Sokkal több, mint lájkvadászat: a közösségi média a nonprofitok kommunikációs és közösségépítő tevékenységének hatékony eszköze lehet

A közösségi oldalak nem csak kampányok futtatására jók, átgondolt, adatalapú, az általuk megcélzott csoportok ízlésére és igényeire szabott social média stratégiával a nonprofit szervezetek vonzó brandet és stabil, lojális követőtábort építhetnek maguknak.

Közhely, de jól menedzselt közösségi médiajelenlét nélkül ma már egyetlen szervezet – legyen szó forprofitokról vagy nonprofitokról – sem kommunikálhat hatékonyan az általa elérni kívánt célcsoportokkal. A jól menedzselt jelenléthez azonban stabil, átgondolt és megfelelően levezényelt stratégiára van szükség; a gondok általában éppen itt kezdődnek: se szeri, se száma az interneten elérhető “szakértő véleményeknek”, elemzéseknek – nem csoda, ha egy forráshiánnyal küzdő nonprofit szervezet munkatársai könnyen elvesznek a számtalan fogás, tanács, eszköz, stratégia és taktika között. Annál is inkább, mivel a nagy szolgáltatók – mint a Facebookot és az Instagramot üzemeltető Meta, a Google vagy a Tiktokot tulajdonló kínai ByteDance – időről-időre változtatnak a tartalommegosztást szabályozó algoritmusokon: azon vannak, hogy a fizetett megjelenések felé tereljék a felhasználóikat.

Tovább nehezíti a helyzetet, hogy ezek a social média-szakértők által jegyzett anyagok – legyenek mégoly alaposak és átgondoltak is – többnyire a tőkeerős üzleti vállalkozásoknak szólnak, olyan szervezeteknek, amelyeknek megfelelő mennyiségű pénz és erőforrás áll a rendelkezésükre ahhoz, hogy közösségi médiával foglalkozó szakembereket, sőt, akár egész csapatokat foglalkoztassanak. Olyan profikat, akiknek egyetlen feladata, hogy a megfelelő célok és adatok ismeretében menedzseljék ezeknek a szervezeteknek a Facebook- és Instagram-oldalait, Linkedin-jelenlétét, hatásos, nagy elérést garantáló Youtube-videókat és Tiktok-posztokat tegyenek közzé, amelyek terjesztését többnyire kellő mennyiségű fizetett hirdetéssel is megtámogathatják.

Egy nonprofit szervezetnek általában nem állnak rendelkezésére ilyen erőforrások. Mégis jól működő közösségi média-jelenlétet építhet, ha rászánja az időt és az energiát, hogy a rendelkezésére álló adatok alapján, a célközönsége ízlését és igényeit figyelembe véve olyan fenntartható stratégiát dolgozzon ki, amelynek segítségével a brandjét és a köré épülő követőtábort is erősítheti.

Az első lépés a célok megfogalmazása

Az első és legfontosabb lépés annak eldöntése, hogy pontosan mit akarunk elérni. Melyek azok a legfőbb célok – az ismertségünk erősítése, a követőbázisunk gyarapítása, a mikroadomány-gyűjtés, a vállalati partnerek, támogatók, donorok megszólítása, egy sikeres 1 %-os kampány levezénylése stb. –, amelyeket támogatni szeretnénk ezeknek a felületeknek a használatával. A nagy kérdés, hogy hol tartunk, és hova akarunk eljutni:

Szeretnénk számottevően erősíteni a brandértékünket, és bővíteni a velünk kapcsolatban álló felhasználók, a követőink körét?
Több forrást, adományt szeretnénk gyűjteni?
Lojális online közösséget szeretnénk építeni, akik segíthetnek abban, hogy tovább növeljük az ismertségünket, és ha kell, a különféle akcióinkhoz, programjainkhoz, kezdeményezéseinkhez is csatlakoznak?

A célok kijelölése mellett az is fontos feladat, hogy eldöntsük, hogyan, milyen mérőszámok alapján értékeljük a teljesítményünket. A hatásmérés a social media-tevékenységünkkel kapcsolatban is fontos feladat:

ha az ismertségünket és az általunk elért felhasználók körét szeretnénk bővíteni, nem csak a követőink számának változását, a lájkok, megosztások számát
ha a fundraising-tevékenységünket akarjuk megtámogatni, a befolyó felajánlások összegét
ha elkötelezett online közösséget akarunk építeni, az interakciókat – kommenteket, megosztásokat

érdemes figyelemmel kísérnünk.

