Business as NOT usual – Service design a vállalati kultúrában – case study

A vállalati kultúrában leginkább ismert service design esettanulmány az a klasszikus példa, amit sokszor a jobs-to-be done framework bemutatásra szoktak használni. A design eszköztárban ez a gondolkodásmód segíti leginkább meghatározni a termék vagy szolgálatás értékét, ezért nem meglepő, hogy a nagyvállalatok előszeretettel alkalmazzák ezt a megközelítést az innovációs törekvéseikben.

Clayton Christensen egy mindenki által jól ismert gyorséttermi lánc egyik termékfejlesztésén dolgozott a csapatával. A feladatuk az volt, hogy megértsék, hogyan lehetne javítani a meglévő termékkínálatban a turmixok eladását.

Christensen neves amerikai üzleti tanácsadó, a Harvard Business School professzora és az innováció, valamint a diszrupció elméletének kiemelkedő alakja volt. Leginkább a „Disruptive Innovation” (diszruptív innováció) fogalmát köszönhetjük neki. Ez azokat az új termékeket vagy szolgáltatásokat jelenti, amik átalakítják a meglévő piacokat vagy új piacokat teremtenek, gyakran alacsonyabb költségekkel vagy jobb teljesítménnyel.

Forrás: www.fastcompany.com/90455937/clayton-christensen-who-gave-us-the-innovators-dilemma-has-died – [Photo: Remy Steinegger/Wikimedia Commons]

Szóval Christensen és csapata – annak érdekében, hogy rájöjjenek, hogyan lehetne az eladásokat növelni – egy teljesen új megközelítéssel indult. Elképzelésük szerint a legtöbb vállalat innovációs törekvése azért vall kudarcot, mert rossz kérdéseket tesznek fel. De vajon milyen a jó kérdés? Elképzelése szerint amíg a fejlesztés fókuszába nem az embert helyezzük, hanem a terméket magát, addig rossz úton járunk. Mivel a design kutatás legfőbb eleme az emberközpontúság, ezért a tervezési folyamat során az emberek igényeire, viselkedésére és problémáira kell összpontosítani. Ennek érdekében a tervezőknek mélyrehatóan meg kell érteniük a felhasználók szükségleteit és környezetüket, hogy hatékony és releváns megoldásokat tudjanak kínálni számukra. Tehát ha azt akarjuk megtudni, hogy a meglévő termékünk mitől lesz sikeres, akkor a jó megközelítés az, ha azt vizsgáljuk meg, hogy „miért használják vagy veszik igénybe a termékemet és a szolgálatásomat”? És ez a megközelítés a jobs-to-be-done lényege is. Az emberek valamilyen szükséglet kielégítésére vagy egy probléma megoldásra keresnek választ, és ezért vesznek igénybe bizonyos szolgáltatásokat vagy vásárolnak termékeket.

Forrás: https://content.11fs.com/article/jobs-to-be-done-the-gaps-in-us-smb-financial-services

A rossz eladások miatt a turmixoknál korábban abból indultak ki, hogy a termékkel kapcsolatos főbb kérdéseket kell megvizsgálni, és azt kutatni, hogy hogyan érhetnék el, hogy az emberek megvegyék a tumixokat, de ez rossz megközelítés volt Christensen szerint. A jó kérdés szerinte az, hogy miért vásárolják az emberek ezt a terméket? Azért mert szomjasak, vagy mert szórakoztatja őket a szürcsölgetés? Vásárolnak bármilyen más ennivalót mellé? Helyben fogyasztják el, vagy magukkal viszik? Mi az a fogyasztói attitűd, ami vásárlásra ösztönzi tulajdonképpen őket? Ahhoz, hogy ezekre a kérdésekre megtalálják a választ, több napon át interjúkat készítettek, és megfigyelték a vásárlók szokásait. Ebből arra jöttek rá, hogy nem a turmix íze vagy az állaga érdekli a vásárlókat, hanem sokkal inkább az a tevékenység, ami a fogyasztása közben történik velük. Megfigyelték, hogy leginkább két időzónában szeretnek az emberek turmixot venni: reggel, autóval munkába menet, és munkából gyerekkel együtt hazafelé. Ez a két fogyasztói profil segített később tipizálni azt a karaktert, akinek a szokásaira később fejlesztéseket hoztak létre.

