hírek

Kategória

Kategória
  • Digitalizáció
  • Jógyakorlatok

Címkék

Címkék
  • fenntarthatóság
  • influenszer
  • közösségi média
#ESG #Vállalatoknak

Az elkötelezettség adott, de a valódi változásra még várni kell

A Scale Impact és a WHC Csoport közös kutatásából kiderül: annak ellenére, hogy a hazai vállalatok kétharmada rendelkezik CSR vagy ESG stratégiával, többségük nem szán elegendő forrást ezeknek a területeknek a fejlesztésére. Fontos lenne, hogy a Magyarországon működő cégek érdemben kivegyék a részüket a szociális és környezeti problémák orvoslásából. A Scale Impact és a WHC Csoport tavaly novemberben adta ki közös, közel ötven magyarországi vállalat HR-vezetőinek bevonásával készült nem reprezentatív felmérését, amelyben arra keresték a választ, hogyan és milyen mértékben jelenik meg náluk a CSR és a HR területek stratégiai összekapcsolása. Az átlagosan százmilliárd forint árbevételű, összesen közel 120 ezer munkavállalót foglalkoztató cégek részvételével készült kutatásból kiderül: többségük tisztában van a társadalmi felelősségvállalás és környezettudatos működés fontosságával, a külső és belső érdekcsoportok elvárásaival. Közel kétharmaduk CSR és/vagy fenntarthatósági (ESG) stratégiával is rendelkezik – többségük mégsem integrálja kellő mértékben a szervezeti szisztémába ezeknek a területeknek a működését. Pedig ez komoly előnyökkel járna. Ahogy Lévai Gábor, a Scale Impact társalapítója is kiemelte: a tudatos CSR az ügyfelek és a munkatársak megtartása szempontjából is rendkívül fontos. “Az információs társadalom korából a felelősségteljes – purposeful – társadalom irányába tartunk. A vállalatok működésének társadalmi és környezeti hatása sokkal láthatóbb, mint ahogy azt vezetőik gondolják. Ezért a szavak nem sokat számítanak, a cégeknek muszáj ténylegesen és radikálisan tenni, ha meg akarják tartani a munkavállalóikat és vevőiket, ügyfeleiket” – hansúlyozta. Nem jut elegendő forrás a társadalmi felelősségvállalásra A kutatásból eredményei azt mutatják, hogy a Magyarországon tevékenykedő cégek túlnyomó többsége nem fordít kellő időt és erőforrást a társadalmi felelősségvállalásra. Többségüknél (55 százalék) a HR-, 19 százalékuknál a PR-, 7 százalékuknál a marketing divízió, 6 százalékuknál pedig közvetlenül a vállalatvezető felel ezért a területért. A válaszadók közel fele nyilatkozott úgy, hogy havonta alig néhány órát fordít a CSR-re; a dedikáltan ezzel a területtel foglalkozó kollégák száma átlagosan az egy főt sem éri el, ami a kutatásban szereplő vállalatok mintegy háromezer fős átlaglétszámához viszonyítva kimondottan rossz arány. A társadalmi felelősségvállalásra fordított anyagi erőforrások is szűkösek: a résztvevő cégek CSR-költésének becsült aránya összesítve az árbevételük 0,01 százalékát sem éri el. A fenti adatokat támasztja alá az is, hogy a Corporate Citizenship – a vállalatok társadalmi felelősségvállalását minősítő öt szint (kezdő, elkötelezett, innovatív, integrált, transzformatív) – közül a legtöbb hazai cég legfeljebb az “elkötelezett” kategóriába fér bele, vagyis csupán a második lépcsőfokot éri el. “A kezdő szinten lévő vállalatok főként a törvényi elvárásoknak akarnak megfelelni, az elkötelezettek már párbeszédet folytatnak az érdekcsoportjaikkal, és konkrét vállalásokat is tesznek, ám ez távol van attól, hogy normává tegyék a hatásmérést, az erőforrások átszervezését, integrálják a felelősségvállalást a vállalat mindennapjaiba. A transzformatív cégek a »csúcsszint«: ők már valódi megoldásokat is képesek adni a szociális és környezeti problémák kezelésére” – magyarázza Lévai Gábor. Hiányoznak a valódi együttműködések, a cégek többsége márkaépítő eszközként tekint a CSR-re A vállalatok CSR-programjainak többsége (65-65 százalék) a munkáltatói márkaépítéshez és a csapatépítő tevékenységekhez kapcsolódik, ezeket az oktatás-képzés (45 százalék), az új munkavállalók integrálása (onboarding) és a toborzás-kiválasztás (42-42 százalék) követi. Nem véletlenül, hiszen a növekvő munkanélküliség miatt többségüknél egyre inkább a munkavállalók számítanak a legfontosabb célcsoportnak; ahogy az angol Brandpie tanácsadó cég ötödik éve, több mint ezer nagyvállalat bevonásával készülő CEO Purpose Report-jából is kiderül, a vezetők többsége ma már a munkatársait tartja a legfontosabb stakeholdereknek. A Scale Impact és a WHC közös kutatása rámutat: ugyan a cégek többsége támogatja, hogy a munkatársai önkénteskedjenek, több mint a felük pedig pénzzel, illetve – például pro bono szolgáltatások vagy tanácsadás formájában – szaktudással is segíti a civil szervezeteket, alig húsz százalékuknak van valódi stratégiai partneri kapcsolata velük. “A CSR tevékenységek döntő többsége továbbra is mikroaktivitás, amelyek csak akkor segítik a munkavállalói elköteleződést és a versenytársaktól való megkülönböztetést, ha sikerül összekötni az aktivitásokat egymással, és a vállalat alaptevékenységével” – hangsúlyozzák a kutatásban.
#B Corpok itthon és a világban #Vállalatoknak

