Hello Nonprofit

Együtt többet tehetünk.

Hello Nonprofit

Fenntarthatóság • Társadalmi felelősségvállalás • ESG • B Corp Sztorik • Digitalizáció

B Corp sztorik

Társadalmi vállalkozások

Digitalizáció

Tippek/jó gyakorlatok

Sikertörténetek

#Lakhatás #Társadalmi ügyek

Közel hárommillió ember él lakhatási szegénységben Magyarországon

A Habitat for Humanity Magyarország éves jelentése szerint annak ellenére, hogy a kormány idén októberben bejelentett gazdaságpolitikai akciótervének egyik fő pillére a “megfizethető lakhatás”, a támogatások kilencven százaléka még mindig nem a rászoruló embereket célozza. Pedig a lakosság közel egyharmada kitett valamilyen módon a lakhatási szegénységnek. A Habitat for Humanity Magyarország a napokban adta ki tizenharmadik éves jelentését a magyarországi lakhatás helyzetéről. A jelentés első két fejezetét november 13-án mutatták be a Margit körúti Habitat Kreatív Központban. A szervezet szerint “mélypontra ért a lakástámogatás”, az állam reálértéken annyit költ ezekre a kiadásokra, mint a 2010-es évek közepén, a CSOK elindulása idején, vagy 1998 és 2002 között, az első Orbán-kormány idején. A jelentés összeállítói szerint ez már csak azért is szembetűnő, mert az idén októberben bejelentett gazdaságpolitikai akcióterv egyik fő pillére – legalábbis papíron – a megfizethető lakhatás lett. A kormány által tervezett intézkedések nem a lakásszegénységben élőket célozzák A Habitat for Humanity Magyarország szerint a kormány által tervezett tíz intézkedés többsége az első információk szerint nem a lakásszegénységben élőket célozza, a lakástámogatások kilencven százaléka még ma sem szociálisan célzott. A jelentés elkészítésében részt vevő szervezetek ennek ellenére pozitívan reagáltak arra, hogy a kormány akciótervében kiemelten foglalkozik a lakhatás kérdésével. “A lakhatási válság fogalma új elemként jelent meg a kormányzati kommunikációban 2024 őszén. Ezt pozitív fordulatnak tartjuk, mert ösztönözheti a kormányt a lakhatási válság jellemzőinek feltárására, a lakhatási szegénység rendszerszintű megoldására – jelentette ki Czirfusz Márton, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont társalapítója, a 2024-es Lakhatási jelentés 2. fejezetének szerzője. – Az új Európai Bizottság az első európai megfizethető lakhatásra vonatkozó terv elkészítését tűzte ki célul. Ezt kísérhetné az első magyar megfizethető lakhatásra vonatkozó terv, széles szakmai és társadalmi párbeszédben elkészítve.” A Lakhatási Jelentés több javaslatot is megfogalmaz a hazai lakhatási problémák kezelésére. Mint írják, ha bővülnek az európai uniós lakásügyi források, azok felhasználásával csökkenthető lenne a lakáspolitikai ráfordítások ciklikus ingadozása, és növelhetővé a szociálisan célzott lakáskiadások aránya. “Olyan támogatási programok kidolgozására van szükség, amelyek a lakhatási szegénységben élőket célozzák, és az energiaszegénységi szempontokat is figyelembe veszik” – hangsúlyozzák a készítők. Az emberek jelentős részének nincs pénze lakást venni vagy bérelni A Habitat for Humanity Magyarország elemzői szerint komoly probléma, hogy a hazai ingatlanpiac megmerevedett: az ország négymillió ingatlanjának alig 3,5 százaléka kerül piacra, és 0,5 százaléknyi új lakás, ház épül évente. Az emberek jelentős részének nincs pénze lakást venni, vagy akár bérlőként belépni az ingatlanpiacra. Mindeközben közel kilencvenezer olyan háztartás van Magyarországon, amely nem rendelkezik házukon, lakásukon belül vízzel, fürdőszobával, WC-vel, és alacsony jövedelmi helyzetük miatt ezen a helyzeten önerőből nem is tudnak változtatni. 2023-ban 475 ezer háztartás jelezte, hogy az általa lakott, használt ingatlan felújításra szorulna (pl. a tetőszerkezet beázik, vagy falazata/padlója/alapja nedvesedik, esetleg a nyílászárók vagy a padló rohad), ami az összes háztartás 11,6 százaléka, és közel 1,2 millió főt érint. “Úgy gondoltuk, a Magyarországon erősen jelen lévő lakhatási szegénységet legszemléletesebben részletes adatokon keresztül lehet bemutatni. A kigyűjtött és elemzett adatokból pedig azt látjuk, hogy a lakosság harminc százaléka érintett a lakhatási szegénység legalább egy jellemzője által, ami kb. egymillió háztartást, tehát 2 millió 877 ezer főt jelent” – mondta Lukács György, a Habitat for Humanity Magyarország szakpolitikai munkatársa, a 2024-es Lakhatási jelentés 1. fejezetének szerzője. A jelentés kiemeli, hogy a lakhatási szegénységet meghatározó fő indikátorok a következők: lakhatáshoz való hozzáférés, lakhatás jogi biztonsága, lakásminőség, elhelyezkedés, megfizethetőség, valamint energiaszegénység. A lakhatási szegénységnek különböző fokozatai vannak, amelyek nem függetlenek egymástól, sőt, erősíthetik egymás negatív hatásait.

#Lakhatás #Társadalmi ügyek

Közel hárommillió ember él lakhatási szegénységben Magyarországon

A Habitat for Humanity Magyarország éves jelentése szerint annak ellenére, hogy a kormány idén októberben bejelentett gazdaságpolitikai akciótervének egyik fő pillére a “megfizethető lakhatás”, a támogatások kilencven százaléka még mindig nem a rászoruló embereket célozza. Pedig a lakosság közel egyharmada kitett valamilyen módon a lakhatási szegénységnek. A Habitat for Humanity Magyarország a napokban adta ki tizenharmadik éves jelentését a magyarországi lakhatás helyzetéről. A jelentés első két fejezetét november 13-án mutatták be a Margit körúti Habitat Kreatív Központban. A szervezet szerint “mélypontra ért a lakástámogatás”, az állam reálértéken annyit költ ezekre a kiadásokra, mint a 2010-es évek közepén, a CSOK elindulása idején, vagy 1998 és 2002 között, az első Orbán-kormány idején. A jelentés összeállítói szerint ez már csak azért is szembetűnő, mert az idén októberben bejelentett gazdaságpolitikai akcióterv egyik fő pillére – legalábbis papíron – a megfizethető lakhatás lett. A kormány által tervezett intézkedések nem a lakásszegénységben élőket célozzák A Habitat for Humanity Magyarország szerint a kormány által tervezett tíz intézkedés többsége az első információk szerint nem a lakásszegénységben élőket célozza, a lakástámogatások kilencven százaléka még ma sem szociálisan célzott. A jelentés elkészítésében részt vevő szervezetek ennek ellenére pozitívan reagáltak arra, hogy a kormány akciótervében kiemelten foglalkozik a lakhatás kérdésével. “A lakhatási válság fogalma új elemként jelent meg a kormányzati kommunikációban 2024 őszén. Ezt pozitív fordulatnak tartjuk, mert ösztönözheti a kormányt a lakhatási válság jellemzőinek feltárására, a lakhatási szegénység rendszerszintű megoldására – jelentette ki Czirfusz Márton, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont társalapítója, a 2024-es Lakhatási jelentés 2. fejezetének szerzője. – Az új Európai Bizottság az első európai megfizethető lakhatásra vonatkozó terv elkészítését tűzte ki célul. Ezt kísérhetné az első magyar megfizethető lakhatásra vonatkozó terv, széles szakmai és társadalmi párbeszédben elkészítve.” A Lakhatási Jelentés több javaslatot is megfogalmaz a hazai lakhatási problémák kezelésére. Mint írják, ha bővülnek az európai uniós lakásügyi források, azok felhasználásával csökkenthető lenne a lakáspolitikai ráfordítások ciklikus ingadozása, és növelhetővé a szociálisan célzott lakáskiadások aránya. “Olyan támogatási programok kidolgozására van szükség, amelyek a lakhatási szegénységben élőket célozzák, és az energiaszegénységi szempontokat is figyelembe veszik” – hangsúlyozzák a készítők. Az emberek jelentős részének nincs pénze lakást venni vagy bérelni A Habitat for Humanity Magyarország elemzői szerint komoly probléma, hogy a hazai ingatlanpiac megmerevedett: az ország négymillió ingatlanjának alig 3,5 százaléka kerül piacra, és 0,5 százaléknyi új lakás, ház épül évente. Az emberek jelentős részének nincs pénze lakást venni, vagy akár bérlőként belépni az ingatlanpiacra. Mindeközben közel kilencvenezer olyan háztartás van Magyarországon, amely nem rendelkezik házukon, lakásukon belül vízzel, fürdőszobával, WC-vel, és alacsony jövedelmi helyzetük miatt ezen a helyzeten önerőből nem is tudnak változtatni. 2023-ban 475 ezer háztartás jelezte, hogy az általa lakott, használt ingatlan felújításra szorulna (pl. a tetőszerkezet beázik, vagy falazata/padlója/alapja nedvesedik, esetleg a nyílászárók vagy a padló rohad), ami az összes háztartás 11,6 százaléka, és közel 1,2 millió főt érint. “Úgy gondoltuk, a Magyarországon erősen jelen lévő lakhatási szegénységet legszemléletesebben részletes adatokon keresztül lehet bemutatni. A kigyűjtött és elemzett adatokból pedig azt látjuk, hogy a lakosság harminc százaléka érintett a lakhatási szegénység legalább egy jellemzője által, ami kb. egymillió háztartást, tehát 2 millió 877 ezer főt jelent” – mondta Lukács György, a Habitat for Humanity Magyarország szakpolitikai munkatársa, a 2024-es Lakhatási jelentés 1. fejezetének szerzője. A jelentés kiemeli, hogy a lakhatási szegénységet meghatározó fő indikátorok a következők: lakhatáshoz való hozzáférés, lakhatás jogi biztonsága, lakásminőség, elhelyezkedés, megfizethetőség, valamint energiaszegénység. A lakhatási szegénységnek különböző fokozatai vannak, amelyek nem függetlenek egymástól, sőt, erősíthetik egymás negatív hatásait.

