hr

Kategória

Kategória
  • B Corpok itthon és a világban
  • Digitalizáció
  • ESG
  • Jógyakorlatok
  • Környezeti ügyek
    • Biodiverzitás
    • Környezetszennyezés
  • Lakhatás
  • Nonprofitoknak
  • Partnerek
    • Szakértőink
    • Szerzőink
  • Sikersztorik
  • Társadalmi ügyek
    • Egészség
    • Leszakadó régiók
    • Oktatás
    • Társadalmi diverzitás
  • Társadalmi vállalkozás
  • Vállalatoknak

Címkék

Címkék
  • #civilek
  • #digitalizáció
  • #társadalmi vállalkozás
  • #Tippek/ jó gyakorlatok
  • adománygyűjtés
  • adománytaxi
  • ashoka
  • b corp
  • b lab
  • B-corp
  • bbm
  • brandépítés
  • chatgpt
  • civil szervezet
  • civilek
  • civilszervezetek
  • civl szervezetek
  • corporate citizenship
  • CSR
  • csr platform
  • design thinking
  • digitalizáció
  • e-learning
  • earthbound eco sneakers
  • edukáció
  • egészségügy
  • érdekvédelem
  • ESG
  • ételmentés
  • etikus működés
  • fejlesztés
  • fejlesztzés
  • felzárkóztatás
  • fenntarthatóság
  • fenntarthatság
  • fogyasztás
  • forprofit
  • forptofit
  • fundraiding
  • fundraising
#Nonprofitoknak #Vállalatoknak

Miért jó egy piaci vállalkozásnak, ha a nonprofit szektorban edződött szakembert igazol?

