éppen a belviszályok rossz oldalán állt, de katonai zsenialitását hamar felismerték és gyorsan hadvezérré lépett elő. Több sikeres csatát vívott Olaszországtól Egyiptomig, hatalmas népszerűségre tett szert, miközben otthon a franciák belefáradtak az egymásban elbukdácsoló forradalmakba, valamint a szegénységbe, és egy erős vezetőre vágytak. 

Napóleon személyében meg is kapták, aki egy államcsíny révén átvette a hatalmat az ország felett. Mivel Franciaországnak továbbra is számos ellensége volt Európa-szerte és azon túl is, akik a fogukat fenték a meggyengült nemzet láttán, vélhetően éppen egy kiváló hadi stratégára volt szükségük. A fiatal vezér ezen a téren remekül egyensúlyozott, ha kellett, békét kötött és felkészült a következő hadjáratra, ha kellett, könyörtelenül lecsapott az ellenük szervezkedő koalíciókra, szinte minden csatáját megnyerve. Azt kevesen tudják róla, hogy eközben otthon olyan sikeres reformokat vezetett be, ami megalapozta a modern Franciaországot, legyen szó alkotmányról, államigazgatásról, oktatásról, gazdaságról. 

A népszerű és legtöbbször győztes vezető azonban elkövetett egy hatalmas hibát, ami rengeteg ember halálához, Franciaország meggyengüléséhez, és végső soron saját bukásához is elvezetett. Hadseregével célba vette az egyetlen országot a kontinentális Európában, ami még nem tartozott a befolyási övezete alá: Oroszországot. A hadjárat során egyetlen fontos csatát sem vesztett, végül mégis csúfos, történelmi vereséget szenvedett. A francia sereg ugyanis nem bírt a borzalmas távolságokkal, a felperzselt földekkel, és a szörnyű időjárási körülményekkel. Egészen megdöbbentő adat, hogy csak minden 25. (!) katona tért vissza élve a végtelen orosz pusztákról. 

Hogyan lehetséges, hogy Napóleon, minden idők egyik legzseniálisabb hadvezére, ekkora hibát követett el? 

A kulcs a felelős irányításban keresendő. Nevezetes és szimbolikus esemény, amikor Napóleon a saját fejére helyezte a koronát, császárra kinevezése során. A franciák legismertebb vezére lényegében egy diktatúrát vezetett be saját hazájában, amelyet teljes mértékben a saját személye köré épített. Az összes fontos posztra saját korábbi katonáit nevezte ki, a bábállamokban pedig rokonaiból lettek kiskirályok. A döntéseit saját tudására és intuíciójára alapozta, csak egy szűk kör véleményét kérte ki, és az idő múlásával egyre inkább bezárkózott. Tulajdonképpen még az orosz hadjárat logisztikai veszélyeit is felmérte, tett is valamennyit ellene – például raktárak és útvonalak létesítésével – de ez nem bizonyult elegendőnek. Napóleon annyira meg volt győződve a saját igazáról, hogy az érintettek véleményét, érdekeit ritkán kérte ki, megfelelő fékeket és ellensúlyokat a diktatúra jellege miatt nem épített bele a rendszerbe.

Pedig a felelős irányítás, így a felelős vállalatirányítás (Governance) is éppen erről szól. Ez az ESG harmadik, “G” betűje, amelyről méltánytalanul kevés szó esik, pedig a statisztikák egyértelműen kimutatják, hogy a pénzügyi teljesítményben ennek van a legnagyobb szerepe, és ha ez a terület rendben van, akkor sokkal jobb az esély az “E” és “S” betűk, vagyis a társadalmi- és környezeti tudatosság miatt az ottani kockázatok kezelésére is. Az S&P 17 év alatt gyűjtött adatai szerint a Governance teljesítmény alapján besorolt legfelső és legalsó 20%-ba tartozó vállalatok között 1,67% éves árfolyamnövekedés előny van, önmagában ez pedig ekkora időtávon már egyharmaddal nagyobb gazdasági érték teremtését jelenti. 