#Jógyakorlatok #Környezeti ügyek #Környezetszennyezés #Nonprofitoknak #Sikersztorik #Társadalmi ügyek #Vállalatoknak

Pótszékes teltház volt a Scale Impact és a Visa első Social Business pitch-én, tizenhárom nonprofit szervezet mutatta be a legizgalmasabb projektjeit

A Dumaszínházban tartott esemény célja az volt, hogy a nonprofitok bemuthassák a Social Business 2024 empowered by Visa fejlesztési program keretében fejlesztett termékeiket és szolgáltatásaikat a befektetőknek és üzletembereknek, szabadon ismerkedhessenek, networkölhessenek, partnereket és támogatókat találhassanak közöttük. Most induló négyrészes cikksorozatunkban röviden ismertetjük a pitch résztvevőinek projektjeit. A Scale Impact és a Visa 2024. november 7-én rendezte első Social Business pitch-ét a budapesti Dumaszínházban. A Litkai Gergely moderátorkodásával-műsorvezetésével megtartott, közel háromórás rendezvény rendezvény remek hangulatban zajlott – és nem csak azért, mert a népszerű, a környezetvédelem melletti elkötelezettségéről ismert standupos, humorista szórakoztató, intellektuálisan stimuláló “zöldségeket" beszélt, hanem azért is, mert a két cég féléves fejlesztési programjában résztvevő szervezetek remek, a környezeti és szociális fenntarthatóságot erősítő, újszerű és előremutató ötletekkel rukkoltak elő. A nézőtér zsúfolásig megtelt, a nonprofit szervezetek képviselői mellett a szociális és környezeti fenntarthatósággal foglakozó szakemberek, számos üzletember és befektető is részt vett az eseményen. A Social Business pitch-en tizenhárom nonprofit szervezet mutatkozott be. Ők az elmúlt hat hónap során a Social Business 2024 empowewred by Visa program keretében a Scale Impact és a Visa képzéssel, mentorálassal, valamint független és vállalati szakértők közreműködésével zajló egyedi fejlesztéssel is segítette a szervezeteket. A cél az volt, hogy a nonprofitok olyan termékeket, szolgáltatásokat dolgozzanak ki, amelyek révén saját bevételtermelő képességre tesznek szert, ezzel is megtámogatva sokszor forráshiányos működésüket. A pitch résztvevőinek öt-öt percük volt arra, hogy egy rövid prezentáció keretében bemutassák a fejlesztéseiket, majd további öt percben a közönség által feltett kérdésekre válaszolhattak. A prezentációkat a szervezők négy körre osztották, a résztvevők a Mentimeter nevű telefonos applikáció segítségével minden egyes forduló végén szavazhattak arról, hogy melyik projektet találták környezeti vagy társadalmi szempontból a leghasznosabbnak, illetve melyik szervezet volt számukra a legszimpatikusabb. Az előadóknak ügyelniük kellett arra, hogy beleférjenek az öt- plusz ötperces időkeretbe – annál is inkább, mivel Litkai Gergely vaskézzel uralta a pódiumot. “Este lesz előadás, hogy ki tudjuk fizetni a villanyszámlát, ezért tartanunk kell az időt” – figyelmeztette a résztvevőket. Vizuális segédeszközökkel a neurodivergens fiatalok és családjaik támogatásáért Az első “pitcher” az Egy Másik Út Alapítvány volt. Ők eltérő fejlődésű, neurodivergens gyerekek, fiatalok és a családjaik számára nyújtanak támogatást, nagy hangsúlyt fektetnek a családok segítésére, a kortárs és sorstárs csoportok szervezésére és a szülők pszichés támogatására. A szervezetben gyógypedagógusok és pszichológusok dolgoznak, akik Budapesten, Pécsen és Szegeden várják a hozzájuk fordulókat. Szász Laura gyógypedagógus, az Egy Másik Út Alapítvány szakmai vezetője (Fotó: Hello Nonprofit) Szári Laura gyógypedagógus, az alapítvány szakmai vezetője egy autista tinédzser, Gabi napi rutinján keresztül mutatta be, milyen nehézségekkel kell megküzdeniük. neurodivergens fiataloknak. Gabi az alapítvány szakemberei által kidolgozott vizuális segédeszközök segítségével tudja kézben tartani a napját. Szász hangsúlyozta, a szervezet, amely tizenhat éve igyekszik segíteni a hozzájuk fordulóknak, és évente közel száz családot támogat, szeretné tovább bővíteni a kliensei körét. “Legalább ugyanennyi család várakozik a várólistánkon hasonló támogatásra, akár több éven keresztül is. A Social Business programban azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy kidolgozzunk egy olyan megoldást, ami segít ezeknek a szülőknek, családoknak a várakozás bizonytalan, tehetetlen és magányos időszakában. Mivel terápiás kapacitásaink végesek, új utakat kellett keresnünk” – mondta. Az Egy Másik Út Alapítvány egy olyan videótárat szeretne készíteni, amelyben rövid, hétperces videókban mutathatnák be azt, hogy egy-egy, a Gabi által használthoz hasonló vizuális eszközt hogyan kell elkészíteni. A videók nem csak az eszközök elkészítését, hanem azok gyakorlati használatát és szakmai hátterét is ismertetnék. “Ezek az anyagok abban segíthetnek a szülőknek, hogy jobban megértsék és a saját, egyéni szempontjaik szerint alakíthassák az általunk használt vizuális nyelvet” – emelte ki az alapítvány szakmai vezetője. A szervezet a következő három évben száz ilyen videót szeretne elkészíteni: ezzel egy olyan szolgáltatást indíthatnának el, ami úgy segíthet a rászoruló családoknak, hogy közben tehermentesíti a velük együttdolgozó terapeutákat. Ennek az ötletnek a megvalósításához keresnek szakmai partnereket és adományozókat, befektetőket. “Szeretnénk, ha minden család azt érezni, hogy meg tudja találni a saját útját” – zárta előadását Szári Laura. Speciális szolgáltatások segítik az autizmussal élő emberek életét A pitch első körének második előadója Várnai Zsuzsa, a Nemzetközi Cseperedő Alapítvány szakmai vezetője, klinikai szakpszichológus volt. Ő nem klasszikus pitch-et, hanem érzékenyítő előadást tartott a hallgatóságnak, amelynek keretében az autizmus-központú akadálymentesítés folyamatára és lehetőségeire hívta fel a figyelmet. Az alapítvány 2007-ben alakult azzal a céllal, hogy szakmai segítséget nyújtson az autizmussal élő gyerekeknek, illetve a szűkebb és tágabb környezetükben élőknek. Tevékenységük fókuszában az autizmus spektrumzavar kivizsgálását célzó diagnosztikai vizsgálatok, kontrollvizsgálatok és az IQ-felmérés áll. Várnai Zsuzsa klinikai szakpszichológus, a Nemzetközi Cseperedő Alapítvány szakmai vezetője (Fotó: hello Nonprofit) Várnai prezentációjában hangsúlyozta, egy autista embernek komoly kihívásokkal kell szembenéznie, ha “hétköznapi módon” szeretné élni az életét: ha dolgozni, sportolni, kikapcsolódni, szocializálódni akar. “Egy autista embernek iszonyú szorongást okozhat elmenni egy koncertre. Olyan szenzoros ingerelárasztást jelenthet a számára a hangos zene, amivel nem biztos, hogy meg tud birkózni; aggódik amiatt, hogy ki mellett fog majd ülni, hogy meg tudja-e venni időben a jegyet. Ha elmegy egy moziba, gyakorta attól retteg, hogy milyen váratlan hatások érik majd: mennyire lesz éles a kép, intenzív a cselekmény, zsúfolt a terem. Akár egy múzeumban is összezavarodhat, mert kicsit másképp van huzalozva az agya, mint nekünk. Nem jobb és nem rosszabb, mint a többségi társadalomban élő emberek, csak egy kicsit másképp működik.” A Nemzetközi Cseperedő Alapítvány néhány évvel ezelőtt indította el első autizmusbarát szolgáltatásait. “Ezeknek négy pillére van: a fizikai, a digitális, a vállalatok munkatársainak továbbképzése, és a programjaink adaptálása.” Ezen a négy területen szeretnének olyan változásokat elérni, amelyek egyszerűbbé tehetik az autizmussal élő emberek életét” – magyarázta Várnai Zsuzsa. A szervezet pihenősarkokat alakított ki, ahol az autizmussal élő emberek kipihenhetik a szenzoros túltelítődést; a Budapesti Fesztiválzenekarral közösen pedig autizmusbarát “kakaókoncerteket” szerveztek, amelyek honlapján és az eseményekhez készült speciális programfüzetekben jó előre felkészítették az odalátogatókat, hogy milyen élményekre, benyomásokra számíthatnak az előadások során. A Nemzetközi Cseperedő Alapítvány szakmai vezetője elmondta, szolgáltatásaik ESG-szempontból is fontosak lehetnek. “Az inklúzió Magyarországon és az Európai Unión belül is egyre fontosabb, és mi a tudásunk, szolgáltatásaink révén segíteni tudunk a vállalatoknak abban, hogy élhetővé tegyék a munkahelyeiket, irodáikat, telephelyeiket az autizmussal élő emberek számára” – emelte ki. A pazarlás helyett az erőforrások megőrzésére kellene koncentrálnunk A blokk utolsó prezentációjában Merza Péter, a közel harminc éves Humusz Szövetség alelnöke, oktatási programvezető beszélt a zero-waste, vagyis a “nulla-hulladék” szemléletmód fontosságáról. Az 1995-ben, eredetileg öt magyar környezetvédő szervezet által alapított szövetség azért dolgozik, hogy olyan hulladékszegény, környezettudatos megoldásokat és életmód-mintákat mutasson be, amelyek bárki számára lehetővé teszik, hogy “őrült beruházás nélkül” környezettudatosabban, fenntarthatóbban élhessen. Merza elgondolkodtató adatokkal kezdte az előadását: mint elmondta, az általunk megvásárolt tárgyak 99 százaléka fél éven belül hulladékként végzi. “Belenéztél már a kukádba? Próbáld meg elképzelni, hogy mi minden lehet benne. És ami benne van, az honnan érkezett?” – tette fel a kérdést a hallgatóságnak. Merza Péter, a Humusz Szövetség alelnöke (Fotó: Hello Nonprofit) A szervezet alelnöke hangsúlyozta: a hulladék egy tünet. “Annak a jele, hogy valamit rosszul csinálunk; valamit nagyon rosszul csinálunk globális szinten. 2024-ben már május 25-én elértük a túlfogyasztás napját, elhasználtuk az idei évre jutó erőforrásaik száz százalékát öt hónap alatt” – hívta fel a figyelmet, hozzátéve, ennek a pazarlásnak egyik tünete az is, hogy idén egyszerre volt Magyarországon árvíz és aszály. A Humusz Szövetség szeretné elérni, hogy a pazarlás helyett magánemberként, munkáltatóként és közösségként is az erőforrások megőrzését helyezzük a központba. Ezt a célt szolgálják vállalati programjaik, szolgáltatásaik is, amelyek segítenek a partnereiknek abban, hogy társadalmi és környezeti szempontból is felelősen működhessenek. Társadalmi vállalkozásként számos lehetőséget kínálnak a vállalatoknak, köztük zöld csapatépítő programokat, a LogIQka nevű kódfejtő játékot, amelynek keretében a résztvevők elmélyíthetik a tudásukat a hulladéktípusokkal kapcsolatban, vagy a Pucolj ki! Szabadulószobát, ahol a játékosok sokat megtudhatnak arról, hogyan csökkenthetik a háztartási hulladék mennyiségét. A Humusz Szövetség interaktív kiállításokat is rendez, amelyek célja, hogy elgondolkoztassák a látogatókat a fogyasztói társadalommal kapcsolatos legfontosabb problémákról. Tartanak ismeretterjesztő előadásokat, workshopokat, van egy városi tanösvényük, de azt is vállalják, hogy “belenézzenek a cégek kukájába”, és hulladékanalízisük segítségével ügyfeleik olyan cselekvési tervet dolgozhassanak ki, amelynek révén jelentősen csökkenthetik az általuk termelt szemét mennyiségét. “Arra bíztatunk mindenkit, hogy a zero-waste útján, a nulla-hulladék útján haladjunk együtt, bízunk benne, hogy a tudásunkkal segíthetjük a vállalatok célkitűzéseit is ezen a téren” – zárta a pitchét Merza Péter.

