informatika

Kategória

Kategória
  • B Corpok itthon és a világban
  • Digitalizáció
  • ESG
  • Jógyakorlatok
  • Környezeti ügyek
    • Biodiverzitás
    • Környezetszennyezés
  • Lakhatás
  • Nonprofitoknak
  • Partnerek
    • Szakértőink
    • Szerzőink
  • Sikersztorik
  • Társadalmi ügyek
    • Egészség
    • Leszakadó régiók
    • Oktatás
    • Társadalmi diverzitás
  • Társadalmi vállalkozás
  • Vállalatoknak

Címkék

Címkék
  • #civilek
  • #digitalizáció
  • #társadalmi vállalkozás
  • #Tippek/ jó gyakorlatok
  • adománygyűjtés
  • adománytaxi
  • ashoka
  • b corp
  • b lab
  • B-corp
  • bbm
  • brandépítés
  • chatgpt
  • civil szervezet
  • civilek
  • civilszervezetek
  • civl szervezetek
  • corporate citizenship
  • CSR
  • csr platform
  • design thinking
  • digitalizáció
  • e-learning
  • earthbound eco sneakers
  • edukáció
  • egészségügy
  • érdekvédelem
  • ESG
  • ételmentés
  • etikus működés
  • fejlesztés
  • fejlesztzés
  • felzárkóztatás
  • fenntarthatóság
  • fenntarthatság
  • fogyasztás
  • forprofit
  • forptofit
  • fundraiding
  • fundraising
#Digitalizáció #Nonprofitoknak

A greenwashing és a social washing után itt az MI-washing

Az olyan mesterséges intelligencia eszközök megjelenésével, mint a ChatGPT vagy a Midjourney, az MI-technológia az informatikai fejlesztések egyik legfelkapottabb, legnagyobb érdeklődést kiváltó területévé vált. Nem csoda, hogy egyre több cég igyekszik felülni az “MI-vonatra”: sajnos, sokszor olyan szolgáltatásokat próbálnak ezzel eladni, amelyek valójában az olcsó munkaerőt kihasználó outsourcing-megoldásokra építkeznek. 2016-ban hatalmas botrányt kavart az Amazon egyik új, “mesterséges intelligencia-alapú” szolgáltatása. A Just Walk Out programra regisztráló felhasználók – elvileg – minden emberi interakció nélkül vásárolhattak az online kiskereskedelmi hálózat Amazon Fresh szupermarketjeiben: a cég mindentudó MI-kasszása anélkül számlázta ki az általuk vásárolt árucikkeket, hogy egy akár egy pénztárosnak, akár magának a vásárlónak be kellett volna csippantania a vonalkódokat. A cég azt állította, hogy MI-rendszere automatikusan felszámolja mindazt, ami a fogyasztók kosarában van, ők pedig automatikusan ráterhelki a termékek árát a vásárlók bankszámlájára. Remek, előremutató ötlet. Lett volna, ha tényleg így működött volna a szolgáltatás – de mint kiderült, nem egészen ez volt a helyzet: az Amazon valójában egy videófeeden keresztül, alulfizetett indiai munkásokkal adatta össze, mi volt a vásárlók kosarában. Tulajdonképpen outsource-olta a pénztárosok munkáját – és megpróbálta ezt az olcsó megoldást “mesterséges intelligencia fejlesztésként” kommunikálni. Amint kiderült a turpisság, a technológiai fejlesztésekkel foglalkozó szakemberek azonnal elkezdtek “MI-washingról” beszélni. Nem véletlenül, hiszen nem az Amazon volt az egyetlen cég, amely emberek által végzett tevékenységet akart forradalmian új "okos fejlesztésként" eladni. Mit jelent az MI-washing? Az MI-washing az a felhasználókat, ügyfeleket megtévesztő, és ezért joggal kritizálható gyakorlat, amikor egy cég az egyre erősebbé váló tech-divathullámot meglovagolva, megpróbálja mesterséges intelligencia megoldásként marketingelni egy fejlesztését – anélkül, hogy ennek valódi technológiai háttere lenne. A cél az, hogy a hype-ot kihasználva népszerűsítse az adott terméket, miközben – ahogy az Amazon példája is mutatja – nem egyszer a saját problémás HR-politikáját is eltitkolja. Az Egyesült