Sőt, a helyzet még ennél is élesebb. Ha valaki tartósan és nagyon nem figyel oda a Governance tényezőire, akkor a cége bukását kockáztatja. Senki sem tévedhetetlen, még a leghatékonyabb vezetők sem, és ahogyan Napóleon és Franciaország esetében is, egyetlen rossz döntés miatt kártyavárként omolhat össze minden, amit évtizedek alatt felépítettek. Nem véletlen, hogy ezt a kifejezést használtam: a jó vállalatirányítás olyan, mint az erős alap és szerkezet az épületeknél, csak itt a döntési folyamatoknál. Minden egymásra épül, a teher számos ponton kerül elvezetésre, figyelembe veszi a környezeti feltételeket és nincs olyan rész, aminek a kiesése az egész rendszer összeomlásához vezetne. 

Milyen tipikus elemei vannak a felelős vállalatirányításnak? A Governance általában egy bonyolult rendszer, de néhány fontos példát érdemes kiemelni: 

  • Kikből állnak a vezető testületek, ebben szerepelnek-e olyan érintettek, mint a munkavállalók, beszállítók, egyéb partnerek. Világos, hogy egy KKV esetén gyakran még igazgatóság sincs, nemhogy más bizottság, de a tulajdonosoknak itt is törekednie kell arra, hogy a saját vélt tévedhetetlenségén túllépve formális módon is bevonja a stakeholdereket a döntéshozatalba. 
  • Van-e független tagja ezeknek a testületeknek. Egy tőzsdei cégnél ma már bevett gyakorlat, hogy teljes mértékben “külsős”, de magas tudással és tapasztalattal rendelkező tagok vannak az igazgatóságban. A Richter gyógyszergyár erre kiváló példa, ahol számos nem a cégnél dolgozó vagy vele üzleti kapcsolatban álló, de több évtizedes gazdasági, vezetői tapasztalattal rendelkező tag van, legyen szó volt MTA elnökről, jogászról, akár orvosról és szociológusról. Ők mind-mind egyedi perspektívával rendelkeznek, ami felfedhet olyan kockázatokat, amit belülről nem feltétlenül lehet észrevenni. 
  • Nem alakult-e ki belterjesség a cég vezetésében. Ahogy Napóleon esetén a rokonait és katonatársait érintő kinevezéseknél, szintén vörös zászló, ha egy cégnél a családtagok jelennek meg fontos pozíciókban. Erre jó példa a más területen egyébként nagyon jól teljesítő Tesla, ahol Musk az eleve túlságosan egyszemélyi vezetést még a testvére igazgatóságba emelésével is megfejelte. A hasonló lépések több okból is veszélyesek, hiszen kevésbé biztos, hogy megvan a megfelelő szakmai kompetencia, az önálló döntések, nem is beszélve arról, hogy személyes ellentétek is bezavarhatnak a képbe. Persze egy családi vállalkozásnál az természetes igény, hogy hajlandóság esetén a következő generációnak adják át a stafétabotot, ilyen esetekben a fokozatosságot érdemes szem előtt tartani. 
  • Megfelelő minőségű belső szabályozás, ami kizárja a korrupció lehetőségét a szervezeten belül. A kulcs itt mindig a transzparencia, vagyis lehetőleg teljesen nyilvánosan, de akár csak a szervezet tagjai számára elérhető módon minden fontos szerződés, azok paraméterei láthatóak legyenek és senki ne hozhasson egyedileg döntést például komoly mértékű beruházásokról, mindig betartva a több szem többet lát elvet. A KKV-k esetén nagyon gyakran fordul elő, hogy bizalmi alapon történnek kinevezések, és viszonylag gyorsan egy-egy részlegvezető kezébe túl nagy hatalom kerül, őket a szimpátia miatt senki sem ellenőrzi. Egy erős tulajdonosi kör mindig tesz olyan rendelkezéseket a rendszerbe transzparens módon, ami az egyedi döntéseket kellő szinten ellenőrzi. 
  • Beszállítók felé történő elvárások meghatározása és ellenőrzése. Gyakran fordul elő, hogy egy ismert vállalatra egy beszállítónál – tudott vagy nem tudott módon – meglévő hiányosságok, visszaélések rájuk ütnek vissza. Erre az egyik legismertebb példa az Apple és fontos partnere a távol-keleti Foxconn, ahol bő tíz éve a gyártósorok melletti munkások olyan rossz körülmények között dolgoztak, hogy többen is saját kezükkel vetettek véget életüknek. A jó Governance megelőzi az ilyen eseteket, magas, leírt elvárásokat szab meg, és szigorú módon ellenőrzi a beszállítókat.    