A kutatási szakaszban, azaz a divergens fázis során megfigyelték a vásárlói szokásokat, majd szintetizálták azokat, és következtetéseket vontak le: nem a turmixok ízét, állagát kell fejleszteni, hanem azokat az igényeket kell kiszolgálni, amik azt teszik lehetővé, hogy minél tovább élvezhessék a turmixok adta jó érzést. Mi volt itt tulajdonképpen a jó érzés?

Annak a vásárlónak, aki reggel munkába menet, autózás közben vett turmixot, az volt a szempontja, hogy legyen valami a kezében, ami lefoglalja és szórakoztatja addig, amíg beér a munkahelyére. Korán reggel még nem szívesen vesznek ilyenkor szendvicset vagy valami tartalmasabbat, márcsak azért sem, mert sokak számára az autóban való étkezés nem komfortos. Az ő esetükben tehát célszerűbb egy nagyobb papírpohárban és hosszabb szívószállal kínálni a turmixot, hogy minél tovább tarthasson a „figyelemelterelés”, vagyis a munkába való ingázás unalmának a megtörése.

Forrás: https://noise.getoto.net/2021/10/21/designing-products-and-services-based-on-jobs-to-be-done/

A második esetben, amikor a munkából hazatérő szülők felkapják a gyereküket  óvodából/ iskolából, az a volt megfigyelés, hogy itt a jó érzés a vásárló számára a jó színben való feltűnés a saját gyereke előtt. Ráadásul a turmix egy ilyen szituációban lehet akár a jutalmazási eszköze is. A termék önmagában pedig alkalmas arra, hogy az otthonig tartó úton csökkentse az éhégérzetet, de ne vegye el teljesen az étvágyat a vacsora előtt. A következtetés nyilvánvaló: nekik kisebb pohárban, kisebb szívószállal fogják kínálni a turmixot, hogy a fenti igényeket tudják kielégíteni. 

Mindkét esetben a kontextus megértése járult hozzá ahhoz, hogy olyan innovációt valósítsanak meg végül, ami valóban segítette a turmix-eladások növelését. De fontos itt kihangsúlyozni, hogy igazából ez az eredmény tulajdonképpen következménye volt az emberközpontú megközelítés, azaz a design thinking módszertan alkalmazásának. A hagyományosan működő vállalatok elsősorban a turmixot fejlesztették és azt helyezték volna fókuszba, hogy még jobb minőségű terméket készítsenek, de a design thinking megközelítésben az élmény javítása a kontextus megértése által a mérvadó. Ha ezzel a szemlélettel fogunk bele egy innovációba, akkor mindenképpen számítani kell arra, hogy sok iterációs körünk lesz, amihez elengedhetetlen az agilis működés. A legtöbb vállalat esetében ezt kihívás megvalósítani, mert eltér a megszokott üzletmenettől, azaz a business as usual-tól, de ahogy a fenti példa is mutatja, mindenképpen érdemes alkalmazni, hiszen az ügyfélélmény jobb megértését segíti, ezzel hozzájárulva a vállalatok jobb bevételtermelő képességéhez.  

Ha Ti is szeretnétek a service design eszköztársa segítségével jobban megérteni a stakeholdereiteket, és erre építve új bevételtermelő tevékenységet kialakítani, nevezzetek a Social Business 2024 empowered by Visa programra!

