innováció

Kategória

Kategória
  • B Corpok itthon és a világban
  • Digitalizáció
  • ESG
  • Jógyakorlatok
  • Környezeti ügyek
    • Biodiverzitás
    • Környezetszennyezés
  • Lakhatás
  • Nonprofitoknak
  • Partnerek
    • Szakértőink
    • Szerzőink
  • Sikersztorik
  • Társadalmi ügyek
    • Egészség
    • Leszakadó régiók
    • Oktatás
    • Társadalmi diverzitás
  • Társadalmi vállalkozás
  • Vállalatoknak

Címkék

Címkék
  • #civilek
  • #digitalizáció
  • #társadalmi vállalkozás
  • #Tippek/ jó gyakorlatok
  • adománygyűjtés
  • adománytaxi
  • ashoka
  • b corp
  • b lab
  • B-corp
  • bbm
  • brandépítés
  • chatgpt
  • civil szervezet
  • civilek
  • civilszervezetek
  • civl szervezetek
  • corporate citizenship
  • CSR
  • csr platform
  • design thinking
  • digitalizáció
  • e-learning
  • earthbound eco sneakers
  • edukáció
  • egészségügy
  • érdekvédelem
  • ESG
  • ételmentés
  • etikus működés
  • fejlesztés
  • fejlesztzés
  • felzárkóztatás
  • fenntarthatóság
  • fenntarthatság
  • fogyasztás
  • forprofit
  • forptofit
  • fundraiding
  • fundraising
#Jógyakorlatok #Nonprofitoknak #Vállalatoknak