Még a legjobb, legokosabb vezetők is hibáznak olykor olykor, aminek a következményei véglegesek lehetnek, ezt láthattuk Napóleon esetén is, aki hiába volt minden idők egyik legjobb hadvezére, mégis belebukott a saját tévedhetetlenségébe. Az ESG mögötti rendszer és indikátorok egyre kevésbé a green- és social washing bűvkörében élnek (a kommunikáció sajnos helyenként még eléggé), így kevéssé valószínű, hogy a cégek vezetése és a tulajdonosok be fognak csapni másokat, de leginkább önmagukat. 

Faluvégi Balázs 25 éve van jelen befektetés-szakmai területen, és több mint tíz éve foglalkozik etikus befektetésekkel, illetve a Környezetre (Environment), Társadalomra (Social) és Felelős Vállalatirányításra (Governance) vonatkozó ESG elemzéssel. Társ-alapítóként startupjával elnyerte a BBVA nagybank globális versenyén a Legjobb Fintech a Fenntartható Pénzügyekért díjat. Megoldásaival és tanácsaival segítette többek között az egyik legismertebb hazai pénzintézetet, a régió egyik legnagyobb energiavállalatát, illetve az egyik legelismertebb magyar egyetemet ESG fejlesztésben. Blue Valew néven ezen a területen, saját, mindent átfogó módszertan alkotott meg. A számos tőzsdei cégnek és KKV-nak ESG tanácsadást és zöld finanszírozást elősegítő Stradamus Zrt. tanácsadó testületének a tagja.  

Hasonló cikkek

#Jógyakorlatok #Lakhatás #Nonprofitoknak #Vállalatoknak

A service design eszközeit a 33. Zöld Országos Találkozó megszervezésében is bevetették

