Keresési eredmények erre: ESRS

Kategória

Kategória
  • Digitalizáció
  • ESG
  • Jógyakorlatok
  • Környezeti ügyek
    • Környezetszennyezés
  • Lakhatás
  • Nonprofitoknak
  • Sikersztorik
  • Társadalmi ügyek
    • Egészség
    • Leszakadó régiók
    • Oktatás
    • Társadalmi diverzitás
  • Társadalmi vállalkozás
  • Vállalatoknak

Címkék

Címkék
  • #civilek
  • #digitalizáció
  • #társadalmi vállalkozás
  • #Tippek/ jó gyakorlatok
  • adakozás
  • adatvédelem
  • adománygyűjtés
  • adománytaxi
  • ashoka
  • birkózás
  • brandépítés
  • caf
  • chatgpt
  • civil szervezet
  • civilek
  • civilszervezetek
  • civl szervezetek
  • crm
  • CSR
  • csr platform
  • design sprint
  • design thinking
  • digitalizáció
  • donorok
  • e-learning
  • edukáció
  • egészségügy
  • előadástechnika
  • érdekvédelem
  • ESG
  • ételmentés
  • fejlesztés
  • fejlesztzés
  • felzárkóztatás
  • fenntarthatóság
  • forprofit
  • forptofit
  • fundraiding
  • fundraising
  • google
#ESG #Vállalatoknak

”A cégeknek saját, jól felfogott érdekük a fenntartható működés” – Interjú Lévai Gábor fenntarthatósági menedzserrel, a Scale Impact társalapítójával

Az EP idén fogadta el a cégek fenntarthatósági jelentéstételével kapcsolatos CSRD-irányelvet. A szabályozás, ha kis döccenőkkel is, de a hazai jogalkalmazásba is beépült: az új jogszabályok a fejlesztésektől a hitelezésig számos üzleti működési területre hatással lesznek. Az Európai Parlament (EP) 2024-ben fogadta el a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelvet (Corporate Sustainability Reporting Directive – CSRD). Az ESG témához kapcsolódó új ajánlás jelentősen kiterjesztette a jelentéstételre kötelezett cégek körét, és azt, hogy milyen tevékenységekre, területekre vonatkozó adatokat kell nyilvánosságra hozniuk a riportjaikban. “Az Európai Unió vonatkozó direktívái kötelező érvényűek, de az egyes országok testreszabottan ültethetik át azokat a saját jogalkalmazásukba – magyarázza Lévai Gábor, a fenntarthatósági menedzserek képzésével foglalkozó GB Academy és a Scale Impact társalapítója. – Magyarország esetében viszonylag kicsi a törvényhozók, jogalkalmazók mozgástere – hiszen ez egy nagyon nyitott piac, és a nagy, nemzetközi cégek itt működő leányvállalatainak, beszállítóinak általában úgy kell alkalmazniuk ezeket az ajánlásokat, ahogy az anyavállalat elvárja tőlük.” A hazai ESG törvény három szakaszban terjeszti ki a CSRD-szabályozást a Magyarországon működő cégekre: 2024. január 1-től a jelenleg az irányelv “elődje”, a nem pénzügyi jelentéstételről szóló NFRD hatálya alá eső, ötszáz főnél több munkavállalót foglalkoztató, 2025. január 1-től az NFRD hatálya alá jelenleg nem tartozó, 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztató és/vagy 40 millió euró éves árbevételű, illetve 20 millió eurónál nagyobb értékű eszközállománnyal bíró nagyvállalatoknak, 2026. január 1-től pedig a tőzsdén jegyzet kis- és középvállalkozásoknak (KKV-k) is adaptálniuk kell az új direktívát. “A kisebb cégek esetében ez akkor is kötelező, ha egy a hazai törvények alapján jelentéstételre kötelezett cég adatot kér tőlük, vagy egy olyan nagyvállalat beszállítóiként, alvállalkozóiként működnek, amely a saját anyaországa vonatkozó jogszabályainak értelmében köteles beszámolót tenni – mondja Lévai Gábor. – A német nagyvállalatok partnereinek például különösen szigorú feltételeknek kell megfelelniük, ott külön törvényben szabályozzák a beszállítókkal kapcsolatos elvárásokat. Várható, hogy ilyen közvetett módon sok, a CSRD-törvény hatálya alá egyébként nem tartozó KKV-hoz is begyűrűzik majd ez a szabályozási hatás.” ”A jogalkotó bízik abban, hogy a vállalatok vezetői tudják, üzleti szempontból is érdekük, hogy környezet- és társadalomtudatos módon működjenek” A fenntarthatósági szakember hangsúlyozza: a CSRD-irányelv csak arra tesz kötelező érvényű ajánlásokat, hogy milyen adatokat és összefüggéseket kell közzétenniük az érintett vállalatoknak, minőségi követelményeket nem határoz meg. “Tulajdonképpen szabványosítja a riportolást; azt nem írja elő, hogy egy cégnek milyen mértékben kell csökkentenie a karbonlábnyomát, mit kell tennie az energiafelhasználása vagy vízfogyasztása visszafogása érdekében, hogyan kell bánnia a munkavállalóival – fejtegeti. – A jogalkotásnak ez a szakasza a transzparenciára, adatok hozzáférhetőségére fókuszál” Lévai kiemeli: az ügyfelek és a potenciális munkavállalók