Ez persze még nem hatásmérés, csak output (mennyiségi) adatok gyűjtése. Ha mindeközben tudatosan olyan tartalmakat is közzéteszünk ezeken a csatornákon (kérdőív, események, bármilyen aktivitásra vonatkozó felhívások), amelyeken át a like-ok, megosztások és egyéb online interakciók valódi információra, részvételre, fizikai aktivitásokra konvertálódnak, meg tudunk ágyazni a társadalmi hatásunk mérésének, és leginkább annak, hogy milyen hatékonysággal tudjuk a közösségi média jelenlétünket a céljaink szolgálatába állítani.

Fontos a folyamatos tartalomfejlesztés

Ahhoz, hogy a lehető legnagyobb aktivitást váltsuk ki a célközönségünkből, folyamatosan monitoroznunk kell, milyen tartalmakat fogyasztanak szívesen. Ehhez több adatelemző eszközt is használhatunk, köztük:

a Google Analytics-et és a Google Search adatait
a Facebook elemzési adatait
az Instagram adatelemző megoldását
a Linkedin analytics oldalát
és a Tiktok analytics-szet

Ahhoz, hogy átfogó képet kaphassunk arról, milyen tartalmakat preferálnak a támogatóink, érdemes egy hosszabb időszak, ideálisan legalább egy év felhasználói viselkedéssel – pl.: a bejegyzések megjelenésszámával, elérésével stb. – kapcsolatos adatait átnéznünk. Az így kapott adatok alapján kiválogathatjuk a legnépszerűbb és legkevésbé népszerű posztjainkat, és mélységében elemezhetjük, melyek azok a sajátságok, minták, amelyek alapján a felhasználók súlyoznak a tartalmaink között.

Kell egy terv

A felhasználók tartalomfogyasztási szokásainak feltérképezése lehetővé teszi, hogy megtervezzük, milyen típusú tartalmakkal célozzuk meg őket. Ez alapján összeállíthatunk egy olyan tartalomfejlesztési roadmapet, amely nagyban megkönnyítheti a közösségi médiamenedzsmenttel kapcsolatos feladatainkat.

Egy tipikus, nonprofitok által felállított tartalomfejlesztési terv a következőképpen nézhet ki:

Osszunk meg hetente egy, grafikus elemekkel (pl.: infografikával) illusztrált edukációs anyagot
Tegyünk közzé heti egy rövid, informatív videót
Töltsünk fel havonta egy, a tevékenységünkkel, egyes programjaink hatásával, ismertségével kapcsolatos szavazást, kérdőívet
Posztoljunk rendszeresen fényképes beszámolókat az akcióinkról, programjainkról
Mutassuk be rövid, fényképes portrékban a munkatársainkat

Ne féljünk kísérletezni

Fontos belátnunk, hogy a legalaposabban kidolgozott roadmap is csak “szamárvezető” lehet. Nem szabad görcsösen ragaszkodnunk az előre kitalált itinerünkhöz: ha úgy látjuk, hogy a stratégiánk nem elég hatékony, ne féljünk újítani. Ez a fajta rugalmas szemléletmód már csak azért is fontos, mert – ahogy azt már fentebb is említettük – a platformok gyakran változtatják az elérést alapvetően befolyásoló gyakorlatukat, algoritmusaikat.

Ha úgy látjuk, a posztjaink nem elég olvasottak:

Válasszunk ki egy tartalomtípust, és teszteljük, mi működik jobban: a követőink a hosszabb posztokat kedvelik-e inkább vagy a rövidebbeket; a fényképes vagy szöveges bejegyzéseket, videókat nézik meg szívesebben; milyen időszakban, napszakban érdemes élesítenünk a bejegyzéseket?
Döntsük el, milyen hosszú ideig teszteljük ezeket a tartalmakat: egy-három hónap alatt általában már elég adatot gyűjthetünk ahhoz, hogy finomangoljuk a tartalomkészítési gyakorlatunkat.

Az így levont tanulságok alapján frissítsük a roadmapünket. Igyekezzünk úgy optimalizálni a stratégiánkat, hogy a lehető legrövidebb idő alatt, a lehető legkevesebb pluszmunkával a legtöbb általunk kitűzött célt érhessük el.