Szerzőnk, Áth-Horváth Zsóka facilitátorként a zöld szervezetek éves találkozójának idei házigazdája, a Humusz Szövetség munkáját segítette. A CX-fókuszú journey mapping folyamat célja a látogatói élmény optimalizálása – és ezáltal a résztvevők zöld ügyek iránti elkötelezettségének, lojalitásának erősítése volt. Ahogy arról a Hello Nonprofit is beszámolt, idén 33. alkalommal rendezik meg a környezet- és természetvédő civil szervezetek éves szakmai találkozóját, a Zöld Országos Találkozót. A május 24-26. között Nagykovácsiban, a Teleki-Tisza-kastélyban és az azt körülölelő, impozáns parkban tartott rendezvénysorozat szervezőinek célja, hogy a régóta aktív szervezetek és hűséges támogatóik mellett új társadalmi csoportokat és a vállalatokat is megszólítsák. Azt remélik, hogy a rendezvény alatt szerzett élmények, benyomások erősíteni fogják a látogatókban a zöld civil szervezetek iránti elköteleződést és lojalitást. A szervező Humusz Szövetség munkájában service design tanácsadóként én is részt vettem: a célunk az volt, hogy a journey mapping eszközeinek segítségével megtervezzük és a különféle célcsoportok igényei szerint optimalizáljuk a látogatói élményt. A hosszútávú lojalitást és elköteleződést nagyban erősítheti a látogatói/ügyfélutak tervezése, hiszen lehetővé teszi, hogy betekintést nyerjünk, a látogatók hogyan reagálnak a különféle programokra és szolgáltatásokra. Az ügyféltapasztalat (customer experience – CX) közvetlenül befolyásolja a résztvevők elégedettségét, ezért a látgatói élmény megtervezésekor fontos, hogy mindig az ügyfél – ez esetben a vendég – szemszögéből nézzük és vizsgáljuk az egyes érintkezési pontokon történő interakciókat. A Humusz Szövetség szakembereivel egy CX-alapú journey mapping workshop keretében kétszer másfél órás blokkokban közösen határoztuk meg azokat az érintkezési pontokat (touchpoint), amelyeken keresztül a látogatók a találkozó helyszínére érkezve kapcsolatba lépnek a rendezvénnyel és a szervezőkkel. Merza Péter, a Humusz Szövetség alelnöke és oktatási vezetője és Asztalos Noémi, a szervezet közösségi oktatásvezetője (Fotó: Áth-Horváth Zsóka) A felhasználói/látogatói tapasztalatok megértése beazonosíthatóvá teszi azokat a belső folyamatokat, amelyek befolyásolják, alakítják a látgatói élményt. Ezáltal láthatóvá válnak azok az interakciók, amik problémát, kihívást, kellemetlenséget jelenthetnek a vendégek számára. Ha egy vendéget valamelyik érintkezési ponton negatív élmény ér, és ezt nem tudjuk megfelelő módon ellensúlyozni vagy elhárítani, csalódottan távozik a rendezvényről. Ennek elkerülésére is alkalmas a painpointok (“fájdalompontok”) meghatározása. Például, ha egy rendezvényen a legnagyobb fájdalompont a parkolás, az előzetes tervezés során lehetőség van arra, hogy több parkolóhelyet biztosítsunk a résztvevőknek, vagy alternatív közlekedési eszközöket, megoldásokat javasoljunk. Ezzel elkerülhetővé válnak a feszült és kellemetlen helyzetek, és az esemény általános logisztikája is javítható. A workshopon igyekeztünk feltárni ezeket a fájdalompontokat, és megnyugtató megoldásokat találni rájuk – a célunk az volt, hogy optimalizáltuk a rendezvény lebonyolítását. Fotó: Áth-Horváth Zsóka Látogatói élményút tervezés/Miro board, Zöld Országos Találkozó, 2024. (Fotó: Áth-Horváth Zsóka) A touchpointok és a painpointok azonosítása segített abban, hogy a szervezők empatikus módon vizsgálják és kezeljék azokat a problémákat, amelyek feszültséget, frusztrációt okozhatnak a látogatók számára. Miután ezeket feltártuk, igyekeztünk megoldásokat keresni a felmerült nehézségre, és konkrét felelősöket rendeltünk az egyes feladatokhoz, hogy ezáltal is könnyebbé, gördülékenyebbé tegyük az esemény lebonyolítását. Látogatói élményút tervezés/Miro board, Zöld Országos Találkozó, 2024. (Fotó: Áth-Horváth Zsóka) Ez már csak azért is fontos, mert az előzetesen felmért problémák elhárítása jóval kisebb erőforrást igényel, mintha az esemény közben vagy az után kellene kezelnünk őket. Ezáltal csökkenthetők a váratlan kiadások és a szervezési költségek is optimalizálhatók. A teljes folyamat feltérképezésekor olyan kérdések is felmerültek, amik felett a szervezés korai fázisában elsiklottak a szervezők. A módszer segített abban, hogy a szervezők látogatói perspektívából is végiggondolhassák a rendezvény egyes elemeit: ez az empatikus attitűd kulcsfontosságú segítséget nyújt a látogatói élményút megtervezésében, mert növeli a résztvevők elégedettségét, és pozitív benyomásokat alakít ki bennük – arról nem is beszélve, hogy hatékonyabb szervezést és a gazdaságosabb lebonyolítást is lehetővé teszi. Mindez nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a rendezvény sikeres, emlékezetes és vonzó legyen, ami a hasonló találkozók hosszú távú ismertségét és népszerűségét is elősegítheti. (A cikk szerzője a Humusz Szövetség szervezetfejlesztését mentoráló service designer és a 33. Zöld Országos Találkozót előkészítő journey mapping workshop facilitátora)
#Nonprofitoknak #Vállalatoknak