mellett a befektetők és finanszírozók számára is egyre fontosabb, hogy a cégek reziliensen, a környezeti és társadalmi folyamatok jelentette lehetséges kockázatokat és egyben a stakeholderek érdekeit figyelembe véve működjenek "Az ESG és a CSRD betűszavak mögötti szabályozás tulajdonképpen azoknak az adatoknak az átláthatóvá, transzparenssé tételét célozza meg, amelyek alapján egy hitelező, egy befektető, vagy akár egy ügyfél felmérheti, mennyire jövőálló egy vállalat, milyen hatással vannak a működésére a társadalmi, környezeti problémák, illetve hogyan befolyásolja a társadalmi és környezeti viszonyokat a működése – fogalmaz a szakember. – Ezek kockázatelemzési keretrendszerek: ma már nem elég, ha egy cég a pénzügyi beszámolójában leírja, milyen financiális helyzetben van, a fenntarthatóságával kapcsolatos adatokat is közölnie kell. Az ESG és a CSRD fontos eszközök; a jelentéstételre kötelezett szervezetek számára is azok, hiszen nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy felmérjék, és konkrét akciótervek mentén kezeljék a felmerülő kockázatokat.” A cél, hogy 2050-re Európa legyen a világ “legzöldebb kontinense” A CSRD irányelv mentén az EU törvényalkotói konkrét szabályokat is létrehoztak: ezek az úgynevezett európai fenntarthatósági jelentéstételi szabványok (European Sustainability Reporting Standards – ESRS); a keretrendszer célja, hogy meghatározza, az egyes környezeti fenntarthatósággal, társadalmi felelősségvállalással és vállalatirányítással kapcsolatos területeken milyen mutatószámokat kell figyelembe venniük, milyen tartalmi információkat kell közölniük a vállalatoknak. "A CSRD általánosságban fogalmazza meg, hogy hogyan kell riportálmi, az ESRS pedig témákra lebontva konkretizálja a kapcsolódó szabványokat. Eddig tizenkét témában jelentek meg ilyen szabványok: a biodiverzitástól a munkavállalókkal kapcsolatos követelményeken át a cég tevékenységének fogyasztókra gyakorolt hatásáig” – mondja Lévai. A cégek működését az ESG és a CSRD mellett a 2021-ben elfogadott Taxonómia rendelete is minősíti. “Az EU Green Deal nevű vállalásának keretében szeretné elérni, hogy 2050-re Európa legyen a világ »legzöldebb kontinense« – magyarázza Lévai. – A Taxonómia rendelet e cél elérésének egyik fontos eszköze: hat fenntarthatósági célterületet – az éghajlatváltozás mérséklése, az éghajlatváltozáshoz való adaptáció, a környezetszennyezés megelőzése és csökkentése, a körforgásos gazdaságra való átállás, a víz- és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme, valamint a biológiai sokszínűség és az ökoszisztémák védelme, helyreállítása –, illetve az azokhoz tartozó kritériumokat fogalmaz meg, és szigorúan kiköti, hogy egy vállalat csak akkor kaphat zöld minősítést, ha a fenti célterületek közül legalább egynek megfelel, és a többit sem sérti a tevékenysége.” Mint mondja, a Taxonómia rendelet is adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő. “A pénzügyi intézményeknek kötelező a finanszírozási tevékenységükhöz, például a hitelezéshez kapcsolódóan ilyen adatokat begyűjteniük azoktól a vállalatoktól, amelyek hitelkérelemmel fordulnak hozzájuk. Az EU ilyen közvetett módon is igyekszik ösztönözni a a bankokat, hogy csak olyan projekteket finanszírozzanak, amelyek segítik a zöld átállást.“ A Taxonómia rendeletben meghatározott kritériumokat ma már minden nagyobb beruházás elbírálásánál figyelembe veszik a pénzintézetek. "Ez a cégeknek is érdekük, hiszem bizonyos konstrukciókban kedvezőbb feltételekkel juthatnak forrásokhoz, ha a pénzt zöld fejlesztésekre fordítják – húzza alá Lévai Gábor. – Ráadásul a környezetkárosító projekteket szankcionálhatják is a bankok, akár el is utasíthatják a hitelkérelmeket, ha úgy ítélik meg, hogy a kérelmező nem teljesíti a fenntartható működésre vonatkozó feltételeket.” A szakember hozzáteszi: a szabályozó pozitív ösztönzőket is beépített a rendszerbe. “A »carrots and sticks« szemlélet érvényesül, a környezettudatos cégeket kedvező kamatozású »zöld hitelekkel« és zöld kötvénykibocsátásokkal honorálják.” ”Egy vállalat környezeti és társadalmi szempontból is felelős, fenntartható pályára állítása komoly kihívást jelent” Az EU ESG-vel és CSRD-vel kapcsolatos direktíváit a magyarországi törvényhozás két különböző jogszabályba – az ESG-törvénybe és a számviteli törvénybe – is beépítette. “Az ESG törvény idén január 1-én lépett életbe – igaz, a kapcsolódó végrehajtási rendeletek