Fontos, hogy ne vesszünk el teljesen a kísérletezgetésben, csak annyi időt szánjunk ezekre a feladatokra, amennyit egyéb teendőink megengednek. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a közösségi média platformok “élő”, folyamatos változásban lévő felületek, amelyek fejlődését a felhasználói szokások alakulásától az üzemeltetőik üzleti céljaiig, fejlesztési stratégiájáig számtalan különböző tényező befolyásolja.

A nagy közösségi oldalak számos, a nonprofitoknak szánt szolgáltatást kínálnak

A globálisan elérhető social média oldalak többsége kedvezményes szolgáltatásokat, fehasználói csomagokat kínál a nonprofitoknak. Ezek felől is érdemes tájékozódni, hiszen időt, pénzt és energiát spórolhatunk meg a segítségükkel:

a Facebook nonprofitoknak szánt ajánlatát itt találod,

az Instagramon történő adománygyűjtésről itt olvashatsz,

a Linkedin nonprofit-programját pedig itt érheted el.

Hasonló cikkek

#Jógyakorlatok #Lakhatás #Nonprofitoknak #Vállalatoknak

A service design eszközeit a 33. Zöld Országos Találkozó megszervezésében is bevetették

Szerzőnk, Áth-Horváth Zsóka tanácsadóként és facilitátorként a zöld szervezetek éves találkozójának idei házigazdája, a Humusz Szövetség munkáját segítette. A CX-fókuszú journey mapping workshop célja a látogatói élmény optimalizálása – és ezáltal a résztvevők zöld ügyek iránti elkötelezettségének, lojalitásának erősítése volt. Ahogy arról a Hello Nonprofit is beszámolt, idén 33. alkalommal rendezik meg a környezet- és természetvédő civil szervezetek éves szakmai randevúját, a Zöld Országos Találkozót. A május 24-26. között Nagykovácsiban, a Teleki-Tisza-kastélyban és az azt körülölelő, impozáns parkban tartott rendezvénysorozat szervezőinek célja, hogy a régóta aktív szervezetek és hűséges támogatóik mellett új társadalmi csoportokat és a vállalati szegmenseket is megszólítsanak. Azt remélik, hogy a rendezvény alatt szerzett élmények, benyomások erősíteni fogják a látogatókban a zöld civil szervezetek iránti elköteleződést és lojalitást. A szervező Humusz Szövetség munkájában service design tanácsadóként én is részt vettem: a célunk az volt, hogy a journey mapping eszközeinek segítségével megtervezzük és a különféle célcsoportok igényei szerint optimalizáljuk a látogatói élményt. A hosszútávú lojalitást és elköteleződést nagyban erősítheti a látogatói/ügyfélutak tervezése, hiszen lehetővé teszi, hogy betekintést nyerjünk abba, hogy a látogatók hogyan reagálnak a különféle programokra és szolgáltatásokra. Az ügyféltapasztalat (customer experience – CX) közvetlenül befolyásolja a résztvevők elégedettségét, ezért a látgatói élmény megtervezésekor fontos, hogy mindig az ügyfél – ez esetben a vendég – szemszögéből nézzük és vizsgáljuk az egyes érintkezési pontokon, illetve interakciók során történő kölcsönhatásokat. A Humusz Szövetség szakembereivel egy CX-alapú journey mapping workshop keretében kétszer másfél órás blokkokban dolgoztunk azon, hogy közösen határozzuk meg azokat az érintkezési pontokat (touchpointokat), amelyeken keresztül a látogatók a találkozó helyszínére érkezve kapcsolatba lépnek a rendezvénnyel és a szervezőkkel. Merza Péter, a Humusz Szövetség alelnöke és oktatási vezetője és Asztalos Noémi, a szervezet közösségi oktatásvezetője (Fotó: Áth-Horváth Zsóka) A felhasználói/látogatói tapasztalatok megértése beazonosíthatóvá teszi azokat a belső folyamatokat, amelyek befolyásolják, alakítják a látgatói élményt, így láthatóvá válnak azok az interakciók, amik problémát, kihívást, kellemetlenséget jelenthetnek a vendégek számára. Ha egy vendéget valamelyik érintkezési ponton negatív élmény ér, és ezt nem tudjuk megfelelő módon ellensúlyozni vagy elhárítani, csalódottan távozik a rendezvényről. Ennek elkerülésére is alkalmas a painpointok (“fájdalompontok”) identifikálása. Például, ha egy rendezvényen a legnagyobb fájdalompont a parkolás, az előzetes tervezés során lehetőség van arra, hogy több parkolóhelyet biztosítsunk a résztvevőknek, vagy alternatív közlekedési eszközöket, megoldásokat javasoljunk. Ezzel elkerülhetővé válnak a feszült és kellemetlen helyzetek, és az esemény általános logisztikája is javítható. A workshopon igyekeztünk feltárni ezeket a fájdalompontokat, és megnyugtató megoldásokat találni rájuk – a célunk az volt, hogy optimalizáltuk a rendezvény lebonyolítását. Fotó: Áth-Horváth Zsóka Látogatói élményút tervezés/Miro board, Zöld Országos Találkozó, 2024. (Fotó: Áth-Horváth Zsóka) A touchpointok és a painpointok azonosítása segített abban, hogy a szervezők empatikus módon vizsgálják és kezeljék azokat a problémákat, amelyek feszültséget, frusztrációt okozhatnak a látogatók számára. Miután ezeket feltártuk, igyekeztünk megoldásokat keresni a felmerült nehézségre, és konkrét felelősöket rendeltünk az egyes feladatokhoz, hogy ezáltal is könnyebbé, gördülékenyebbé tegyük az esemény lebonyolítását. Látogatói élményút tervezés/Miro board, Zöld Országos Találkozó, 2024. (Fotó: Áth-Horváth Zsóka) Ez már csak azért is fontos, mert az előzetesen felmért problémák elhárítása jóval kisebb erőforrást igényel, mintha az esemény közben vagy az után kellene kezelnünk őket. Ezáltal csökkenthetők a váratlan kiadások és a szervezési költségek is optimalizálhatók. A teljes folyamat feltérképezésekor olyan kérdések is felmerültek, amik felett a szervezés korai fázisában elsiklottak a szakemberek. A módszer segített abban, hogy a szervezők látogatói perspektívából is végiggondolhassák a rendezvény egyes elemeit: ez az empatikus attitűd kulcsfontosságú segítséget nyújt a látogatói élményút megtervezésében, mert lehetővé teszi, hogy növelje a résztvevők elégedettségét, és pozitív benyomásokat alakítson ki bennük – arról nem is beszélve, hogy hatékonyabb szervezést és a gazdaságosabb lebonyolítást is lehetővé teszik. Mindez nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a rendezvény sikeres, emlékezetes és vonzó legyen, ami a hasonló találkozók hosszú távú ismertségét és népszerűségét is elősegítheti. (A cikk szerzője a Humusz Szövetség szervezetfejlesztését mentoráló service designer és a 33. Zöld Országos Találkozót előkészítő journey mapping workshop facilitátora)