Business as NOT usual – Service design a vállalati kultúrában – case study

A vállalati kultúrában leginkább ismert service design esettanulmány az a klasszikus példa, amit sokszor a jobs-to-be done framework bemutatásra szoktak használni. A design eszköztárban ez a gondolkodásmód segíti leginkább meghatározni a termék vagy szolgálatás értékét, ezért nem meglepő, hogy a nagyvállalatok előszeretettel alkalmazzák ezt a megközelítést az innovációs törekvéseikben. Clayton Christensen egy mindenki által jól ismert gyorséttermi lánc egyik termékfejlesztésén dolgozott a csapatával. A feladatuk az volt, hogy megértsék, hogyan lehetne javítani a meglévő termékkínálatban a turmixok eladását. Christensen neves amerikai üzleti tanácsadó, a Harvard Business School professzora és az innováció, valamint a diszrupció elméletének kiemelkedő alakja volt. Leginkább a "Disruptive Innovation" (diszruptív innováció) fogalmát köszönhetjük neki. Ez azokat az új termékeket vagy szolgáltatásokat jelenti, amik átalakítják a meglévő piacokat vagy új piacokat teremtenek, gyakran alacsonyabb költségekkel vagy jobb teljesítménnyel. Forrás: www.fastcompany.com/90455937/clayton-christensen-who-gave-us-the-innovators-dilemma-has-died - [Photo: Remy Steinegger/Wikimedia Commons] Szóval Christensen és csapata - annak érdekében, hogy rájöjjenek, hogyan lehetne az eladásokat növelni - egy teljesen új megközelítéssel indult. Elképzelésük szerint a legtöbb vállalat innovációs törekvése azért vall kudarcot, mert rossz kérdéseket tesznek fel. De vajon milyen a jó kérdés? Elképzelése szerint amíg a fejlesztés fókuszába nem az embert helyezzük, hanem a terméket magát, addig rossz úton járunk. Mivel a design kutatás legfőbb eleme az emberközpontúság, ezért a tervezési folyamat során az emberek igényeire, viselkedésére és problémáira kell összpontosítani. Ennek érdekében a tervezőknek mélyrehatóan meg kell érteniük a felhasználók szükségleteit és környezetüket, hogy hatékony és releváns megoldásokat tudjanak kínálni számukra. Tehát ha azt akarjuk megtudni, hogy a meglévő termékünk mitől lesz sikeres, akkor a jó megközelítés az, ha azt vizsgáljuk meg, hogy „miért használják vagy veszik igénybe a termékemet és a szolgálatásomat”? És ez a megközelítés a jobs-to-be-done lényege is. Az emberek valamilyen szükséglet kielégítésére vagy egy probléma megoldásra keresnek választ, és ezért vesznek igénybe bizonyos szolgáltatásokat vagy vásárolnak termékeket. Forrás: https://content.11fs.com/article/jobs-to-be-done-the-gaps-in-us-smb-financial-services A rossz eladások miatt a turmixoknál korábban abból indultak ki, hogy a termékkel kapcsolatos főbb kérdéseket kell megvizsgálni, és azt kutatni, hogy hogyan érhetnék el, hogy az emberek megvegyék a tumixokat, de ez rossz megközelítés volt Christensen szerint. A jó kérdés szerinte az, hogy miért vásárolják az emberek ezt a terméket? Azért mert szomjasak, vagy mert szórakoztatja őket a szürcsölgetés? Vásárolnak bármilyen más ennivalót mellé? Helyben fogyasztják el, vagy magukkal viszik? Mi az a fogyasztói attitűd, ami vásárlásra ösztönzi tulajdonképpen őket? Ahhoz, hogy ezekre a kérdésekre megtalálják a választ, több napon át interjúkat készítettek, és megfigyelték a vásárlók szokásait. Ebből arra jöttek rá, hogy nem a turmix íze vagy az állaga érdekli a vásárlókat, hanem sokkal inkább az a tevékenység, ami a fogyasztása közben történik velük. Megfigyelték, hogy leginkább két időzónában szeretnek az emberek turmixot venni: reggel, autóval munkába menet, és munkából gyerekkel együtt hazafelé. Ez a két fogyasztói profil segített később tipizálni azt a karaktert, akinek a szokásaira később fejlesztéseket hoztak létre. A kutatási szakaszban, azaz a divergens fázis során megfigyelték a vásárlói szokásokat, majd szintetizálták azokat, és következtetéseket vontak le: nem a turmixok ízét, állagát kell fejleszteni, hanem azokat az igényeket kell kiszolgálni, amik azt teszik lehetővé, hogy minél tovább élvezhessék a turmixok adta jó érzést. Mi volt itt tulajdonképpen a jó érzés? Annak a vásárlónak, aki reggel munkába menet, autózás közben vett turmixot, az volt a szempontja, hogy legyen valami a kezében, ami lefoglalja és szórakoztatja addig, amíg beér a munkahelyére. Korán reggel még nem szívesen vesznek ilyenkor szendvicset vagy valami tartalmasabbat, márcsak azért sem, mert sokak számára az autóban való étkezés nem komfortos. Az ő esetükben tehát célszerűbb egy nagyobb papírpohárban és hosszabb szívószállal kínálni a turmixot, hogy minél tovább tarthasson a „figyelemelterelés”, vagyis a munkába való ingázás unalmának a megtörése. Forrás: https://noise.getoto.net/2021/10/21/designing-products-and-services-based-on-jobs-to-be-done/ A második esetben, amikor a munkából hazatérő szülők felkapják a gyereküket  óvodából/ iskolából, az a volt megfigyelés, hogy itt a jó érzés a vásárló számára a jó színben való feltűnés a saját gyereke előtt. Ráadásul a turmix egy ilyen szituációban lehet akár a jutalmazási eszköze is. A termék önmagában pedig alkalmas arra, hogy az otthonig tartó úton csökkentse az éhégérzetet, de ne vegye el teljesen az étvágyat a vacsora előtt. A következtetés nyilvánvaló: nekik kisebb pohárban, kisebb szívószállal fogják kínálni a turmixot, hogy a fenti igényeket tudják kielégíteni.  Mindkét esetben a kontextus megértése járult hozzá ahhoz, hogy olyan innovációt valósítsanak meg végül, ami valóban segítette a turmix-eladások növelését. De fontos itt kihangsúlyozni, hogy igazából ez az eredmény tulajdonképpen következménye volt az emberközpontú megközelítés, azaz a design thinking módszertan alkalmazásának. A hagyományosan működő vállalatok elsősorban a turmixot fejlesztették és azt helyezték volna fókuszba, hogy még jobb minőségű terméket készítsenek, de a design thinking megközelítésben az élmény javítása a kontextus megértése által a mérvadó. Ha ezzel a szemlélettel fogunk bele egy innovációba, akkor mindenképpen számítani kell arra, hogy sok iterációs körünk lesz, amihez elengedhetetlen az agilis működés. A legtöbb vállalat esetében ezt kihívás megvalósítani, mert eltér a megszokott üzletmenettől, azaz a business as usual-tól, de ahogy a fenti példa is mutatja, mindenképpen érdemes alkalmazni, hiszen az ügyfélélmény jobb megértését segíti, ezzel hozzájárulva a vállalatok jobb bevételtermelő képességéhez.   Ha Ti is szeretnétek a service design eszköztársa segítségével jobban megérteni a stakeholdereiteket, és erre építve új bevételtermelő tevékenységet kialakítani, nevezzetek a Social Business 2024 empowered by Visa programra!
#Digitalizáció #Nonprofitoknak

Okos innováció: költséghatékony informatikai fejlesztésekkel a forráshiánnyal küzdő nonprofit szervezetek is hatékonyabbá tehetik a működésüket

