Környezeti ügyek

Kategória

Kategória
  • B Corpok itthon és a világban
  • Digitalizáció
  • ESG
  • Jógyakorlatok
  • Környezeti ügyek
    • Biodiverzitás
    • Környezetszennyezés
  • Lakhatás
  • Nonprofitoknak
  • Partnerek
    • Szakértőink
    • Szerzőink
  • Sikersztorik
  • Társadalmi ügyek
    • Egészség
    • Leszakadó régiók
    • Oktatás
    • Társadalmi diverzitás
  • Társadalmi vállalkozás
  • Vállalatoknak

Címkék

Címkék
  • #civilek
  • #digitalizáció
  • #társadalmi vállalkozás
  • #Tippek/ jó gyakorlatok
  • adománygyűjtés
  • adománytaxi
  • ashoka
  • b corp
  • b lab
  • B-corp
  • bbm
  • brandépítés
  • chatgpt
  • civil szervezet
  • civilek
  • civilszervezetek
  • civl szervezetek
  • corporate citizenship
  • CSR
  • csr platform
  • design thinking
  • digitalizáció
  • e-learning
  • earthbound eco sneakers
  • edukáció
  • egészségügy
  • érdekvédelem
  • ESG
  • ételmentés
  • etikus működés
  • fejlesztés
  • fejlesztzés
  • felzárkóztatás
  • fenntarthatóság
  • fenntarthatság
  • fogyasztás
  • forprofit
  • forptofit
  • fundraiding
  • fundraising
#Biodiverzitás #ESG #Környezeti ügyek #Környezetszennyezés #Sikersztorik #Vállalatoknak

A klímabarát településfejlesztéstől a teremtésvédelmen át az ESG-szabályozás várható változásaiig számos izgalmas témáról szó esik majd a zöld civil szervezetek országos találkozóján

A 33. Zöld Országos Találkozót május 24-26. között tartják Nagykovácsiban. A szervezők azt remélik, az izgalmas előadásokat, workshopokat, közösségi programokat felvonultató rendezvény tovább erősíti majd a civil szervezetek, a fogyasztók, a döntéshozók és a vállalatok közötti együttműködést. A Zöld Civil Együttműködés idén is megrendezi a hazai zöld szervezetek országos találkozóját. A 33. Zöld Országos Találkozót május 24-26. között tartják Nagykovácsiban, a Teleki-Tisza-kastélyban és az azt körülölelő impozáns parkban. A háromnapos rendezvényen szakmai előadásokkal, fejlesztő workshopokkal és közösségi programokkal várják az érdeklődőket. “Az a célunk, hogy egy olyan találkozót rendezzünk, ami nem csak »klasszikus«, régóta aktív szervezeteknek és támogatóiknak szól. Szeretnénk új társadalmi és civil csoportok felé is nyitni, köztük az egyházi közösségek felé is: ez az egyik oka annak, hogy az idei rendezvény egyik kiemelt témája a környezetvédelem lelki-spirituális megközelítéssel foglalkozó teremtésvédelem lesz” – mondja Merza Péter, az idei főszervező Humusz Szövetség alelnöke. A szervezők a vállalatokat is szeretnék megszólítani. “Hiszünk abban, hogy a »zöld fordulatot«, a környezetvédelmi szempontból fontos változásokat csak széles körű összefogással lehet megvalósítani. Ebben minden érdekelt szegmensnek fontos szerepe van: a civileknek épp úgy, mint a döntéshozóknak, a fogyasztóknak és a vállalatoknak is. Utóbbiakat régóta szeretnénk megszólítani: fontosnak tartjuk, hogy megvitassuk velük, hogyan látják a saját fenntarthatósággal és a környezet védelmével kapcsolatos szerepüket, milyen együttműködéseket köthetünk velük annak érdekében, hogy megóvhassuk azt a természeti közeget, amelyben élünk és dolgozunk. Erre jó apropót, lehetőséget kínál az ESG-szabályozás európai uniós felülvizsgálata, várható változásai” – húzta alá Merza. A kulcsszó: az összefogás A Humusz alelnöke hangsúlyozta: olyan programokat igyekeztek összeállítani, amelyek teret adnak a környezetvédelem ügyében érintett csoportok közötti párbeszédnek, egyeztetésnek. “Vállalati résztvevőink is lesznek, az ESG-vel foglalkozó kerekasztal-beszélgetésre többek között a Deme Ágnest, a KPMG Magyarország fenntarthatósági szolgáltatási ágának menedzserét, Barna Erikát, a MagNet Bank fenntarthatósági menedzserét és Lévai Gábort, a Green Business Academy (GBA) alapítóját is meghívtuk. A civileket Szilágyi Artúr, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértője képviseli majd; a beszélgetést Litkai Gergely moderálja” – sorolta Merza Péter. A háromnapos program során számosfontos kérdésről szó esik majd: köztük a klímabarát településfejlesztésről, a víz- és klímavédelemről, a városi zöld megoldásokról, az oktatási jó gyakorlatokról és a gombanód szaporodó akkumulátorgyárakkal kapcsolatos problémákról. “Az előadások mellett izgalmas workshopok és közösségi programok is lesznek. "A szakmai és közösségi program összeállításakor az volt a célunk, hogy a zöld egyesületek, alapítványok szimpatizánsai mellett megszólítsuk az érdeklődő fiatalokat és a pedagógusokat is, akik kedvezményesen regisztrálhatnak a rendezvényre – mondta a Humusz alelnöke. – Nagyon örülnénk, ha Nagykovácsi és környékének lakói is ellátogathatnának hozzánk, őket a szombati Zöld Forgatag rendezvényeire is várjuk.” Mint mondja, a fenntartható jövőt csak közös együttműködéssel lehet megteremteni. “Ebben fontos szerepe van a civil szervezeteknek, a vállalatoknak és a magánembereknek is. Az idei találkozó üzenete épp ez: fogjunk össze és ápoljuk ezeket az együttműködéseket – ápoljuk »közös kertjeinket«, mert csak így fogunk tudni érdemben tenni az élhető környezetért.” Ha te is szívesen részt vennél a 33. Zöld Országos Találkozón, regisztrálj te is a Zöld Civil Együttműködés weboldalán.
