workshop

Kategória

Kategória
  • B Corpok itthon és a világban
  • Digitalizáció
  • ESG
  • Jógyakorlatok
  • Környezeti ügyek
    • Biodiverzitás
    • Környezetszennyezés
  • Lakhatás
  • Nonprofitoknak
  • Partnerek
    • Szakértőink
    • Szerzőink
  • Sikersztorik
  • Társadalmi ügyek
    • Egészség
    • Leszakadó régiók
    • Oktatás
    • Társadalmi diverzitás
  • Társadalmi vállalkozás
  • Vállalatoknak

Címkék

Címkék
  • #civilek
  • #digitalizáció
  • #társadalmi vállalkozás
  • #Tippek/ jó gyakorlatok
  • adománygyűjtés
  • adománytaxi
  • ashoka
  • b corp
  • b lab
  • B-corp
  • bbm
  • brandépítés
  • chatgpt
  • civil szervezet
  • civilek
  • civilszervezetek
  • civl szervezetek
  • corporate citizenship
  • CSR
  • csr platform
  • design thinking
  • digitalizáció
  • e-learning
  • earthbound eco sneakers
  • edukáció
  • egészségügy
  • érdekvédelem
  • ESG
  • ételmentés
  • etikus működés
  • fejlesztés
  • fejlesztzés
  • felzárkóztatás
  • fenntarthatóság
  • fenntarthatság
  • fogyasztás
  • forprofit
  • forptofit
  • fundraiding
  • fundraising
#Digitalizáció #Nonprofitoknak #Vállalatoknak

”A mesterséges intelligencia nagyon sok mindent tud adni nekünk” – Rekordszámú érdeklődő vett részt a Scale Impact és a Hello Nonprofit MI-workshopján

Mire használhatják a nonprofit szervezetek a Chat GPT-t és az arra épülő technológiákat? Hogyan alakíthatja át az életünket az egyre okosabbá váló gépi intelligencia? Mik a pontos promptolás és feladatkiosztás legfontosabb szempontjai? Ilyen és hasonló kérdésekről esett szó a Hello Nonprofit legutóbbi workshopján, amelyen a ChatGPT magyarul Facebook-csoport előadója tartott rendkívül izgalmas előadást. Zsúfolásig megtelt a Wesselényi utcai ImpactHub előadóterme a Hello Nonprofit május 9-én rendezett workshopján, amelyen a nonprofitok és a mesterséges intelligencia (MI) kapcsolatáról volt szó. “A mesterséges intelligencia nem helyettesíti az emberi intelligenciát, csupán kiegészíti azt. Olyan megoldás, ami hatékonyabbá teszi a munkánkat; egy hasznos eszköz – mint egy jó kalapács vagy egy fúró –, de nem több annál, nem fog minden feladatot megoldani helyettünk. Nem képes olyan dolgokat magvalósítani, amikre mi magunk sem vagyunk képesek” – hangsúlyozta előadásában Kerek István MI üzletfejlesztési szakértő, óraadó egyetemi tanár, a több mint harminckétezer tagot számláló ChatGPT magyarul Facebook-csoport alapítója. Fotó: Hello Nonprofit ”Exponenciális növekedés elé nézünk” Kerek tizenöt éve foglalkozik informatikával, több egyetemen is tanít, és ő vezeti az AI Bootcamp-et is, amely tematikus MI-képzéseket szervez az érdeklődőknek. “Közel ötvenezer órát foglalkoztam ezzel a területtel” – mondta. Előadása első részében röviden ismertette az MI-technológia fejlődésének történetét. “Egy technológiai robbanás küszöbén állunk. Az MI ma még sehol sem tart – de exponenciális növekedés elé nézünk” – jelentette ki. A szakember egy izomsorvadásban szenvedő fiatal srác, Csorba Dávid példáján keresztül mutatta be, mire képes ma az MI-technológia. Dávid betegsége miatt teljes mozdulatlanságra van ítélve, és a beszédhangját is elvesztette – de a mesterséges intelligenciának köszönhetően újra képessé vált arra, hogy megossza a gondolatait a többi emberrel, és a saját