még nem jelentek meg, így egyelőre elég »üres« a jogszabály – mondja Lévai Gábor. – Ezzel párhuzamosan a számviteli törvény jelentéstételre vonatkozó paragrafusait is frissítették: a CSRD-ajánlásoknak megfelelően az érintett cégeknek ezentúl a pénzügyi adataik mellett a társadalmi és környezeti hatásukkal kapcsolatos információkat is közölniük kell.” Lévai hangsúlyozza: az, hogy egy cég megfeleljen az egyre szigorúbbá váló ESG-szabályozásnak, bizony befektetéssel jár. “A cégvezetőknek át kell szervezniük a működési folyamatokat, vissza kell fogniuk a környezetkárosító tevékenységeiket, új informatikai és riportolási rendszereket, jelentéstételi folyamatokat kell integrálniuk, át kell tekinteniük a HR-politikájukat, a beszállítókkal kapcsolatos gyakorlatukat és a többi – sorolja. – Egy vállalat környezeti és társadalmi szempontból is felelős, fenntartható pályára állítása komoly kihívást jelent – pláne úgy, hogy ma még kevés az olyan szakember, fenntarthatósági menedzser a piacon, akik valóban értenek egy ilyen átállás levezényléséhez." A szakember kiemeli: a megfelelő tudással, képzettséggel rendelkező fenntarthatósági menedzserek “levadászása” nem könnyű feladat. “Rengeteg az önjelölt »szakértő«, egyre többen hirdetnek fenntarthatósággal kapcsolatos képzéseket, de valós tudással és naprakész ismeretekkel rendelkező specialistát nehéz találni – érvel Lévai. – De előbb-utóbb biztosan kitermelődik majd az ehhez szükséges szaktudás; ez a jövő szakmája, a The World Economic Forum Future of Jobs kutatása szerint a Linkedinen meghirdetett állások toplistáján az első tízből négy vállalati fenntarthatósággal kapcsolatos szakembereknek szól. Ez egy elképesztően dinamikusan bővülő iparág, a napokban került a kezembe egy statisztika, amely szerint a következő években legalább húszezer fenntarthatósági szakemberre lesz szükség Magyarországon.” A fenntarthatóság a fogyasztóktól is áldozatokat követel Lévai Gábor szerint számos különböző tényezőtől – köztük az iparágtól, a vállalat méretétől, a regnáló menedzser- és szakembergárdától, a meglévő infrastruktúrától, korábban bevezetett pozitív folyamatok arányától stb. – függ az, hogy egy szervezet számára mekkora befektetést jelent a jövőálló működésre való átállás. “Két oldalról érdemes ezeket a befektetéseket megközelíteni: az egyik az, ha szabályozói nyomásra kezdi el egy cég az átállást – a másik pedig az, ha a vezetői időben rájönnek, saját jól felfogott érdekük a fenntartható működés, hiszen ha nem felelnek meg az ezzel kapcsolatos követelményeknek, könnyen »kipontozódhatnak a piacról« – versenyképtelenné válnak a termékeik / szolgáltatásaik, elhagyják őket a befektetők, a képzett munkavállalók és előbb-utóbb a kuncsaftok is.” Lévai szerint fontos, hogy a fogyasztók tisztában legyenek azzal, hogy a gazdaság fenntartható pályára állítása tőlük is áldozatokat követel. “A cégek fenntarthatósággal kapcsolatos beruházásainak költségei nyilvánvaló módon a termékek, szolgáltatások árába is beépülnek – mondja. – De ez a jövő útja, a környezetszennyező, egészségre ártalmas anyagok, technológiák felhasználásával, rabszolgamunkával előállított termékek ugyan rövid távon olcsóbbak, mint a fenntartható és etikus forrásból származók, de hosszútávon ennek az olcsóságnak is mi, fogyasztók fizetjük meg az árát: a társadalmi egyenlőtlenségek miatt növekvő elégedetlenség és a pusztuló, agyonszennyezett, egyre élhetetlenebbé váló környezet anyagi és egzisztenciális költségein keresztül. Magyarországon például jelenleg töredéke a víz ára annak, mint amennyibe valójában kerül, ha végre beárazódnak ezek a költségek, az összes olyan termék, szolgáltatás ára megugrik majd, amelyek előállításához, biztosításához nagy mennyiségű vízre van szükség. Fontos lenne, hogy tudatosítsuk a fogyasztókban, a természeti erőforrások sem végtelenek: valós és mérhető, forintosítható értékük van, ami előbb-utóbb be fog épülni a termékek árába.” A Green Business Academy Magyarországon elsőként 2021-ben indította el fenntarthatósági menedzser (Certified Sustainability Manager – CSM) képzését. A munka mellett végezhető, gyakorlati szakemberek által tartott hibrid képzést az elmúlt években közel háromszáz hallgató végezte el. Az EU-s és hazai jogszabályváltozásokhoz illeszkedően 2024. szeptemberében bővített tartalommal indítják el a következő kurzust. Ha Te is szeretnél jövőálló szakmát, fektess önmagadba, és jelentkezz a képzésre!