A kutatások szerint a nonprofit szervezetek vezetői épp olyan “éhesek”, mint a versenyszférában dolgozó társaik, ráadásul a sikeres ESG-stratégia felállításától a tehetséges fiatal munkavállalók megszólításáig számos fontos területen jobbak, tapasztaltabbak, mint ők. Tavaly valóságos exodus kezdődött a multinacionális nagyvállalatok vezetői között. A topmenedzserek rekrutálására szakosodott elit fejvadász cég, a Russel Reynolds adatai szerint a 2023-as év első félévében nem kevesebb, mint 106, a világ vezető részvénypiacain jegyzett vállalat – köztük a BT Group (a korábbi British Telecom), a NatWest és a Capita – vezérigazgatója mondott fel. Az érintett cégek azonnal vad calstingolásba kezdtek, hogy pótolni tudják távozó szakembereiket: ahogy a Raconteur analízise is rámutat, szinte valamennyien szervezeten belülről vagy a forprofit szektorból választottak maguknak új CEO-t – pedig a nonprofitok vezetői sok, a piaci vállalatok számára is egyre fontosabb területen jobban teljesítenek. “Amikor vállalati kliensek keresnek meg minket, szinte kivétel nélkül mindig a forprofit csatatéren edződött vezetőt keresnek – erősítette meg a lapnak nyilatkozva Stephen Crookbain, a kormányzati, piaci és nonprofit szakemberek levadászásával foglalkozó Korn Ferry vezető headhuntere. – A tapasztalataim azt mutatják, hogy a nonprofit szakemberek nem igazán kapósak az üzleti szférában.” Félnek, hogy a nonprofit-vezetők nem elég nyereségorientáltak Ahogy Sam Forsdick, a Reconteur szakírója fogalmaz: a cégek kiváló lehetőségektől eshetnek el emiatt az ortodox toborzási politika miatt. Egy közelmúltban megjelent Is ESG a Managerial Style? című tanulmány szerint azok a vállalatok, amelyek nonprofit tapasztalatokkal rendelkező vezérigazgatókat választanak, kivételesen jól teljesítenek az olyan, a profitorientált üzlet számára is egyre fontosabbá váló területeken, mint az ESG, a stakeholder-menedzsment, vagy a tehetséges fiatal munkavállalók szerződtetése. Ráadásul pénzügyi szempontból is sikeresek voltak – ami azt mutatja, hogy a céges világon kívülről érkező szakemberek legalább olyan teljesítményorientáltak, mint “forprofit bölcsőben ringatott” társaik. Ben Bryant, az IMD Business School professzora szerint az üzleti vállalkozások igazgatótanácsában ülő mamelukok attól tartanak, hogy a nonprofit szakemberek egy “túlideologizált, nem a pénzügyi, gazdasági szempontok által motivált” nézőpontot képviselnek. “Félnek, hogy a potenciális jelölt nem elég »harapós« ahhoz, hogy hozza az általuk elvárt számokat.” Bryant szerint a board-tagok elfeledkeznek arról, hogy valójában mennyire kompetitív a folytonos forráshiánnyal küzdő nonprofit szcéna. “Ezek a vezetők rá vannak kényszerítve arra, hogy tartalékot termeljenek, hiszen csak így tudják biztosítani az általuk kínált, környezeti és társadalmi szempontból kiemelten fontos programok, szolgáltatások működtetését, fejlesztését” – emeli ki. Tovább rontja a helyzetet, hogy míg a nonprofitok tanácsadó testületeiben gyakran nagy cégek tulajdonosai, vezetői ülnek, fordítva ez már korántsem igaz: a sikeres nonprofitok csúcsszakemberi csak ritkán kapnak széket egy piaci szervezet felügyelőbizottságában. “Minden szektor belterjes egy kicsit. A kiskereskedelemmel foglalkozó vállalatok döntéshozói például többnyire kiskereskedelmi tapasztalattal rendelkező menedzsereket választanak a cégük vezetésére” – teszi hozzá Crookbain.  Van mit kínálniuk A szakemberek szerint a nonprofit világból érkező vezetők értékes képességekkel és tudással gazdagíthatják a forprofit cégeket. “Ezeknek a menedzsereknek elképesztően komoly kihívásokkal kell megküzdeniük, kár alulértékelni őket” – húzza alá Bryant. Mint mondja, a nonprofit vezetők kivételesen jók abban, hogy megszólítsák a tehetséges, fiatal és képzett munkavállalókat. Mivel a szűkre szabott költségvetés miatt nem tudnak olyan versenyképes fizetést kínálni, mint piaci versenytársaik, kénytelenek kreatív módszerekkel toborozni: vonzó munkakörnyezetet teremteni, és hatékonyan eladni a szervezet céljait, küldetését. Márpedig ez az – egyre komolyabb munkaerőhiánnyal küzdő – piaci szektor számára is értékes lehet. “Amikor dönteniük kell arról, hogy hol vállaljanak munkát, a legokosabb, legjobban teljesítő fiatalok egyre inkább azt mérlegelik, milyen célja, küldetése van annak a szervezetnek, ami alkalmazza őket” – emeli ki Crookbain. Crookbain szerint az egyre szigorúbbá váló ESG-szabályozás is komoly érv amellett, hogy a forprofit cégek nonprofit szakembereket válasszanak vezető menedzsernek. Mint mondja, a nonprofitok általában jobban ismerik és értik ezt a területet, a tőlük érkező vezetők “tudják, hogyan vizsgálják és értelmezzék etikus szempontból a szervezeti igényeket”. Egyre közelebb kerül egymáshoz a forprofit és a nonprofit szektor Santiago Gowland, a Rainforest Alliance vezetője szerint a forprofit és nonprofit szektorban szerzett tudás fúziója jelentheti a profitpalánk két oldalán dolgozó szervezetek jövőjét: a nyereségorientált és a küldetésorientált vállalkozások egyaránt sokat tanulhatnak egymástól. Gowland komoly tapasztalattal rendelkezik: mielőtt a globális környezetvédelmi szervezet vezetője lett volna, olyan cégeknek dolgozott, mint a Nike, az Unilever, vagy az Estée Lauder. “Ez a fajta »keresztbeporzás«, a forprofit és a nonprofit világból származó tapasztalatok begyűjtése és szintetizálása komoly előnyt jelent. A modern piaci és szabályozási keretek között csak azok a cégek lehetnek igazán sikeresek, amelyek hajlandók mindkét oldal erősségeit és tapasztalatait hasznosítani” – mondja. Gowland szerint a piaci és nonprofit szervezetek közötti szakadék egyre szűkül. Ha sokszor kényszerűségből, a szabályozás, a munkavállalók és az ügyfelek felől érkező nyomás hatására is, de a forprofit vállalkozások számára is egyre fontosabb lesz a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás. “Ma már valóban megvan az előnye annak, ha egy piaci cég a civil szektorból rekrutál vezetőt magának.”      
#B Corpok itthon és a világban

Miért jó egy B Corp cégnél dolgozni?