Hasonló cikkek

#ESG #Vállalatoknak

Most akkor megfő a bolygó?! Mit tehetünk?! – ESG KKV Special – 2./10. rész

Ha az ESG-re és a fenntarthatóságra gondolunk, az első dolgok között juthat eszünkbe a klímaváltozás és a felmelegedés, hiszen a közéletben talán ezek a témák szerepelnek a legtöbbet. Így KKV-nak szóló sorozatunk második részében mi is ezt járjuk körbe: bemutatjuk, milyen összetett probléma a fenntarthatóság környezeti oldala, de példákat is mutatunk, hogy mit tehetnek KKV-k. Az általános helyzet Ha a bolygó létfenntartó funkcióiról beszélünk, érdemes megemlíteni Rockström kutató ábráját a bolygóhatárokról, ami bemutatja, hogy bizonyos témákban (bioszféra-integritás változása, biogeokémiai áramlások, földhasználat változása, klímaváltozás, óceánok savasodása, édesvíz-használat, sztratoszférikus ózon csökkenése, atmoszférikus aeroszol ülepedése, új anyagok bevezetése) átléptük-e a határt, és ha igen mennyire: Forrás: Stockholm Resilience Centre, 2024 Sajnos látszik, hogy egyre több területen és egyre jobban átlépjük a fenntartható határokat, a klímaváltozás gyorsulása egyértelmű, ami az üvegházhatású gázok növekvő légköri koncentrációjából ered, mivel nem engedik, hogy a bolygó leadja a felgyülemlett hőt. Más ábrák jól szemléltetik, hogy az ipari forradalommal kezdődő folyamat milyen ütemben gyorsul: Forrás: Our World in Data, 2024 Akkor ennyi volt? Természetesen rossz érzés látni ezeket az ábrákat, szembesülni az extrém időjárási jelenségekkel a hírekben, vagy érezni, hogy nyaranta egyre kibírhatatlanabb a hőség. Sokakban ez szorongást is kiválthat. Szerencsére már születtek intézkedések a helyzet lelassítására/megállítására és folyamatosak a technológiai újítások, fejlesztések is. Az egyik ismertebb intézkedés a Párizsi Klímaegyezmény, amit 196 ország ratifikált, és jogi kötelezettségként vállalták, hogy a felmelegedést az iparosodás előtti hőmérséklethez képest +2 Celsius fok alatt tartsák, ideális esetben pedig +1,5 Celsius fok alatt. Ezt segítve már több intézkedés is született, ami Európát érinti, az EU Zöld Megállapodás (klímasemleges kontinens), vagy az EU Taxonómia (osztályozási rendszer a beruházások fenntarthatósági kategorizálására), illetve a finanszírozási kérdésekben is már mindig előkerül a tevékenységek fenntarthatósági oldala. Ezek már konkrétan, pénzügyi, controlling oldalról is megközelítve próbálják zöldíteni a gazdaságban áramló pénzek célirányát. Az általános jelentéstételi sztenderdek és erre épülő EU-s és tagállami jogszabályok pedig a vállalatok ezirányú elköteleződéséről, tevékenységéről és eredményeiről szeretné egységes, átlátható módon beszámoltatni őket. Fontos megemlíteni, hogy az EU-s CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) által használt ESRS jelentéstételi keretrendszer tematikus sztenderdjei között is öt környezeti tematikus sztenderd szerepel, előírva, hogy a lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek függvényében fontos témákról milyen formában mutassa be a gazdálkodó szervezet az eredményeit. Látható, hogy a cikk elején bemutatott bolygóhatárokhoz szorosan kapcsolódnak a környezeti sztenderdek. Mit