#Nonprofitoknak #Vállalatoknak

Miért jó egy piaci vállalkozásnak, ha a nonprofit szektorban edződött szakembert igazol?

A kutatások szerint a nonprofit szervezetek vezetői épp olyan “éhesek”, mint a versenyszférában dolgozó társaik, ráadásul a sikeres ESG-stratégia felállításától a tehetséges fiatal munkavállalók megszólításáig számos fontos területen jobbak, tapasztaltabbak, mint ők. Tavaly valóságos exodus kezdődött a multinacionális nagyvállalatok vezetői között. A topmenedzserek rekrutálására szakosodott elit fejvadász cég, a Russel Reynolds adatai szerint a 2023-as év első félévében nem kevesebb, mint 106, a világ vezető részvénypiacain jegyzett vállalat – köztük a BT Group (a korábbi British Telecom), a NatWest és a Capita – vezérigazgatója mondott fel. Az érintett cégek azonnal vad calstingolásba kezdtek, hogy pótolni tudják távozó szakembereiket: ahogy a Raconteur analízise is rámutat, szinte valamennyien szervezeten belülről vagy a forprofit szektorból választottak maguknak új CEO-t – pedig a nonprofitok vezetői sok, a piaci vállalatok számára is egyre fontosabb területen jobban teljesítenek. “Amikor vállalati kliensek keresnek meg minket, szinte kivétel nélkül mindig a forprofit csatatéren edződött vezetőt keresnek – erősítette meg a lapnak nyilatkozva Stephen Crookbain, a kormányzati, piaci és nonprofit szakemberek levadászásával foglalkozó Korn Ferry vezető headhuntere. – A tapasztalataim azt mutatják, hogy a nonprofit szakemberek nem igazán kapósak az üzleti szférában.” Félnek, hogy a nonprofit-vezetők nem elég nyereségorientáltak Ahogy Sam Forsdick, a Reconteur szakírója fogalmaz: a cégek kiváló lehetőségektől eshetnek el emiatt az ortodox toborzási politika miatt. Egy közelmúltban megjelent Is ESG a Managerial Style? című tanulmány szerint azok a vállalatok, amelyek nonprofit tapasztalatokkal rendelkező vezérigazgatókat választanak, kivételesen jól teljesítenek az olyan, a profitorientált üzlet számára is egyre fontosabbá váló területeken, mint az ESG, a stakeholder-menedzsment, vagy a tehetséges fiatal munkavállalók szerződtetése. Ráadásul pénzügyi szempontból is sikeresek voltak – ami azt mutatja, hogy a céges világon kívülről érkező szakemberek legalább olyan teljesítményorientáltak, mint “forprofit bölcsőben ringatott” társaik. Ben Bryant, az IMD Business School professzora szerint az üzleti vállalkozások igazgatótanácsában ülő mamelukok attól tartanak, hogy a nonprofit szakemberek egy “túlideologizált, nem a pénzügyi, gazdasági szempontok által motivált” nézőpontot képviselnek. “Félnek, hogy a potenciális jelölt nem elég »harapós« ahhoz, hogy hozza az általuk elvárt számokat.” Bryant szerint a board-tagok elfeledkeznek arról, hogy valójában mennyire kompetitív a folytonos forráshiánnyal küzdő nonprofit szcéna. “Ezek a vezetők rá vannak kényszerítve arra, hogy tartalékot termeljenek, hiszen csak így tudják biztosítani az általuk kínált, környezeti és társadalmi szempontból kiemelten fontos programok, szolgáltatások működtetését, fejlesztését” – emeli ki. Tovább rontja