Miért jó egy piaci vállalkozásnak, ha a nonprofit szektorban edződött szakembert igazol?

A kutatások szerint a nonprofit szervezetek vezetői épp olyan “éhesek”, mint a versenyszférában dolgozó társaik, ráadásul a sikeres ESG-stratégia felállításától a tehetséges fiatal munkavállalók megszólításáig számos fontos területen jobbak, tapasztaltabbak, mint ők. Tavaly valóságos exodus kezdődött a multinacionális nagyvállalatok vezetői között. A topmenedzserek rekrutálására szakosodott elit fejvadász cég, a Russel Reynolds adatai szerint a 2023-as év első félévében nem kevesebb, mint 106, a világ vezető részvénypiacain jegyzett vállalat – köztük a BT Group (a korábbi British Telecom), a NatWest és a Capita – vezérigazgatója mondott fel. Az érintett cégek azonnal vad calstingolásba kezdtek, hogy pótolni tudják távozó szakembereiket: ahogy a Raconteur analízise is rámutat, szinte valamennyien szervezeten belülről vagy a forprofit szektorból választottak maguknak új CEO-t – pedig a nonprofitok vezetői sok, a piaci vállalatok számára is egyre fontosabb területen jobban teljesítenek. “Amikor vállalati kliensek keresnek meg minket, szinte kivétel nélkül mindig a forprofit csatatéren edződött vezetőt keresnek – erősítette meg a lapnak nyilatkozva Stephen Crookbain, a kormányzati, piaci és nonprofit szakemberek levadászásával foglalkozó Korn Ferry vezető headhuntere. – A tapasztalataim azt mutatják, hogy a nonprofit szakemberek nem igazán kapósak az üzleti szférában.” Félnek, hogy a nonprofit-vezetők nem elég nyereségorientáltak Ahogy Sam Forsdick, a Reconteur szakírója fogalmaz: a cégek kiváló lehetőségektől eshetnek el emiatt az ortodox toborzási politika miatt. Egy közelmúltban megjelent Is ESG a Managerial Style? című tanulmány szerint azok a vállalatok, amelyek nonprofit tapasztalatokkal rendelkező vezérigazgatókat választanak, kivételesen jól teljesítenek az olyan, a profitorientált üzlet számára is egyre fontosabbá váló területeken, mint az ESG, a stakeholder-menedzsment, vagy a tehetséges fiatal munkavállalók szerződtetése. Ráadásul pénzügyi szempontból is sikeresek voltak – ami azt mutatja, hogy a céges világon kívülről érkező szakemberek legalább olyan teljesítményorientáltak, mint “forprofit bölcsőben ringatott” társaik. Ben Bryant, az IMD Business School professzora szerint az üzleti vállalkozások igazgatótanácsában ülő mamelukok attól tartanak, hogy a nonprofit szakemberek egy “túlideologizált, nem a pénzügyi, gazdasági szempontok által motivált” nézőpontot képviselnek. “Félnek, hogy a potenciális jelölt nem elég »harapós« ahhoz, hogy hozza az általuk elvárt számokat.” Bryant szerint a board-tagok elfeledkeznek arról, hogy valójában mennyire kompetitív a folytonos forráshiánnyal küzdő nonprofit szcéna. “Ezek a vezetők rá vannak kényszerítve arra, hogy tartalékot termeljenek, hiszen csak így tudják biztosítani az általuk kínált, környezeti és társadalmi szempontból kiemelten fontos programok, szolgáltatások működtetését, fejlesztését” – emeli ki. Tovább rontja a helyzetet, hogy míg a nonprofitok tanácsadó testületeiben gyakran nagy cégek tulajdonosai, vezetői ülnek, fordítva ez már korántsem igaz: a sikeres nonprofitok csúcsszakemberi csak ritkán kapnak széket egy piaci szervezet felügyelőbizottságában. “Minden szektor belterjes egy kicsit. A kiskereskedelemmel foglalkozó vállalatok döntéshozói például többnyire kiskereskedelmi tapasztalattal rendelkező menedzsereket választanak a cégük vezetésére” – teszi hozzá Crookbain.  