Államok piacfelügyelete, a SEC az idén két befektetési tanácsadással foglalkozó céget, a Delphiát és a Global Predictions-t is megvádolt MI-washinggal. A kereset szerint a Delphia hamisan állította, hogy az általa begyűjtött adatok felhasználásával a mesterséges intelligencia rendszere meg tudja jósolni, mely vállalatokba, részvényekbe érdemes befektetnie az ügyfeleinek; a Global Predictions pedig úgy hirdette magát, mint “az első törvényileg szabályozott MI üzleti tanácsadó”. Mint a vizsgálatok során kiderült, mindkét cég eltúlozta a fejlesztései képességeit, teljesítményét; végül peren kívül kellett megegyezniük az SEC-kel: fejenként 400 ezer dolláros bírságot fizettek félrevezető piaci gyakorlatuk miatt. Ahogy az Amazon, a Delphia és a Global Predictions példája is rámutat, az MI-washing jóval elterjedtebb, mint ahogy gondolnánk. A Raconteur Janet Vertesit, a Princetown szociológusát idézve azt írja, világszerte egyre több cég használja “hatékony megtévesztésként” az MI népszerűségét, hogy elkendőzze finoman szólva is megkérdőjelezhető off-shore praktikáit. Mint Vertesi fogalmaz: “Nem elég, hogy vannak olyan vállalatok, amelyek készek felelőtlenül visszaélni a fejlődő országok olcsó munkaerejével, már attól sem riadnak vissza, hogy szimplán »kódsorokként« hivatkozzanak rájuk.” Bizalom kérdése Az IT-szakemberek szerint az MI-fejlesztések legfőbb korlátja az, hogy a felhasználók nem bíznak az “okos gépekre” épülő megoldásokban. Nem véletlen, hogy világszerte számos cég – köztük az Anthropic, a Google, a Meta, a Microsoft, a Chat GPT-t fejlesztő OpenAI, és maga az Amazon – kötelezte el magát a Joe Biden amerikai elnök által kezdeményezett “felelős MI-fejlesztés” mellett. A mesterséges intelligencia fejlesztések és az MI-washing okozta problémákat az Európai Unió szabályozó testületei is komolyan veszik. Az EU által benyújtott “érthető MI”-szabályozást világszerte mintának tekintik: a regula lényege, hogy csak olyan fejlesztéseket engedélyezhetnek, amelyek a felhasználók és valamennyi érintett fél számára áttekinthetően működnek. 2023 novemberében a brit kormány is komoly, nagy visszhangot kiváltó törvényt fogadott el az egyre jobban elharapódzó MI-washing megfékezése érdekében. Az Autonomous Vehicles Bill célja, hogy megakadályozza az autógyártókat abban, hogy “autonóm” – önvezető – járműként hirdessék a termékeiket – annak ellenére, hogy ezek többsége valójában nem képes valódi önvezetésre, sokkal inkább egy teljesen átlagos jármű, néhány látványos, alaposan feltupírozott funkcióval. Vertesi hangsúlyozza: megtévesztő gyakorlatukkal tulajdonképpen maguk a mesterséges intelligencia-fejlesztésbe súlyos dollármilliárdokat ölő cégek ássák alá a saját reputációjukat. Ők tehetnek arról, hogy a szakma és a felhasználók bizalmatlanok ezzel a sokat ígérő, új technológiával kapcsolatban. Miért írunk mi erről? A green-washing és a kevésbé ismert social-washing célja is a fogyasztók megtévesztése, a termékek / szolgáltatások valóságosnál kedvezőbb színben való feltüntetése. Az úgynevezett zöld állításokra vonatkozóan az EU direktíva, valamint a hazai zöld állításokkal kapcsolatos GVH ajánlások szűkítik a mozgásterét azoknak a cégeknek, amelyek a "fenntarthatósági vonat"-ra ültek fel. A fenntarthatósággal kapcsolatos általános tévhit, hogy a társadalmi berendezkedésünk, és a túlfogyasztás okozta problémákat az utolsó pillanatban majd úgyis megoldja valamilyen technológiai fejlesztés, és ezt a tévképzetet az MI-washing is erősíti.