#Lakhatás #Társadalmi ügyek

Közel hárommillió ember él lakhatási szegénységben Magyarországon

A Habitat for Humanity Magyarország éves jelentése szerint annak ellenére, hogy a kormány idén októberben bejelentett gazdaságpolitikai akciótervének egyik fő pillére a “megfizethető lakhatás”, a támogatások kilencven százaléka még mindig nem a rászoruló embereket célozza. Pedig a lakosság közel egyharmada kitett valamilyen módon a lakhatási szegénységnek. A Habitat for Humanity Magyarország a napokban adta ki tizenharmadik éves jelentését a magyarországi lakhatás helyzetéről. A jelentés első két fejezetét november 13-án mutatták be a Margit körúti Habitat Kreatív Központban. A szervezet szerint “mélypontra ért a lakástámogatás”, az állam reálértéken annyit költ ezekre a kiadásokra, mint a 2010-es évek közepén, a CSOK elindulása idején, vagy 1998 és 2002 között, az első Orbán-kormány idején. A jelentés összeállítói szerint ez már csak azért is szembetűnő, mert az idén októberben bejelentett gazdaságpolitikai akcióterv egyik fő pillére – legalábbis papíron – a megfizethető lakhatás lett. A kormány által tervezett intézkedések nem a lakásszegénységben élőket célozzák A Habitat for Humanity Magyarország szerint a kormány által tervezett tíz intézkedés többsége az első információk szerint nem a lakásszegénységben élőket célozza, a lakástámogatások kilencven százaléka még ma sem szociálisan célzott. A jelentés elkészítésében részt vevő szervezetek ennek ellenére pozitívan reagáltak arra, hogy a kormány akciótervében kiemelten foglalkozik a lakhatás kérdésével. “A lakhatási válság fogalma új elemként jelent meg a kormányzati kommunikációban 2024 őszén. Ezt pozitív fordulatnak tartjuk, mert ösztönözheti a kormányt a lakhatási válság jellemzőinek feltárására, a lakhatási szegénység rendszerszintű megoldására – jelentette ki Czirfusz Márton, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont társalapítója, a 2024-es Lakhatási jelentés 2. fejezetének szerzője. – Az új Európai Bizottság az első európai megfizethető lakhatásra vonatkozó terv elkészítését tűzte ki célul. Ezt kísérhetné az első magyar megfizethető lakhatásra vonatkozó terv, széles szakmai és társadalmi párbeszédben elkészítve.” A Lakhatási Jelentés több javaslatot is megfogalmaz a hazai lakhatási problémák kezelésére. Mint írják, ha bővülnek az európai uniós lakásügyi források, azok felhasználásával csökkenthető lenne a lakáspolitikai ráfordítások ciklikus ingadozása, és növelhetővé a szociálisan célzott lakáskiadások aránya. “Olyan támogatási programok kidolgozására van szükség, amelyek a lakhatási szegénységben élőket célozzák, és az energiaszegénységi szempontokat is figyelembe veszik” – hangsúlyozzák a készítők. Az emberek jelentős részének nincs pénze lakást venni vagy bérelni A Habitat for Humanity Magyarország elemzői szerint komoly probléma, hogy a hazai ingatlanpiac megmerevedett: az ország négymillió ingatlanjának alig 3,5 százaléka kerül piacra, és 0,5 százaléknyi új lakás, ház épül évente. Az emberek jelentős részének nincs pénze lakást venni, vagy akár bérlőként belépni az ingatlanpiacra. Mindeközben közel kilencvenezer olyan háztartás van Magyarországon, amely nem rendelkezik házukon, lakásukon belül vízzel, fürdőszobával, WC-vel, és alacsony jövedelmi helyzetük miatt ezen a helyzeten önerőből nem is tudnak változtatni. 2023-ban 475 ezer háztartás jelezte, hogy az általa lakott, használt ingatlan felújításra szorulna (pl. a tetőszerkezet beázik, vagy falazata/padlója/alapja nedvesedik, esetleg a nyílászárók vagy a padló rohad), ami az összes háztartás 11,6 százaléka, és közel 1,2 millió főt érint. “Úgy gondoltuk, a Magyarországon erősen jelen lévő lakhatási szegénységet legszemléletesebben részletes adatokon keresztül lehet bemutatni. A kigyűjtött és elemzett adatokból pedig azt látjuk, hogy a lakosság harminc százaléka érintett a lakhatási szegénység legalább egy jellemzője által, ami kb. egymillió háztartást, tehát 2 millió 877 ezer főt jelent” – mondta Lukács György, a Habitat for Humanity Magyarország szakpolitikai munkatársa, a 2024-es Lakhatási jelentés 1. fejezetének szerzője. A jelentés kiemeli, hogy a lakhatási szegénységet meghatározó fő indikátorok a következők: lakhatáshoz való hozzáférés, lakhatás jogi biztonsága, lakásminőség, elhelyezkedés, megfizethetőség, valamint energiaszegénység. A lakhatási szegénységnek különböző fokozatai vannak, amelyek nem függetlenek egymástól, sőt, erősíthetik egymás negatív hatásait.

#Jógyakorlatok #Környezeti ügyek #Környezetszennyezés #Nonprofitoknak #Sikersztorik #Társadalmi ügyek #Vállalatoknak

Pótszékes teltház volt a Scale Impact és a Visa első Social Business pitch-én, tizenhárom nonprofit szervezet mutatta be a legizgalmasabb projektjeit