fotóit felhasználva a belső utazásait bemutató videókat is készítsen. “A mesterséges intelIigencia nagyon sok mindent tud adni nekünk, ha képesek vagyunk arra, hogy kinyissuk a gondolatainkat” – húzta alá Kerek István. Fotó: Hello Nonprofit Kerek szerint kár félni attól, hogy az MI miatt tömegek vesztik majd el a munkájukat. “Már csak az alapvető közgazdaságtani szabályok miatt sem kell ettől tartani – hangsúlyozta. – A gazdaságnak van egy körforgása: ha a fogyasztó hiányzik a körforgásból, akkor nem működik a gazdaság.” A MI már tanulni tanul A szakember szerint az MI páratlan lehetőségeket kínál azok számára, akik élni kívánnak vele. “Húsz-harmincszázalékos hatékonyságnövelést tesz lehetővé” – fejtegette, hozzátéve: ez jelentős időt és erőforrásokat szabadíthat fel, ami lehetővé teszi, hogy a munkavállalók több feladatot, munkát végezzenek el; az adminisztrációs teendők helyett a kreatív kihívásokra koncentráljanak; több időt töltsenek a családjukkal, barátaikkal. “Ez az eszköz működik. Ha megvan a jó cél, ha megvan az, hogy mire akarjuk használni, nagyon hatékonnyá tud tenni minket” – jelentette ki. Példaként a low-code és no-code megoldásokat követő MI-code-ot említette. “Van olyan alkalmazás, a WIX, ami egy pársoros utasítás – prompt – megírása után, velünk »beszélgetve« el tud készíteni egy komplett weboldalt. De ugyanez működik a Shopify-nál is, ami képes arra, hogy megszerkessze egy adott termék képét, megírja hozzá a termékleírást, kezelje a review-kat, a különféle support-problémákat – szinte teljesen automatizálja az e-kereskedelmet.” Fotó: Hello Nonprofit Kerek bevezető előadásában még számos izgalmas témát érintett: köztük a meghökkentően valósághű fotókat és videókat készítő generatív MI-technológiát, a technológiai eszközök fejlődésének kreativitásra gyakorolt hatását, a kutatás és oktatás területén megszülető új lehetőségeket és a potenciális üzleti alkalmazásokat. “A felhasználási területek száma végtelen: csak attól függ, hogy ti mire akarjátok felhasználni – mondta az MI-ról. – Itt az ideje, hogy vele fejlődjünk, mert ez az időszak sokkal erőteljesebb lesz, mint amit ipari forradalomként ismerünk.” A szakember az MI és az AGI, a valóban komplex feladatokat megvalósítani képes “általános mesterséges intelligencia” közötti különbségről is beszélt. “Az AGI tanulni tanul: ami képessé teszi arra, hogy komplex feladatrendszereket valósítson meg. Ez az, ami különlegessé teszi” – jelentette ki. Okos technológia okos felhasználóknak Kerek István előadása második részében részletesen ismertette a ChatGPT 3.5-ös – ingyenes – és 4.0-ás – előfizetéses – verziójában, valamint az azokra épülő virtuális megoldásokban – mint a Google Geminijében vagy a Microsoft Copilot-jában – rejlő lehetőségeket. Fotó: Hello Nonprofit A résztvevők megismerhették a ChatGPT-re épülő MI-megoldások instruálására szolgáló promptok írásának legfontosabb alapvetéseit, a rendszer nyelvi alapjául szolgáló karakterláncok, a “tokenek” sajátosságait, a “gépi hallucináció” kezelését, az érzékeny adatok megóvásának lehetőségeit és a pontos paraméterezés, feladatkiosztás fontosságát is. “A ChatGPT igazi szuperképessége, hogy identitást adhatunk neki: megkérhetjük arra, hogy egy konkrét feladatot különböző szerepkörökben – egy általános iskolai