#Digitalizáció #Nonprofitoknak

Okos innováció: költséghatékony informatikai fejlesztésekkel a forráshiánnyal küzdő nonprofit szervezetek is hatékonyabbá tehetik a működésüket

A hazai nonprofitok alaposan lemaradtak a digitalizáció területén. A forráshiány mellett a vállalkozói attitűd hiánya is komoly problémát jelent; jó hír, hogy átgondolt tervezéssel, és néhány ingyenesen vagy jelentős kedvezménnyel elérhető szolgáltatás rendszerbe állításával ezek a folyamatos pénzszűkében lévő szervezetek is modernizálhatják a folyamataikat. A digitalizációval foglalkozó szakemberek szerint a modern informatikai megoldások adoptálása hatékonyan támogathatja a hasznos társadalmi-környezeti ügyeket képviselő nonprofit szervezetek munkáját. A nonprofitok sokkal inkább ki vannak téve a külső forrásoknak, externáliáknak – például az adományozóiknak, az állami, önkormányzati és európai uniós forrásoknak, az önkénteseik rendelkezésre állásának –, mint a forprofitok, ami kedvezőtlen feltételek mellett – gondoljunk csak az elmúlt években tapasztalható erős inflációs nyomásra – rendkívül negatívan befolyásolhatja a működésüket. Ezen a kiszolgáltatott helyzeten segíthet a korszerű IT-megoldások rendszerbe állítása, hiszen ezek a rendszerek: Jelentősen javíthatják, erősíthetik a szervezeti kultúrát (pl.: digitális kérdőívek, adatgyűjtés segítségével) Megkönnyíthetik a menedzsmentet és a munkaszervezést (pl.: az olyan csoportmunka-platformok, dokumentum- és projektmenedzsment eszközök használatával, mint a Slack, a Trello, a Google Workspace, a Dropbox vagy a Onedrive) Hatékonyabb, gördülékenyebb belső kommunikációt szavatolnak (Teams, Skype, Google Meet, Zoom, Calendly stb.) A közösségi média-megoldások, online tartalomszerkesztő- és publikáló felületek (mint pl.: a Wordpress), hírlevél-küldő alkalmazások segítségével jelentősen javíthatják a külső kommunikációt A titkosított felhőalapú megoldások segítségével biztonságosabbá tehetik az érzékeny adatok kezelését Leegyszerűsíthetik a pénzügyi folyamatokat és a szerződések hitelesítését, kezelését Hatékonyabb fundraising-tevékenységet tesznek lehetővé Megannyi kézzelfogható, könnyen átlátható előny: ennek ellenére – ahogy a vonatkozó kutatásokból is kiderül – Magyarországon csak kevés nonprofit szervezet él a digitalizáció nyújtotta lehetőségekkel. Hogy miért? A pénz – pontosabban a pénz hiánya – miatt; legalábbis a megkérdezett szervezetek vezetőinek többsége ezt hozza fel fő érvként. A kulcsszó: takarékos fejlesztés Nyomós érv – de érdemes megvizsgálnunk, hogy valójában mennyire megalapozott. Tény, hogy az informatikai fejlesztések jó része költségigényes: az infrastruktúra bővítése (pl.: új számítógépek, okostelefonok, hálózati eszközök beszerzése), a drága előfizetéses szoftverek licenceinek megváltása, a profi informatikai szolgáltatások (pl.: a CRM-rendszerek) díja valóban jelentős összegeket emészthet fel. De az is tény, hogy ezekre a termékekre és szolgáltatásokra elsősorban a jelentős munkavállalói tömeget, szerződéses partnereket, beszállítói láncokat megmozgató, számtalan összetett vállalatmenedzsment-folyamatot összefogni kénytelen forprofit nagyvállalatoknak van szüksége; az olyan, jellemzően kisebb és épp ezért rugalmasabban irányítható szervezetek, mint a nonprofitok, ingyenesen vagy rendkívül kedvezményes áron elérhető megoldásokkal is kiválthatják őket. Okos fejlesztéssel nagymértékben áramvonalasítható, hatékonyabbá tehető ezeknek a szervezeteknek a működése. Erre a témakörre már külön buzzword is született: ez a “frugal innovation” (takarékos fejlesztés), amelynek lényege, hogy az erőforráshiányos szervezetek számára is elérhetővé tegye a folyton fejlődő informatikai megoldások előnyeit. Megfizethető innováció A frugal innovation lényege, hogy költséghatékony módszerekkel tegye versenyképessé a szervezeteket. “A frugal tech megfizethetővé teszi az innovációt” – írja a 2023-as Világgazdasági Fórum (World Economic Forum – WEF) online fórumában publikált cikkében Phil Rowley, az OMG UK médiavállalat jövőkutatással foglalkozó üzletágának vezetője, aki az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) 2014-es Mars-expedícióját hozza fel példaként (talán nem véletlen, hogy a takarékos fejlesztésre külön hindi szó is van: “jugaad”), amely a NASA