#ESG #Lakhatás #Vállalatoknak

Van palló a ködös mocsáron át – így vegyük figyelembe minden fontos érintett véleményét az ESG folyamat során

Elképesztő mennyiségű félreértés van a társadalom- és környezettudatosság területén, és általában az ESG fejlesztéssel kapcsolatban. Sokaknak mankó és információ híján csak halvány sejtéseik vannak arról, hogy mi számít valójában, és mi az ami inkább minősül a green- és socialwashing berkein belülinek. Számtalanszor találkozom olyan esetekkel, amikor cégvezetők azzal büszkélkednek, hogy van náluk egy darab elektromos autó töltő, van az igazgatóságban nő (aki szinte minden alkalommal a HR vagy a jogi osztály vezetője), illetve tettek napelemet a tetőre. Még olyat is hallottam, hogy egy vezérigazgató azzal tudta be a környezettudatosságot, hogy egy hibrid Lexust lízingelt saját használatra. Az esetek többségében azért van valódi törekvés a fenntarthatóság irányában, de még ezekben az esetekben is komoly tanácstalanság, félinformációkra épített ad hoc megoldások láthatóak csupán. Ahhoz, hogy a ködös mocsárban egy tiszta pallót, gyalogutat tudjunk építeni, két dologra van szükség: arra, hogy tudjuk ki és milyen irányba szeretne elindulni, illetve hogy milyen eszközeink vannak a kezünkben, amivel a pallót megépíthetjük. Az utóbbi az erőforrásokra vonatkozik, és sokan ha már kalapács van a kezükben, akkor mindent szögnek nézve vadul csapkodni kezdenek, hogy minél hamarabb túlessenek a feladaton. Azonban ahhoz, hogy valóban legyen is értelme a munkának, tudni kell, hogy merre is kezdjük letenni a gerendákat. Az analógia ezen részét szolgálja a Lényegességi Elemzés. Ahhoz, hogy tudjuk, hogy mire kell odafigyelni, milyen hatásokat kell megvizsgálni, azzal kell kezdenünk, hogy meghatározzuk: az adott cégnek kikre van egyáltalán hatása? Őket hívjuk érintetteknek (stakeholdereknek), és még egy KKV esetén is igen széles skálán találhatóak meg. Érdekelt felek természetesen a tulajdonosok és a vezetőség, hiszen a cég pénzügyi eredményeinek maximalizálásában a legtöbb esetben ők motiváltak a leginkább. A legtöbb ember a mai napig ezt a klasszikus megközelítést alkalmazza, és úgy vélik, hogy egy magánszektorban lévő vállalatnak nincs is más dolga, mint nyereséget termelni. Egy cégtől azonban sokkal több ember sorsa függ többé-kevésbé, mint a tulajdonosi-vezetői kör. A legfontosabbak általában a cég alkalmazottai, hiszen nekik a megélhetésük és a hivatásuk (remélhető) szeretete is függ az őket foglalkoztató intézményről, nem is beszélve arról, hogy idejük jelentős részét is munkájukkal töltik. Rendszerint a cég vezetőségét, alkalmazottait hívjuk belső érintetteknek, legtöbbször hozzájuk értve a befektetőket is. Ám korántsem csak ezek a csoportok azok, akiknek az életére valamilyen szempontból hatással van egy-egy vállalat. Mindenki, aki üzleti szempontból kapcsolatban van az adott céggel, érintettnek számít. Lehet ez például egy beszállító, akinek a bevétele értelemszerűen függ tőlük, de az igényektől függően a költségekre is hatással van például, továbbá az együttműködés minősége az érintett fél nyugalmára is befolyással lehet. Hasonlóképpen maga a cég is lehet beszállító, vagy valamilyen szolgáltatást nyújthat másoknak, így az ő vevői is érintettek és van rájuk hatása a cég tevékenységének, például az árazás, a minőség, a szállítási idő révén. Ám még csak üzleti kapcsolatra sincs szükség ahhoz, hogy egy cég hatással legyen valamely érintetti csoportra. A legtöbb vállalatnak van valamekkora környezetterhelése, például akár saját maga, akár az általa felhasznált energia előállítása és szállítása miatt, ezért tulajdonképpen a teljes nyilvánosság - mindenki aki ugyanazt a levegőt szívja - érintettnek számít. Gyakran pedig sokkal erősebb és közvetlenebb a hatás, amelyet a helyi közösségnek kell