tanár, egy egyetemi docens, egy PHD-kutató, egy adott országból származó szakember »bőrébe bújva« végezzen el. Rengeteg különféle »identitással« felruházhatjuk – ami igen hasznos, hiszen ha például egy marketing-szöveget szeretnénk íratni vele, nagy valószínűséggel nem az lesz a célravezető megoldás, ha egy egyetemi tanár modorában és szempontjai szerint fogalmazza meg a szöveget” – hangsúlyozta. Kerek felhívta a figyelmet arra, hogy a különböző MI-megoldások különféle feladatokra alkalmasak. “A szövegírásra az OpenAI ChatGPT-jét, az irodai feladatok optimalizálására a Copilotot, a keresésre a Geminit használnám” – mondta. A civil szervezetek egy regisztrációért cserébe ingyenesen használhatják ezeknek a megoldásoknak a többségét, ami nagyban megkönnyítheti a munkájukat. A szakember előadása végén az AI2Know.IT portált is a jelenlévők figyelmébe ajánlotta. A fejlesztés alatt álló oldalon hasznos segédanyagokat, e-könyveket, chat sheet-eket, prezentációkat, videókat és egyéb anyagokat találhatnak az MI-technológia iránt érdeklődők.
#Jógyakorlatok #Nonprofitoknak

A service design módszertan és a nonprofit szervezetek működésének fenntarthatóvá tétele volt a témája az első Social business workshopnak

Mi az a service design? Hogyan lehetnek saját termékei, szolgáltatásai – bevételteremtő képessége – a nonprofitoknak? Mi az a perszóna-alkotás és az értékajánlat-tervezés? Erről és számos más izgalmas témáról beszélgettek a Social Design Jam, a Cseriti, a Kék Madár Alapítvány, az Ashoka és a Visa szakemberei a Scale Impact első Social business workshopján. A Scale Impact március 14-én rendezte az első Social business workshopot: a neves forprofit és nonprofit szakemberek részvételével megrendezett beszélgetésre számos, a nonprofit szektor jövője iránt érdeklődő vendég látogatott el a Wesselényi utcai Impact Hubba. A rendezvényen több, a szektor jövőjének szempontjából kiemelten fontos témáról szó esett: egyebek mellett arról, hogy mit jelent a service design, miért jó, ha egy civil szervezetnek saját termékei és szolgáltatásai vannak, mi az a perszóna-alkotás és értékajánlat-tervezés. Mészáros Andrea és Cserjés Anikó (Fotó: Hello Nonprofit) A workshop a Scale Impact és a Visa közös, a Cseriti Adománybolt, a Diego, a DPD, az Erla Film, a Klippe Learning, az OTP Mobil és a Shoprenter támogatásával megvalósuló programja, a Social Business 2024 empowered by Visa egyik rendezvénye volt. “Azért tartottuk fontosnak, hogy csatlakozzunk ehhez a kezdeményezéshez, mert fontosnak tartjuk, hogy megmutassuk: akár a legkisebb társadalmi szervezet is létre tud hozni olyan terméket, szolgáltatást, ami valódi értéket jelenthet másoknak” – mondta Orbán Tamás, a Visa elfogadási területéért felelős szenior ügyfélkapcsolati vezetője. Egy nonprofit is lehet sikeres A workshop első beszélgetésének bevezetőjében Cserjés Anikó, az Ashoka Magyarország országfelelőse mutatta be a világ vezető társadalmi vállalkozóit, “changemakereit” összefogó nemzetközi szervezetet. “Az Ashoka ma már kilencvenöt országban képviselteti magát különféle, a pozitív társadalmi változást előmozdító programjaival. Négyezer társadalmi vállalkozót támogatunk; itthon is igyekszünk becsatornázni azt a több, mint negyvenéves tapasztalatot, tudásbázist, amit