tehet egy KKV? A fentieket olvasva sokan legyinthetnek, hogy ez nem az én dolgom, úgyse érne semmit, amit teszek, csepp a tengerben… De ez bizony nem így van, minden cselekedet számít, bármilyen kicsinek tűnik is a hatása! Hallott már az olvasó a pillangóhatásról? Amikor egy pillangó szárnycsapása tornádót tud okozni a Földbolygó akár másik oldalán… Ilyen ez az emberi cselekedetekkel is: sosem tudhatjuk melyik aprónak tűnő intézkedés lendít át éppen valamilyen trendet, folyamatot. Ráadásul a KKV-k az EU-ban a vállalati CO2 kibocsátás 62%-áért feleltek 2022-ben, tehát a hatásuk nem elhanyagolható. A nagyvállalatok több forrást tudhatnak klíma-és környezetvédelmi tevékenységekre fordítani, befektethetnek karbonkreditekbe, semlegesíthetik a hatásukat, egy KKV azonban ezt nem mindig engedheti meg magának. Szerencsére vannak mindennapi gyakorlati módszerek is, hogy hozzájáruljanak a klímaváltozás visszafogásához, ezeket az ESRS Környezeti tematikus szabvány témái szerint rendeztük: Éghajlatváltozás (ESRS E1): zöld beszerzés: felelős és környezettudatos beszállítók kiválasztása, zöld termékek vásárlása)  ökohatékonyság: zöld hatékonysági megoldások, amelyek pénzügyileg is megtérülnek (lásd KÖVET Ablakon Bedobott Pénz esettanulmányok) karbonlábnyom kiszámítása online kalkulátorokkal vagy mélyrehatóbb módszerekkel környezettudatos termékfejlesztés megújuló energiák használata (napelem, biomassza)  üzleti utak környezeti hatása (fenntartható repülőgép üzemanyag vagy repülés/autó helyett vonat/online, mikromobilitás ösztönzése) Szennyezés (ESRS E2): zöld iroda: pl. környezetbarát tisztítószerek használata környezettudatos gyártás: a talaj, víz, levegő szennyezés csökkentése, megelőzése hatékony kármentesítés és helyreállítás Víz és tengeri erőforrások (ESRS E3): vízkivétel csökkentése, vízvisszaforgatás víztakarékos öblítőtartály beszerelése szenzoros csaptelepek használata Biológiai sokféleség és ökoszisztémák (ESRS E4): biodiverzitás: udvar- és kerthelyiségben többféle növény ültetése és élőlény-közössége létrehozása monokultúra kerülése természeti programokban részvétel, összefogás erdőirtással és biodiverzitás rombolással járó nyersanyagkivételek csökkentése, kiváltása Erőforrás-felhasználás és körforgásos gazdaság (ESRS E5): zöld beruházások, technológia a körforgásos gazdálkodás megvalósításához kölcsönzés, bérlés a tulajdonlás helyett hulladékgazdálkodás hatékonysága a 10R létráján haladva zöld események: helyszín és szervezés környezettudatos kialakítása, kiválasztása Ha valaki továbbra is kételkedik abban, hogy egy KKV képes a szemlélet- vagy magatartásváltozásra, a pozitív hatáskeltésre, akkor itt van néhány név nélküli, de valós hazai példa a környezetbarát működésre:  A cikksorozat szerzői az Alternate munkatársai. Jelen cikk szerzője Király Dorottya, fenntarthatósági gyakornok, továbbá Fertetics Mandy, a vállalkozás ügyvezetője, több mint 20 éves tapasztalattal bír a vállalati fenntarthatóság és felelősségvállalás terén. Missziója, hogy organikus szervezetfejlesztés és vezetői transzformáció révén segítse a cégeket a fenntarthatóság útján. www.alternate.hu 
#ESG #Vállalatoknak