B Corp varázslat: A társadalmi értékteremtést fontosnak tartó cégek pénzügyileg is sikeresebbek lehetnek, mint profitorientált versenytársaik

Egy friss white paper szerint a negatív környezeti hatásuk visszaszorítására és közösségi hasznosságuk erősítésére koncentráló vállalatok bevételeik, növekedési potenciáljuk, stabilitásuk és rugalmasságuk szempontjából is túlteljesíthetik “profit-first” filozófiát képviselő konkurenseiket. A B Corp tanúsítvánnyal rendelkező vállalatok nem csak társadalmi, környezeti és fenntarthatósági, hanem gazdasági szempontból is sikeresebbek lehetnek, mint profitmaximalizásra berendezkedett társaik – írja egy közelmúltban megjelent white paper-re hivatkozva a Sustainability Magazine. A pozitív társadalmi hatásukat fontosnak tartó B Corp szervezeteket tömörítő B Lab Global kilenc 2019 és 2021 között készült, több tízezer gazdasági szervezet részvételével készült kutatás eredményeit összegző tanulmányában arra a következtetésre jutott, hogy azok a cégek, amelyek a “nyereség felett álló küldetés” (purpose before profit) szemléletmód alapján szerveződnek, jóval nagyobb arányban tudták növelni a bevételeiket és a munkavállalóik számát, mint “hagyományos” vállalati szemléletmódot képviselő társaik. Ráadásul rugalmasabbak és fenntarthatóbbak is: a 2023-as adatok alapján a Covid-járvány sújtotta, rendkívül nehéz időszakot 95 százalékuk vészelte át – szemben a “bigottak” 88 százalékával. “A B Corp tanúsítvány sokak számára egyet jelent a pénzügyi stabilitással és a válságállósággal – mondta a lapnak Joachim Krapels, a B Lab kutatási és stratégiai igazgatója. – Ez is bizonyítja, hogy csak akkor lehet igazi befolyásod, impacted, ha komolyan törődsz az általad kínált termékekkel és szolgáltatásokkal.” A valódi tőke az ügyfelek és a munkavállalók bizalma A B Corp vállalatok nem “profit-first” szervezetek, de azért forprofitok – és mint ilyenek, megfelelő menedzsment mellett abszolút lehetnek nyereségesek. “2006 óta dolgozunk azon, hogy ezt az újító üzleti szemléletet elültessük a közgondolkodásban, és rávegyük a vállalatokat, hogy a megszokott részvényesi kapitalizmus (shareholder capitalism) helyett a stakeholder governance irányába fejlődjenek.” A stakeholder governance első hallásra egy “megint-csak-egy-újabb-felkapott-buzzwordnek” tűnhet, de a valóságban jóval több ennél: egy olyan hosszútávon is fenntartható üzleti filozófiát takar, amely úgy próbál gazdaságilag is sikeres és fenntartható lenni, hogy közben az ügyfeleik, az alkalmazottaik, a helyi közösségük és a természet érdekeit is szem előtt tartja. “A stakeholder governance lényege, hogy egy cég valamennyi érintett fél – az emberek, a bolygó, a közösség – szempontjait figyelembe veszi üzleti döntései és a stratégiája kialakítása során, miközben a saját profitját és befolyását is mérlegre teszi” – hangsúlyozta Krapels. A B Lab szakértője szerint ennek a gondolkodásmódnak az egyik legnagyobb üzleti előnye az, hogy vonzóvá teheti a vállalatokat – és nem csak az ügyfelek vagy a befektetők, hanem a munkavállalók számára is. “Minden B Corp más