felépítettünk” – hangsúlyozta, hozzátéve, Magyarországon már 36 tagja van a szervezetnek. A workshop számos érdeklődőt vonzott (Fotó: Hello Nonprofit) A beszélgetés résztvevői kiemelték: egy jobbító szándékú nonprofit is lehet sikeres. “Én azt tanultam, hogy egy társadalmi vállalkozásnak három-négy év alatt illik önfenntartóvá válnia. Nekünk ez nyolc hónap alatt sikerült; az igazi kihívást nem is az önfenntartás jelentette, hanem az, hogy másfél év alatt kétszer kellett bővítenünk az első éttermünket ahhoz, hogy ki tudjuk szolgálni az ügyféligényeket" – magyarázta Mészáros Andrea, a Kék Madár Alapítvány ügyvezetője. Az alapítvány célja, hogy a munkaerőpiacon hátrányt szenvedő, köztük a megváltozott munkaképességű embereknek munkalehetőséget teremtsen. Jelenleg egy szekszárdi és egy budapesti éttermet üzemeltetnek, ahol a vezetőségen kívül csak fogyatékkal élő emberek dolgoznak. Mészáros véleményét Sáhy Gábor, a Cseriti egyik alapítója is megerősíti. “Hamar rájöttünk, hogy egy kis bolttal nem tudunk rentábilisan működni. Ezért nagyon gyorsan belecsaptunk a hálózatépítésbe; igaz, mi az első öt-hat évben »túlélő üzemmódban« voltunk kénytelenek működni.” Releváns válaszok és megoldások A workshop egyik központi témája a service design fogalmának megismertetése volt. (A témakörrel Áth-Horváth Zsóka, a Hello Nonprofit állandó szerzője, a MOME/ Moholy- Nagy Művészeti Egyetem service design szakirányú továbbképzésének hallgatója is behatóan foglalkozik – a szerk.) “A szolgáltatástervezés nem új elképzelés, a módszer kidolgozása már a hatvanas-hetvenes években elindult – mondta előadásában Káli György service designer, a Social Design Jam egyik társszervezője. – Ez mára egy olyan átalakuláshoz vezetett, amely gyakorlatilag minden iparágra hatással volt: lehetővé tette, hogy a cégek új, szolgáltatásalapú termékeket fejlesszenek ki, és kielégítsék azokat az igényeket, amelyeket a digitális eszközök elterjedése indukált.” Káli György és Klein Péter játékos formában demonstrálta a service design előnyeit (Fotó: Hello Nonprofit) Káli hangsúlyozta: az új eszközök, szolgáltatások megjelenése és a big data-alkalmazások széles körű elérhetősége lehetővé tette, hogy a korábbinál jóval nagyobb mennyiségű adatot lehessen összegyűjteni a vásárlókról, felhasználókról. “Ez nem csak a forprofit, hanem a nonprofit szféra számára is elérhető: már a Google vagy a Facebook analitikai eszközeinek segítségével is elképesztően sokat tudhatunk meg az ügyfeleinkről” – húzta alá. A szakember szerint az új gondolkodásmód a modern adatgyűjtési technológiákkal ötvözve lehetővé tette az ügyfélélmény drasztikus javítását. Mint mondta, ez a nonprofit szervezetek működését is hatékonyabbá teheti. “Ha figyelünk arra, hogy az ügyfeleink, partnereink, önkénteseink, adományozóink, munkatársaink (vagyis a stakeholdereink - a szerk) elégedettek legyenek, az azt eredményezi, hogy vissza fognak térni hozzánk. Újra és újra igénybe veszik a szolgáltatásainkat, programjainkat, minek révén több bevételt tudunk generálni, optimálisabb működést tudunk elérni, arányaiban kevesebb költséggel tudjuk működtetni a szervezetünket. A »design thinking« egy olyan gondolkodásmód, amelynek alapvetése, hogy megértsük az emberek igényeit, és releváns válaszokat, megoldásokat adjunk rájuk.” Káli előadásában a