Szigorúbb szabályok jönnek a fenntarthatóság és az emberi jogok területén

2024. július 5-én megjelent a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló európai uniós irányelv, azaz a Corporate Sustainability Due Diligence Directive (CSDDD), amelyet két éven belül kötelesek átültetni saját nemzeti jogszabályaikba a tagállamok. A vállalatok feladatai közé fog tartozni az emberi jogi és környezetvédelmi káros hatások kezelése, panaszkezelési rendszer működtetése, valamint az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló átállási terv készítése is. A kötelezettségeken túl a szabályozás lehetőségeket is teremthet a beszállítói lánc tudatos átvilágítása és indukált fejlesztések biztosítása révén. Az átvilágított KKV-k pedig akár célzott támogatásban is részesülhetnek, hogy biztosítsák a vállalati elvárásoknak való megfelelést. Az irányelv értelmében fenntarthatósággal kapcsolatos átvilágítást és az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló átállási tervet kell készíteniük azoknak az európai uniós és harmadik országbeli nagyvállalatoknak, amelyek megfelelnek bizonyos küszöbértékeknek a munkavállalói létszám és az elért éves nettó árbevétel alapján. Kötelezettek lesznek a több mint 450 millió euró éves nettó globális árbevételt elérő és több mint 1000 munkavállalót foglalkoztató európai uniós nagyvállalatok (akár vállalatcsoporti szinten), illetve bizonyos feltételek mellett a franchise- vagy licenszmegállapodás alapján együttműködő vállalatok is. A harmadik országbeli vállalatok akkor lesznek kötelezettek, ha több mint 450 millió euró éves nettó árbevételt érnek el az Európai Unióban. Fenntarthatósággal kapcsolatos átvilágítási kötelezettség A vállalatok kockázatalapú emberi jogi és környezetvédelmi átvilágítást lesznek kötelesek végezni a saját és leányvállalataik, továbbá az üzleti partnereik tevékenységéből eredő tényleges és lehetséges káros hatások azonosítása érdekében. Azt kell vizsgálniuk, hogy megfelelnek-e az irányelv mellékletében megjelölt emberi jogi és környezetvédelmi előírásoknak: ilyen például a szabadsághoz és biztonsághoz való jog biztosítása, valamint a hulladék jogellenes kezelésének tilalma. A vállalatoknak a teljes tevékenységi láncukat át kell világítaniuk, amely a jogszabály értelmében magában foglalja az „upstream”, vagyis beszállítói tevékenységi láncot, illetve a „downstream”, vagyis termékoldali tevékenységi láncot a termék élettartamának végéig. A termék élettartamát követő ártalmatlanításra ugyanakkor már nem vonatkozik ez a jogszabály, valamint a pénzügyi szektor esetében csak a beszállítókat érinti. Saját kockázatkezelési rendszert kell létrehoznia minden kötelezettnek, és megfelelő intézkedéseket kell hoznia az azonosított lehetséges káros hatások megelőzése, és a tényleges káros hatások megszüntetése érdekében. Ilyen lehet például szerződéses biztosítékok kérése, pénzügyi vagy nem pénzügyi beruházások és korszerűsítések megvalósítása, vagy akár – végső eszközként – az üzleti kapcsolatok felfüggesztése vagy megszüntetése is. Emellett, ha a vállalat tényleges káros hatást okozott, akkor korrekciót köteles biztosítani. Egy panaszkezelési rendszert is létre kell hozniuk a vállalatoknak, ahol az érintettek széles köre bejelentést tehet a tapasztalt káros hatásokról. Meglévő panaszbejelentő rendszer esetén a környezetvédelmi és az emberi jogi szempontú kiegészítés szükséges. Az intézkedések megfelelőségét és hatékonyságát a vállalatoknak rendszeresen ellenőrizniük kell, és – amennyiben nem tartoznak a CSRD alapján fenntarthatósági beszámolási követelmények hatálya alá – évente egyszer a honlapjukon kötelesek beszámolni ezzel kapcsolatos tevékenységükről. A hatósági ellenőrzés során kiszabható szankciók (például pénzbírság, amelynek felső korlátját a tagállamok egyedileg határozzák meg, azonban a globális éves árbevétel 5%-át mindenhol el kell