service desing

Kategória

Kategória
  • B Corpok itthon és a világban
  • Digitalizáció
  • ESG
  • Jógyakorlatok
  • Környezeti ügyek
    • Biodiverzitás
    • Környezetszennyezés
  • Lakhatás
  • Nonprofitoknak
  • Partnerek
    • Szakértőink
    • Szerzőink
  • Sikersztorik
  • Társadalmi ügyek
    • Egészség
    • Leszakadó régiók
    • Oktatás
    • Társadalmi diverzitás
  • Társadalmi vállalkozás
  • Vállalatoknak

Címkék

Címkék
  • #civilek
  • #digitalizáció
  • #társadalmi vállalkozás
  • #Tippek/ jó gyakorlatok
  • adománygyűjtés
  • adománytaxi
  • ashoka
  • b corp
  • b lab
  • B-corp
  • bbm
  • brandépítés
  • chatgpt
  • civil szervezet
  • civilek
  • civilszervezetek
  • civl szervezetek
  • corporate citizenship
  • CSR
  • csr platform
  • design thinking
  • digitalizáció
  • e-learning
  • earthbound eco sneakers
  • edukáció
  • egészségügy
  • érdekvédelem
  • ESG
  • ételmentés
  • etikus működés
  • fejlesztés
  • fejlesztzés
  • felzárkóztatás
  • fenntarthatóság
  • fenntarthatság
  • fogyasztás
  • forprofit
  • forptofit
  • fundraiding
  • fundraising
#Jógyakorlatok #Nonprofitoknak

A service design módszertan és a nonprofit szervezetek működésének fenntarthatóvá tétele volt a témája az első Social business workshopnak