A Dumaszínházban tartott esemény célja az volt, hogy a nonprofitok bemuthassák a Social Business 2024 empowered by Visa fejlesztési program keretében fejlesztett termékeiket és szolgáltatásaikat a befektetőknek és üzletembereknek, szabadon ismerkedhessenek, networkölhessenek, partnereket és támogatókat találhassanak közöttük. Most induló négyrészes cikksorozatunkban röviden ismertetjük a pitch résztvevőinek projektjeit. A Scale Impact és a Visa 2024. november 7-én rendezte első Social Business pitch-ét a budapesti Dumaszínházban. A Litkai Gergely moderátorkodásával-műsorvezetésével megtartott, közel háromórás rendezvény rendezvény remek hangulatban zajlott – és nem csak azért, mert a népszerű, a környezetvédelem melletti elkötelezettségéről ismert standupos, humorista szórakoztató, intellektuálisan stimuláló “zöldségeket" beszélt, hanem azért is, mert a két cég féléves fejlesztési programjában résztvevő szervezetek remek, a környezeti és szociális fenntarthatóságot erősítő, újszerű és előremutató ötletekkel rukkoltak elő. A nézőtér zsúfolásig megtelt, a nonprofit szervezetek képviselői mellett a szociális és környezeti fenntarthatósággal foglakozó szakemberek, számos üzletember és befektető is részt vett az eseményen. A Social Business pitch-en tizenhárom nonprofit szervezet mutatkozott be. Ők az elmúlt hat hónap során a Social Business 2024 empowewred by Visa program keretében a Scale Impact és a Visa képzéssel, mentorálassal, valamint független és vállalati szakértők közreműködésével zajló egyedi fejlesztéssel is segítette a szervezeteket. A cél az volt, hogy a nonprofitok olyan termékeket, szolgáltatásokat dolgozzanak ki, amelyek révén saját bevételtermelő képességre tesznek szert, ezzel is megtámogatva sokszor forráshiányos működésüket. A pitch résztvevőinek öt-öt percük volt arra, hogy egy rövid prezentáció keretében bemutassák a fejlesztéseiket, majd további öt percben a közönség által feltett kérdésekre válaszolhattak. A prezentációkat a szervezők négy körre osztották, a résztvevők a Mentimeter nevű telefonos applikáció segítségével minden egyes forduló végén szavazhattak arról, hogy melyik projektet találták környezeti vagy társadalmi szempontból a leghasznosabbnak, illetve melyik szervezet volt számukra a legszimpatikusabb. Az előadóknak ügyelniük kellett arra, hogy beleférjenek az öt- plusz ötperces időkeretbe – annál is inkább, mivel Litkai Gergely vaskézzel uralta a pódiumot. “Este lesz előadás, hogy ki tudjuk fizetni a villanyszámlát, ezért tartanunk kell az időt” – figyelmeztette a résztvevőket. Vizuális segédeszközökkel a neurodivergens fiatalok és családjaik támogatásáért Az első “pitcher” az Egy Másik Út Alapítvány volt. Ők eltérő fejlődésű, neurodivergens gyerekek, fiatalok és a családjaik számára nyújtanak támogatást, nagy hangsúlyt fektetnek a családok segítésére, a kortárs és sorstárs csoportok szervezésére és a szülők pszichés támogatására. A szervezetben gyógypedagógusok és pszichológusok dolgoznak, akik Budapesten, Pécsen és Szegeden várják a hozzájuk fordulókat. Szász Laura gyógypedagógus, az Egy Másik Út Alapítvány szakmai vezetője (Fotó: Hello Nonprofit) Szári Laura gyógypedagógus, az alapítvány szakmai vezetője egy autista tinédzser, Gabi napi rutinján keresztül mutatta be, milyen nehézségekkel kell megküzdeniük. neurodivergens fiataloknak. Gabi az alapítvány szakemberei által kidolgozott vizuális segédeszközök segítségével tudja kézben tartani a napját. Szász hangsúlyozta, a szervezet, amely tizenhat éve igyekszik segíteni a hozzájuk fordulóknak, és évente közel száz családot támogat, szeretné tovább bővíteni a kliensei körét. “Legalább ugyanennyi család várakozik a várólistánkon hasonló támogatásra, akár több éven keresztül is. A Social Business programban azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy kidolgozzunk egy olyan megoldást, ami segít ezeknek a szülőknek, családoknak a várakozás bizonytalan, tehetetlen és magányos időszakában. Mivel terápiás kapacitásaink végesek, új utakat kellett keresnünk” – mondta. Az Egy Másik Út Alapítvány egy olyan videótárat szeretne készíteni, amelyben rövid, hétperces videókban mutathatnák be azt, hogy egy-egy, a Gabi által használthoz hasonló vizuális eszközt hogyan kell elkészíteni. A videók nem csak az eszközök elkészítését, hanem azok gyakorlati használatát és szakmai hátterét is ismertetnék. “Ezek az anyagok abban segíthetnek a szülőknek, hogy jobban megértsék és a saját, egyéni szempontjaik szerint alakíthassák az általunk használt vizuális nyelvet” – emelte ki az alapítvány szakmai vezetője. A szervezet a következő három évben száz ilyen videót szeretne elkészíteni: ezzel egy olyan szolgáltatást indíthatnának el, ami úgy segíthet a rászoruló családoknak, hogy közben tehermentesíti a velük együttdolgozó terapeutákat. Ennek az ötletnek a megvalósításához keresnek szakmai partnereket és adományozókat, befektetőket. “Szeretnénk, ha minden család azt érezni, hogy meg tudja találni a saját útját” – zárta előadását Szári Laura. Speciális szolgáltatások segítik az autizmussal élő emberek életét A pitch első körének második előadója Várnai Zsuzsa, a Nemzetközi Cseperedő Alapítvány szakmai vezetője, klinikai szakpszichológus volt. Ő nem klasszikus pitch-et, hanem érzékenyítő előadást tartott a hallgatóságnak, amelynek keretében az autizmus-központú akadálymentesítés folyamatára és lehetőségeire hívta fel a figyelmet. Az alapítvány 2007-ben alakult azzal a céllal, hogy szakmai segítséget nyújtson az autizmussal élő gyerekeknek, illetve a szűkebb és tágabb környezetükben élőknek. Tevékenységük fókuszában az autizmus spektrumzavar kivizsgálását célzó diagnosztikai vizsgálatok, kontrollvizsgálatok és az IQ-felmérés áll. Várnai Zsuzsa klinikai szakpszichológus, a Nemzetközi Cseperedő Alapítvány szakmai vezetője (Fotó: hello Nonprofit) Várnai prezentációjában hangsúlyozta, egy autista embernek komoly kihívásokkal kell szembenéznie, ha “hétköznapi módon” szeretné élni az életét: ha dolgozni, sportolni, kikapcsolódni, szocializálódni akar. “Egy autista embernek iszonyú szorongást okozhat elmenni egy koncertre. Olyan szenzoros ingerelárasztást jelenthet a számára a hangos zene, amivel nem biztos, hogy meg tud birkózni; aggódik amiatt, hogy ki mellett fog majd ülni, hogy meg tudja-e venni időben a jegyet. Ha elmegy egy moziba, gyakorta attól retteg, hogy milyen váratlan hatások érik majd: mennyire lesz éles a kép, intenzív a cselekmény, zsúfolt a terem. Akár egy múzeumban is összezavarodhat, mert kicsit másképp van huzalozva az agya, mint nekünk. Nem jobb és nem rosszabb, mint a többségi társadalomban élő emberek, csak egy kicsit másképp működik.” A Nemzetközi Cseperedő Alapítvány néhány évvel ezelőtt indította el első autizmusbarát szolgáltatásait. “Ezeknek négy pillére van: a fizikai, a digitális, a vállalatok munkatársainak továbbképzése, és a programjaink adaptálása.” Ezen a négy területen szeretnének olyan változásokat elérni, amelyek egyszerűbbé tehetik az autizmussal élő emberek életét” – magyarázta Várnai Zsuzsa. A szervezet pihenősarkokat alakított ki, ahol az autizmussal élő emberek kipihenhetik a szenzoros túltelítődést; a Budapesti Fesztiválzenekarral közösen pedig autizmusbarát “kakaókoncerteket” szerveztek, amelyek honlapján és az eseményekhez készült speciális programfüzetekben jó előre felkészítették az odalátogatókat, hogy milyen élményekre, benyomásokra számíthatnak az előadások során. A Nemzetközi Cseperedő Alapítvány szakmai vezetője elmondta, szolgáltatásaik ESG-szempontból is fontosak lehetnek. “Az inklúzió Magyarországon és az Európai Unión belül is egyre fontosabb, és mi a tudásunk, szolgáltatásaink révén segíteni tudunk a vállalatoknak abban, hogy élhetővé tegyék a munkahelyeiket, irodáikat, telephelyeiket az autizmussal élő emberek számára” – emelte ki. A pazarlás helyett az erőforrások megőrzésére kellene koncentrálnunk A blokk utolsó prezentációjában Merza Péter, a közel harminc éves Humusz Szövetség alelnöke, oktatási programvezető beszélt a zero-waste, vagyis a “nulla-hulladék” szemléletmód fontosságáról. Az 1995-ben, eredetileg öt magyar környezetvédő szervezet által alapított szövetség azért dolgozik, hogy olyan hulladékszegény, környezettudatos megoldásokat és életmód-mintákat mutasson be, amelyek bárki számára lehetővé teszik, hogy “őrült beruházás nélkül” környezettudatosabban, fenntarthatóbban élhessen. Merza elgondolkodtató adatokkal kezdte az előadását: mint elmondta, az általunk megvásárolt tárgyak 99 százaléka fél éven belül hulladékként végzi. “Belenéztél már a kukádba? Próbáld meg elképzelni, hogy mi minden lehet benne. És ami benne van, az honnan érkezett?” – tette fel a kérdést a hallgatóságnak. Merza Péter, a Humusz Szövetség alelnöke (Fotó: Hello Nonprofit) A szervezet alelnöke hangsúlyozta: a hulladék egy tünet. “Annak a jele, hogy valamit rosszul csinálunk; valamit nagyon rosszul csinálunk globális szinten. 2024-ben már május 25-én elértük a túlfogyasztás napját, elhasználtuk az idei évre jutó erőforrásaik száz százalékát öt hónap alatt” – hívta fel a figyelmet, hozzátéve, ennek a pazarlásnak egyik tünete az is, hogy idén egyszerre volt Magyarországon árvíz és aszály. A Humusz Szövetség szeretné elérni, hogy a pazarlás helyett magánemberként, munkáltatóként és közösségként is az erőforrások megőrzését helyezzük a központba. Ezt a célt szolgálják vállalati programjaik, szolgáltatásaik is, amelyek segítenek a partnereiknek abban, hogy társadalmi és környezeti szempontból is felelősen működhessenek. Társadalmi vállalkozásként számos lehetőséget kínálnak a vállalatoknak, köztük zöld csapatépítő programokat, a LogIQka nevű kódfejtő játékot, amelynek keretében a résztvevők elmélyíthetik a tudásukat a hulladéktípusokkal kapcsolatban, vagy a Pucolj ki! Szabadulószobát, ahol a játékosok sokat megtudhatnak arról, hogyan csökkenthetik a háztartási hulladék mennyiségét. A Humusz Szövetség interaktív kiállításokat is rendez, amelyek célja, hogy elgondolkoztassák a látogatókat a fogyasztói társadalommal kapcsolatos legfontosabb problémákról. Tartanak ismeretterjesztő előadásokat, workshopokat, van egy városi tanösvényük, de azt is vállalják, hogy “belenézzenek a cégek kukájába”, és hulladékanalízisük segítségével ügyfeleik olyan cselekvési tervet dolgozhassanak ki, amelynek révén jelentősen csökkenthetik az általuk termelt szemét mennyiségét. “Arra bíztatunk mindenkit, hogy a zero-waste útján, a nulla-hulladék útján haladjunk együtt, bízunk benne, hogy a tudásunkkal segíthetjük a vállalatok célkitűzéseit is ezen a téren” – zárta a pitchét Merza Péter.