elszenvednie a hang és fényszennyezés, az utak megterhelése, és a helyi emisszió miatt. Külső érintetteknek tehát azokat a stakeholdereket hívjuk, akik nem a vállalat “falain” belül észlelik annak hatásait, hanem kívül vannak, de befolyással van rájuk, amit a cég tesz: így például a már említett beszállítók, vevők, helyi közösségek vagy akár a szélesebb értelemben vett nyilvánosság. Ha pontosan meghatároztuk a belső és külső stakeholdereket, akkor már tudjuk, hogy kik felé kell felépítenünk pallót a mocsáron át. A terepet viszont még nem mértük fel, hiszen van ahol mélyebb a mocsár, van ahol kevésbé veszélyes, így a pontos útvonalat még nem tudjuk. A Lényegességi Elemzés során a tulajdonosok - vezetőség, illetve a többi érintett (esetenként a külső és belső érintettek) adott területekhez való viszonyát mérik fel és ábrázolják egy kétdimenziós mátrix grafikonon az ESG folyamatra odafigyelő vállalatok. Ezek olyan fontos témaköröket jelentenek, mint például az emisszió, a hulladékkezelés, a vízkezelés, biodiverzitás környezeti területen, munkakörülmények, nemi és kisebbségi esélyegyenlőség, helyi közösségekkel való kapcsolat a társadalmi oldalon, illetve transzparens működés, kiberbiztonság a felelős vállalatirányítás pillérje alatt. A mátrixra nagyon jó példát jelent a hazai gyógyszergyártó Richter hasonló ábrája. Ha mindkét érintetti csoport fontosnak tart egy területet, akkor az fontosnak minősül, és azzal a cégnek foglalkozni javasolt. A legtöbb esetben a fontosnak minősülő témaköröknél különbségek is vannak attól függően, hogy mennyire messzire helyezkedik el a két tengely metszéspontjától, vagyis a koordináta-rendszer origójától. Másképpen megfogalmazva: mennyire tartja fontosnak a két érintetti csoport összességében. Természetesen mindig vannak olyan területek, amit a Vezetőség és a Tulajdonosok fognak lényegesebbnek gondolni: tipikusan ilyen a pénzügyi eredményesség vagy az energiahatékonyság. És persze az sem meglepő, hogy ha munkavállalókkal vagy a helyi közösségekkel való bánásmód inkább a további érintetteknél kerül előrébb a prioritások között. Ám ettől még kerülhet a kiemelten fontos területek közé, a lényeg hogy mindketten viszonylag lényegesnek ítéljék meg. Egy felelős, fenntarthatóságra törekvő vállalat nemcsak azt tartja szem előtt, hogy csak egy-egy érintetti csoportnak kedvezve, az ő vélt vagy valós érdekeit nézve a profitot maximalizálja. Ehelyett széles körben, átfogó módon vizsgálja az összes érintettre gyakorolt hatást, ezeket pedig igyekszik úgy alakítani, hogy a lehető legjobb módon gyakoroljon befolyást rájuk, vagy ha ez negatív lenne, akkor pedig ennek minimalizálására törekszik. Ez a saját jól felfogott érdeke is hosszútávon, hiszen az elégedett érintettekkel könnyebb együtt dolgozni, ami kevesebb kockázattal jár. A rossz munkkakörülmények, gyenge munbkabiztonság miatt alkalmazottak távozhatnak vagy legalábbis csak magasabb fizetés mellett vállalják az adott munkakörülményeket. Azt is fontos azonban látni - és ez ennek a cikknek a legfontosabb üzenete - hogy nincs két ugyanolyan vállalat, az érintettek száma, csoportjai, az jelentőségük nagysága mind-mind eltérnek kisebb-nagyobb mértékben. Emellett pedig a rájuk gyakorolt hatások ereje, minősége, jellege is különböző szinte minden esetben. Egy olaj és gázcég emissziója hatalmas, ezért a környéken élők, de teljes népesség számára ennek a jelentősége óriási. Ezzel szemben egy szoftvercégnél a kibocsátást maximum az iroda üzemeltetése, a személyi közlekedés, felhő szolgáltatások jelentik, ami nagyságrendekkel kisebb környezetterheléssel járnak, így ennek a területnek a lényegessége jóval alacsonyabb az ő érintetti köre számára. Náluk viszont az olyan témaköröknek, mint például a kiberbiztonság vagy a munkavállalók továbbképzése lehet fontosabb. A kiemelt