A Dumaszínházban tartott Social Business pitch-en ismertetett projektek kifejlesztésében mentorok és vállalati szakértők is részt vettek. A rendezvényen a nonprofit szervezetek képviselői mellett üzletemberek és befektetők is ott voltak, a cél az volt, hogy a két szféra szereplői szabadon ismerkedhessenek egymással. Cikksorozatunk második részében a Világszép Alapítvány, a Köfe Közösségfejlesztők Egyesülete és a TÁP Színház új szolgáltatásait, termékeit mutatjuk be.
A Scale Impact és a Visa 2024. november 7-én tartotta első közös Social Business picth-ét a budapesti Dumaszínházban, a programot a rendkívül népszerű, a környezetvédelem iránti elkötelezettségéről is ismert standupos-humorista, Litkai Gergely vezette. A rendezvényen a résztvevő tizenhárom nonprofit szervezet az elmúlt hat hónapban a Social Business 2024 empowewred by Visa program keretében kifejlesztett új termékeit és szolgáltatásait mutatta be. A Scale Impact és a Visa képzéssel, mentorálassal, valamint független és vállalati szakértők közreműködésével zajló egyedi fejlesztéssel segítette ezeket a szervezeteket a projektek kidolgozásában. A munkában komoly szerepet kapott a service design módszertan, a szakmai folyamatot Káli György, a Service Design Day Budapest alapítója felügyelte.
A pitch egyik legfontosabb célja az volt, hogy közelebb hozza egymáshoz a nonprofit és a forprofit szféra szereplőit: nem véletlen, hogy a nézőtéren számos befektető és a környezeti-társadalmi fenntarthatóság mellett elkötelezett cégek képviselői is ott ültek. A pitcheket a szervezők négy körre osztották, a résztvevők a Mentimeter nevű telefonos applikáció segítségével minden egyes forduló végén szavazhattak arról, hogy melyik projektet találták környezeti vagy társadalmi szempontból a leghasznosabbnak, és melyik szervezet volt számukra a legszimpatikusabb.
Cikksorozatunk első részében az Egy Másik Út Alapítvány, a Nemzetközi Cseperedő Alapítvány és a Humusz Szövetség projektjeit mutattuk be, most a Világszép Alapítvány, a Köfe Közösségfejlesztő Egyesület és a TÁP Színház fejlesztései következnek.
”Benned is ott van a »legszebb szép«”
A Social Business pitch második körének első előadásában Zalka Csenge nemzetközi mesemondó, a Világszép Alapítvány mesemondó programjának vezetője mutatta be új szolgáltatásukat. A szervezet már több mint tizennégy éve dolgozik azon, hogy hosszútávú támogatást nyújtson az állami gondoskodásban felnövő gyerekeknek; közel százötven fiatalnak szerveznek nyári táborokat, foglalkozásokat, önkéntes mesemondó és mentor programot.
Zalka Csenge prezentációját egy gyerekotthon spártai körülményeinek bemutatásával kezdte. Egy olyan környezetével, ahol nincs hova elvonulni a mindennapi gondok elől, “a személyes teretek az ágyatok, és körül vagytok véve emberekkel, akik túlhajszoltak és traumatizáltak, nincs hol megpihenni, és nincs hova elbújni.” Ebbe a káoszba igyekeznek egy kis enyhülést vinni a Világszép Alapítvány mesemondó önkéntesei, akik amellett, hogy esti mesét mondanak a gyerekotthonokban élő kicsiknek, valódi kapcsolattal, melegséggel, emberi közelséggel is igyekeznek szebbé varázsolni a napjaikat. A szervezetnek ma már több mint ötven önkéntes mesélője van, akik budapesti intézmények kis lakóit látogatják. “Mi hiszünk abban, hogy a mesemondás kapcsolódást jelent, minőségi időt, személyes figyelmet – azt a fajtát, amit a családban felnövő gyerekek automatikusan megkapnak, mi visszük el az otthonok életébe” – magyarázta.
A szervezet önkéntesei nem csak kisgyerekeknek, hanem kamaszoknak és fiatal felnőtteknek is mesélnek. “Sok kultúrában a tündérmesék kimondottan felnőtteknek szóltak, mert olyan bölcsesség rejlik bennük és olyan értékek, amiket meg akarunk tartani nemzedékről-nemzedékre.”
Az alapítvány a saját finanszírozási háttere megerősítésére hozta létre a Világszép történetek nevű projektet, egy olyan vállalati partnereknek szánt szolgáltatást, amely személyre, pontosabban céges kultúrára szabott, az egyes szervezetek értékrendjét tükröző “felnőtt meséket” kínál hangfelvételek formájában, élőszóban elmesélve. “Olyan értékek mentén rendezzük össze ezeket a folyamatosan bővülő »mesetárakat«, mint a csapatmunka, a konfliktuskezelés, az önismeret, az önazonosság, vagy a vezetői képességek” – mondta Zalka Csenge, hozzátéve, minden meséhez tartoznak gondolatébresztő kérdések is.