#B Corpok itthon és a világban #Jógyakorlatok #Környezeti ügyek #Vállalatoknak

„Egész vállalkozásunk a radikálisan környezetbarát megközelítésre épül” – interjú Domagoj Boljarral, az első horvátországi B Corp, az Earthbound Eco Sneakers társalapítójával

Domagoj Boljar büszke arra, hogy cége “97 százalékban természetes” termékeket gyárt. A Hello Nonprofitnak nyilatkozva elmondta: testvérével, a vállalat másik társalapítójával együtt úgy érezték, nem csak üzleti, hanem személyes okokból is fontos, hogy kiérdemeljék a minősítést. Az Earthbound Eco Sneakers idén januárban jelentette be, hogy kiemelkedően magas, 89,3-es pontszámmal Horvátországban elsőként nyerte el a B Corp minősítést. A korábban Miret néven futó, “97 százalékban természetes” sportcipőket gyártó vállalat az LCA és az OEKO-TEX tanúsítványt is megszerezte. “Egész vállalkozásunk a radikálisan környezetbarát megközelítésre épül, célunk, hogy olyan lábbeliket tervezzünk, amelyek harmóniában vannak a természettel” – mondta a Hello Nonprofitnak nyilatkozva Domagoj Boljar, aki testvérével, Hrvoje Boljarral együtt négy évvel ezelőtt alapította a vállalatot. Komoly előnyei vannak a B Corp minősítés megszerzésének A vállalatvezető büszke arra, hogy környezetbarát kenderszövetből készült sportcipőik gyártása során radikálisan csökkenteni tudták a műanyag és a természetkárosító kémiai anyagok használatát. “Amikor 2020-ban piacra léptünk, két komoly kihívással szembesültünk. Egyrészt szerettük volna elkerülni, hogy a stakeholdereink megkérdőjelezzék azt a kétségtelenül erős marketingüzenetünket, hogy a termékeink »97 százalékban természetesek«; azt is fontosnak tartottuk, hogy elkerüljük a greenwashing vádját, és megkülönböztessük magunkat a versenytársainktól, ezért úgy döntöttünk, független minősítésre pályázunk – magyarázza Boljar. – Másrészt tudtuk, hogy a B Corp minősítés megóv minket a potenciális befektetői nyomástól, ami arra kényszeríthetne minket, hogy letérjünk a magunk kijelölte útról.” Domagoj és Hrovje Boljar, az Earthbound Eco Sneakers alapítói (Fotó: Earthbound Eco Sneakers) Az Earthbound Eco Sneakers társalapítója szerint a B Corp minősítés elnyerésének számos előnye van. “A gazdasági előnye az, hogy az új európai szabályozásnak megfelelően megóv minket a greenwashinggal kapcsolatos vádaktól, miközben lehetővé teszi, hogy hatékonyan és megalapozott módon kommunikáljuk az üzenetünket – fejtegeti. – Így a környezetvédelem iránt elkötelezett vásárlók számára is vonzóak lehetünk, ami tovább erősítheti piacvezető pozíciónkat.” Mint mondja, a certifikáció megszerzése jelentős PR-előnyökkel is jár, és nagyban javította a nemzetközi ismertségüket. ”Célunk, hogy felhívjuk a fogyasztók és az iparág figyelmét a fenntartható gyártás fontosságára” A Boljar-tetsvérek személyesen is elkötelezettnek érzik magukat a környezetbarát termékek gyártása mellett. “Nálunk a személyes és az üzleti indíttatások összekapcsolódnak: a vállalkozásunk az életünk. Hrvoje és én egyfajta »vezeklésként« tekintünk erre a projektre – annál is inkább, mert korábban olyan sportcipők gyártásában vettünk részt, amelyek károsak voltak a környezetre nézve – mondja a cégvezető. – Célunk, hogy felhívjuk a fogyasztók és az iparág figyelmét a fenntartható gyártás fontosságára.” Fotó: Earthbound Eco Sneakers Domagoj Boljar hangsúlyozza: a B Corp minősítés megszerzésének valós piaci értéke is van. “A minősítés megszerzése óta eltelt fél évben hatékonyabbá vált a marketingünk. Kiskereskedelmi cégként azt tapasztaljuk, hogy nőttek az eladásaink, és csökkentek az ügyfélszerzéssel kapcsolatos költségeink. A külföldi PR-tevékenységünk is érezhetően egyszerűbbé és hatékonyabbá vált. Emellett több olyan folyamatunkat is finomhangoltuk, amelyekre korábban nem fordítottunk kellő figyelmet: köztük a vállalatvezetéssel és társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos gyakorlatunkat.” Nem okozott nagyobb nehézségeket az átállás A vállalatvezető szerint szerencséjük volt, hiszen környezetbarát technológiákat használó gyártóként nem kellett komolyabb átszervezéseket eszközölniük ahhoz, hogy megkaphassák a minősítést. “Elsősorban a meglévő gyakorlataink organizálására és formalizálására koncentráltunk. A védjegy megszerzése ugyan átmenetileg növelte a munkaterhelést a cégnél – annál is inkább, mivel ezzel párhuzamosan olyan korábban elkezdett feladatokat is végig kellett vinnünk, mint az LCA és az OEKO-TEX minősítések megszerzése, vagy a munkavállalóink és a stakeholdereink körében végzett adatgyűjtés –, de alapvetően elmondhatjuk, hogy komolyabb problémák, nehézségek nélkül le tudtuk zárni a folyamatot” – mondja. Fotó: Earthbound Eco Sneakers Domagoj Boljar úgy látja, nagyban megkönnyítette a minősítés megszerzését, hogy kis, alapvetően “küldetésorientált” vállalatként nem volt szükség arra, hogy alapjaiban átalakítsák a működésüket. “Ez simábbá tette az átállást. Egy nagyvállalatnak valószínűleg jóval komolyabb szervezeti változtatásokat kell bevezetnie, hogy megfeleljen a B Corp minősítés feltételeinek.”