a helyzetet, hogy míg a nonprofitok tanácsadó testületeiben gyakran nagy cégek tulajdonosai, vezetői ülnek, fordítva ez már korántsem igaz: a sikeres nonprofitok csúcsszakemberi csak ritkán kapnak széket egy piaci szervezet felügyelőbizottságában. “Minden szektor belterjes egy kicsit. A kiskereskedelemmel foglalkozó vállalatok döntéshozói például többnyire kiskereskedelmi tapasztalattal rendelkező menedzsereket választanak a cégük vezetésére” – teszi hozzá Crookbain. Van mit kínálniuk A szakemberek szerint a nonprofit világból érkező vezetők értékes képességekkel és tudással gazdagíthatják a forprofit cégeket. “Ezeknek a menedzsereknek elképesztően komoly kihívásokkal kell megküzdeniük, kár alulértékelni őket” – húzza alá Bryant. Mint mondja, a nonprofit vezetők kivételesen jók abban, hogy megszólítsák a tehetséges, fiatal és képzett munkavállalókat. Mivel a szűkre szabott költségvetés miatt nem tudnak olyan versenyképes fizetést kínálni, mint piaci versenytársaik, kénytelenek kreatív módszerekkel toborozni: vonzó munkakörnyezetet teremteni, és hatékonyan eladni a szervezet céljait, küldetését. Márpedig ez az – egyre komolyabb munkaerőhiánnyal küzdő – piaci szektor számára is értékes lehet. “Amikor dönteniük kell arról, hogy hol vállaljanak munkát, a legokosabb, legjobban teljesítő fiatalok egyre inkább azt mérlegelik, milyen célja, küldetése van annak a szervezetnek, ami alkalmazza őket” – emeli ki Crookbain. Crookbain szerint az egyre szigorúbbá váló ESG-szabályozás is komoly érv amellett, hogy a forprofit cégek nonprofit szakembereket válasszanak vezető menedzsernek. Mint mondja, a nonprofitok általában jobban ismerik és értik ezt a területet, a tőlük érkező vezetők “tudják, hogyan vizsgálják és értelmezzék etikus szempontból a szervezeti igényeket”. Egyre közelebb kerül egymáshoz a forprofit és a nonprofit szektor Santiago Gowland, a Rainforest Alliance vezetője szerint a forprofit és nonprofit szektorban szerzett tudás fúziója jelentheti a profitpalánk két oldalán dolgozó szervezetek jövőjét: a nyereségorientált és a küldetésorientált vállalkozások egyaránt sokat tanulhatnak egymástól. Gowland komoly tapasztalattal rendelkezik: mielőtt a globális környezetvédelmi szervezet vezetője lett volna, olyan cégeknek dolgozott, mint a Nike, az Unilever, vagy az Estée Lauder. “Ez a fajta »keresztbeporzás«, a forprofit és a nonprofit világból származó tapasztalatok begyűjtése és szintetizálása komoly előnyt jelent. A modern piaci és szabályozási keretek között csak azok a cégek lehetnek igazán sikeresek, amelyek hajlandók mindkét oldal erősségeit és tapasztalatait hasznosítani” – mondja. Gowland szerint a piaci és nonprofit szervezetek közötti szakadék egyre szűkül. Ha sokszor kényszerűségből, a szabályozás, a munkavállalók és az ügyfelek felől érkező nyomás hatására is, de a forprofit vállalkozások számára is egyre fontosabb lesz a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás. “Ma már valóban megvan az előnye annak, ha egy piaci cég a civil szektorból rekrutál vezetőt magának.”