A B Corp vállalatokról köztudott, hogy sokat tesznek a pozitív környezeti és társadalmi változásokért. De a munkavállalóikra is odafigyelnek: a béren kívüli juttatásoktól a rugalmas munkavégzés lehetővé tételéig számos területen jobban teljesítenek, mint “hagyományos szemléletet” képviselő versenytársaik. Amióta a First Wealth brit pénzügyi szolgáltató 2020-ban B Corp minősítést szerzett, sokkal többen szeretnének a cégnél dolgozni, mint korábban. Hogy miért? A válasz egyszerű: a londoni székhelyű vállalat a certifikációs folyamatra készülve jelentősen javította a munkavállalóinak nyújtott szolgáltatások és juttatások színvonalát. A kisgyerekes szülőknek a “bébi bónusz” mellett két hónap fizetett szülői szabadságot és gyereknevekési hozzájárulást adnak, a havi “wellness illetmény“ minden dolgozónak jár, a változó korban lévő nőknek pedig menopauzális támogatást nyújtanak – nem csoda, hogy a cég munkavállalói elégedettségi indexe a korábbi 67 százalékról nyolcvan százalékra ugrott. Kerry Burgess, a First Wealth HR igazgatója szerint mindez annak köszönhető, hogy a B Corp minősítésre való felkészüléssel “új lapot nyitottunk a cég életében. A működésünk valamennyi területét átnéztük, és nem féltünk feltenni a nehéz kérdéseket: »Vajon eleget teszünk a környezetért, az ügyfeleink és a munkavállalóinkért?«. Ez a folyamat alapvető hatással volt az egész szervezetre.” A B Corp minősítést a legtöbben a környezeti és társadalmi felelősségvállalással kötik össze. Pedig az ún. “B hatásvizsgálat” (B impact assesment – a szerk.) során a hitelesítést végző B Lab munkatársai azt is vizsgálják, milyen viszonyt ápol az adott cég a fő stakeholdereivel: a munkavállalóival, az ügyfeleivel és a szűkebb közösségével. Az értékelés munkavállalókkal kapcsolatos fejezetének legfontosabb tételei: mit tesz a vizsgált vállalat a dolgozói egészségének megőrzéséért, munkahelyi biztonságáért, anyagi biztonságáért, karrierútjáért, elkötelezettségük és elégedettségük erősítéséért? “Sok B Corp rugalmas munkavégzéssel, hosszabb szülői szabadsággal és céges egészségbiztosítással igyekszik támogatni a munkatársait” – sorolja Tom Ebbut, a B Lab UK hatásmérési igazgatója. Sokuk munkavállalói résztulajdonosi programokat is indított, és aktívan támogatja a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű emberek – köztük a fogyatékossággal élők és a leszakadó régiókból érkezők – foglalkoztatását. Valós támogatást kapnak a munkavállalók “Jobb egy B Corp-nál dolgozni, mint egy átlagos cégnél?” – teszi fel a kérdést MaryLou Costa, a Raconteur szakírója, és rögtön meg is adja a választ: “A B Lap UK adatai azt mutatják, hogy igen.” Mint írja, ez nem csak a nagyvállatoknál, hanem a kis- és középvállalkozásoknál (KKV-k) is érezhető: a létszám-lemorzsolódási arányuk az átlagos 18 százalék helyett csak nyolc százalék; a nemek közti bérkülönbség 15 százalék helyett átlagosan csak négy százalék; és a B Corp-ok 84 százalékának vezetőtestületében legalább egy nő dolgozik – ellentétben a “KKV-átlag” 55 százalékával. “A hitelesítési folyamat remek lehetőséget teremt az alkalmazottak elkötelezettségének megerősítésére, ehhez csak jól artikulált vállalati identitást és vonzó munkakörnyezetet kell teremteni. Mindez jelentős versenyelőnyt adhat egy cégnek a tehetséges munkavállalók toborzásában és megtartásában” – hangsúlyozza Ebbut, hozzátéve: a munkavállalói elköteleződést tovább erősítheti, ha a vállalatvezetés folyamatosan edukálja a munkavállalóit azzal kapcsolatban, milyen értékeket teremt a certifikáció megszerzése, és “arra sarkallja őket, hogy maguk is »B Corp evangélistává váljanak«”. A kutatások azt mutatják, hogy a munkavállalók értékelik, ha nem egyszerű munkagépként, hanem a saját területükön kompetens szakértőként kezelik őket. Értékelik azt a szabadságot, amit a B Corp-ok biztosítanak nekik; például a rugalmas munkavégzést: a Culture Amp HR-platform felmérése szerint a dolgozóik 88 százaléka érzi úgy, hogy a főnökeik megértően viszonyulnak ahhoz, amikor valamilyen előre nem látható okból szabadnapot kell kivenniük. A B Corp-oknál dolgozók kilencven százaléka nyilatkozott úgy, hogy “valós támogatást” kapnak a munkaadójuktól azzal kapcsolatban, hogy rugalmasan menedzselhessék a saját munkaidejüket – ráadásul olyan atmoszférában dolgozhatnak, amelyben “nem kell lelkiismeretfurdalást érezniük” emiatt. Charlotte Mosley, a Culture Amp vezető kutatója szerint a B Corp-munkavállalók “nagyobb arányban érzik úgy, hogy szabadon végezhetik a munkájukat. Úgy látják, a menedzsereik őszintén támogatják őket a pályájukkal kapcsolatos terveikben, és általában véve elégedettebbek a vezetőikkel, mint a hagyományos cégek dolgozói. Mindez lehetővé teszi, hogy igazán elkötelezetten és elégedetten végezzék a munkájukat.” Magyarországon is vannak jó példákAhogy arról mi is beszámoltunk, tavaly decemberben több regionális leányvállalattal együtt a Danone Magyarország is B Corp minősítést kapott. A cég kiemelt figyelmet fordít a munkavállalói elkötelezettséget erősítő programokra: a béren kívüli juttatások mellett minden munkatáruknak lehetősége van arra, hogy évi harminc napot külföldről dolgozzon, és plussz szabadságot vegyen ki a születésnapi hónapjában, vagy ha megházasodik. “A várandós anyukákat babacsomaggal lepjük meg, a családalapítást követően pedig támogatjuk a vállalatba való visszatérésüket, a csapatba történő újbóli integrálásukat. Az újdonsült apukáknak is járnak hasonló juttatások” – nyilatkozta a Hello Nonprofitnak Várkonyi Beáta, a cég közép-európai régióért felelős corporate affairs directora.A Danone a munka és a magánélet egészséges egyensúlyát is igyekszik biztosítani: támogatják a rugalmas munkaidőt, a home office-t, és lehetővé teszik a kollégáik számára, hogy maguk döntsenek a szabadságukról. “Mindig hangsúlyozzuk a kölcsönös elfogadást, a diverzitás fontosságát, ez visszaköszön a toborzási stratégiáinkban is” – emelte ki Várkonyi Beáta.
#Nonprofitoknak