A hazai nonprofitok alaposan lemaradtak a digitalizáció területén. A forráshiány mellett a vállalkozói attitűd hiánya is komoly problémát jelent; jó hír, hogy átgondolt tervezéssel, és néhány ingyenesen vagy jelentős kedvezménnyel elérhető szolgáltatás rendszerbe állításával ezek a folyamatos pénzszűkében lévő szervezetek is modernizálhatják a folyamataikat. A digitalizációval foglalkozó szakemberek szerint a modern informatikai megoldások adoptálása hatékonyan támogathatja a hasznos társadalmi-környezeti ügyeket képviselő nonprofit szervezetek munkáját. A nonprofitok sokkal inkább ki vannak téve a külső forrásoknak, externáliáknak – például az adományozóiknak, az állami, önkormányzati és európai uniós forrásoknak, az önkénteseik rendelkezésre állásának –, mint a forprofitok, ami kedvezőtlen feltételek mellett – gondoljunk csak az elmúlt években tapasztalható erős inflációs nyomásra – rendkívül negatívan befolyásolhatja a működésüket. Ezen a kiszolgáltatott helyzeten segíthet a korszerű IT-megoldások rendszerbe állítása, hiszen ezek a rendszerek: Jelentősen javíthatják, erősíthetik a szervezeti kultúrát (pl.: digitális kérdőívek, adatgyűjtés segítségével) Megkönnyíthetik a menedzsmentet és a munkaszervezést (pl.: az olyan csoportmunka-platformok, dokumentum- és projektmenedzsment eszközök használatával, mint a Slack, a Trello, a Google Workspace, a Dropbox vagy a Onedrive) Hatékonyabb, gördülékenyebb belső kommunikációt szavatolnak (Teams, Skype, Google Meet, Zoom, Calendly stb.) A közösségi média-megoldások, online tartalomszerkesztő- és publikáló felületek (mint pl.: a Wordpress), hírlevél-küldő alkalmazások segítségével jelentősen javíthatják a külső kommunikációt A titkosított felhőalapú megoldások segítségével biztonságosabbá tehetik az érzékeny adatok kezelését Leegyszerűsíthetik a pénzügyi folyamatokat és a szerződések hitelesítését, kezelését Hatékonyabb fundraising-tevékenységet tesznek lehetővé Megannyi kézzelfogható, könnyen átlátható előny: ennek ellenére – ahogy a vonatkozó kutatásokból is kiderül – Magyarországon csak kevés nonprofit szervezet él a digitalizáció nyújtotta lehetőségekkel. Hogy miért? A pénz – pontosabban a pénz hiánya – miatt; legalábbis a megkérdezett szervezetek vezetőinek többsége ezt hozza fel fő érvként. A kulcsszó: takarékos fejlesztés Nyomós érv – de érdemes megvizsgálnunk, hogy valójában mennyire megalapozott. Tény, hogy az informatikai fejlesztések jó része költségigényes: az infrastruktúra bővítése (pl.: új számítógépek, okostelefonok, hálózati eszközök beszerzése), a drága előfizetéses szoftverek licenceinek megváltása, a profi informatikai szolgáltatások (pl.: a CRM-rendszerek) díja valóban jelentős összegeket emészthet fel. De az is tény, hogy ezekre a termékekre és szolgáltatásokra elsősorban a jelentős munkavállalói tömeget, szerződéses partnereket, beszállítói láncokat megmozgató, számtalan összetett vállalatmenedzsment-folyamatot összefogni kénytelen forprofit nagyvállalatoknak van szüksége; az olyan, jellemzően kisebb és épp ezért rugalmasabban irányítható szervezetek, mint a nonprofitok, ingyenesen vagy rendkívül kedvezményes áron elérhető megoldásokkal is kiválthatják őket. Okos fejlesztéssel nagymértékben áramvonalasítható, hatékonyabbá tehető ezeknek a szervezeteknek a működése. Erre a témakörre már külön buzzword is született: ez a “frugal innovation” (takarékos fejlesztés), amelynek lényege, hogy az erőforráshiányos szervezetek számára is elérhetővé tegye a folyton fejlődő informatikai megoldások előnyeit. Megfizethető innováció A frugal innovation lényege, hogy költséghatékony módszerekkel tegye versenyképessé a szervezeteket. “A frugal tech megfizethetővé teszi az innovációt” – írja a 2023-as Világgazdasági Fórum (World Economic Forum – WEF) online fórumában publikált cikkében Phil Rowley, az OMG UK médiavállalat jövőkutatással foglalkozó üzletágának vezetője, aki az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) 2014-es Mars-expedícióját hozza fel példaként (talán nem véletlen, hogy a takarékos fejlesztésre külön hindi szó is van: “jugaad”), amely a NASA hasonló küldetésének töredékébe (671 millió dollár helyett csak 74 millió dollárba) került, nem