#Környezeti ügyek #Környezetszennyezés #Sikersztorik #Vállalatoknak

Tinédzserkori álmokból világelső fejlesztés: A Respray automatái fenntartható válaszokat kínálnak a kozmetikai ipar kihívásaira

Két gimnáziumi barát elhatározta, hogy olyan vállalkozást indít, ami az üzleti nyereség mellett mellett környezeti és társadalmi hasznot is hajt, ezért létrehozták a világ első dezodor-újratöltő automatáit: egy olyan megoldást, amely ötödére csökkenti az átlagos dezodorok karbonlábnyomát. A két magyar fiatal által alapított Respray a világon elsőként fejlesztett ki környezetbarát dezodor-újratöltő automatákat, amelyeket kozmetikai kiskereskedelmi láncok, elsőként a Rossmann Magyarország budapesti áruházaiban helyeztek el. Automatáik lehetővé teszik, hogy a vásárlók olcsóbban, kisebb csomagolás-szennyezéssel, a fenntartható életvitel követelményeinek megfelelően szerezhessék be kedvenc kozmetikai cikkeiket – miközben ötödére csökkentik az átlagos dezodorok karbonlábnyomát. A cég két alapítója Zámbó Gergely és Réti Andor a gimnáziumban határozták el, hogy közös vállalkozást indítanak: mégpedig olyat, amivel pozitív hatást tudnak elérni a társadalomban és a környezetben is. Amikor megkérdeztük Gergőt, mit csinálna másképp visszatekintve a gimnáziumi évekre, azt felelte, egyfelől mindent, hiszen rengeteget tanultak az elmúlt négy év alatt, főként a hatékonyság területén. Másfelől viszont semmit, hiszen erre az útra, erre a fejlődési ívre volt szükségük ahhoz, hogy tanuljanak, és kivételes embereket, mentorokat ismerjenek meg. Úgy érzik, tapasztalataik segítségével magabiztosabban és gyorsabban tudják majd skálázni a céget; de azt is tudják, hogy rengeteg tanulnivalójuk van, hiszen még mindig kezdő vállalkozónak számítanak. A vállakozás elindításában nagy szerepet játszott egy-egy mentor, befektető munkája, tanácsa, együttműködése, rengeteg nagytudású és tapasztalt emberrel találkoztak az elmúlt években. A kezdetekben az egyik legfontosabb mentor Mikesy Álmos volt a Hiventures korábbi vezérigazgató-helyettese, aki először látta meg a potenciált a Respray projektjébe: ő adott iránymutatást arra vonatkozóan, hogy hogyan tudnak belekezdeni a technológia kifejlesztésébe és a cég felépítésébe. A vállalkozás-fejlesztés alapjait Gémesi Zsolttól, a BME Z10 alapítójától tanulhatták meg, akin keresztül később megismerhették Gyenes Andrást, az Unilever volt vezérigazgatóját, aki azóta is aktív szerepet játszik a cég életében mentorként és a Rossmann-nal kötött együttműködés facilitátoraként. A befektetők közül az induláskor a Hiventures és a Startup Campus szavazott nekik bizalmat. “Mindenképp szeretnénk kiemelni jelenlegi befektetőinket, az Impact Ventures-t, az STRT-t és a Nesprit Ventures-t is, akik a finanszírozáson túl számos más üzletfejlesztési területen is segítenek” – mondta Gergő. A Respray egy igazi impact-vállalkozás. Ez a két alapító személyes belső indíttatásából fakad, hiszen gimnázium óta mindkettőjüket érdekelte a vállalkozások világa és a környezetvédelem is. Fontosnak tartották, hogy egy olyan projekttel rukkoljanak elő, ami ötvözi ezt a két területet: egyik legfontosabb céljuk, hogy az üzleti hasznon kívül a munkájuknak társadalmi hasznot is hajtson. Véleményük szerint a huszonegyedik század legnagyobb kihívása a klímaváltozás, és az ez ellen való küzdelem csak akkor lehet sikeres, ha a vállalkozók olyan megoldásokat nyújtanak az embereknek, amelyek révén minimális kompromisszummal csökkenthetik saját környezeti lábnyomukat. A Respray alapítói első körben a saját korosztályukat, azon belül is a környezettudatos fiatalokat szerették volna megcélozni a szolgáltatásukkal. De hamar rájöttek, hogy újításukra szinte mindenki nyitott lehet, csak a megfelelő értékajánlattal kell megszólítani őket. "A fiatalok élvezik, hogy interaktív módon használhatják az általunk kifejlesztett modern gépeket, míg az idősebbeket inkább az fogja meg, hogy a megoldásunk a bőrüket és az egészségüket is kíméli. Ahogy a pénztárcájukat is, hiszen az újratöltésekkel árkedvezmény is jár, ami rendkívüli módon ösztönzi a vásárlást” – fejtegeti Gergő. Gergő és Andor számára egyaránt fontos a környezetvédelem.Magánemberként is igyekeznek fenntartható módon élni: előszeretettel használják egy másik magyar cég újratölthető mosó- és öblítőszereit, odafigyelnek az újrahasznosításra és az összhulladék csökkentésére, valamint a környezetbarát energia használatra és a fenntartható közlekedésre is. Gergő szívesen vásárol használt ruhákat, ami szerinte manapság már inkább trendi, mint kínos. Mint mondja, nagyon bízik abban, hogy a fenntartható életvitelt az idősebbek is fontosnak tartják: annál is inkább, mivel ők még egy olyan, kevésbé fogyasztás-centrikus társadalomban nőttek fel, amelyben a pazarlás szinte bűnnek számított. A Respray eddig összesen 250 millió forintnyi tőkét vont be (befektetőik között ott van a Hiventures, a Startup Campus, az Impact Ventures, az STRT és a Nesprit Ventures is), legutóbbi befektetési körüket az Impact Ventures vezette. Jelenleg egy áthidaló befektetési körre keresnek angyalbefektetőket, összesen 30 millió forint értékben. Ennek a körnek a célja, hogy előkészítsék külföldi terjeszkedésüket, és 2025 harmadik negyedévéig olyan érettségi szintre jussanak el, hogy be tudjanak vonni újabb kétmillió eurót (lehetőleg külföldi VC-k szerepvállalásával), amiből piacra tudnak lépni más országokban is. Rövidtávú céljuk, hogy idén ősszel a Rossmann-nal együttműködve harminc további automatát helyezzenek ki, amik a tervek szerint már nem csak Budapesten, hanem vidéki nagyvárosokban is elérhetőek lesznek. Több márkával is szeretnének együttműködést kötni: az remélik, így még több vásárlót tudnak majd megszólítani. A közeljövőben szeretnék megkezdeni első külföldi pilotjukat is, úgy érzik, jó esélyekkel indulnak, hiszen mind a kereskedők, mind a márkák, mind a fogyasztók oldaláról egyre nagyobb az érdeklődés újratölthető kozmetikai termékek iránt.