hasonló küldetésének töredékébe (671 millió dollár helyett csak 74 millió dollárba) került, nem kis részben azért, mert az ISRO számos újrahasznosított technológiát vetett be a misszió során. Rowley szerint a jugaad-szemlélet három alapvetése: A laterális gondolkodásmód: a fennálló problémára adott formabontó, kreatív válaszok megtalálása Az újrafelhasználás, újrakombinálás és reciklálás: a rendelkezésre álló technológia, ötletek és megoldások “átvariálása” úgy, hogy az aktuális problémákra is megoldást nyújtsanak És a tudásmegosztás: a szervezetek közötti tapasztalatok megosztása, és az egyes területek szakértőinek megszólítása, bevonása “Földtől elrugaszkodott gondolkodás” – mondhatnánk az indiai Mars-szondára gondolva; de valójában korántsem az, hiszen az ISRO által alkalmazott fejlesztési filozófiát a szűkös költségvetésből gazdálkodó nonprofit szervezetek is remekül hasznosíthatják. Nem minden pénzkérdés A digitalizáció számos olyan problémára megoldást jelenthet, amelyek jelentősen megnehezítik a nonprofit szervezetek életét. A technológiai megoldások révén a szervezetek időt, erőforrásokat és pénzt takaríthatnak meg, potenciális új donorokat, adományozókat, önkénteseket találhatnak, és hatékonyabban kommunikálhatnak a célcsoportjaikkal is. Az alábbiakban szeretnénk bemutatni néhány olyan rendkívül hatékony, komoly versenyelőnyöket kínáló szolgáltatást, amelyek ingyenesen vagy kedvezményes áron hozzáférhetők a civilek számára. A Számlázz.hu a magyarországi nonprofit szervezetek számára ingyenesen elérhetővé tette profi szolgáltatáscsomagját, benne a QUICK pénzügyi alkalmazást is, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók egy helyen, egyetlen online felületen keresztül kezeljék a számláikat, az utalásaikat, a szállítói és vevői kintlévőségeiket, valamint a bér- és adófizetési kötelezettségeiket. A felhőalapú CRM-szoftvereket (ügyfélkapcsolat-kezelő rendszereket) fejlesztő Salesforce térítésmentes megoldásokat kínál a nonprofitoknak. Nemcsak a cég “fapados” CRM-rendszeréhez férhetnek hozzá, hanem azokhoz az MI-alapú analitikai megoldásokhoz is, amelyek a donoradatbázisok elemzésével rendkívül hatékonnyá tehetik az adománygyűjtést, fundraisinget. A sokak által kedvelt csoportmunka-alkalmazást, a Trellót fejlesztő Atlassian 75 százalékos kedvezményt nyújt a kormányok által nem támogatott, kereskedelmi tevékenységet nem végző, politikailag nem elkötelezett nonprofitoknak. A világ egyik legnépszerűbb üzleti kommunikációs, ill. csoportmunka-palformját üzemeltető Slack az Atlassianhez hasonló feltételek mellett ingyenesen, vagy igen jelentős (85 százalékos) kedvezménnyel kínálja felhő-alapú szoftvereit az akkreditált nonprofit szervezeteknek. Az online űrlapok, digitális kérdőívek fejlesztésével foglalkozó Typeform szintén jelentős (40-50 százalékos) kedvezménnyel támogatja a nonprofit szervezeteket. (Ezeket a kedvezményeket egyébként a civilek mellett a diákok és a pedagógusok is igénybe vehetik.) A világ legnagyobb online üzleti közösségi hálózata, a Linkedin ingyenes illetve rendkívül kedvező áron kínált szolgáltatásokkal várja a nonprofitokat. A cég megoldásai a kapcsolattartáson és kommunikáción kívül az új munkavállalók toborzását, a továbbképzéseket, tudás- és képességfejlesztést, a fundraisinget és a márkaépítést is hatékonyan támogatják. A Magyarországon a NIOK partnereként működő Techsoup fejlesztési programja keretében rendkívül kedvezményes áron kínálja olyan nagynevű gyártók termékeit a nonprofitoknak, mint az Adobe, a Microsoft, az Intuit, a Cisco vagy a HP. A cég az IT-infrastruktúra fejlesztéséhez szükséges tudással, és olcsón beszerezhető felújított informatikai eszközökkel – laptopokkal, tabletekkel, okostelefonokkal is segíti a fenntartható társadalom kialakításáért dolgozó szervezeteket. Ahogy a fenti példák is mutatják, a nonprofit szervezeteknek nem kell feltétlenül komoly költségekbe verniük magukat ahhoz, hogy a legújabb technológiai fejlesztések segítségével fenntarthatóbbá és hatékonyabbá tegyék a működésüket. Elegendő, ha kreatív és átgondolt módon közelítenek a problémákhoz, és a "forprofit világból" átemelt vállalkozói attitűddel, egy jól kidolgozott, hosszútávú és skálázható megoldásokat hadrendbe állító stratégia mentén menedzselik a szervezetük működését.