#Digitalizáció #Nonprofitoknak #Vállalatoknak

”A mesterséges intelligencia nagyon sok mindent tud adni nekünk” – Rekordszámú érdeklődő vett részt a Scale Impact és a Hello Nonprofit MI-workshopján

Mire használhatják a nonprofit szervezetek a Chat GPT-t és az arra épülő technológiákat? Hogyan alakíthatja át az életünket az egyre okosabbá váló gépi intelligencia? Mik a pontos promptolás és feladatkiosztás legfontosabb szempontjai? Ilyen és hasonló kérdésekről esett szó a Hello Nonprofit legutóbbi workshopján, amelyen a ChatGPT magyarul Facebook-csoport előadója tartott rendkívül izgalmas előadást. Zsúfolásig megtelt a Wesselényi utcai ImpactHub előadóterme a Hello Nonprofit május 9-én rendezett workshopján, amelyen a nonprofitok és a mesterséges intelligencia (MI) kapcsolatáról volt szó. “A mesterséges intelligencia nem helyettesíti az emberi intelligenciát, csupán kiegészíti azt. Olyan megoldás, ami hatékonyabbá teszi a munkánkat; egy hasznos eszköz – mint egy jó kalapács vagy egy fúró –, de nem több annál, nem fog minden feladatot megoldani helyettünk. Nem képes olyan dolgokat magvalósítani, amikre mi magunk sem vagyunk képesek” – hangsúlyozta előadásában Kerek István MI üzletfejlesztési szakértő, óraadó egyetemi tanár, a több mint harminckétezer tagot számláló ChatGPT magyarul Facebook-csoport alapítója. Fotó: Hello Nonprofit ”Exponenciális növekedés elé nézünk” Kerek tizenöt éve foglalkozik informatikával, több egyetemen is tanít, és ő vezeti az AI Bootcamp-et is, amely tematikus MI-képzéseket szervez az érdeklődőknek. “Közel ötvenezer órát foglalkoztam ezzel a területtel” – mondta. Előadása első részében röviden ismertette az MI-technológia fejlődésének történetét. “Egy technológiai robbanás küszöbén állunk. Az MI ma még sehol sem tart – de exponenciális növekedés elé nézünk” – jelentette ki. A szakember egy izomsorvadásban szenvedő fiatal srác, Csorba Dávid példáján keresztül mutatta be, mire képes ma az MI-technológia. Dávid betegsége miatt teljes mozdulatlanságra van ítélve, és a beszédhangját is elvesztette – de a mesterséges intelligenciának köszönhetően újra képessé vált arra, hogy megossza a gondolatait a többi emberrel, és a saját fotóit felhasználva a belső utazásait bemutató videókat is készítsen. “A mesterséges intelIigencia nagyon sok mindent tud adni nekünk, ha képesek vagyunk arra, hogy kinyissuk a gondolatainkat” – húzta alá Kerek István. Fotó: Hello Nonprofit Kerek szerint kár félni attól, hogy az MI miatt tömegek vesztik majd el a munkájukat. “Már csak az alapvető közgazdaságtani szabályok miatt sem kell ettől tartani – hangsúlyozta. – A gazdaságnak van egy körforgása: ha a fogyasztó hiányzik a körforgásból, akkor nem működik a gazdaság.” A MI már tanulni tanul A szakember szerint az MI páratlan lehetőségeket kínál azok számára, akik élni kívánnak vele. “Húsz-harmincszázalékos hatékonyságnövelést tesz lehetővé” – fejtegette, hozzátéve: ez jelentős időt és erőforrásokat szabadíthat fel, ami lehetővé teszi, hogy a munkavállalók több feladatot, munkát végezzenek el; az adminisztrációs teendők helyett a kreatív kihívásokra koncentráljanak; több időt töltsenek a családjukkal, barátaikkal. “Ez az eszköz működik. Ha megvan a jó cél, ha megvan az, hogy mire akarjuk használni, nagyon