A Világszép Alapítvány most olyan vállalati partnereket keres, akik segítenének nekik abban, hogy megteremtsék az anyagi és informatikai feltételeit annak, hogy továbbfejleszthessék ezt a szolgáltatást, tavasztól pedig egy kampány keretében új céges ügyfeleket is szeretnének toborozni. “Olyan vállalati partnereket keresünk, akik szeretnék átadni ezzel a történettárral azt az üzenetet a kollégáiknak, hogy ők is értékesek, fontosak, hogy megérdemlik a minőségi időt, a mesehallgatás pillanatait egy káoszos napon, és hogy bennük is ott van a »legszebb szép«.”
A közösség erejével az élhetőbb munkakörnyezetért
A második blokk második előadója Ekler Éva közösségfejlesztő, a Köfe Közösségfejlesztők Egyesületének munkatársa volt. Az 1989-ben alapított nonprofit szervezetet egy progresszív népművelői szakmai csoport hozta létre, akiknek meggyőződésükké vált, hogy az embereknek joguk és felelősségük részt venni az őket körülvevő világ alakításában – de nagyon fontos, hogy ehhez megfelelő szakmai segítséget, támogatást is kapjanak.
Ekler Éva hangsúlyozta: egy jó közösségben nagyon komoly erő rejlik, ami “ha munkahelyi közösségről van szó, a vállalatok működését is nagyban segítheti, előmozdíthatja.“ Mint mondta, tapasztalatuk szerint egyre nagyobb az elidegenedés, a munkahelyi közösségek “nem nagyon működnek”, és ezt a vonatkozó statisztikák is alátámasztják. “A munkavállalók 57 százaléka gondolkodik a felmondáson, illetve a dolgozók 62 százaléka egyáltalán nem elkötelezett a munkája iránt” – idézett néhány elgondolkodtató adatot.
Ekler szerint ezért is kiemelten fontos a munkahelyi közösségépítés. A szervezet szeretné az alulról jövő közösségfejlesztő kezdeményezéseket a vállalatok életébe is becsatornázni, ezért kidolgoztak egy olyan szolgáltatást, amely lehetővé teszi, hogy a munkavállalók által hozott ötleteket integrálják a csapatépítésbe. Első lépésben a vállalatvezetők részvételével állapotfelmérést végeznek, majd egy kétnapos fejlesztési munka következik, amelybe már a dolgozókat is bevonják, végül az ő javaslataik alapján egy három hónapos mentori folyamat során személyre szabott közösségfejlesztő programokat dolgoznak ki az egyes szervezetek számára.
“Olyan munkavállalókkal dolgozunk együtt, akiknek vannak ötleteik azzal kapcsolatban, hogy mi az, amivel a saját munkakörülményeiket és a munkamorált javítani tudnák. A közös munka során a csapatkohézió és a cég iránti elköteleződés is nagyot erősödhet” – húzta alá a szakember.
Az elismerés kultúrájának támogatása, a nyílt és őszinte kommunikáció bátorítása, a kreativitás és az autonómia ösztönzése színházi eszközökkel
A blokk utolsó előadásában Kotormán Ábel, a TÁP Színház produkciós vezetője mesélt a társulat legújabb szolgáltatásáról. A Táp Színház a nemzeti identitást erősítő, Magyarország történeti és kulturális értékeit, hagyományait bemutató, ezekre reflektáló, az egyetemes értékek létrehozását és megőrzését, illetve ezek hazai és határontúli terjesztését, valamint a jövő nemzedékek kulturális nevelését célul kitűző kultúrateremtő és kultúraközvetítő előadó-művészeti szervezet. Alternatív színházként kiemelt fontosságot tulajdonítanak a közösségi alkotásnak, a civilek bevonásának, a modern digitális és médiaeszközök használatának, illetve a tehetséggondozásnak: annak, hogy minél több fiatal színésznek, rendezőnek, színházcsinálónak adhassanak lehetőséget a tanulásra és a munkára. “Nem csak profi előadóművészekkel dolgozunk; a színház mindenki előtt nyitva áll” – foglalta össze a társulat filozófiáját Kotormán. A társulat tagjai között mentális betegségekkel küzdő emberek is vannak. “Darabjainkkal és projektjeinkkel párbeszédteremtésre próbáljuk ösztönözni a közönséget, illetve a társadalmat.”
A TÁP Színház új szolgáltatásának célja “az elismerés kultúrájának támogatása, a nyílt és őszinte kommunikáció bátorítása, a kreativitás és az autonómia ösztönzése”. Olyan szervezetfejlesztő programokat, alternatív színházi előadásokat hoznak létre céges ügyfeleik számára, amelyek során az elmúlt évtizedekben profi színészekkel összegyűjtött tudásukat és tapasztalataikat kamatoztathatják. Színházi eszközökkel igyekeznek modellezni olyan helyzeteket, amelyekben a munkavállalóknak helyt kell állniuk. “Például megpróbáljuk azonosítani és végigjátszani azokat a kínos helyzeteket, amikkel egy ügyfélszolgálatos találkozhat” – fejtegette a produkciós vezető. Általában nyolc-tízfős csoportokkal dolgoznak együtt, de volt olyan produkciójuk is, amelynek keretében ötven dolgozót mozgattak meg. Kotormán Ábel szerint ezek a workshopok komolyan erősíthetik a munkavállalói elköteleződést a cégek iránt.
A Social Business pitch résztvevőinek projektjeit bemutató cikksorozat első részét itt olvashatod.
by 