#Környezeti ügyek #Nonprofitoknak #Oktatás #Sikersztorik #Vállalatoknak

”Új szintre léptünk” – A Scale Impact és a CPI Hungary megállapodást kötött a Bábozd Zöldre Egyesület fejlesztésére

A 2022 őszén indult fejlesztési program máris látványos sikereket hozott, a környezeti neveléssel foglalkozó civil szervezet tavaly negyven százalékkal több intézménnyel tudott együttműködni, és ötven százalékkal több rendezvényt tartott, mint az azt megelőző évben. A Bábozd Zöldre Egyesületet 2010-ben alapította néhány a környezeti nevelést fontosnak tartó pedagógus és kreatív szakember. Az egyesület mesekönyveket ad ki, bábelőadásokat, rendezvényeket, drámaszínházi foglalkozásokat szervez: céljuk, hogy felhívják a gyerekek, a szülők és a pedagógusok figyelmét a környezeti fenntarthatóság és az ökotudatos gondolkodás fontosságára. “A legfontosabb feladatunknak a szemléletformálást, az érzékenyítést, a jövő generáció megszólítását tartjuk, és azt, hogy különféle programjainkkal, szolgáltatásainkkal segítsünk azoknak a felnőtteknek – szülőknek, óvoda- és iskolapedagógusoknak –, akik sokat tehetnek azért, hogy ennek a generációnak a tagjai valóban felelős és környezettudatos felnőttekké cseperedjenek” – mondja Szűcs Krisztina környezetmérnök, az egyesület elnöke. Krisztina sikeres karriert adott fel azért, hogy a környezeti neveléssel foglalkozhasson. “Egy multinacionális vállalatnál dolgoztam, és már nagyon fiatalon magas pozícióba kerültem. Az Egyesült Államokban többek között környezetirányítással, minőségirányítással, CSR-ral foglalkoztam; huszonöt évesen egy auditor csapat élén háromezer cég környezeti teljesítményének monitorozását, fejlesztését irányítottam. Aztán, miután megszületett a kisfiam, Bence, rájöttem, hogy a fenntartható jövőhöz vezető valódi út nem ez, hanem a környezeti nevelés, a legfiatalabbak megszólítása és szemléletformálása” – mondja. Ötven-hatvanezer gyereket szólítottak meg A Bábozd Zöldre Egyesület elindulását egy KEOP-pályázatból (Környezeti és Energia Operatív Program) finanszírozták. “A kreatív koncepciónk az volt, hogy meséken, játékokon keresztül szólítsuk meg a gyerekeket. Ekkor született az első, az egyesület két »főhőse«, Mimó és Csipek kalandjairól szóló mesekönyvünk is. Ez mára hétkötetes sorozattá bővült: a mesék olyan témákat dolgoznak fel, mint a megújuló energiaforrások, a légszennyezés, a zero waste, a csendes-óceáni hulladéksziget, a közösség szerepe, az elidegenedés, vagy az egyéni cselekvés fontossága” – sorolja Krisztina. Az egyes témaköröknek saját “kabalafigurái” vannak. “Potyka béka a vízvédelmet, Berka bagoly a légszennyezést, Kupacs süni a hulladék problémáját személyesíti meg. A Bábozd Zöldre meseuniverzumában minden környezeti tudatossággal kapcsolatos témának külön felelőse van, őket a velünk együtt dolgozó bábszínészek keltik életre az előadásaink során” – magyarázza az egyesület elnöke. A szervezet az elindulása óta eltelt évek során komoly eredményeket tudott felmutatni a környezeti nevelés terén. “Az elmúlt években legalább ötven-hatvanezer kisgyereket tudtuk megszólítani – fejtegeti Szűcs Krisztina. – Mivel azt tapasztaltuk, hogy a szülőket nagyon nehezen érjük el, a pedagógusokat céloztuk meg: az ő közreműködésükkel szervezzük a gyerekeknek szóló programjainkat. Igyekszünk más szervezetekkel is együttműködni, a természetvédelemről szóló könyvet például a Magyar Természetvédők Szövetségével, a természet és a zene harmóniájáról szóló zenés mesekönyvünket pedig a Liszt Ferenc Kamarazenekarral közösen készítettük el.” Jelentős hatékonyságnövelést hozott a CPI Hungary-val való együttműködés A Bábozd Zöldre 2023-ban csatlakozott a Scale Impact kétéves komplex fejlesztési programjához, amelynek keretében a CPI Hungary támogatásával fejleszthetik tovább a szervezetüket, a tevékenységeiket és a programjaikat. A CPI Hungary, Magyarország egyik meghatározó, legzöldebb portfólióval rendelkező ingatlanpiaci szereplője. A Bábozd Zöldre Egyesület a CPI Hungary üzletházaiban több családi napot is szervezett, és a cég vezetőségének egy érzékenyítő workshopot is tartott. “Folyamatosan keressük az együttműködés további lehetőségeit, CSR-szakemberként bízom abban, hogy még sok értékes és előremutató akciót indíthatunk majd együtt” – mondja a Bábozd Zöldre elnöke. „A hazai piacra lépésünk óta, amely több, mint kilenc éve történt, minden erőnkkel és szaktudásunkkal azon vagyunk, hogy felhívjuk a piac és a bérlőink figyelmét a zöld és tudatos működés fontosságára. A felelősség közös abban, hogy lássuk, minden