#Digitalizáció #Nonprofitoknak

A sikeres adománygyűjtő kampányoktól a hatékony kommunikációig – Miért érdemes az NGO-knak digitalizálniuk a működésüket?

Ugyan a nonprofit szervezetek többnyire szűk büdzséből gazdálkodnak, mégis kamatoztathatják a modern informatikai megoldások előnyeit. Okos fejlesztésekkel mindennapi munkájuk, kommunikációjuk és a működésükhöz szükséges forrásokat előteremtő fundraising-tevékenységük is sikeresebb lehet. Hatékonyabbá tehetik a munkájukat – és így nagyobb társadalmi hasznot termelhetnek. A nonprofit szervezetek általában lassabban adoptálják az új informatikai eszközöket, megoldásokat, mint a forprofitok. Nyilvánvaló okokból: többnyire jóval szűkösebb költségvetésből kell gazdálkodniuk, mint egy piaci vállalatnak; ráadásul az is jellemző, hogy a szervezetfejlesztés és a hatékonyságnövelés helyett inkább az alapcéljukra fókuszálnak – legyen az a rászoruló emberek étkeztetése, a leszakadó térségekben élő gyerekek edukálása, vagy a fogyatékossággal élők segítése. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy jó részük folyamatos munkaerő- és önkénteshiánnyal küzd, így sokszor akkor sem tudnának kellő figyelmet fordítani a működésük, folyamataik digitalizációjára, ha igényük lenne rá. Pedig a modern IT-megoldások rendszerbe állítása nagyban javíthatná a hatékonyságukat, és így az általuk termelt társadalmi hasznot is növelhetné; közelebb hozná őket a maguk megfogalmazta célok eléréséhez. A szakemberek szerint a forráshiány önmagában nem lehet ok az informatikai megoldások mellőzésére. Ma már számos olyan ingyenesen használható eszköz elérhető, amelyek – mint a Google felhőalapú irodai, illetve tárhelyszolgáltatása, a Slack, a Microsoft Teams és más csapatmunka-platformok, a népszerű közösségi és videómegosztó oldalak, a Zoom-hoz, a Google Meet és a hasonló videokonferencia-alkalmazások, a különféle távmunka-szoftverek és e-mailküldő rendszerek –, amelyek, ha okosan használják őket, nagymértékben javíthatják a teljesítményüket. Felhőbe költöztetett lehetőségek A felhőalapú eszközök használata egyszerűbbé, gyorsabbá és átláthatóbbá teszi az olyan szervezeten belüli folyamatokat, mint a kommunikáció, a feladatmenedzsment, a dokumentumok készítése, szerkesztése és megosztása. Ezeknek az applikációknak a révén értékes munkaórákat szabadíthatnak fel a szervezetek, amelyeket aztán olyan feladatokra fordíthatnak, amelyek – mint egy ételosztás, egy adománygyűjtő esemény megrendezése, vagy egy látványos marketingkampány lebonyolítása – az ügyintézéssel, szervezéssel, kapcsolattartással ellentétben megkövetelik a személyes jelenlétet. A felhőalapú rendszerek másik nagy előnye, hogy – mivel a piaci vállalatok jelentős része is használja őket – jóval egyszerűbbé, hatékonyabbá tehetik a nonprofit és forprofit szereplők együttműködését. Ráadásul fejlett titkosítási és hitelesítési megoldásaiknak köszönhetően az adatbiztonság szempontjából is jó megoldásokat kínálnak – ami korántsem elhanyagolható szempont, tekintve, hogy az NGO-k jó része nagy mennyiségű szenzitív adattal gazdálkodik. Mennyit ér egy lájk? A digitális megoldások nemcsak a mindennapi munka egyszerűsítésében és a működés optimalizálásában, hanem a kommunikációs, PR- és marketingfeladatok gyors és hatékony ellátásában is segíthetik a nonprofitokat. A jól megtervezett és menedzselt közösségi média-jelenlét jelentősen növelheti egy szervezet ismertségét – és ezzel párhuzamosan a társadalmi elismertségét, befolyását, az