Van mit kínálniuk A szakemberek szerint a nonprofit világból érkező vezetők értékes képességekkel és tudással gazdagíthatják a forprofit cégeket. “Ezeknek a menedzsereknek elképesztően komoly kihívásokkal kell megküzdeniük, kár alulértékelni őket” – húzza alá Bryant. Mint mondja, a nonprofit vezetők kivételesen jók abban, hogy megszólítsák a tehetséges, fiatal és képzett munkavállalókat. Mivel a szűkre szabott költségvetés miatt nem tudnak olyan versenyképes fizetést kínálni, mint piaci versenytársaik, kénytelenek kreatív módszerekkel toborozni: vonzó munkakörnyezetet teremteni, és hatékonyan eladni a szervezet céljait, küldetését. Márpedig ez az – egyre komolyabb munkaerőhiánnyal küzdő – piaci szektor számára is értékes lehet. “Amikor dönteniük kell arról, hogy hol vállaljanak munkát, a legokosabb, legjobban teljesítő fiatalok egyre inkább azt mérlegelik, milyen célja, küldetése van annak a szervezetnek, ami alkalmazza őket” – emeli ki Crookbain. Crookbain szerint az egyre szigorúbbá váló ESG-szabályozás is komoly érv amellett, hogy a forprofit cégek nonprofit szakembereket válasszanak vezető menedzsernek. Mint mondja, a nonprofitok általában jobban ismerik és értik ezt a területet, a tőlük érkező vezetők “tudják, hogyan vizsgálják és értelmezzék etikus szempontból a szervezeti igényeket”. Egyre közelebb kerül egymáshoz a forprofit és a nonprofit szektor Santiago Gowland, a Rainforest Alliance vezetője szerint a forprofit és nonprofit szektorban szerzett tudás fúziója jelentheti a profitpalánk két oldalán dolgozó szervezetek jövőjét: a nyereségorientált és a küldetésorientált vállalkozások egyaránt sokat tanulhatnak egymástól. Gowland komoly tapasztalattal rendelkezik: mielőtt a globális környezetvédelmi szervezet vezetője lett volna, olyan cégeknek dolgozott, mint a Nike, az Unilever, vagy az Estée Lauder. “Ez a fajta »keresztbeporzás«, a forprofit és a nonprofit világból származó tapasztalatok begyűjtése és szintetizálása komoly előnyt jelent. A modern piaci és szabályozási keretek között csak azok a cégek lehetnek igazán sikeresek, amelyek hajlandók mindkét oldal erősségeit és tapasztalatait hasznosítani” – mondja. Gowland szerint a piaci és nonprofit szervezetek közötti szakadék egyre szűkül. Ha sokszor kényszerűségből, a szabályozás, a munkavállalók és az ügyfelek felől érkező nyomás hatására is, de a forprofit vállalkozások számára is egyre fontosabb lesz a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás. “Ma már valóban megvan az előnye annak, ha egy piaci cég a civil szektorból rekrutál vezetőt magának.”      
#Digitalizáció #Nonprofitoknak #Vállalatoknak