érnie) mellett a vállalatok felelősségre vonhatók lesznek azokért a károkért, amelyet a káros hatások megelőzésére, illetve megszüntetésére vonatkozó kötelezettségük megszegésével okoztak. Polgári jogi felelősségük révén a teljes okozott kár megtérítésére lesznek kötelezhetők. Egy vállalat ugyanakkor nem vonható felelősségre, ha a kárt csak a tevékenységi láncában lévő üzleti partnerei okozták. A károsultak szakszervezetek, illetve emberi jogi és környezetvédelmi civil szervezetek részére is adhatnak felhatalmazást, hogy keresetet nyújtsanak be az igényeik érvényesítése érdekében. Hozzájárulás az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez A vállalatok egy, az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló átállási tervet is kötelesek lesznek elfogadni, amely biztosítja, hogy az üzleti modelljük és stratégiájuk összeegyeztethető legyen a globális felmelegedés 1,5°C-ra való korlátozásával, és az európai uniós klímasemlegességi célkitűzésekkel a Párizsi Egyezményben foglaltak szerint. A tervnek ismertetnie kell a végrehajtást támogató beruházások és finanszírozás magyarázatát és számszerűsítését is. Várható piaci hatások A jogszabály jelentős kötelezettséget támaszt az érintett vállalatokkal szemben, ugyanakkor több lehetőséget és kiaknázható üzleti előnyt is teremthet az indukált fejlesztéseken keresztül. A beszállítói lánc fenntarthatósági szempontú átvilágításával és panaszbejelentő rendszer létrehozásával még időben fény derülhet olyan súlyos emberi jogi és környezetvédelmi visszásságokra, amelyek nyilvánosságra kerülés esetén jelentős károkat okozhatnak a vállatok hírnevére és bevételére akár egy vevői bojkottokon keresztül. A belső átvilágítási rendszer létrehozása elősegíti a vállalatok tudatos és hatékony környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontú fejlesztését. Az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló átállási tervvel a vállalatok könnyebben fel tudnak készülni a klímaváltozás következményeire, illetve kiaknázhatják az átállásban rejlő lehetőségeket is. A jogszabály kitér a nagyvállalatok által átvilágított kis- és középvállalatokra is. Amennyiben az elvárt környezeti, illetve emberi jogi megfelelés teljesítése veszélyeztetné a KKV működését, úgy a nagyvállalatoknak célzott és arányos pénzügyi támogatás nyújtásával is támogatniuk kell a KKV-kat, például közvetlen finanszírozással, alacsony kamatozású kölcsönökkel, a folyamatos beszerzésre vonatkozó garanciákkal, vagy a finanszírozás biztosításának támogatásával. Átültetés és alkalmazás A tagállamoknak két év áll rendelkezésükre, hogy az irányelvet átültessék a nemzeti jogba, és meghatározzák a részletszabályokat. Magyarországon az ESG törvény szabályozza a vállalati környezeti és társadalmi felelősségvállalási kockázatok értékelését és kezelését, így az irányelv átültetése várhatóan az ESG törvényben fog megjelenni. Ezt követően fokozatosan lesznek alkalmazandók az irányelv előírásai, a munkavállalói létszám, valamint az elért éves nettó árbevétel tekintetében meghatározott küszöbértékek alapján. A legnagyobb, 5000 fő és 1500 millió euró árbevétel feletti vállalatok már 2027-től kötelesek alkalmazni az előírásokat, a 3000 fő és 900 millió euró árbevétel felettiek 2028-tól, míg 2029-re az összes érintett vállalatnak alkalmaznia kell a szabályokat. Horváth Kristóf a KPMG Tanácsadó csapatán belül ESG/ fenntarthatósági területen menedzser. Tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetemen Környezet- és Vidékfejlesztés szakirányon végezte. Többek között fenntartható beszállítói lánc menedzsment fejlesztésben, ESG/ fenntarthatósági stratégiák készítésében, ESG/ fenntarthatósági jelentések összeállításában, illetve innovációs, város- és gazdaságfejlesztési projektekben rendelkezik tapasztalattal.
#Digitalizáció #Környezeti ügyek #Környezetszennyezés #Nonprofitoknak #Társadalmi ügyek