önkéntesei és a támogatói számát is. Sajnos, egyelőre csak kevés NGO-nak van igazán átgondolt social média-stratégiája: egy friss felmérés szerint alig húsz százalékuk gondolja úgy, hogy maximálisan kihasználná a közösségi platformokban rejlő lehetőségeket. A Facebook, az Instagram, a Youtube, a Tiktok vagy nemrég “X”-re átkeresztelt Twitter okos használata nagyban megkönnyíti: a potenciális önkéntesek, munkatársak, szakemberek és együttműködők megszólítását a média érdeklődésének felkeltését, és ezáltal a szervezet tevékenységének, céljainak népszerűsítését a fundraisinget (pl.: a szervezet online adománygyűjtő oldalára mutató linkek használatával) a kliensekkel való kapcsolattartást a nonprofitok termékeinek, szolgáltatásainak promócióját, értékesítését a támogatói közösségek építését (pl.: nyílt vagy meghívásos Facebook-csoportokon keresztül) a virtuális adománygyűjtő események, workshopok szervezését és az alacsony költségvetésű, mégis hatékony hirdetési kampányok levezénylését. Persze, ahhoz, hogy a közösségi médiamegoldások igazán jól működjenek, alapos tervezésre van szükség. Érdemes jó előre utánanézni például annak, hogy milyen, kifejezetten nonprofitoknak szánt szolgáltatásokat kínál a Facebook, az Instagram, a YouTube, a Tiktok, vagy a Pinterest; átgondolni, milyen célcsoportokba tartozó felhasználókat szeretne az adott nonprofit megszólítani; jól megválasztani a kommunikációra használt platformokat; és ami a legfontosabb, folyamatosan nyomon követni és elemezni azt, hogy az egyes kampányok milyen hatékonysággal működnek, részvételt, reakciókat generálnak. Mindent egybevetve, egy lájk bizony nagyon sokat érhet – feltéve, ha egy szervezet képes arra, hogy jól megtervezett és átgondolt közösségimédia-jelenléttel támogatókra, önkéntesekre, segítőkre, ismertségre, érzékenyítésre adományokra tudja váltani azt. Nehezen nyitnak az új technológiák felé A nonprofitok informatikai fejlesztésével foglalkozó NetChange felmérése szerint világszerte a nonprofit szervezetek alig 11 százaléka gondolja megfelelő mértékűnek a saját digitalizációját. Jason Mogus és Auseten Levihn-Coon, az NGO-k informatikai fejlesztésével foglalkozó cég szakértői a Stanford Social Innovation Review-nak nyilatkozva úgy vélekedtek, hogy “ezzel komoly fejlődési lehetőségről mondanak le”. A nonprofitok jelentős része sajnos azzal sincs tisztában, miért kellene javítani a szervezete hatékonyságát. “Elfeledkeznek arról, hogy a nonprofitok között is a forprofitokéhoz hasonló verseny van; eszükbe sem jut, hogy lemaradhatnak. Pedig valójában igen komoly a verseny ezen a piacon, hiszen az adományozók és a donorok, a tehetséges szakemberek és a lelkes önkéntesek is szívesebben választják azokat a szervezeteket, amelyeket sikeresnek, izgalmasnak, fejlődőképesnek tartanak” – húzta alá Suzanne Laporte, a Compass Pro Bono szakértője a Yale Insidernek adott interjújában. A szakember úgy látja, a nonprofitok digitalizációja nem annyira a technológiáról, mint inkább a technológiai eszközök stratégiai célú felhasználásáról szól, amely lehetővé teszi, hogy hatékonyabbá tegyék a munkájukat, kiszámíthatóbbá és fenntarthatóbbá a finanszírozásukat, és ezáltal közelebb kerüljenek a saját céljaik, küldetésük megvalósításához – nagyobb társadalmi hasznot termeljenek. Aki kimarad, lemarad A külföldi példák egyértelműen azt mutatják, hogy azok a szervezetek, amelyek hajlandók véges erőforrásaikból a technológiai fejlesztésre fordítani, sikeresebbek lesznek. De