#Környezeti ügyek #Környezetszennyezés

Hiába igyekszik, Trump nem tudja megtorpedózni a klímaváltozás elleni harcot

A globális zöldenergia-átállástól saját pénzügyi támogatói gazdasági érdekein át a Kínával folytatott kereskedelmi háborúig számos olyan tényező van, ami miatt a múlt héten megválasztott amerikai elnök minden ellenérzése dacára sem tudja érdemben megakasztani a fenntarthatóságot célzó törekvéseket. A klímaváltozás miatt aggódók közül sokan elkeseredtek, amikor kiderült, hogy Donald Trump nyerte a 2024-es amerikai elnökválasztást. A “president-elect” közismert klímaváltozás-tagadó, és bár kétségtelen, hogy újabb elnöki ciklusa során komolyan visszafoghatja, lassíthatja a fenntartható gazdaságra való átállást az Egyesült Államokban, a szakértők szerint attól nem kell tartanunk, hogy a fosszilis energiahordozók iránti vonzalma által fűtött politikája érdemben befolyásolhatja majd a klímaváltozás elleni globális harcot. Még akkor sem, ha a kampányában azt ígérte, hogy újra felpörgeti az olaj- és gázkitermelést, és – ahogy első regnálása idején – megint kilépteti országát a Párizsi Klímamegállapodásból. Wesley Morgan, a Sydney-i UNSW klímaváltozással foglalkozó intézetének kutatási munkatársa és Ben Newell, a kognitív pszichológia professzora, az intézet igazgatója a The Conversation-ben megjelent cikkükben számos érvet felsorakoztatnak amellett, hogy Trump miért nem lesz képes kisiklatni a fenntarthatóbb jövő felé robogó “klímavonatot”. Mint írják, a jövő januárban hivatalba lépő elnöknek számos olyan körülmény megköti a kezét, amelyeket – mint a republikánus szavazók körében is egyre erősödő klímaszorongás, a saját pénzügyi támogatói üzleti érdekei, a Kínával folytatott gazdasági háború, vagy a globális zöldenergia-átállás előrehaladott volta – nem hagyhat figyelmen kívül a politikája kialakítása során. Ahogy egy, a közelmúltban kiadott, több mint 60 ezer ember bevonásával készült nemzetközi kutatás eredményei is mutatják, a politikusok jelentősen alábecsülik azt, hogy a választóik mennyire tartanak a klímaváltozás hatásaitól. A zöld átállásnak világszerte egyre több támogatója van: nem véletlen, hogy a szakértők szerint egyetlen ember – legyen az akár a világ legerősebb szuperhatalmának vezetője is – nem akaszthatja meg a fenntarthatóság irányába ható folyamatokat. ”Egy történelmi jelentőségű »megatrend«” Morgan és Newell szerint a tiszta energiára való globális átállást már nem lehet megállítani, pláne visszafordítani. Az elmúlt években a befektetők jelentős összegeket öltek a zöld energiába, az előrejelzések szerint az idei év végére már közel kétszer annyi forrás fog befolyni ebbe a szektorba, mint a szén-, olaj- és gáziparágba. “Ez egy történelmi jelentőségű »megatrend«, ami Amerika vezető szerepe nélkül is folytatódni fog” – érvelnek a kutatók. Az UNSW szakemberei szerint a tiszta energia térnyerése minden valószínűség szerint az Egyesült Államokban is tovább erősödik majd. Annál is inkább, mivel a Biden-elnökség idején az erre szánt állami források jelentős részét olyan republikánus államok és kongresszusi körzetek kapták, mint Michigan, Dél-Karolina vagy Georgia. A leköszönő elnök fejlesztési politikájának köszönhetően számos elektromos autók és akkumulátorok gyártásával foglalkozó üzemet húznak fel a következő években; és ez a tendencia minden bizonnyal Trump regnálása alatt is folytatódni fog, annál is inkább, mivel nagyon úgy fest, hogy Elon Musk, a Tesla tulajdonosa komoly pozíciót kap az új kabinetben. Musk nem az egyetlen olyan Trumpot támogató üzletember, akinek komoly érdekeltségei vannak a megújulók piacán. Többen jelentős állami támogatásokat kaptak a zöld energia-megoldások fejlesztésére, ráadásul több republikánus képviselő is nyílt levélben tiltakozott a tiszta energia előállításával foglalkozó cégek adókedvezményeinek tervezett visszavágása ellen. A zöld technológiák a Kínával szembeni gazdasági háború hatékony fegyverei lehetnek Morgan és Newell szerint azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az Egyesült Államok vezetőinek fontos céljuk, hogy megnyerjék a Kínával szembeni gazdasági háborút. Különösen igaz ez Trumpra, aki már első elnöksége idején is keményvonalas politikát képviselt Pekinggel szemben, és egyelőre semmi sem utal arra, hogy ezen a hozzáállásán változtatni akarna. Az USA piaci pozícióit komolyan veszélyeztetheti, hogy jelenleg Kína a világ legnagyobb elektromos autó-, akkumulátor-, szélerőmű- és napelem-gyártója; több, mint valószínű, hogy fokozódni fog a nyomás a Fehér Házon, hogy támogassa új gyártókapacitások létesítését ezekben a szektorokban. A szerzők felhívják a figyelmet: az Egyesült Államokban a szövetségi kormány mellett az állami adminisztrációknak is komoly hatalom van a kezükben. Trump nem tudja egyetlen tollvonással visszavágni a fenntartható gazdaság fejlődését – ahogy ezt az is bizonyítja, hogy amikor 2020-ban kiléptette az országot a Párizsi Klímamegállapodásból, több állam is folytatta a megkezdett klímabarát fejlesztéseket. Köztük a világ ötödik legnagyobb gazdaságának számító Kalifornia, amely elkötelezte magát amellett, hogy 2045-ig nullára csökkenti az üvegházhatású gáz-kibocsátását, vagy a “republikánus szívcsakraként” számon tartott Texas, amely vezető szerepet játszik a szél- és napenergiára való átállásban. Új erőre kaphatnak a zöld mozgalmak A szerzők szerint a Trump-elnökség alatt megint új erőre kaphatnak a klímaváltozás ellen küzdő mozgalmak. Ezek a szervezetek épp az előző Trump-ciklus idején fogalmazták meg a zöld átállás felgyorsítását szorgalmazó “Green New Deal-t”, amelynek ajánlásai közül a Biden-kormányzat többet meg is valósított. A Trump újbóli megválasztására adott első reakciók arra utalnak, hogy a környezetvédő szervezetek, haladó közgazdászok, klímakutatók ezúttal sem adják majd könnyen a bőrüket, minden bizonnyal komoly nyomást gyakorolnak majd a jövő januárban felálló új fehér házi vezetésre. A Morgan-Newell páros hangsúlyozza: a globális klímaösszefogás nagyobb befolyással bír még az amerikai elnöknél is. Ha Trump kampánybeli fenyegetését beváltva – megint – kilép a Párizsi Klímamegállapodásból, csak azt fogja elérni, hogy önként kivonul azok közül a vezetők közül, akik a világ jövőjéről döntenek. A szerzők emlékeztetnek: az USA már korábban is megtagadta bizonyos nemzetközi szerződések, köztük a 2001-es Kiotói Egyezmény aláírását – de ez nem tudta megakadályozni a többi nemzetet abban, hogy globális összefogást hirdessenek és valós eredményeket érjenek el. A kutatók úgy látják, hogy ha egy ország – legyen az akár a világ legerősebb gazdasága is – megszegi a hosszú évtizedek alatt kidolgozott nemzetközi szabályokat, a felelősségteljes országoknak kötelességük, hogy összefogjanak, és együtt erősítsék meg a globális együttműködést: a kereskedelemben épp úgy, mint a biztonságpolitikában – vagy a klímaváltozás kezelésében. Annál is inkább, mivel Trump minden gazdasági, politikai és katonai erejével sem elég erős ahhoz, hogy megváltoztassa a tudományos tényeket; márpedig ezek egyértelműek: ha tovább égetjük a szenet, az olajat és a gázt, tovább gyorsítjuk a klímaváltozást, aminek mindannyiunkra nézve katasztrofális következményei lesznek. Olyan következményei, amelyek a bolygó minden pontján éreztetni fogják a hatásukat; ahogy azt az USA keleti partvidékét feldúló “ikerhurrikánok”, a Helene és a Milton pusztítása is bebizonyította, a természeti katasztrófáktól egyetlen ország sem lehet biztonságban, még akkor sem, ha csillagos-sávos lobogó lobog felette.

#ESG #Tudástár

A környezeti ESRS szabványok (E1-E5) dióhéjban

Az öt környezeti szabvány a következő fő témákat foglalja magába: klímaváltozás, szennyezés, víz és tengeri erőforrások, biológiai sokféleség és ökoszisztémák, valamint körforgásos gazdaság. Ezek a szabványok betekintést nyújtanak a vállalat erőforrás-használatából, elosztásából és kereskedelmi tevékenységeiből származó tényleges vagy potenciális hatásokba. A környezeti ESRS-re vonatkozó hivatalos információk az Európai Bizottság első szabványkészletének kiadványából az I. melléklet 67–155. oldalán találhatók. Az öt környezeti szabvány minden közzétételi követelményét az ESRS 2 által meghatározott négy jelentési terület írja le (irányítás, stratégia, hatás, kockázat- és lehetőségkezelés, valamint mutatók és célok). Az ESRS E1-től E5-ig terjedő közzétételek és témakörök a vállalat első kettős anyagi hatás elemzéséből származtathatók. Az alábbiakban bemutatjuk az egyes altémákat (valamint néhány esetben az al-altémákat), a célokat és további részleteket minden ESRS környezeti szabványhoz, segítve a vállalatokat, hogy jobban megértsék a CSRD jelentési követelményeknek való megfelelés részleteit. ESRS E1: Klímaváltozás E1 altémái: Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás: Magában foglalja a párizsi megállapodásnak megfelelően a globális átlaghőmérséklet emelkedésének 1,5 °C alatt tartását. A hét üvegházhatású gázt (ÜHG) foglalja magában: szén-dioxid (CO2), metán (CH4), dinitrogén-oxid (N2O), hidrofluorokarbonok (HFC), perfluorokarbonok (PFC), kén-hexafluorid (SF6) és nitrogén-trifluorid (NF3) Klímaváltozás enyhítése: A tényleges és várható klímaváltozáshoz való alkalmazkodási folyamatra vonatkozik. Energia: lefedi az energia termelésének és fogyasztásának minden típusát E1 céljai: Az ESRS E1 célja annak megértése: hogyan hat az adott vállalat a klímaváltozásra. a cég milyen múltbeli, jelenlegi és jövőbeni erőfeszítéseket tett / tesz a párizsi megállapodás betartásához. hogyan alakíthatja át egy cég a stratégiáját és üzleti modelljét egy fenntarthatóbb gazdaságra való átállás érdekében. hogy egy vállalat milyen módon előzheti meg, enyhítheti vagy orvosolhatja a tényleges vagy potenciális negatív hatásokat, és hogyan kezelheti a kockázatokat és lehetőségeket. hogy mik az adott cégnek a klímaváltozásból eredő anyagi kockázatai és lehetőségei. hogy a klímaváltozás adott vállalatra gyakorolt hatásainak mi a pénzügyi jelentősége rövid, közép- és hosszú távon. Az ESRS E1 kiterjed az EU éghajlati jogszabályaira, például az EU Klímatörvényre, Klíma Benchmark Szabályozásra, Fenntartható Pénzügyi Közzétételi Szabályozásra (SFDR), EU Taxonómiára és az EBA Pillér 3 közzétételi követelményekre. ESRS E2: Szennyezés E2 altémái: Légszennyezés: A vállalat által a légkörbe kibocsátott anyagok (mind beltéren, mind kültéren), és ezen kibocsátások megelőzésére, szabályozására és csökkentésére. Vízszennyezés: A vállalat által az élővízekbe kibocsátott anyagok, valamint ezek megelőzésére, szabályozására és csökkentésére. Talajszennyezés: A vállalat által a talajba kibocsátott anyagok, illetve ezek megelőzésére és csökkentésére vonatkozik. Élő szervezetek és élelmiszerforrások szennyezése. Aggályos anyagok: Az aggodalomra okot adó anyagok előállítására, felhasználására és/vagy forgalmazására vonatkozik. Nagyon aggasztó anyagok. Mikroműanyagok. E2 céljai: Az ESRS E2 célja annak megértése: hogyan hat az adott vállalat a levegő, víz és talaj szennyezésére. hogyan csökkentheti vagy mérsékelheti a negatív hatásokat, és hogyan kezelheti a kockázatokat és lehetőségeket. hogyan alakíthatja át üzleti modelljét a fenntartható gazdaságra való átállás során. ESRS E3: Víz és Tengeri Erőforrások E3 altémái: Víz: felszíni és talajvizek, beleértve a vállalat vízfogyasztását. Tengeri erőforrások: A tengeri erőforrások kitermelésére és használatára vonatkozik. E3 céljai: Az ESRS E3 célja annak megértése: hogyan hat az adott cég a vízre és tengeri erőforrásokra. hogyan előzheti meg vagy enyhítheti a negatív hatásokat, és hogyan védheti meg a tengeri erőforrásokat. ESRS E4: Biológiai sokféleség és ökoszisztémák E4 altémái: A biológiai sokféleség csökkenésének közvetlen kiváltói. Hatások a fajok állapotára. Hatások az ökoszisztémák kiterjedésére és állapotára. Hatások és függőség az ökoszisztéma szolgáltatásoktól. E4 céljai: Az ESRS E4 célja annak megértése: hogyan befolyásolja az adott vállalat a biológiai sokféleséget és az ökoszisztémákat. hogyan alakíthatja stratégiáját a biológiai sokféleség tiszteletben tartása érdekében. ESRS E5: Körforgásos Gazdaság E5 altémái: Erőforrás-beáramlás. Termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos erőforrás-kifolyás. Hulladék. E5 céljai: Az ESRS E5 célja annak megértése: Hogyan csökkentheti a hulladékot és hogyan alkalmazhatja a körforgásos gazdaság elveit. Hogyan hat vállalata az erőforrások felhasználására.