”Egy nonprofit is lehet profi” – HRBEST-díjat kapott a Világszép Alapítvány

Az állami gondoskodásban élő gyerekeket segítő nonprofit szervezet a fenntartható motivációt támogató szervezeti kultúra kiépítéséért kapta a rangos elismerést. Marton Kriszta ügyvezető igazgatóval és Borsos Rita HR-vezetővel beszélgettünk. Idén az állami gondoskodásban élő gyerekeket támogató Világszép Gyermekvédelmi Alapítvány kapta a HRBEST első díját a munkavállalói jólétet, a munkavállalói élmény javítását, a munka és a magánélet egészséges integrációját, illetve a munkavállalók megtartását célzó HR-stratégiákat elismerő 1LIFE powered by Union kategóriában. Magyarország legrangosabb HR-szakmai elismerését 2019 óta osztja ki a HRFEST csapata által felkért, elismert szakemberekből és vállalatvezetőkből álló zsűri. “A Világszép Alapítványnál régóta dolgozunk azért, hogy a lehető legjobb munkakörülményeket biztosíthassuk a munkatársainknak. A munkavállalói jólét különösen fontos a számunkra; szerettük volna a »külvilágnak«: a forprofit szektor szereplőinek is megmutatni, mi az, amit elértünk ezen a területen” – mondja Borsos Rita, az alapítvány HR-vezetője. Marton Kriszta ügyvezető igazgató hangsúlyozza: amikor nyolc évvel ezelőtt, húsz év üzleti tapasztalattal a háta mögött csatlakozott az alapítványhoz, még azt gondolta, a forprofit és nonprofit szervezetek működése, stratégiája szükségszerűen különbözik egymástól. "Most már máshogy látom. Mi, alapítványként sok szempontból ugyanolyan szervezet vagyunk, mint egy piaci cég: hasonló folyamatok mentén, hasonló munka- és feladatkörökben dolgozó kollégák közreműködésével működünk, hasonló problémákkal kell szembesülnünk” – fejtegeti. Amikor jelentkeztek a PRBEST pályázatára, nem gondolkoztak azon, nyerhetnek-e. “Úgy voltunk vele, »Oké, próbáljuk meg, ha sort listre kerülünk, legalább forog egy kicsit a nevünk, úgyis az az egyik legfontosabb célunk, hogy javítsuk egy kicsit az ismertségünket« – mondja. – Óriási meglepetés és öröm volt a számunkra, amikor kiderült, hogy a szakma nekünk ítélte a díjat. Hogy felismerték, egy nonprofit is lehet profi.” ”Nem várhatjuk el a munkatársainktól, hogy azért, mert egy nonprofitnál dolgoznak, fel kelljen adniuk az anyagi biztonságukat” A Világszép Alapítványnál tizenkilenc fizetett munkavállaló dolgozik. “Egy viszonylag nagy szervezetet menedzselünk, a munkatársaink mellett harminc-harmincöt alkalmi munkavállalóval és több megbízott szakemberrel is együtt dolgozunk: ők általában egy-egy tábor, foglalkozás megszervezésében és lebonyolításában segítenek nekünk – sorolja Borsos Rita. – Emellett van körülbelül kilencven állandó önkéntesünk is.” Mint mondja, a HR-stratégiájuk egy részét igyekeznek ezekre a külsős munkatársakra is kiterjeszteni. “Ez egy komplex rendszer, az általunk nyújtott szolgáltatások, juttatások egy részét ugyan csak a bejelentett munkatársaink kapják meg, de bizonyos fontos elemeihez – mint a velünk együttműködő emberek érzelmi és