tettünk hatással van a gyermekeink jövőjére. Elsőként állítottunk fel ESG stratégiát a piacon, írtunk alá közös fenntarthatósági megállapodást bérlőinkkel az irodaportfóliónkon, tartunk edukációs és fenntarthatósági fórumot a házainkban. Abban hiszünk, hogy a jövő generációja, akikhez a Bábozd Zöldre Egyesület is hatékonyan eljut, már nemcsak papírra vetett kötelező formai megfelelésként fog tekinteni a fenntartható működésre, hanem egy természetes életforma lesz számukra" – tette hozzá Győri Gyula, a CPI Facility Management igazgatója. “A Scale Impact szakértőinek köszönhetően új szintre léptünk: segítettek »áramvonalasabbá« tenni a stratégiánkat, javítani a kommunikációnkat, érdemben felmérni a hatásláncokat, és a hatásmérésben is komolyan közreműködtek. A CPI Hungary anyagi támogatása és az ő szakértelmük nagyban hozzájárult ahhoz, hogy stabilabbá, fenntarthatóbbá tegyük a működésünket. Nekik köszönhetően tavaly negyven százalékkal több intézménnyel tudtunk együttműködni, több mint hétezer kisgyereket – és rajtuk keresztül a családjaikat – értünk el, és ötven százalékkal több, összesen több mint százhatvan rendezvényt tarthattunk – sorolja az eredményeket Krisztina. – A szervezetfejlesztésre is jutott forrásunk: csatlakozott hozzánk egy új rendezvénykoordinátor, és azt is elértük, hogy tizenhárom évvel az indulás után elnökként végre bejelentett munkatársként dolgozhatom az egyesületben.”
#ESG #Környezeti ügyek #Társadalmi ügyek #Vállalatoknak

Felelőtlen imidzsmosdatás: miért káros a greenwashing és a social washing?

A környezeti és társadalmi tudatosságot hirdető cégek egy része csak papíron működik felelősségteljesen, számos nemzetközi példa bizonyítja, hogy sokuk az ügyfelek és a befektetők megtévesztésére használja a “társadalmi és környezeti felelősségvállalást”. Pedig a tartalmatlan és megtévesztő üzenetek, a be nem tartott vállalások rájuk nézve is ártalmasak lehetnek. Az amerikai székhelyű, népszerű kávézóláncot, a Starbucksot sokáig a környezeti és társadalmi felelősségvállalás bajnokának tartották világszerte. A cég büszkén hirdette, hogy “száz százalékig etikus forrásból” szerzi be az alapanyagait, nagyvonalú juttatásokat ad a dolgozóinak, és támogatja a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolását. Egészen addig, amíg két évvel ezelőtt ki nem derült, hogy régi-új vezérigazgatója, Howard Schultz visszatérése után komoly pénzt és erőforrásokat öltek abba, hogy megnehezítsék Buffalo-i és New York-i munkavállalóik szakszervezetbe tömörülését. Rossz húzás volt: miután több dolgozó is a közösségi médiában “teregette ki a szennyest”, a Starbucks részvényértéke 13 százalékot zuhant, és több befektetési tanácsadó cég is visszaminősítette a besorolását. Idén újabb botrány rázta meg a vállalatot. Egy fogyasztóvédelmi szervezet beperelte őket, mondván félrevezetik a vásárlóikat, amikor azt állítják, hogy kizárólag etikus, fenntartható forrásból szerzik be a kávét és teát. A National Consumers League keresete szerint a Starbucks olyan farmokkal is szoros beszállítói kapcsolatban áll, ahol “súlyos emberi és munkajogi visszaélések történtek, köztük a gyerekmunkások dolgoztatása mellett erőszakos és égbekiáltó szexuális zaklatások és támadások is”. A Starbucks sellője, ami sokáig a felelős, fenntartható vállalati működés emblémájának számított, mára a greenwashing és a social washing jelképévé vált. De nem ők az egyetlen globális nagyvállalat, ami az elmúlt években hasonló botrányokba keveredett: olyan cégóriásokat is tetemre hívtak megtévesztő kommunikációjuk miatt, mint a Disney, vagy a Coca-Cola. Figyelemelterelés és a felelősség áthárítása a fogyasztókra A greenwashing (magyarul “zöldre festés” vagy “zöldre mosdatás”) viszonylag régóta ismert fogalom a környezettudatos vállalatok, szakemberek és fogyasztók körében. Egyik legtöbbet emlegetett példája a British Petroleum (BP) olajcég 2004-es kampánya, amelynek keretében a vállalat PR-esei megismertették a világgal a “karbonlábnyom” kifejezést. Mint kiderült, a fogalmat – amit ma már széles körben használnak az egyes fogyasztók környezeti hatásainak mérésére – egy, a BP-nek dolgozó reklámcég, az Ogilvy & Mather kreatívjai alkották meg azzal a céllal, hogy az egyszeri vásárlókra kenjék a klímaváltozás felelősségét. A cég olyannyira komolyan vette a kampányt, hogy még egy – ma már nem működő – “karbonlábnyom-számlálót” is elindított, hogy ezzel is presszionálja: nem ők, hanem mi, telhetetlen magánemberek tehetünk a folyamatosan emelkedő átlaghőmérsékletről, az egyre