területek meghatározása révén már az útvonalat is tudjuk a mocsáron át, hogy elérjünk annak a másik feléig, egyfajta hidat építve a saját és a többi érintett érdekei között. Azt azonban még mindig nem tudjuk, hogy mennyi faanyagra, csavarra és eszközökre van szükségünk az építmény elkészítéséhez. Egy KKV esetén, ahol egyébként is korlátozottak az erőforrások és nem feltétlenül történt meg eddig az adatok gyűjtése, mindez még nehézkesebb lehet. A jó hír az, hogy nem kell mindent egyszerre megcsinálni, lehet lépésről lépésre haladni, folyamatosan felépíteni a pallót. A lényeg ebben a szakaszban csupán annyi, hogy minél jobban megismerjük a stakeholderek véleményét, érdekeit. A kaliforniai Berkeley Haas Egyetem - amelyet a legtöbb ranglista Amerika tíz legjobb üzleti felsőoktatási intézménye közé sorol - részletes tanulmányt és statisztikákat tett közzé arról, hogy a legtöbb cég kiket és milyen módon kérdez meg a lényegességről. A 300 részletesen analizált vállalat nagy többsége az érintettek között említette elsősorban a munkavállalókat, majd sorrendben az ügyfeleket, a szakmai szempontból érintett nonprofit szervezeteket, a befektetőket és hitelezőket, a kormányzati és felügyelő szerveket, a beszállítókat, szakmai szövetségeket, valamint talán még fontos megemlíteni a helyi közösségeket. Illetve megemlítik még a hitelminősítőket is, de a KKV-k szempontjából ezeknek nincs relevanciája, a többi fenti csoport viszont szinte minden kisebb cég esetén jelen van. Így azon kell a vezetőségnek elgondolkozni, hogy a felsorolásból melyiket ki, kik képviselik. Ha ez megtörtént, akkor érdemes meghatározni azon lényeges területek listáját, amelyekről az érintetteket meg fogjuk kérdezni. Hogy mi tartozhat ezek közé, az sohasem egy egyszerű kérdés, és ez egy tanulási folyamat is egyben, a témakörök rendszeresen változhatnak is. Egyrészt azért, mert a vezetőség az értintettekkel folytatott konzultációk során rádöbben, hogy valami eddig kimaradt, ahol a cégnek érdemi hatása van. Márészt pedig azért, mert nincs olyan vállalat, ami ne változna az idő múlásával, növekszik, szélesíti vagy akár csökkenti a kínálatát, új piacokra tör be, esetleg leépíti egy-egy részlegét. mankóként az olyan listák szolgálhatnak, mint például az ESRS, ami az Európai Fenntarthatósági Jelentéstételi Szabvány rövidítése, és amely az ESG három fő pillérén belül 10 fő témakört és ezen belül 39 alterületet nevez meg. Az esetek többségében ezek lefedik a lényeges témaköröket, amelyeket már fel lehet mérni, de minden esetben egyedileg, a cég tevékenysége alapján kell mérlegelni, hogy melyiket használjuk, hogyan adaptáljuk, pontosítjuk ezket, illetve egyedi területeket is behozunk a képbe. Az adatfelvétel módszertanát tekintve nincs egységes, mindenhol működő recept, de vannak sztenderdek, illetve jó gyakorlatok, amik egy KKV-t is segíthetnek az előrelépésben. A már említett Berkeley Haas felmérés alapján a cégek nagy többsége mind elsődleges, mind másodlagos adatokból dolgozik, valamivel jellemzőbb azért, hogy az utóbbiból. A saját javaslatoma az, hogy mégis inkább az első felé orientálódjon egy magát felelősnek tartó cég, hiszen ezáltal tudja jobban, igazán mélyreható módon megismerni a saját érintettjeinek a szempontjait. Ráadásul egy kisebb, a nyilvánosság számára nem, vagy kevéssé ismert szervezet esetén az olyan külső források, mint a médiában megjelenő hírek, elemzések kevéssé jellemzőek. A belső forrásoknál erősen megoszlik, hogy mennyire a személyes interjük, online kérdőívek, vagy workshopok hozzák meg a lényegességről a valóban értékes adatokat. Az nem véletlen, hogy a Berkeley adatai alapján a harmadik módszer sokkal ritkább: ezek idő- és erőforrásigényesek, és bár a legvalószínűbb, hogy itt jönnek át a leginkább jellemző adatok, de ha ezek rosszul vannak