Mi az a service design? Hogyan lehetnek saját termékei, szolgáltatásai – bevételteremtő képessége – a nonprofitoknak? Mi az a perszóna-alkotás és az értékajánlat-tervezés? Erről és számos más izgalmas témáról beszélgettek a Social Design Jam, a Cseriti, a Kék Madár Alapítvány, az Ashoka és a Visa szakemberei a Scale Impact első Social business workshopján. A Scale Impact március 14-én rendezte az első Social business workshopot: a neves forprofit és nonprofit szakemberek részvételével megrendezett beszélgetésre számos, a nonprofit szektor jövője iránt érdeklődő vendég látogatott el a Wesselényi utcai Impact Hubba. A rendezvényen több, a szektor jövőjének szempontjából kiemelten fontos témáról szó esett: egyebek mellett arról, hogy mit jelent a service design, miért jó, ha egy civil szervezetnek saját termékei és szolgáltatásai vannak, mi az a perszóna-alkotás és értékajánlat-tervezés. Mészáros Andrea és Cserjés Anikó (Fotó: Hello Nonprofit) A workshop a Scale Impact és a Visa közös, a Cseriti Adománybolt, a Diego, a DPD, az Erla Film, a Klippe Learning, az OTP Mobil és a Shoprenter támogatásával megvalósuló programja, a Social Business 2024 empowered by Visa egyik rendezvénye volt. “Azért tartottuk fontosnak, hogy csatlakozzunk ehhez a kezdeményezéshez, mert fontosnak tartjuk, hogy megmutassuk: akár a legkisebb társadalmi szervezet is létre tud hozni olyan terméket, szolgáltatást, ami valódi értéket jelenthet másoknak” – mondta Orbán Tamás, a Visa elfogadási területéért felelős szenior ügyfélkapcsolati vezetője. Egy nonprofit is lehet sikeres A workshop első beszélgetésének bevezetőjében Cserjés Anikó, az Ashoka Magyarország országfelelőse mutatta be a világ vezető társadalmi vállalkozóit, “changemakereit” összefogó nemzetközi szervezetet. “Az Ashoka ma már kilencvenöt országban képviselteti magát különféle, a pozitív társadalmi változást előmozdító programjaival. Négyezer társadalmi vállalkozót támogatunk; itthon is igyekszünk becsatornázni azt a több, mint negyvenéves tapasztalatot, tudásbázist, amit felépítettünk” – hangsúlyozta, hozzátéve, Magyarországon már 36 tagja van a szervezetnek. A workshop számos érdeklődőt vonzott (Fotó: Hello Nonprofit) A beszélgetés résztvevői kiemelték: egy jobbító szándékú nonprofit is lehet sikeres. “Én azt tanultam, hogy egy társadalmi vállalkozásnak három-négy év alatt illik önfenntartóvá válnia. Nekünk ez nyolc hónap alatt sikerült; az igazi kihívást nem is az önfenntartás jelentette, hanem az, hogy másfél év alatt kétszer kellett bővítenünk az első éttermünket ahhoz, hogy ki tudjuk szolgálni az ügyféligényeket" – magyarázta Mészáros Andrea, a Kék Madár Alapítvány ügyvezetője. Az alapítvány célja, hogy a munkaerőpiacon hátrányt szenvedő, köztük a megváltozott munkaképességű embereknek munkalehetőséget teremtsen. Jelenleg egy szekszárdi és egy budapesti éttermet üzemeltetnek, ahol a vezetőségen kívül csak fogyatékkal élő emberek dolgoznak. Mészáros véleményét Sáhy Gábor, a Cseriti egyik alapítója is megerősíti. “Hamar rájöttünk, hogy egy kis bolttal nem tudunk rentábilisan működni. Ezért nagyon gyorsan belecsaptunk a hálózatépítésbe; igaz, mi az első öt-hat évben »túlélő üzemmódban« voltunk kénytelenek működni.” Releváns válaszok és megoldások A workshop egyik központi témája a service design fogalmának megismertetése volt. (A témakörrel Áth-Horváth Zsóka, a Hello Nonprofit állandó szerzője, a MOME/ Moholy- Nagy Művészeti Egyetem service design szakirányú továbbképzésének hallgatója is behatóan foglalkozik – a szerk.) “A szolgáltatástervezés nem új elképzelés, a módszer kidolgozása már a hatvanas-hetvenes években elindult – mondta előadásában Káli György service designer, a Social Design Jam egyik társszervezője. – Ez mára egy olyan átalakuláshoz vezetett, amely gyakorlatilag minden iparágra hatással volt: lehetővé tette, hogy a cégek új, szolgáltatásalapú termékeket fejlesszenek ki, és kielégítsék azokat az igényeket, amelyeket a digitális eszközök elterjedése indukált.” Káli György és Klein Péter játékos formában demonstrálta a service design előnyeit (Fotó: Hello Nonprofit) Káli hangsúlyozta: az új eszközök, szolgáltatások megjelenése és a big data-alkalmazások széles körű elérhetősége lehetővé tette, hogy a korábbinál jóval nagyobb mennyiségű adatot lehessen összegyűjteni a