A virtuális influenszerek lehetnek a klímaváltozás elleni harc fő szószólói?

A mesterséges intelligencia lassan az online influenszereket is leválthatja. Az új MI-technológiákat lényegüknél fogva “natív” módon használó virtuális véleményvezérek – némiképp paradox módon – komoly szerephez juthatnak a bolygó, vagy legalábbis a megszokott életvitelünk megmentéséért folytatott harcban. A klímatudatos szemléletmód terjesztése, népszerűsítése a 21. század egyik legfontosabb kihívása. Annak ellenére, hogy a globális felmelegedés és az azzal járó természeti katasztrófák – aszályok, áradások, erdőtüzek, pusztító szuperviharok: az egész feje tetejére állt időjárási rendszer – hatásait mindannyian a saját bőrünkön érezzük, még mindig nagy számban vannak “klímaváltozás-szkeptikus” emberek: olyanok, akik akkor sem lennének hajlandók elismerni, hogy komoly baj van kicsiny planétánkkal, ha a kaliforniai bozóttüzek már Arnold Schwarzenegger patióját nyaldosnák. Ilyen korban élünk; az informatika, és azon belül is elsősorban az internet és a közösségi média fejlődése nagymértékben demokratizálta a kommunikációs folyamatainkat – de közben nehezebbé is tette a tájékozódást: minél több a hírforrás, a tartalomgyártó, minél könnyebb nagyszámú követőtábort építeni a social media platformokon keresztül, annál nehezebb eligazodni az egymásnak gyakran homlokegyenest ellentmondó információk áradatában. Annál nehezebb megértetni az embertársainkkal, hogy ha nem lépünk, szó szerint kifüstölhetjük magunk alól a bolygót - de legalábbis azokat a klimatikus körülményeket, amelyek között, mi, a mára nyolcmilliárdosra duzzadt emberi faj még képesek lennénk hosszú távon megmaradni ezen a bolygón. Natalie Sauer, a The Conversation szakírója szerint a megoldás paradox módon éppen abban a technológiai fejlődésben rejlik, ami – ahogy azt fentebb vázoltuk – legalább részben a problémát okozza. Sauer szerint a klímaváltozás elleni harc fő szószólói a virtuális influenszerek lehetnek: azok a mesterségesen létrehozott online perszónák, amelyek – mint a világ legismertebb virtuális karakterének számító Lu do Magalu (14,6 millió követő a Facebookon, 6 millió az Instagramon, 1,3 millió a Twitteren és ugyanannyi a Tiktokon, plusz több mint 2,6 millió Youtube-feliratkozó), vagy Barbie – igen a Mattel-féle, “akinek” színes hétköznapjaiból nemrég álomgyári blockbustert forgattak Margot Robbie és Ryan Gossling főszereplésével (14,6 millió követő a Facebookon, 2,2 millió az Instagramon, közel 320 ezer követő a Twitteren, 440 ezer havi rendszerességgel visszatérő hallgató a Spotifyon és 11,1 millió feliratkozó a YouTube-on) – egyre nagyobb népszerűségre – és így befolyásra tesznek szert a közösségi médiahasználók körében. A klímaváltozás elleni harc digitális nagykövetei lehetnek Sauer szerint a virtuális influenszerek ideális médiumai lehetnek a klímaváltozással kapcsolatos üzenetek terjesztésének: mivel nincs magánéletük, kisebb a valószínűsége, hogy megosztó botrányokba keveredjenek, és nem mellesleg, a karbollábnyomuk is kisebb, mint egy hús-vér véleményvezéré. Ráadásul – lévén komputer-generálta virtuális személyiségek – nincsenek előítéleteik, szabad akaratuk, így az általuk megosztott tartalmakat is könyebb szinkronba hozni a kormányzati, illetve a klímaváltozás hatásai ellen küzdő nonprofit szervezetek által terjeszteni kívánt üzenetekkel. A szakértő szerint a virtuális influenszerek tökéletes nagykövetei lehetnek a klímaváltozás elleni harcnak – igaz, megvannak a maguk korlátai is. Sauer a University of Sheffield szakembereivel közösen végzett kutatásaira hivatkozva azt írja, a felhasználók jelentős része pozitívan áll hozzá ahhoz, hogy virtuális influenszerek is részt vegyenek a klímaváltozással kapcsolatos polémiában, és környezettudatos üzeneteket közvetítsenek. Főleg akkor, ha érthetőbb, befogadhatóbb, “humánusabb” hangnemben teszik ezt, mint a tudományos közösség képviselői, akik hajlamosak kevésbé