kis részben azért, mert az ISRO számos újrahasznosított technológiát vetett be a misszió során. Rowley szerint a jugaad-szemlélet három alapvetése: A laterális gondolkodásmód: a fennálló problémára adott formabontó, kreatív válaszok megtalálása Az újrafelhasználás, újrakombinálás és reciklálás: a rendelkezésre álló technológia, ötletek és megoldások “átvariálása” úgy, hogy az aktuális problémákra is megoldást nyújtsanak És a tudásmegosztás: a szervezetek közötti tapasztalatok megosztása, és az egyes területek szakértőinek megszólítása, bevonása “Földtől elrugaszkodott gondolkodás” – mondhatnánk az indiai Mars-szondára gondolva; de valójában korántsem az, hiszen az ISRO által alkalmazott fejlesztési filozófiát a szűkös költségvetésből gazdálkodó nonprofit szervezetek is remekül hasznosíthatják. Nem minden pénzkérdés A digitalizáció számos olyan problémára megoldást jelenthet, amelyek jelentősen megnehezítik a nonprofit szervezetek életét. A technológiai megoldások révén a szervezetek időt, erőforrásokat és pénzt takaríthatnak meg, potenciális új donorokat, adományozókat, önkénteseket találhatnak, és hatékonyabban kommunikálhatnak a célcsoportjaikkal is. Az alábbiakban szeretnénk bemutatni néhány olyan rendkívül hatékony, komoly versenyelőnyöket kínáló szolgáltatást, amelyek ingyenesen vagy kedvezményes áron hozzáférhetők a civilek számára. A Számlázz.hu a magyarországi nonprofit szervezetek számára ingyenesen elérhetővé tette profi szolgáltatáscsomagját, benne a QUICK pénzügyi alkalmazást is, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók egy helyen, egyetlen online felületen keresztül kezeljék a számláikat, az utalásaikat, a szállítói és vevői kintlévőségeiket, valamint a bér- és adófizetési kötelezettségeiket. A felhőalapú CRM-szoftvereket (ügyfélkapcsolat-kezelő rendszereket) fejlesztő Salesforce térítésmentes megoldásokat kínál a nonprofitoknak. Nemcsak a cég “fapados” CRM-rendszeréhez férhetnek hozzá, hanem azokhoz az MI-alapú analitikai megoldásokhoz is, amelyek a donoradatbázisok elemzésével rendkívül hatékonnyá tehetik az adománygyűjtést, fundraisinget. A sokak által kedvelt csoportmunka-alkalmazást, a Trellót fejlesztő Atlassian 75 százalékos kedvezményt nyújt a kormányok által nem támogatott, kereskedelmi tevékenységet nem végző, politikailag nem elkötelezett nonprofitoknak. A világ egyik legnépszerűbb üzleti kommunikációs, ill. csoportmunka-palformját üzemeltető Slack az Atlassianhez hasonló feltételek mellett ingyenesen, vagy igen jelentős (85 százalékos) kedvezménnyel kínálja felhő-alapú szoftvereit az akkreditált nonprofit szervezeteknek. Az online űrlapok, digitális kérdőívek fejlesztésével foglalkozó Typeform szintén jelentős (40-50 százalékos) kedvezménnyel támogatja a nonprofit szervezeteket. (Ezeket a kedvezményeket egyébként a civilek mellett a diákok és a pedagógusok is igénybe vehetik.) A világ legnagyobb online üzleti közösségi hálózata, a Linkedin ingyenes illetve rendkívül kedvező áron kínált szolgáltatásokkal várja a nonprofitokat. A cég megoldásai a kapcsolattartáson és kommunikáción kívül az új munkavállalók toborzását, a továbbképzéseket, tudás- és képességfejlesztést, a fundraisinget és a márkaépítést is hatékonyan támogatják. A Magyarországon a NIOK partnereként működő Techsoup fejlesztési programja keretében rendkívül kedvezményes áron kínálja olyan nagynevű gyártók termékeit a nonprofitoknak, mint az Adobe, a Microsoft, az Intuit, a Cisco vagy a HP. A cég az IT-infrastruktúra fejlesztéséhez szükséges tudással, és olcsón beszerezhető felújított informatikai eszközökkel – laptopokkal, tabletekkel, okostelefonokkal is segíti a fenntartható társadalom kialakításáért dolgozó szervezeteket. Ahogy a fenti példák is mutatják, a nonprofit szervezeteknek nem kell feltétlenül komoly költségekbe verniük magukat ahhoz, hogy a legújabb technológiai fejlesztések segítségével fenntarthatóbbá és hatékonyabbá tegyék a működésüket. Elegendő, ha kreatív és átgondolt módon közelítenek a problémákhoz, és a "forprofit világból" átemelt vállalkozói attitűddel, egy jól kidolgozott, hosszútávú és skálázható megoldásokat hadrendbe állító stratégia mentén menedzselik a szervezetük működését.