hatékonnyá tud tenni minket” – jelentette ki. Példaként a low-code és no-code megoldásokat követő MI-code-ot említette. “Van olyan alkalmazás, a WIX, ami egy pársoros utasítás – prompt – megírása után, velünk »beszélgetve« el tud készíteni egy komplett weboldalt. De ugyanez működik a Shopify-nál is, ami képes arra, hogy megszerkessze egy adott termék képét, megírja hozzá a termékleírást, kezelje a review-kat, a különféle support-problémákat – szinte teljesen automatizálja az e-kereskedelmet.” Fotó: Hello Nonprofit Kerek bevezető előadásában még számos izgalmas témát érintett: köztük a meghökkentően valósághű fotókat és videókat készítő generatív MI-technológiát, a technológiai eszközök fejlődésének kreativitásra gyakorolt hatását, a kutatás és oktatás területén megszülető új lehetőségeket és a potenciális üzleti alkalmazásokat. “A felhasználási területek száma végtelen: csak attól függ, hogy ti mire akarjátok felhasználni – mondta az MI-ról. – Itt az ideje, hogy vele fejlődjünk, mert ez az időszak sokkal erőteljesebb lesz, mint amit ipari forradalomként ismerünk.” A szakember az MI és az AGI, a valóban komplex feladatokat megvalósítani képes “általános mesterséges intelligencia” közötti különbségről is beszélt. “Az AGI tanulni tanul: ami képessé teszi arra, hogy komplex feladatrendszereket valósítson meg. Ez az, ami különlegessé teszi” – jelentette ki. Okos technológia okos felhasználóknak Kerek István előadása második részében részletesen ismertette a ChatGPT 3.5-ös – ingyenes – és 4.0-ás – előfizetéses – verziójában, valamint az azokra épülő virtuális megoldásokban – mint a Google Geminijében vagy a Microsoft Copilot-jában – rejlő lehetőségeket. Fotó: Hello Nonprofit A résztvevők megismerhették a ChatGPT-re épülő MI-megoldások instruálására szolgáló promptok írásának legfontosabb alapvetéseit, a rendszer nyelvi alapjául szolgáló karakterláncok, a “tokenek” sajátosságait, a “gépi hallucináció” kezelését, az érzékeny adatok megóvásának lehetőségeit és a pontos paraméterezés, feladatkiosztás fontosságát is. “A ChatGPT igazi szuperképessége, hogy identitást adhatunk neki: megkérhetjük arra, hogy egy konkrét feladatot különböző szerepkörökben – egy általános iskolai tanár, egy egyetemi docens, egy PHD-kutató, egy adott országból származó szakember »bőrébe bújva« végezzen el. Rengeteg különféle »identitással« felruházhatjuk – ami igen hasznos, hiszen ha például egy marketing-szöveget szeretnénk íratni vele, nagy valószínűséggel nem az lesz a célravezető megoldás, ha egy egyetemi tanár modorában és szempontjai szerint fogalmazza meg a szöveget” – hangsúlyozta. Kerek felhívta a figyelmet arra, hogy a különböző MI-megoldások különféle feladatokra alkalmasak. “A szövegírásra az OpenAI ChatGPT-jét, az irodai feladatok optimalizálására a Copilotot, a keresésre a Geminit használnám” – mondta. A civil szervezetek egy regisztrációért cserébe ingyenesen használhatják ezeknek a megoldásoknak a többségét, ami nagyban megkönnyítheti a munkájukat. A szakember előadása végén az AI2Know.IT portált is a jelenlévők figyelmébe ajánlotta. A fejlesztés alatt álló oldalon hasznos segédanyagokat, e-könyveket, chat sheet-eket, prezentációkat, videókat és egyéb anyagokat találhatnak az MI-technológia iránt érdeklődők.