”A mesterséges intelligencia nagyon sok mindent tud adni nekünk” – Rekordszámú érdeklődő vett részt a Scale Impact és a Hello Nonprofit MI-workshopján

Mire használhatják a nonprofit szervezetek a Chat GPT-t és az arra épülő technológiákat? Hogyan alakíthatja át az életünket az egyre okosabbá váló gépi intelligencia? Mik a pontos promptolás és feladatkiosztás legfontosabb szempontjai? Ilyen és hasonló kérdésekről esett szó a Hello Nonprofit legutóbbi workshopján, amelyen a ChatGPT magyarul Facebook-csoport előadója tartott rendkívül izgalmas előadást. Zsúfolásig megtelt a Wesselényi utcai ImpactHub előadóterme a Hello Nonprofit május 9-én rendezett workshopján, amelyen a nonprofitok és a mesterséges intelligencia (MI) kapcsolatáról volt szó. “A mesterséges intelligencia nem helyettesíti az emberi intelligenciát, csupán kiegészíti azt. Olyan megoldás, ami hatékonyabbá teszi a munkánkat; egy hasznos eszköz – mint egy jó kalapács vagy egy fúró –, de nem több annál, nem fog minden feladatot megoldani helyettünk. Nem képes olyan dolgokat magvalósítani, amikre mi magunk sem vagyunk képesek” – hangsúlyozta előadásában Kerek István MI üzletfejlesztési szakértő, óraadó egyetemi tanár, a több mint harminckétezer tagot számláló ChatGPT magyarul Facebook-csoport alapítója. Fotó: Hello Nonprofit ”Exponenciális növekedés elé nézünk” Kerek tizenöt éve foglalkozik informatikával, több egyetemen is tanít, és ő vezeti az AI Bootcamp-et is, amely tematikus MI-képzéseket szervez az érdeklődőknek. “Közel ötvenezer órát foglalkoztam ezzel a területtel” – mondta. Előadása első részében röviden ismertette az MI-technológia fejlődésének történetét. “Egy technológiai robbanás küszöbén állunk. Az MI ma még sehol sem tart – de exponenciális növekedés elé nézünk” – jelentette ki. A szakember egy izomsorvadásban szenvedő fiatal srác, Csorba Dávid példáján keresztül mutatta be, mire képes ma az MI-technológia. Dávid betegsége miatt teljes mozdulatlanságra van ítélve, és a beszédhangját is elvesztette – de a mesterséges intelligenciának köszönhetően újra képessé vált arra, hogy megossza a gondolatait a többi emberrel, és a saját fotóit felhasználva a belső utazásait bemutató videókat is készítsen. “A mesterséges intelIigencia nagyon sok mindent tud adni nekünk, ha képesek vagyunk arra, hogy kinyissuk a gondolatainkat” – húzta alá Kerek István. Fotó: Hello Nonprofit Kerek szerint kár félni attól, hogy az MI miatt tömegek vesztik majd el a munkájukat. “Már csak az alapvető közgazdaságtani szabályok miatt sem kell ettől tartani – hangsúlyozta. – A gazdaságnak van egy körforgása: ha a fogyasztó hiányzik a körforgásból, akkor nem működik a gazdaság.” A MI már tanulni tanul A szakember szerint az MI páratlan lehetőségeket kínál azok számára, akik élni kívánnak vele. “Húsz-harmincszázalékos hatékonyságnövelést tesz lehetővé” – fejtegette, hozzátéve: ez jelentős időt és erőforrásokat szabadíthat fel, ami lehetővé teszi, hogy a munkavállalók több feladatot, munkát végezzenek el; az adminisztrációs teendők helyett a kreatív kihívásokra koncentráljanak; több időt töltsenek a családjukkal, barátaikkal. “Ez az eszköz működik. Ha megvan a jó cél, ha megvan az, hogy mire akarjuk használni, nagyon hatékonnyá tud tenni