megszervezve, vagy nem elég jó a vállalati kultúra, akkor kifejezetten kockázatosak is. Az online kérdőív lehet a leginkább széleskörű és feldolgozásuk könnyen skálázható, viszont nem javasolt ezzel indítani, amíg az érintettek nem értik meg a folyamat jelentőségét. Ezért KKV-knak érdemes a második leggyakoribb, interjús megoldást választani, ami közepesen idő- és erfőrorrás igényes, de a kételyeket el tudja oszlatni. A bizalmat pedig az érintettek körében jelentős mértékben megnöveli, ha ezt külső tanácsadó végzi. Természetesen a teljes folyamat, főleg egy nagyobb, összetettebb vállalat esetén sokkal részletesebb, ebben a cikkben ennek csak a lényegi elemeit említjük. Sok út vezet kifelé a mocsárból, de a lényeg, hogy megalapozott stratégia mentén elinduljunk: akik nem adták fel, azoknak ez előbb-utóbb mindenkinek sikerült. Faluvégi Balázs 25 éve van jelen befektetés-szakmai területen, és több mint tíz éve foglalkozik etikus befektetésekkel, illetve a Környezetre (Environment), Társadalomra (Social) és Felelős Vállalatirányításra (Governance) vonatkozó ESG elemzéssel. Társ-alapítóként startupjával elnyerte a BBVA nagybank globális versenyén a Legjobb Fintech a Fenntartható Pénzügyekért díjat. Megoldásaival és tanácsaival segítette többek között az egyik legismertebb hazai pénzintézetet, a régió egyik legnagyobb energiavállalatát, illetve az egyik legelismertebb magyar egyetemet ESG fejlesztésben. Blue Valew néven ezen a területen, saját, mindent átfogó módszertan alkotott meg. A számos tőzsdei cégnek és KKV-nak ESG tanácsadást és zöld finanszírozást elősegítő Stradamus Zrt. tanácsadó testületének a tagja.
#ESG #Vállalatoknak

Most akkor megfő a bolygó?! Mit tehetünk?! – ESG KKV Special – 2./10. rész

Ha az ESG-re és a fenntarthatóságra gondolunk, az első dolgok között juthat eszünkbe a klímaváltozás és a felmelegedés, hiszen a közéletben talán ezek a témák szerepelnek a legtöbbet. Így KKV-nak szóló sorozatunk második részében mi is ezt járjuk körbe: bemutatjuk, milyen összetett probléma a fenntarthatóság környezeti oldala, de példákat is mutatunk, hogy mit tehetnek KKV-k. Az általános helyzet Ha a bolygó létfenntartó funkcióiról beszélünk, érdemes megemlíteni Rockström kutató ábráját a bolygóhatárokról, ami bemutatja, hogy bizonyos témákban (bioszféra-integritás változása, biogeokémiai áramlások, földhasználat változása, klímaváltozás, óceánok savasodása, édesvíz-használat, sztratoszférikus ózon csökkenése, atmoszférikus aeroszol ülepedése, új anyagok bevezetése) átléptük-e a határt, és ha igen mennyire: Forrás: Stockholm Resilience Centre, 2024 Sajnos látszik, hogy egyre több területen és egyre jobban átlépjük a fenntartható határokat, a klímaváltozás gyorsulása egyértelmű, ami az üvegházhatású gázok növekvő légköri koncentrációjából ered, mivel nem engedik, hogy a bolygó leadja a felgyülemlett hőt. Más ábrák jól szemléltetik, hogy az ipari forradalommal kezdődő folyamat milyen ütemben gyorsul: Forrás: Our World in Data, 2024 Akkor ennyi volt? Természetesen rossz érzés látni ezeket az ábrákat, szembesülni az extrém időjárási jelenségekkel a hírekben, vagy érezni, hogy nyaranta egyre kibírhatatlanabb a hőség. Sokakban ez szorongást is kiválthat. Szerencsére már születtek intézkedések a helyzet lelassítására/megállítására és folyamatosak a technológiai újítások, fejlesztések is. Az egyik ismertebb intézkedés a Párizsi Klímaegyezmény, amit 196 ország ratifikált, és jogi kötelezettségként vállalták, hogy a felmelegedést az iparosodás előtti hőmérséklethez képest +2 Celsius fok alatt tartsák, ideális esetben pedig +1,5 Celsius fok alatt. Ezt segítve már több intézkedés is született, ami Európát érinti, az EU Zöld Megállapodás (klímasemleges kontinens), vagy az EU Taxonómia (osztályozási rendszer a beruházások fenntarthatósági