mentális egészségének megőrzését támogató szupervíziós rendszer, vagy a folyamatos szakmai fejlődést biztosító képzések – ők is hozzáférhetnek.” Marton Krisztina hozzáteszi: a Világszép Alapítványnál komoly hangsúlyt fektetnek a munkavállalói jólét, az egzisztenciális és pszichés biztonság erősítésére. “Rendezett és szép munkakörnyezetben dolgozunk, megfelelő eszközöket biztosítunk a napi munkához, és a lehetőségeinkhez képest igyekszünk piacképes fizetéseket adni – mondja. – Ezt különösen fontosnak tartom: hiszem, hogy nem várhatjuk el a munkatársainktól azt, hogy csak azért, mert egy nonprofit szervezetnél dolgoznak, fel kelljen adniuk az anyagi biztonságukat. Ezek az emberek nagyon értékes munkát végeznek, és megérdemlik azt, hogy ez a juttatásaikban is tükröződjön.” Mint mondja, sajnos nem minden pozícióban tudnak olyan bérezést biztosítani a munkatársaiknak, mint egy forprofit cég, de ezt igyekeznek jobb munkakörülményekkel, rugalmas időbeosztással kompenzálni. “Fontosnak tartjuk, hogy olyan csomagot kínáljunk nekik, ami biztosítja a munka és a magánélet egészséges egyensúlyát. A közösségépítésre is nagy hangsúlyt fektetünk, igyekszünk olyan támogató közeget, milliót teremteni a számukra, ami lehetővé teszi a töltődést, a szakmai és önismereti kiteljesedést.” Egy jól működő civil szervezet mögött komoly szakmai teljesítmény van Marton Krisztina hangsúlyozza: tévhit, hogy egy norprofit szervezet munkavállalói afféle bohém, szedett-vedett szabadcsapatként dolgoznának. “Ez a díj már csak azért is fontos a számunkra, mert rávilágít: egy jól működő civil szervezet mögött ugyanolyan komoly szakmai teljesítmény van, mint egy sikeres piaci vállalkozás mögött – emeli ki. – Annál is inkább, mivel nekünk »duplán« meg kell dolgoznunk az eredményeinkért: mivel nem állnak rendelkezésünkre olyan anyagi források, mint egy jól prosperáló forprofit cégnek, kiemelten fontos, hogy hatékonyan, a meglévő lehetőségeink beosztásával működjünk.” A Világszépe Alapítvány elsősorban vállalati és magánadományokból finanszírozza a működését. “Pályázati pénzt alig kapunk; és ugyan van egy social business-lábunk is – csatépítőket szervezünk, helyszíneket adunk bérbe, és néhány értékesítő termékünk is van, de egyelőre nem ez a legfontosabb forrása a bevételeinknek – mondja az ügyvezető. – Ez egy olyan terület, amit mindenképpen fejlesztenünk kell majd; de most még az ismertségünk erősítése és a potenciális támogatók megszólítása a legfontosabb prioritás.” Boros Rita azt mondja, nagyon megmelengette a szívüket, amikor kiderült, hogy a zsűri egyhangúlag ítélte oda nekik a díjat. “A díjátadó szünetében odajött hozzánk a kategóriánk főszponzorának egyik vezetője, és elmondta, konszenzusos döntés született. Azt értékelték a leginkább, hogy egy, a Világszéphez hasonlóan szűkre szabott büdzséből gazdálkodó szervezet is tud szakmailag jól megalapozott, tartalmas és átfogó HR-programot indítani. Nem pénzből, hanem szívből, energiából és elhatározásból.”