súlyosabbá váló aszályokról, a pusztító áradásokról, az erdőtüzekről és a többi, mindannyiunk életét egyre inkább megnehezítő környezeti extremitásról. A sellő a greenwashing és social washing jelképévé vált (Fotó: Nadine Shaabana/Unsplash) A greenwashing lényege, hogy a Starbuckshoz (Disney-hez, Coca-Cola-hoz, BP-hez stb.) hasonló cégek megpróbálják "zöld álca" mögé rejteni környezetkárosító tevékenységüket: hangzatos, de tartalmatlan kampányokkal, üres, vagy valójában elhanyagolható hatást elérő vállalásokkal elterelni a figyelmet arról, milyen károkat okoz – milyen komoly nyersanyag- és energiapazarlással, károsanyag-kibocsátással, a biodiverzitás veszélyes visszavágásával stb. jár – az üzletmenetük. Ilyenek azok a cégek is, amelyek tíz-tizenöt-húsz éven belül “zéró kibocsátást ígérnek”, de ezt azzal szeretnék elérni, hogy miközben töretlenül folytatják a fosszilis üzemanyagok kitermelését és elégetését, látványos erdőtelepítési projekteket indítanak – amelyek aztán tíz esetből kilencszer lényegében kudarcba fulladnak. A zöldre mosdatás hét főbűne 2007-ben a TerraChoice nevű (ma már az UL vállalatcsoportba tartozó) környezetvédelmi marketingcég hét pontban szedte össze a greenwashing “legfőbb bűneit”: azokat a tipikus módszereket, amelyekkel a vállalatok igyekeznek elkendőzni ellentmondásos gyakorlatukat. A Seven Sins of Greenwashing című kutatás szerint ezek: Rejtett trade-off: olyan bújtatott kompromisszumok, amelyek keretében egyes környezeti problémák egy részét orvosolják, miközben a többit változatlanul hagyják (pl.: a fenntartható módon gondozott erdők fájából alacsony energiahatékonyságú berendezésekkel klórral fehérített papírt készítenek) No-proof: olyan, nagy dérrel-dúrral beharangozott “környezetterhelés-csökkentési programok”, amelyek létezését és állítólagos hatásait valójában semmilyen bizonyíték nem támasztja alá (pl.: amikor egy cég bejelenti, hogy “az elmúlt két évben harminc százalékkal csökkentette a karbonlábnyomát”, de az ezzel kapcsolatos független vizsgálatokat, aduitokat, elemzéseket nem hozza nyilvánosságra) Bizonytalanság: az általános, agyonhasznált és kvázi bizonyíthatatlan megfogalmazások használata egy-egy céggel, termékkel, vagy szolgáltatással kapcsolatban (pl.: “zöld”, “fenntartható”, “természetes”, “etikus” stb.) Hamis védjegyek: a greenwashing egyik legextrémebb példája, amikor a cégek valójában nem létező vagy obskúrus minősítő szervezetek logót biggyesztik a termékeikre, hogy megtévesszék a fogyasztóikat Lényegtelenség: olyan valós állítások hangoztatása, amelyek valójában a környezeti ártalmak csökkentése szempontjából irrelevánsak (pl.: egy olyan összetevő kivonása egy cég termékeiből, amelyet korábban már betiltottak; vagy ha azzal dicsekszik egy vállalat, hogy csökkentette bizonyos káros anyagok kibocsátását, miközben a vonatkozó törvényi szabályozás miatt nem is lett volna más választása) Kisebbik rossz: olyan “környezetbarát intézkedések” bevezetése, amelyeknek ugyan lehetnek pozitív hatásai, de azok jelentősége elhanyagolható (pl.: amikor egy gyártó bejelenti, hogy évről-évre több műanyagot reciklál, miközben azt is megtehette volna, hogy környezetbarát anyagokkal váltja ki azok használatát) Nyilvánvalóan hamis állítások: minden greenwashing-bűnök legnagyobbika – amikor egy vállalat egész egyszerűen hazudik, megtévesztő, hamis állításokat tesz a kommunikációja során Képmutatás helyett példamutatást A RepRisk adatelemző cég 2023-as kutatása szerint azon cégek közel harmada, amelyek hajlamosak a greenwashinigra, a social washingtól (magyarul kb. “társadalomtudatosra fürdetés” – a szerk.) sem riadnak vissza. Ez egy viszonylag újkeletű fogalom: lényegében azt takarja, amikor egy vállalat a greenwashing mintájára eltúlozza, elferdíti, meghamisítja a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos tevékenységét. Színleg kiáll bizonyos társadalmi-szociális kérdések mellet – mint a gyerekjogok, a munkavállalói jogok, a gendersemlegesség, vagy a kisebbségek támogatása –, de valójában nem vagy csak alig tesz valami ezeknek az ügyeknek az előmozdításáért. Nem elég kommunikálni (Fotó: Gilles Lambert/Unsplash) A social washing többféle formában – mint a félrevezető vállalati üzenetek terjesztése vagy hamis, öncélú márkaaktivizmus – manifesztálódhat. Lényegét talán a közkedvelt amerikai humorista, Bo Burnham fogalmazta meg a legfrappánsabban egy, a corporate engagement-videókat kifigurázó szkeccsében: “A kérdés ma már nem az, hogy »szeretnél-e Wheat Thins-t« vásárolni például, hanem az, »támogatod-e