double diamond módszer alapjait is ismertette. “A módszer lényege, hogy azonosítsuk, kik a partnereink, a célcsoportunk, az így kapott információkat megpróbáljuk szintetizálni, összegyűjteni, tömöríteni, konklúziókat levonni, majd miután elértünk egy üzleti vagy társadalmi kihívás, probléma megértéséig, újrafogalmazzuk, hogy miről is beszélünk: mi az a probléma, igény, amit meg akarunk oldani.” Fotó: Hello Nonprofit Perszónaalkotás és értékajánlat-tervezés Káli György Klein Péterrel, a Social Design Jam másik társszervezőjével együtt játékos módon, a jelenlevőket is bevonva igyekezett bemutatni a service design előnyeit. A résztvevőket csapatokra osztották: ők azt kapták feladatul, hogy Dixit-kártyák segítségével meghatározzák egy-egy általuk elképzelt termék, szolgáltatás ideális és legkevésbé ideális célközönségét, “perszónáját”. A perszóna-alkotás a service design egyik legfontosabb alapeleme. “Arra használjuk, hogy az aggregált információkat egy-egy karakterbe tömörítsünk: legyen mindenki közös platformon azzal kapcsolatban, hogy kik azok az emberek, akikkel foglalkozunk, milyen »tipikus karakterek« ők” – világította meg a feladat hátterét Káli. Ezután a csapatoknak egy, az előadók által kiosztott template alapján a “jó karakterek” igényeit és a “rossz karakterek” problémáit figyelembe véve kellett optimalizálniuk a termékeiket, szolgáltatásaikat. "Mindez nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy olyan értékajánlatokat fogalmazzanak meg, amelyek lehetővé teszik, hogy megmutassák a potenciális ügyfeleknek, milyen egyedi és kézzelfogható értékeket tudnak teremteni a számukra, és olyan termékeket fejlesszenek, amelyek a valós igényeikre reflektálnak" – magyarázta a szakember. A service design megközelítésnek komoly szerepe lehet abban is, hogy a nonprofitok fenntarthatóvá tegyék a működésüket. Ehhez csak egy jó elképzelés és akkurátus tervezés kell: “Ha egy olyan ügyfél fordul hitelkérelemmel egy bankhoz, akinek nincs biztos fizetése, nehéz körülmények között él, és ezért nem hitelképes, az valójában mindkét fél számára problémát okoz. A banknak az a célja, hogy minél több hitelt helyezhessen ki, az ügyfélnek pedig az, hogy olyan finanszírozáshoz jusson, amelyből meg tudja valósítani a céljait. Erre a kettős problémára találta ki Muhámmad Iunúsz bangladesi közgazdász azt a megoldást, hogy mikrohiteleket folyósítson olyan embereknek, kisvállalkozóknak, akik egy átlagos pénzintézetnél hiába kilicselnének; a kezdeményezés izgalmas tapasztalata az volt, hogy ezek az ügyfelek 99 százalékban visszafizették az általuk kapott hitelt – kisebb volt a »bedőlési arány«, mint a hagyományos banki ügyfeleknél” – világította meg a szemléletmód előnyeit Lévai Gábor, a Scale Impact és a Hellononprofit.hu társalapítója. Lévai hangsúlyozta, a workshop célja az volt, hogy ráébressze a nonprofit szervezeteket: az egyedi problémákra adott eredeti ötletekkel, és az üzleti életben már kipróbált módszerek tudatos alkalmazásával nem csak pénzügyileg fenntarthatóvá, hanem hatékonyabbá is tehetik a működésüket. Ez a célja a Social Business 2024 empowered by Visa programnak is, amely konkrét tudást, mentorációt, segítséget és eszközöket kínál a jelentkező nonprofit szervezeteknek ahhoz, hogy biztos alapokra helyezzék a tevékenységüket.