#Biodiverzitás #Környezeti ügyek #Környezetszennyezés

Az ENSZ főtitkára szerint az emberiség “felperzseli a bolygót”

Antonio Guterres félelmeit a Meteorológiai Világszervezet és az EU Kopernikusz Intézetének mérései is alátámasztják. Nagyon úgy néz ki, hogy 2024 lesz minden idők legforróbb éve. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) adatai szerint az idei lehet minden idők eddigi legmelegebb éve. Antonio Gueterres, az ENSZ főtitkára az X-en közzétett bejegyzésében arra figyelmeztetett, hogy ha nem teszünk komoly lépéseket a globális felmelegedés enyhítéséért, annak súlyos következményei lehetnek. “Az emberiség felperzseli a bolygót, és ennek meg fogjuk fizetni az árát” – figyelmeztetett. https://twitter.com/WMO/status/1854520537009078595?ref_src=twsrc%5Etfw%7Ctwcamp%5Etweetembed%7Ctwterm%5E1854520537009078595%7Ctwgr%5E804633c1ec89363ea575ed2b673f379175ef6fe1%7Ctwcon%5Es1_&ref_url=https%3A%2F%2Fwww.independent.co.uk%2Fclimate-change%2Fnews%2Fworld-meteorological-organisation-antonio-guterres-paris-friends-of-the-earth-spain-b2643204.html A WMO elemzését az Európai Unió Kopernikusz Intézetének klímaszolgálata (CS3) is megerősítette. Mint közleményükben írták, az októberig begyűjtött adatok szerint 2024 lesz az első olyan feljegyzett év, amelyben a globális átlaghőmérséklet már több mint 1,5 fokkal meghaladja majd az iparosodás előtti szintet, és ezzel “szinte biztos”, hogy rekordmeleg esztendőt zárunk. A CS3 legfrissebb adatai szerint az idén január és október között 0,71 fokkal volt magasabb az átlaghőmérséklet, mint 1991 és 2020 között és 0,16 fokkal az eddigi legmelegebb, 2023-as év azonos időszakában mértnél. A Párizsi Klímaszerződésben az aláíró országok vállalták, hogy közös erőfeszítéssel “jóval” 2 fok alatt, 1,5 fok közelében tartják a globális átlaghőmérséklet-emelkedést, elkerülendő hogy annak pusztító hatásai – köztük a viharok, az áradások, az aszályok, a hőhullámok, a biodiverzitás csökkenése és a tengerszint emelkedése – a jelenleginél is súlyosabbá váljanak. Mindennek fényében több, mint ijesztő, hogy az idei minden idők második legmelegebb októbere volt, mintegy 1,65 fokkal meghaladva a preindusztriális szintet. Ahogy az is, hogy a Kopernikusz Intézet adatai szerint ez volt sorozatban a tizenötödik olyan hónap, amelyben 1,5 fokkal magasabb volt a levegő átlaghőmérséklete, mint az iparosodás előtti időkben. A WMO számítógépes elemzésekre és a többmillió műholdas, tengeri, légi és meteorológiai állomásokról származó mérésből összeállított ERA5 adatcsomagra támaszkodott az elemzés elkészítésénél. A kutatók szerint az idei átlaghőmérséklet akár 1,55 fokkal is meghaladhatja az ipari forradalom előtt mérteket. “Ez új mérföldkő a globális hőmérsékleti rekordok között, ami megsokszorozhatja az elszántságot a közelgő éghajlat-változási konferencián” – vélekedett Samantha Burgess, a CS3 igazgatóhelyettese a november 11-én kezdődő bakui COP29-re utalva. A WMO a jövő héten, éppen a klímakonferencia megnyitójára időzítve adja majd ki teljes jelentését. Mike Childs, a Friends of the Earth környezetvédelmi hálózat kutatási igazgatója az előzetesen publikált adatokra hivatkozva hangsúlyozta: azonnali cselekvésre van szükség. “Betegeskedő bolygónk egyértelmű jeleit mutatja annak, hogy komoly krízis fenyeget – elég csak a legutóbbi spanyolországi áradásokra gondolni, amelyek nagyon sok emberéletet követeltek, és súlyos pusztítást hagytak maguk mögött – fejtegette. – A tétovázás és a késlekedés ideje lejárt.” Childs hozzátette, a világ vezetőinek fel kell gyorsítaniuk a zöld átállást és a karbonsemlegesség elérését: olyan döntéseket kell hozniuk, amelyek révén képesek megvédeni az embereket, a tulajdont és az infrastruktúrát a klímaváltozás hatásaitól.

#Környezeti ügyek #Környezetszennyezés

Drasztikusan csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása az EU-ban

A megújuló energiaforrásokra való átállásnak köszönhetően 2023-ban 8,3 százalékkal mérséklődött a GHG-kibocsátás az Európai Unióban. Az elmúlt évtizedekben csak a pandémia idején volt példa hasonló mértékű javulásra. 2023-ban 8,3 százalékkal csökkent az üvegházhatású gázok (GHG) kibocsátása az Európai Unióban – írja az Európai Bizottság jelentésére hivatkozva az ESG News. Mint felhívják a figyelmet, a Covid-járvány miatt rekordalacsony kibocsátási mutatókat (9,8 százalékos visszaesést) produkáló 2020-as év kivételével 1990 óta nem volt példa ilyen mértékű javulásra. A kimagasló eredmény elsődleges oka a megújuló energiatermelés fellendülése volt. Az EU-ban megtermelt elektromos energia 45 százaléka már megújuló forrásokból – elsősorban szél és naperőművekből – származik. Az EB jelentése szerint éves szinten 24 százalékkal csökkent az áramtermelésből és a fűtésből származó GHG-kibocsátás; a megújulókra való átállásnak köszönhetően tavaly 20 százalékkal kevesebb elektromos energiát termeltek a fosszilis erőművekben, mint egy évvel korábban. A lap emlékeztetett arra, hogy a 2021-ben elfogadott Európai klímarendelet szigorú elvárásokat fogalmazott meg: a cél, hogy 2050-re az EU elérje a klímasemlegességet, és 2030-ig az 1990-es szinthez képest 55 százalékkal csökkentse a GHG-kibocsátását. Ezeket a felettébb ambíciózus célokat támogatja a Fit-for-55 csomag is, amelynek fő célja, hogy valamennyi fontosabb szektorban visszafogja a kibocsátást. A jelentés kiemeli: az EU kibocsátása 1990 óta 37 százalékkal csökkent, miközben a GDP 68 százalékkal növekedett. Ez bíztató fejlemény, hiszen azt mutatja, hogy a gazdasági növekedés egyre inkább elválik a kibocsátás-növekedéstől. A legnagyobb arányban, 16,5 százalékkal az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszere (EU ETS) hatálya alá eső ipari és energetikai szektorokban esett vissza a kibocsátás, míg az építőipar 5,5 százalékos, a mezőgazdaság 2 százalékos, a közlekedési szektor pedig valamivel kevesebb, mint 1 százalékos visszaesést produkált. A jelentés hozzáteszi, hogy a pozitív tendenciák ellenére a légiközlekedésből származó kibocsátás 9,5 százalékkal megugrott, ami azt mutatja, hogy ez a szektor komolyan veszélyeztetheti a szennyezés visszafogására irányuló törekvéseket.

#Környezeti ügyek #Társadalmi ügyek

Klímaváltozás: A Helene és a Milton fújhatja el Trump elnöki álmait?