a Wheat Thins-t a lyme-kór elleni elkötelezett harcában«.” A Guardian 2022 augusztusában megjelent cikkében több találó példát is hozott a social washingra: A Marks & Spencer kiskereskedelmi élelmiszerlánc a Pride-hónap alatt piacra dobott egy “LGBT-szendvicset”, amit az olyan országokban nem forgalmazott, ahol az azonos neműek kapcsolatát tiltják vagy szankcionálják. Az Audi a Super Bowl híres reklámblokkjában sugárzott hirdetésében bátran kiállt a nemek közötti egyenlőség mellett – miközben alig dolgoztak nők a menedzsmentjében, az igazgatótanácsában pedig egyetlen nő sem kapott helyet. A megoldás az átláthatóság A greenwashing és a social washing terjedése komoly veszélyeket rejt magában. És nem csak a természeti környezetre vagy a társadalomra nézve: a megtévesztő kommunikációs módszerekkel operáló vállalatok maguk is jelentős károkat szenvedhetnek a saját ártó gyakorlatuk miatt. A “rajtakapott” cégeknek gyakran azzal kell szembesülniük, hogy súlyosan megrendül bennük az ügyfeleik, a munkavállalóik és a befektetőik bizalma. Ilyen volt például a Volkswagen esete a meghamisított emissziós adatokkal. A kapcsolódó botrányok nyomán – ahogy a Starbucks korábban említett példája is mutatja – jelentősen veszthetnek a piaci értékükből. A munkavállalói jogok visszavágása, a sokszínűség, méltányosság és befogadás (Diversity, equity and inclusion – DEI) követelményeinek figyelmen kívül hagyása komolyan növelheti a működési költségeiket, ronthatja a termelékenységüket, és növekvő fluktuációt okozhat. A greenwashinggal és social washinggal “hírbe hozott” cégekre komoly bírságokat szabhatnak ki a szabályozó testületek, és a fogyasztóvédelmi szervezetek is a bíróság elé citálhatják őket. A szakértők egyetértenek abban, hogy ezeknek a káros gyakorlatoknak csak nagyobb átláthatósággal, hatásméréssel, széles körben elfogadott minőségbiztosítási sztenderdek bevezetésével, és nem utolsósorban szabályozással lehet gátat szabni. Egyre fontosabbá válik az auditálás, a hiteles tanúsító, akkreditációs rendszerek bevezetése, és az érdekeltek, a stakeholderek elköteleződésének erősítése.
#Jógyakorlatok #Környezetszennyezés #Nonprofitoknak #Vállalatoknak

Évi egymillió tonna élelmiszert dobunk a kukába

Magyarországon még mindig komoly problémát jelent az élelmiszer-veszteség és az élelmiszer-pazarlás. Nagygyörgy Andrással, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület külső kapcsolatokért felelős igazgatójával és Kiss-Szabó Eszterrel, a Felelős Gasztrohős kommunikációs vezetőjével arról beszélgettünk, hogyan lehetne gátat vetni ennek a negatív tendenciának, és milyen pozitív változásokat hozhat az élelmiszerlánc tudatos átformálása a környezet megóvása és a rászoruló emberek támogatása szempontjából. Világszerte komoly társadalmi és környezeti problémákat okoz az élelmiszer-veszteség és az élelmiszer-pazarlás: az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (Food and Agriculture Organization, FAO) adatai szerint a globális szinten megtermelt élelmiszer közel egyharmada kárba vész. Az Európai Unióban átlagosan évi 131 kilogramm élelmiszert dobunk ki – fejenként. Magyarországon sem rózsás a helyzet: ugyan a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) adatai javuló tendenciát mutatnak, de a számok így is szomorúak, a magyar háztartások évente átlagosan még mindig közel kétszáznegyven kiló élelmiszert vágnak a kukába. Emiatt is olyan figyelemreméltó a 2005-ben alapított Magyar Élelmiszerbank Egyesület munkája, amely olyan élelmiszeripari áruk, termékek megmentésével, összegyűjtésével és a rászorulókhoz való eljuttatásával foglalkozik, amelyek a kereskedelmi oldalon már feleslegessé váltak: rövid időn belül lejár a szavatosságuk, sérült a csomagolásuk, visszamaradtak egy promócióból, vagy más okból eladhatatlannak minősülnek – annak ellenére, hogy fogyasztásra tökéletesen alkalmasak. “Mi nem elsősorban a végfelhasználókkal foglalkozunk, hanem a termelőkkel és a kereskedőkkel, értékesítőkkel, az élelmiszertermelési értéklánc valamennyi fázisában igyekszünk együttműködéseket kialakítani: a mezőgazdasági termeléstől a feldolgozáson át a kiskereskedelemig és a vendéglátásig – magyarázza Nagygyörgy András, az egyesület külső kapcsolatokért felelős igazgatója. – Tény, hogy a legnagyobb élelmiszer-veszteség a háztartásokban keletkezik, de őket csak figyelemfelhívó, illetve edukációs akciókkal, programokkal tudjuk megcélozni, mert az élelmiszerbiztonsági előírások nem teszik lehetővé, hogy magánszemélyektől gyűjtsünk adományokat.” Fotó: Magyar Élelmiszerbank Nagygyörgy hangsúlyozza: az élelmiszer-veszteség és élelmiszer-pazarlás igen komoly problémát jelent Magyarországon. “A Nébih évi egymillió tonnára teszi a teljes »loss and waste« – veszteség és pazarlás – miatt kárbevesző élelmiszert: előbbi technológiai sajátosságokból, kártevők pusztításából és hasonló, a termelési oldalon jelentkező gondokból, utóbbi pedig javarészt szemléletbeli és kulturális okokból adódik – fejtegeti. – Ennek ellenére a trendekben javuló tendenciát érzékelhetünk: a Nébih lakossági mérései azt mutatják, hogy folyamatosan csökken a háztartásokban keletkező élelmiszerfelesleg, és mi is azt látjuk, hogy a velünk együttműködő áruházláncok, kiskereskedelmi szereplők is egyre kevesebb felesleget termelnek”. Évi tízmillió kiló élelmiszert juttatnak el a rászorulókhoz Az Élelmiszerbank azon van, hogy a törvényhozókkal és a jogalkalmazókkal összefogva új módszereket, eljárásokat dolgozzon ki az élelmiszerfelesleg megmentésére és elosztására. “Tavaly a Nébih-hel közösen kidolgoztunk egy új eljárásrendet, ami lehetővé teszi, hogy az iskolai menzákról, céges rendezvényekről is menthessünk élelmiszert” – mondja a külső kapcsolatokért felelős igazgató. A szervezet évente átlag tízmillió kiló élelmiszert juttat el a rászorulókhoz. “A felesleg mentését tartjuk a legfontosabb feladatunknak: igyekszünk a magunk módszereivel védeni a természetet, és segíteni a rászoruló rétegek, csoportok élelmezését. Számos hajléktalan-központtal, szállóval dolgozunk együtt, de a fogyatékkal élőket, a nagycsaládosokat, az idősgondozásban élőket és a gyerekotthonok lakóit támogató szervezeteket is a partnereink között tudhatjuk. Összesen több mint hatszáz szervezettel működünk együtt országszerte; igyekszünk nagy súlyt fektetni arra, hogy az általunk megmentett feleslegeket arányosan osszuk el. A partnereink között vannak olyan nagy intézmények, mint a főváros hajléktalan-ellátásáért felelős BMSZKI (Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei – a szerk.), kisebb-nagyobb önkormányzatok, civil szervezetek, családok átmeneti otthonai és a szegregátumokban működő tanodák is.” Az Élelmiszerbank több vállalati partnerrel is együttműködik: áruházláncoktól, kiskereskedelmi hálózatoktól is folyamatosan mentik a felesleget. “Igyekszünk egyfajta mediátor-, vagy hídszerepet betölteni a nagy cégek és a civil szervezetek között: erre már csak azért is szükség van, mert effajta támogatás nélkül bajosan tudnának egymásra találni. Márpedig egy nagy logisztikai rendszereket működtető kereskedelmi lánc számára fontos, hogy olyan segítő csoportokkal dolgozhasson együtt, amik képesek átlátható módon, határidőre szétosztani az adományokat. Mi ebben nyújtunk nekik egyfajta minőségbiztosítási szolgáltatást.” Napi háromszáz ételosztást tartanak A magyarországi nonprofit szervezetek között az Élelmiszerbank kimondottan nagynak számít. “A központi irodánkban húsz fizetett munkatárs dolgozik, de emellett van még körülbelül hatvan önkéntesünk is, akik rendszeresen, akár napi szinten kiveszik a részüket az olyan komoly feladatok ellátásából, mint az adminisztráció, vagy a kontrolling – mondja Nagygyörgy András. – Tudom, ez elsőre soknak tűnhet – de ha belegondolunk, hogy tavaly 15 milliárd forint értékű élelmiszert mentettünk meg és osztottunk szét, belátható, hogy rendkívül hatékonyan működünk. Ehhez természetesen az kell, hogy a velünk együttműködő karitatív szervezetek is hadrendbe állítsák a munkatársaikat, önkénteseiket: naponta körülbelül háromszáz ételosztást tartanak szerte az országban a hálózatunkon keresztül, amelyek lebonyolításához a szervezőktől az adományokat szállító sofőrökig nagyon sok közreműködőre van szükség.” A civil szervezetek önkéntesei mellett az önkormányzatok alkalmazottai és a szociális dolgozók is szívesen vesznek részt a munkájukban. “Sokan azt mondják, hogy – mindegy, hogy egy drogrehabilitációs központban, egy hátrányos helyzetű gyerekeket oktató tanodában, vagy épp a tanyavilágban élő idős emberek ellátásában dolgoznak – a klienseik, pácienseik sokkal nyitottabban, nagyobb bizalommal fogadják őket, ha van náluk élelmiszercsomag – így ezek a rajtunk keresztül érkező adományok nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy hatékonyabban végezhessék a munkájukat” – mondja. Évente kétszer nagy adománygyűjtő akciókat is tartanak. "Közeleg a tavaszi tartósélelmiszer-gyűjtés, ilyenkor egy-egy hétvégén akár három-hatezer önkéntes is segíti a munkánkat.” Szemléletformálás és edukáció Az Élelmiszerbankhoz hasonlóan a 2012-ben indult Felelős Gasztrohős Alapítvány is azért dolgozik, hogy csökkentse az élelmiszerpazarlást Magyarországon. "Kezdetben főleg vendéglátóhelyekkel foglalkoztunk, de ma már inkább a lakossági szemléletformálásra fókuszálunk. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy felhívjuk a figyelmet az élelmiszerhulladék csökkentésének fontosságára, és a fenntartható étkezést is igyekszünk népszerűsíteni. Próbáljuk rávenni a fogyasztókat, hogy ha lehet, helyi, a lakóhelyük ötven kilométeres környékén megtermelt, illetve szezonális alapanyagokat vásároljanak, de a hús- és tejtermékek fogyasztásának csökkentését is propagáljuk” – sorolja Kiss-Szabó Eszter, az alapítvány kommunikációs vezetője. A szervezet óvodásoknak, általános- és középiskolásoknak, valamint felnőtteknek szóló programokat is szervez, amelyek keretében játékos, élményalapú formában adják át a felelős étkezéssel, környezetbarát gasztronómiával kapcsolatos tudást, ismereteket a résztvevőknek. "Ez nem csak a gyerekeknél, hanem a felnőtteknél is működik: a céges csapatépítőinken, kitelepüléseinken azt tapasztaljuk, hogy ők is sokkal könnyebben fogadják be az általunk közvetített információkat, ha játékos, interaktív formában próbáljuk átadni azokat nekik.” Fotó: Felelős Gasztrohős A Gasztrohős a “terepmunka” mellett kommunikációs kampányokat is szervez. "Évente két-három nagyobb kampányunk van, amelyek keretében általában egy-egy fenntartható étkezéssel kapcsolatos témát dolgozunk fel. Gyakorlati ötleteket is adunk; az egyik 2019-es, élelmiszerhulladékkal, élelmiszerpazarlással foglalkozó kampányunk során arra kértük a velünk együttműködő éttermeket, hogy szokatlan, általában kidobásra ítélt alapanyagból – héjakból, szárakból, ritkán használt állati részekből – készítsenek ételeket. Mi adjuk ki a Fenntartható Vendéglátóhely és a Fenntartható Kávézó minősítést is, mindkettőt komoly, részletesen kidolgozott, többlépcsős kritériumrendszer alapján ítéljük oda az erre pályázó cégeknek.” Az alapítvány catering cégekkel is együttműködik. “Nekik »zöld catering« tanácsadást tartunk” – magyarázza Kiss Szabó Eszter. A kisebb boltokkal, vendéglőkkel is együttműködnének Annak ellenére, hogy az Élelmiszerbank – már csak a korábban említett élelmiszerbiztonsági előírások miatt is – “nagyipari szemlélettel” közelít az élelmiszermentés kérdéséhez, ők is foglalkoznak lakossági edukációval, figyelemfelhívással, kommunikációval. Az egyesület üzemelteti többek között az Esélyt az ételnek! nevű honlapot, ahol különféle élelmiszerpazarlással kapcsolatos információkat, a pazarlás csökkentésével, visszafogásával kapcsolatos tanácsokat és a fenntartható, “pazarlásmentes” ételek készítéséhez szükséges recepteket találhat az odalátogató. “Néhány évvel ezelőtt elindítottuk a JótéKonyha nevű szolgáltatásunkat is, amelynek keretében a konferenciáktól az esküvőkig különféle rendezvényekre rendelhetnek tőlünk a környezettudatosságot fontosnak tartó cégek és magánszemélyek fenntartható, pazarlásmentes szemlélettel készült cateringet – magyarázza Nagygyörgy András. – Részben ez a vállalkozásunk is a szemléletformálást szolgálja, hiszen a hasonló rendezvényeken általában rengeteg felesleg keletkezik, mert a szervezők azt gondolják, a svédasztalnak akkor is roskadoznia kell az ételtől, ha már mindenki jóllakott.” Az egyesület folyamatosan fejleszti, bővíti a tevékenységei körét. "Szeretnénk elérni, hogy a nagy kereskedelmi láncok mellett a kisebb helyi boltokkal, vendéglőkkel is együttműködhessünk. Ehhez persze egy újfajta elosztási modellre lesz szükség: ezért is kezdtünk bele a Munch-csal egy olyan applikáció fejlesztésébe, ami lehetővé teheti, hogy ezek a mikro- vagy kisvállalkozások is támogathassák a náluk megmaradó ételekkel, élelmiszerekkel a rászorulókat.” Az Élelmiszerbank a “non-food” adományok összegyűjtésében is gondolkodik. “Szeretnénk kidolgozni egy rendszert a bútorok, felhasználási tárgyak mentésére. Együtt tudnánk működni például olyan irodaházakkal, ahol felújítják, kicserélik a berendezéseket, mert ezeknél a fejlesztéseknél, átalakításoknál általában rengeteg kidobásra szánt bútor halmozódik fel.” Nagygyörgy hangsúlyozza: az általuk képviselt modell a rászorulók ellátásának egyik leghatékonyabb módja. “Mivel más segítő szervezetekkel ellentétben nekünk az ételek, élelmiszerek megvásárlása és elkészítése helyett csak a logisztikával kell foglalkoznunk, sokkal költséghatékonyabban működhetünk, így egy forint ráfordításával harminc forint értékű adományt tudunk célba juttatni.”