minket” – jelentette ki. Példaként a low-code és no-code megoldásokat követő MI-code-ot említette. “Van olyan alkalmazás, a WIX, ami egy pársoros utasítás – prompt – megírása után, velünk »beszélgetve« el tud készíteni egy komplett weboldalt. De ugyanez működik a Shopify-nál is, ami képes arra, hogy megszerkessze egy adott termék képét, megírja hozzá a termékleírást, kezelje a review-kat, a különféle support-problémákat – szinte teljesen automatizálja az e-kereskedelmet.” Fotó: Hello Nonprofit Kerek bevezető előadásában még számos izgalmas témát érintett: köztük a meghökkentően valósághű fotókat és videókat készítő generatív MI-technológiát, a technológiai eszközök fejlődésének kreativitásra gyakorolt hatását, a kutatás és oktatás területén megszülető új lehetőségeket és a potenciális üzleti alkalmazásokat. “A felhasználási területek száma végtelen: csak attól függ, hogy ti mire akarjátok felhasználni – mondta az MI-ról. – Itt az ideje, hogy vele fejlődjünk, mert ez az időszak sokkal erőteljesebb lesz, mint amit ipari forradalomként ismerünk.” A szakember az MI és az AGI, a valóban komplex feladatokat megvalósítani képes “általános mesterséges intelligencia” közötti különbségről is beszélt. “Az AGI tanulni tanul: ami képessé teszi arra, hogy komplex feladatrendszereket valósítson meg. Ez az, ami különlegessé teszi” – jelentette ki. Okos technológia okos felhasználóknak Kerek István előadása második részében részletesen ismertette a ChatGPT 3.5-ös – ingyenes – és 4.0-ás – előfizetéses – verziójában, valamint az azokra épülő virtuális megoldásokban – mint a Google Geminijében vagy a Microsoft Copilot-jában – rejlő lehetőségeket. Fotó: Hello Nonprofit A résztvevők megismerhették a ChatGPT-re épülő MI-megoldások instruálására szolgáló promptok írásának legfontosabb alapvetéseit, a rendszer nyelvi alapjául szolgáló karakterláncok, a “tokenek” sajátosságait, a “gépi hallucináció” kezelését, az érzékeny adatok megóvásának lehetőségeit és a pontos paraméterezés, feladatkiosztás fontosságát is. “A ChatGPT igazi szuperképessége, hogy identitást adhatunk neki: megkérhetjük arra, hogy egy konkrét feladatot különböző szerepkörökben – egy általános iskolai tanár, egy egyetemi docens, egy PHD-kutató, egy adott országból származó szakember »bőrébe bújva« végezzen el. Rengeteg különféle »identitással« felruházhatjuk – ami igen hasznos, hiszen ha például egy marketing-szöveget szeretnénk íratni vele, nagy valószínűséggel nem az lesz a célravezető megoldás, ha egy egyetemi tanár modorában és szempontjai szerint fogalmazza meg a szöveget” – hangsúlyozta. Kerek felhívta a figyelmet arra, hogy a különböző MI-megoldások különféle feladatokra alkalmasak. “A szövegírásra az OpenAI ChatGPT-jét, az irodai feladatok optimalizálására a Copilotot, a keresésre a Geminit használnám” – mondta. A civil szervezetek egy regisztrációért cserébe ingyenesen használhatják ezeknek a megoldásoknak a többségét, ami nagyban megkönnyítheti a munkájukat. A szakember előadása végén az AI2Know.IT portált is a jelenlévők figyelmébe ajánlotta. A fejlesztés alatt álló oldalon hasznos segédanyagokat, e-könyveket, chat sheet-eket, prezentációkat, videókat és egyéb anyagokat találhatnak az MI-technológia iránt érdeklődők.