Politikai elemzők szerint a klímaváltozás miatt aggódó szavazók akár el is dönthetik a rendkívül szorosnak tűnő amerikai elnökválasztást. Ez a téma iránt komoly érdeklődést és érzékenységet tanúsító Kamala Harris malmára hajthatja a vizet. Globális jelentősége ellenére a klímaváltozás kérdése eddig nem tűnt komoly tényezőnek a közelgő amerikai elnökválasztással kapcsolatban. Egyes elemzők azt remélik, hogy az elmúlt hónapok két pusztító hurrikánja, a Helena és a Milton okozta gazdasági kár és társadalmi nyomás végre felrázhatja az eddig szunnyadó klímaszorongó szavazókat, ami nagy valószínűséggel a Biden elnök erőteljes zöld politikáját is teljes mellszélességgel támogató jelenlegi alelnöknek, a demokrata párti Kamala Harrisnek kedvezhet. Szeptember végén a Helene hurrikán minden idők egyik legsúlyosabb természeti katasztrófáját okozta az Egyesült Államokban: a heves esőzések, a pusztító, nem ritkán 225 km/h-nál is erősebb szél és az ezeket kísérő áradások több mint kétszázhúsz ember életét követelték és több milliárd dolláros kárt okoztak Georgiában, illetve Észak-Karolinában – mindkettő a választás szempontjából kulcsfontosságúnak tartott “swing state”. Ezt követte alig két héttel később a Milton, ami Floridát cibálta meg, megint csak komoly pusztítást hagyva maga mögött. Kutatók szerint mindkét vihar felerősödéséhez nagyban hozzájárult a klímaváltozás: a Mexikói-öböl térségében tapasztalható rekordhőség viharos szelekkel és súlyos esőzésekkel “pakolta meg” a hurrikánokat, ami a választói mentalitásra, és így végső soron az igencsak szorosnak ígérkező választás kimenetelére is hatással lehet. “Mindez alkalmas lehet arra, hogy ráirányítsa az emberek figyelmét a klímaváltozás hatásaira – vélekedett a The Guardian-nak nyilatkozva Jay Inslee Washington állam demokrata párti kormányzója, akit a klímaváltozást elleni harc egyik élharcosának tartanak Amerikában. – A klímaváltozásnak mindenhova elérnek a »csápjai«. Az Egyesült Államokban nincs hova bújnunk előle: ahogy azt a középnyugati áradások és a nyugati-parti erdőtüzek is bebizonyították; még a magát “klímamenedéknek” tartó észak-karolinai Asheville-t sem kerülte el a pusztítás (a Blue Ridge-hegység óvó ölelésében megbúvó történelmi települést szinte földig lerombolta a Helene – a szerk.). A hurrikánok közvetlen hatást gyakorolhatnak a választásra A hurrikánok legközvetlenebb hatása a választás szempontjából az lehet, hogy az olyan katasztrófa sújtotta térségekben élő szavazók, mint Észak-Karolina nyugati része, a tönkrement utak, az akadozó áramellátás, és a postai szolgáltatás zavarai miatt nehezebben tudják leadni a voksukat. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a kármentést és a helyreállítást nagyban hátráltatta a Trump és a követői által terjesztett megtévesztő propaganda, ami miatt egyes helyeken katasztrófavédelmi dolgozókat és meteorológusokat is megfenyegettek. Nem véletlen, hogy a Harris-kampány igyekezett meglovagolni azokat a közelmúltban napvilágot látott híreket, amelyek szerint az exelnök 2017-ben, a Maria hurrikán pusztítása után tudatosan visszafogta a Puerto Ricónak nyújtott szövetségi segítséget, és 2020-ban a Washington állambeli erdőtüzek megfékezésében sem nyújtott kellő támogatást, mert úgy érezte, ezekben az államokban nem támogatták kellő számban őt és a politikáját. A demokrata párti jelölt legújabb, Észak-Karolinában és Georgiában sugárzott televíziós hirdetésében még azt az emlékezetes pillanatot is felidézték, amikor Trump egy filctollal átrajzolt egy hivatalos hurrikán-előrejelző térképet. Egyre többen aggódnak a klímaváltozás hatásai miatt Az amerikaiak közül egyre többen aggódnak a klímaváltozás hatásai miatt. Egy közelmúltban megjelent kutatás szerint tízből hat megkérdezett úgy látja, a globális felmelegedés hatásai már ma is érződnek, további 16 százalékuk szerint pedig biztos, hogy a közeli jövőben éreztetni fogják a hatásukat. Egy másik felmérés szerint a válaszadók több mint fele “tart tőle” vagy “aggódik amiatt”, hogy a klímaváltozás negatívan fogja befolyásolni az életét – még annak ellenére is, hogy a politikai megosztottság továbbra is árnyalja sokuk véleményét. A szakértők úgy látják, a fent citált tények ellenére a klímaváltozással kapcsolatos kérdések nem jelentek meg elég hangsúlyosan Kamala Harris kampányában. Még annak ellenére sem, hogy az alelnök erőteljesen támogatta Joe Biden elnök zöld energia-fejlesztéssel kapcsolatos törvényjavaslatait – ráadásul az alelnök fenntartható fejlődéssel kapcsolatos elköteleződése éles kontrasztot mutathatott volna a Trump-féle retorikával szemben, aki szimplán “óriási árverésnek” nevezte a klímaváltozást; azt hangoztatta, hogy a tengerszint emelkedése több partmenti területet kreál majd, ami “jót tesz a telekáraknak”; és újra meg újra megígérte, hogy ha újra megválasztják, az Egyesült Államok energiapolitikáját a “drill, baby drill” – vagyis a fosszilis energiaforrások kitermelésének újbóli felpörgetése – fogja jellemezni. “Elszomorító, hogy nincs igazi, széles körű párbeszéd arról, hogy mi történik velünk. Arról, hogy egyre gyakoribbá válnak ezek a viharok, amik tönkreteszik az emberek otthonait, életét, kimerítik a biztosításukat – mondta Paul Bledsoe, Bill Clinton korábbi klímatanácsadója. – A Fehér Házban korábban azt gondolták, hogy ha ezek az extrém időjárási jelenségek rendszeressé válnak, az majd a klímaváltozás elleni harc mellé állítja a nemzetet. Sajnos, ez a mai napig nem történt meg.” A természeti katasztrófák aktivizálhatják a klímatudatos választókat A The Guardian újságírója szerint megvan az oka annak, hogy a Harris-kampány nem foglalkozott eleget a klímaváltozás kérdésével: a felmérésekből egyértelműen kiderült, hogy a választók többségét nem ez, hanem a gazdaság, a bevándorlás és a születésszabályozással kapcsolatos viták foglalkoztatják a leginkább. A téma ennek ellenére is meghatározó lehet, az Environmental Voter Project nevű pártfüggetlen szervezet becslése szerint Arizonában 230 ezer, Pennsylvániában pedig 250 ezer olyan potenciális klímatudatos szavazó lehet, akik a 2020-as választáson nem voksoltak – mindkét állam meghatározó fontosságú lehet a választás kimenetele szempontjából. “A klímaváltozás ma még nem számít elsődleges kérdésnek, de ez nem jelenti azt, hogy a klímatudatos szavazók ne tudnák befolyásolni a szavazást – jelentette ki Nathaniel Stinnet, az Environmental Voter Project alapítója. – Nehéz megmondani, hogy a hurrikánok hogyan hatnak majd a választásra, de az kétségtelen, hogy a választási év kellős közepén csaptak le, akkor, amikor az első szavazók már épp leadni készültek a voksaikat, ezért nehéz elképzelni, hogy ne lett volna hatásuk az országos politikára. Nem tudom, hogy ezek a természeti katasztrófák alapvetően befolyásolják-e a választópolgárok véleményét, de abban biztos vagyok, hogy azok, akik fontosnak tartják a klímaváltozás problémáját, ezek után nagyobb valószínűséggel járulnak majd az urnákhoz.”

#Nonprofitoknak #Vállalatoknak

Vendégszerzőket keres a Hello Nonprofit!

Vendégszerzőket keres a Hello Nonprofit. Nyílt pályázatunkra olyan környezeti vagy társadalmi fenntarthatósággal, CSR-rel, ESG-vel, nonprofit szervezetek és társadalmi vállalkozások vezetésével, fejlesztésével, klímakutatással, szociológiával, digitalizációval, kommunikációval, marketinggel foglalkozó szakemberek, kutatók, újságírók és diákok jelentkezését várjuk, akik szívesen publikálnának az ország első, a nonprofit és a forprofit szektor szereplőinek összefogását elősegíteni, támogatni kívánó portálján. A Hello Nonprofit célja, hogy közelebb hozza egymáshoz a két szektor szereplőit. Egy olyan informatív, a társadalmi párbeszédet támogató és propagáló felület legyen, amely amellett, hogy érdekes hírekkel, tartalmas háttérelemzésekkel, kutatásokkal, tanulmányokkal, jó gyakorlatokkal és ötletekkel szolgálja olvasóit, tudásbázisként is működik, amelyből bárki hasznos információkat meríthet: legyen egy nonprofit szervezet munkatársa, egy nagyvállalat menedzsere, vagy egy kis- és középvállalkozás tulajdonosa, vezetője, munkavállalója. Ez történt eddig: Az idén február végén elindult portálon már több mint százhetven anyagot – köztük összeállításokat, elemzéseket, cikkeket, interjúkat és riportokat – jelentettünk meg. Rendszeres szerzőink közé tartoznak a torprofit, nonprofit és akadémiai szféra elismert szakemberei is – ezeknek a szerzőknek a körét szeretnénk most tovább gazdagítani, rendszeres publikálási lehetőséget biztosítva azoknak, akik tudásukkal szívesen hozzájárulnának ahhoz, hogy egy mindannyiunk számára élhetőbb, környezeti és szociális szempontból is fenntarthatóbb, a civil szervezetek és a cégek együttműködésére épülő társadalomban élhessünk. Alkossunk mostantól egy csapatot! A nyílt pályázatra a következő témakörökben várunk rövid (legfeljebb 10 ezer leütéses), máshol még nem publikált anyagokat: CSR ESG B Corp vállalatok Civil szervezetek és társadalmi vállalkozások Környezeti fenntarthatóság (környezetvédelem, biodiverzitás, net-zéró átállás, fenntartható mobilitás, fenntartható mezőgazdaság és élelmiszertermelés, karbonsemlegesség, kvótakereskedelem, újrahasznosítás, körforgásos gazdaság stb.) Zöld energia (nap-, szél- és vízenergia, geotermikus energia, szintetikus- és bioüzemanyagok stb.) Társadalmi felelősségvállalás/szociológia (egészségügy, lakhatás, oktatás, társadalmi diverzitás stb.) Greenwashing és social washing Digitalizáció (különös tekintettel a modern technológiai és infokommunikációs megoldások lehetőségeire, szerepére a nonprofit szervezetek működésében) Kommunikáció és marketing a hazai nonprofit szektorban A jelentkezés feltételei: A pályázatra legalább egy pályamunkával (riport, interjú, elemzés, összeállítás publicisztika stb.) és szakmai önéletrajzzal jelentkezhettek. A beérkezett anyagokat a Hello Nonprofit szerkesztőségének tagjai és szakértő partnereink bírálják el. A pályázatokat 2024. november 31-én éjfélig várjuk a hello@hellononprofit.hu e-mailcímre. A kiválasztott szerzőket legkésőbb 2024. december 20-ig értesítjük, majd ezt követően egy online szerkesztőségi értekezletre is meginvitáljuk, ahol további tájékoztatást adunk a közös munka feltételeiről és menetéről. Szeretettel várjuk a jelentkezéseteket. Csatlakozzatok hozzánk, tegyünk együtt a fenntartható közös jövőért! További információ: Dávid ImreFőszerkesztőTelefonszám: + 36 70 215 3945E-mail: david.imre@scaleimpact.hu

Scale Impact Nonprofit Kft.

SZÉKHELY:
1038 Budapest, Temes utca 11. E. ép. 1.

ADÓSZÁM:
29306972-2-41

TELEFONSZÁM:
+36 30 587 9054

EMAIL:
info@scaleimpact.hu

2024 © Hello Nonprofit | adatkezelés |

Powered by Scale Impact Kft.

Made with by WPViking Agency

Kiemelt támogatónk

Támogatóink