közérthető szakzsargonban értekezni a témáról. A kutatás eredményei szerint azok az emberek, akik nem bíznak a tudósokban és a szakemberekben, különösen fogékonyak a virtuális influenszerek által közvetített üzenetekre. High-end divatmárkákkal működnek együtt Sauer öt virtuális influenszert is említ azok között, akik hatékonyan küzdhetnek a klímaváltozással kapcsolatos közönnyel és szkepticizmussal szemben. Miquela Sousa (más néven Lil Miquela) az egyik leghíresebb közöttük: közel 2,5 millió követője van az Instagramon. Miquela, aki több híres divatmárkával, köztük a Pradával és a Calvin Klein-nal is együttműködik “aktivistaként” működik a közösségi oldalakon. Az avatárjai nagyon élethűek, “emberszerűek”, ami a kutatások szerint nagyban hozzájárul ahhoz, hogy hatékonyan kommunikálja a fenntarthatósággal kapcsolatos üzeneteket. Noonoouri is nagyon népszerű virtuális véleményvezér, aki közel 454 ezer követőt mozgat meg az Instagramon. MI-zenészként szerepel a social média közéletben, emellett elkötelezett vegánnak vallja magát, akinek mindene a fenntartható divat. A kutatók érdekes összefüggésre bukkantak a tevékenysége elemzése során: mint kiderült a virtuális infulenszereknek akkor van igazán nagy hatásuk a fenntarthatósággal kapcsolatos disputában, ha egy ismert márkával, az ő esetében például a Vivienne Westwood divatmárkával működnek együtt. A 240 ezer Instagram-követővel büszkélkedő Shudu.Gram a “világ első digitális szupermodellje” már a Vouge-ban és a Cosmopolitanban is szerepelt, és olyan márkákkal működött együtt, mint a szuperluxus Balmain. Több posztjában is hitet tett a fenntartható divat mellett; Miquela Sorsához hasonlóan ő is a “human-like” digitális személyiségek közé tartozik. A Fondation de France francia kormányszervezet által bemutatott Bee_nfluencer az első “virtuális méhecske”, akinek egyetlen célja és feladata, hogy megmentse Franciaország pusztuló méh-populációját. 225 ezer követően van az Instagramon, üzeneteiben többek között a reciklálás fontosságára, a növényvédőszerek okozta pusztításra, a fenntartható mezőgazdasággal kapcsolatos lehetőségekre és kihívásokra hívja fel a figyelmet. Vida.Kit – egy, a University of Sheffield kutatói által életre hívott fiatal “zöld influenszer” – eddig 8700 követőt toborzott az Instagramon. A feladata, hogy oktassa és tájékoztassa a gyerekeket és a fiatal felnőtteket a klímaváltozás okozta problémákkal és a fenntartható életvitellel kapcsolatban; Vida egy kispajtást is kapott: Hank, a macska fontos szerepet játszik abban, hogy “gazdája” megbízhatóan és hatékonyan adhassa át az általa kommunikálni kívánt üzeneteket. Komoly problémát jelent az átláthatóság hiánya Sauer elismeri: annak ellenére, hogy az elmúlt években nagyon népszerűvé váltak, sokan továbbra is hiteltelennek tartják a virtuális influenszerek üzeneteit – különösen akkor, ha szocio-politikai témákkal kapcsolatban hallatják a hangjukat. Sokan azt kifogásolják, hogy nem tudni, ezek a szereplők MI által generált posztokat, esetleg egy reklámügynökség vagy politikai think tank gondolatait népszerűsítik. A szakértő szerint az átláthatóság hiánya komolyan veszélyeztetheti a virtuális megmondóemberek hitelességét. “Annak ellenére, hogy a virtuális influenszerek használatának számos előnye van a hirdetők számára, fontos, hogy tudják, hogyan vethetik be őket igazán hatékonyan. A virtuális influenszerek klímatudatos viselkedésre buzdító tevékenységének kutatása még mindig gyerekcipőben jár  – a legtöbb itt idézett kutatás az elmúlt néhány hónapban készült” – írja. A virtuális influenszerek izgalmas új hangot vihetnek a klímaváltozás elleni harcba. A fiatal, elszigetelt, de közben változást akaró tömegek az eddigi információink alapján fogékony célcsoportot jelentenek a számukra; mivel a tradicionális média egyre kevésbé tudja megszólítani őket, ezek az innovatív kommunikációs eszközök kulcsszerepet játszhatnak a bolygónk megmentéséért vívott küzdelemben.