és más növekedési pályát képzel el magának, egy dolog azonban összeköt minket: a meggyőződés, hogy az üzleti vállalkozásoknak fontos szerepe van abban, hogy jobbá tegyék a világot” – húzta alá a kutatási és stratégiai direktor, hozzátéve, a valódi tőke nem pusztán a pénz, hanem az ügyfelek és a munkavállalók bizalma. Mágnesként vonzzák a tehetségeket A B Lab white paperjében szereplő adatok tanúsága szerint a B Corp vállalatok tizennyolcból tizenhat esetben jobban teljesítenek, mint a hagyományos cégek. Jó példa erre a KMD Brands, amely olyan népszerű sportszer- és sportruházati márkákat forgalmaz, mint a Kathmandu vagy a Rip Curl. Miután 2023-ban a cég valamennyi márkája megkapta a B Corp minősítést, története során először érte el az egymilliárd új-zélandi dolláros (620 millió USD) bevételt. “A KMD Brands büszke arra, hogy olyan vállalkozás, amely képes egyensúlyt teremteni a nyereségessége és a küldetése között. Azt reméljük, hogy a minősítésünk megszerzése révén más, hozzánk hasonlóan összetett módon működő vállalatok számára is bebizonyíthatjuk, hogy ez egy járható út” – írta a Linkedin-en Frances Blundell, a vállalat jogi és ESG vezetője. A járvány utáni időszak egyik legnagyobb kihívása a tehetséges munkavállalók toborzása. Az elmúlt években – többek között a “Great Resignationként” is emlegetett tömeges felmondási hullám, a globálisan elöregedő munkavállalói réteg és a felgyorsult technológia fejlődés miatt egyre fontosabbá váló upskilling-kényszer miatt – súlyos munkaerőhiány alakult ki világszerte. Tovább nehezíti helyzetet, hogy a fiatal munkavállalók általában jóval tudatosabban választanak munkahelyet, mint idősebb társaik; ráadásul a megszokott “csalikon” kívül – mint a valóban versenyképes fizetés, a juttatások, a továbbképzési lehetőség stb. – a vállalati kultúra és a cégek környezettudatossággal, fenntarthatósággal, szociális kérdésekhez való hozzájárulásával kapcsolatos elkötelezettsége is fontos szempont a számukra. Nem véletlen, hogy a B Corp vállalatok vonzó lehetőséget jelenthetnek nekik. “Egyre többen keresnek maguknak értelmes, értékteremtő munkát, és nem csak az Y meg az Z generáció tagjai” – hangsúlyozta Krapels. A B Lab kutatási és stratégiai igazgatója szerint a klímaszorongás és a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek korában nem meglepő, hogy sokan elgondolkodnak azon, milyen irányban haladunk tovább, és milyen lehetőségeik vannak arra, hogy a munkájukon keresztül is hozzájárulhassanak egy élhetőbb világ megteremtéséhez. “Fontosnak tartják, hogy a munkájuk, amelybe az idejük és energiájuk jó részét ölik, lehetőséget teremtsen nekik arra, hogy valóban értelmes módon hasznosítsák a tehetségüket.” Krapels szerint a B Corp cégek éppen ezt a lehetőséget adják meg a reménybeli munkavállalóknak. “A B Corpok hiteles módon kommunikálják azt, hogy olyan vállalatok, amelyek tényleg igyekeznek megtenni mindent a közjó érdekében, valódi küldetésük van, és törődnek a munkavállalóikkal, a közösségükkel és a környezettel, amiben működnek. Ez az, amivel kiemelkednek a piaci mezőnyből.”