vásárlókról, felhasználókról. “Ez nem csak a forprofit, hanem a nonprofit szféra számára is elérhető: már a Google vagy a Facebook analitikai eszközeinek segítségével is elképesztően sokat tudhatunk meg az ügyfeleinkről” – húzta alá. A szakember szerint az új gondolkodásmód a modern adatgyűjtési technológiákkal ötvözve lehetővé tette az ügyfélélmény drasztikus javítását. Mint mondta, ez a nonprofit szervezetek működését is hatékonyabbá teheti. “Ha figyelünk arra, hogy az ügyfeleink, partnereink, önkénteseink, adományozóink, munkatársaink (vagyis a stakeholdereink - a szerk) elégedettek legyenek, az azt eredményezi, hogy vissza fognak térni hozzánk. Újra és újra igénybe veszik a szolgáltatásainkat, programjainkat, minek révén több bevételt tudunk generálni, optimálisabb működést tudunk elérni, arányaiban kevesebb költséggel tudjuk működtetni a szervezetünket. A »design thinking« egy olyan gondolkodásmód, amelynek alapvetése, hogy megértsük az emberek igényeit, és releváns válaszokat, megoldásokat adjunk rájuk.” Káli előadásában a double diamond módszer alapjait is ismertette. “A módszer lényege, hogy azonosítsuk, kik a partnereink, a célcsoportunk, az így kapott információkat megpróbáljuk szintetizálni, összegyűjteni, tömöríteni, konklúziókat levonni, majd miután elértünk egy üzleti vagy társadalmi kihívás, probléma megértéséig, újrafogalmazzuk, hogy miről is beszélünk: mi az a probléma, igény, amit meg akarunk oldani.” Fotó: Hello Nonprofit Perszónaalkotás és értékajánlat-tervezés Káli György Klein Péterrel, a Social Design Jam másik társszervezőjével együtt játékos módon, a jelenlevőket is bevonva igyekezett bemutatni a service design előnyeit. A résztvevőket csapatokra osztották: ők azt kapták feladatul, hogy Dixit-kártyák segítségével meghatározzák egy-egy általuk elképzelt termék, szolgáltatás ideális és legkevésbé ideális célközönségét, “perszónáját”. A perszóna-alkotás a service design egyik legfontosabb alapeleme. “Arra használjuk, hogy az aggregált információkat egy-egy karakterbe tömörítsünk: legyen mindenki közös platformon azzal kapcsolatban, hogy kik azok az emberek, akikkel foglalkozunk, milyen »tipikus karakterek« ők” – világította meg a feladat hátterét Káli. Ezután a csapatoknak egy, az előadók által kiosztott template alapján a “jó karakterek” igényeit és a “rossz karakterek” problémáit figyelembe véve kellett optimalizálniuk a termékeiket, szolgáltatásaikat. "Mindez nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy olyan értékajánlatokat fogalmazzanak meg, amelyek lehetővé teszik, hogy megmutassák a potenciális ügyfeleknek, milyen egyedi és kézzelfogható értékeket tudnak teremteni a számukra, és olyan termékeket fejlesszenek, amelyek a valós igényeikre reflektálnak" – magyarázta a szakember. A service design megközelítésnek komoly szerepe lehet abban is, hogy a nonprofitok fenntarthatóvá tegyék a működésüket. Ehhez csak egy jó elképzelés és akkurátus tervezés kell: “Ha egy olyan ügyfél fordul hitelkérelemmel egy bankhoz, akinek nincs biztos fizetése, nehéz körülmények között él, és ezért nem hitelképes, az valójában mindkét fél számára problémát okoz. A banknak az a célja, hogy minél több hitelt helyezhessen ki, az ügyfélnek pedig az, hogy olyan finanszírozáshoz jusson, amelyből meg tudja valósítani a céljait. Erre a kettős problémára találta ki Muhámmad Iunúsz bangladesi közgazdász azt a megoldást, hogy mikrohiteleket folyósítson olyan embereknek, kisvállalkozóknak, akik egy átlagos pénzintézetnél hiába kilicselnének; a kezdeményezés izgalmas tapasztalata az volt, hogy ezek az ügyfelek 99 százalékban visszafizették az általuk kapott hitelt – kisebb volt a »bedőlési arány«, mint a hagyományos banki ügyfeleknél” – világította meg a szemléletmód előnyeit Lévai Gábor, a Scale Impact és a Hellononprofit.hu társalapítója. Lévai hangsúlyozta, a workshop célja az volt, hogy ráébressze a nonprofit szervezeteket: az egyedi problémákra adott eredeti ötletekkel, és az üzleti életben már kipróbált módszerek tudatos alkalmazásával nem csak pénzügyileg fenntarthatóvá, hanem hatékonyabbá is tehetik a működésüket. Ez a célja a Social Business 2024 empowered by Visa programnak is, amely konkrét tudást, mentorációt, segítséget és eszközöket kínál a jelentkező nonprofit szervezeteknek ahhoz, hogy biztos alapokra helyezzék a tevékenységüket.