hazai jó gyakorlatok is vannak: mint a rendkívül népszerű hazai YouTube-csatorna, a Partizán mögött álló Partizán rendszerkritikus Alapítvány, amely tavaly pályázhatott először a magyar adófizetők 1 százalékos felajánlásaira, és a NIOK (Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány) elemzése szerint 191 millió forinttal rögtön a harmadik legnagyobb összeget gyűjtötte össze. Így – ahogy a Facebook-oldalukon közzétett bejegyzésben is írták – “Magyarország legnagyobb közfinanszírozott médiuma” lettek. A Partizán – már a “műfajból” adódóan is – kiemelt figyelmet szentel arra, hogy hasznosítsa a social média eszközökben rejlő lehetőségeket; főként a kommunikációban: YouTube-csatornájuk mellett rendkívül jól menő Facebook-oldaluk (közel 200 ezer követővel), Instagramjuk (közel 70 ezer követő) és Tiktokjuk (közel 90 ezer követő) is van. A Partizánhoz hasonlóan a Budapest Bike Maffia (BBM) is ügyesen használja a közösségi médiát. Facebook oldaluk (47 ezer követővel) és Instagram-oldaluk (11 500 követő) is rendszeresen frissül, YouTube-csatornájukon izgalmas, jól szerkesztett anyagokkal várják a látogatókat. A BBM ráadásul az e-commerce előnyeit is igyekszik kiaknázni: webshopjukban a sajátmárkás pólók, pulóverek mellett Mautner Zsófia egyik e-könyvét és a rászorulóknak juttatott élelmiszercsomagokra “beváltható” kuponokat is árulnak – a bevételeket természetesen a programjaikra és szervezet működésére fordítják. Az oldalba egy online fundraising-rendszert is integráltak, amelynek segítségével a látogatók pénz- és tárgyadományokkal is támogathatják őket. A modern IT-megoldásokra igazán innovatív kampányokat lehet építeni. A 2006-ban alapított Charity: Water – amelynek küldetése, hogy tiszta ivóvízzel lássa el a fejlődő országok lakóit – például egy, a Messengerbe integrált interaktív bot segítségével, “szimulált séták” keretében teszi átélhetővé, milyen nehézségekkel kell megküzdeniük azoknak az etiópiai asszonyoknak és gyerekeknek, akik napi átlag két és fél órát gyalogolnak a vízért. Így nemcsak adományozásra buzdítják a látogatóikat, hanem az általuk támogatott milliók sorsát, életkörülményeit is jobban átérezhetővé teszik a számukra, amivelaz ügy melletti elkötelezettségüket erősítik. Hatékonyabb fundraising a mesterséges intelligencia felhasználásával A legújabb tapasztalatok azt mutatják, hogy az igazán sikeres, technológiailag felkészült nonprofit szervezetek a mesterséges intelligenciában (MI) rejlő lehetőségeket is fel tudják használni az adományok és támogatások gyűjtésében. A Greenpeace tavaly ősszel a Dataro fejlesztőcéggel közösen egy olyan MI-alapú fundraising-megoldást állított hadrendbe, amelynek segítségével nagymértékben növelni tudták a direktmarketinges adománygyűjtő kampányaik hatékonyságát és bevételét. A Dataro egy deep learning algoritmus segítségével elemezte a környezetvédelmi szervezet korábbi akcióival kapcsolatos adatokat, amely minden egyes adományozóhoz egy arányszámot rendelt, annak függvényében, hogy milyen valószínűséggel reagálnak pozitívan egy e-mailes megkeresésre. Az így kapott eredményeket összevetették a Greenpeace klasszikus RFM-analízissel készült listájával. A kampány során mindkét adatsort használták; az utólagos elemzés azt mutatta, hogy az MI alapú módszernek köszönhetően a szervezet: 12,7 százalékkal több adományt gyűjtött és 22,8 százalékkal nagyobb ROI-t (a befektetett összeghez viszonyított megtérülést) produkált, mint a korábbi hasonló kampányok során.