kategorizálására), illetve a finanszírozási kérdésekben is már mindig előkerül a tevékenységek fenntarthatósági oldala. Ezek már konkrétan, pénzügyi, controlling oldalról is megközelítve próbálják zöldíteni a gazdaságban áramló pénzek célirányát. Az általános jelentéstételi sztenderdek és erre épülő EU-s és tagállami jogszabályok pedig a vállalatok ezirányú elköteleződéséről, tevékenységéről és eredményeiről szeretné egységes, átlátható módon beszámoltatni őket. Fontos megemlíteni, hogy az EU-s CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) által használt ESRS jelentéstételi keretrendszer tematikus sztenderdjei között is öt környezeti tematikus sztenderd szerepel, előírva, hogy a lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek függvényében fontos témákról milyen formában mutassa be a gazdálkodó szervezet az eredményeit. Látható, hogy a cikk elején bemutatott bolygóhatárokhoz szorosan kapcsolódnak a környezeti sztenderdek. Mit tehet egy KKV? A fentieket olvasva sokan legyinthetnek, hogy ez nem az én dolgom, úgyse érne semmit, amit teszek, csepp a tengerben… De ez bizony nem így van, minden cselekedet számít, bármilyen kicsinek tűnik is a hatása! Hallott már az olvasó a pillangóhatásról? Amikor egy pillangó szárnycsapása tornádót tud okozni a Földbolygó akár másik oldalán… Ilyen ez az emberi cselekedetekkel is: sosem tudhatjuk melyik aprónak tűnő intézkedés lendít át éppen valamilyen trendet, folyamatot. Ráadásul a KKV-k az EU-ban a vállalati CO2 kibocsátás 62%-áért feleltek 2022-ben, tehát a hatásuk nem elhanyagolható. A nagyvállalatok több forrást tudhatnak klíma-és környezetvédelmi tevékenységekre fordítani, befektethetnek karbonkreditekbe, semlegesíthetik a hatásukat, egy KKV azonban ezt nem mindig engedheti meg magának. Szerencsére vannak mindennapi gyakorlati módszerek is, hogy hozzájáruljanak a klímaváltozás visszafogásához, ezeket az ESRS Környezeti tematikus szabvány témái szerint rendeztük: Éghajlatváltozás (ESRS E1): zöld beszerzés: felelős és környezettudatos beszállítók kiválasztása, zöld termékek vásárlása)  ökohatékonyság: zöld hatékonysági megoldások, amelyek pénzügyileg is megtérülnek (lásd KÖVET Ablakon Bedobott Pénz esettanulmányok) karbonlábnyom kiszámítása online kalkulátorokkal vagy mélyrehatóbb módszerekkel környezettudatos termékfejlesztés megújuló energiák használata (napelem, biomassza)  üzleti utak környezeti hatása (fenntartható repülőgép üzemanyag vagy repülés/autó helyett vonat/online, mikromobilitás ösztönzése) Szennyezés (ESRS E2): zöld iroda: pl. környezetbarát tisztítószerek használata környezettudatos gyártás: a talaj, víz, levegő szennyezés csökkentése, megelőzése hatékony kármentesítés és helyreállítás Víz és tengeri erőforrások (ESRS E3): vízkivétel csökkentése, vízvisszaforgatás víztakarékos öblítőtartály beszerelése szenzoros csaptelepek használata Biológiai sokféleség és ökoszisztémák (ESRS E4): biodiverzitás: udvar- és kerthelyiségben többféle növény ültetése és élőlény-közössége létrehozása monokultúra kerülése természeti programokban részvétel, összefogás erdőirtással és biodiverzitás rombolással járó nyersanyagkivételek csökkentése, kiváltása Erőforrás-felhasználás és körforgásos gazdaság (ESRS E5): zöld beruházások, technológia a körforgásos gazdálkodás megvalósításához kölcsönzés, bérlés a tulajdonlás helyett hulladékgazdálkodás hatékonysága a 10R létráján haladva zöld események: helyszín és szervezés környezettudatos kialakítása, kiválasztása Ha valaki továbbra is kételkedik abban, hogy egy KKV képes a szemlélet- vagy magatartásváltozásra, a pozitív hatáskeltésre, akkor itt van néhány név nélküli, de valós hazai példa a környezetbarát működésre:  A cikksorozat szerzői az Alternate munkatársai. Jelen cikk szerzője Király Dorottya, fenntarthatósági gyakornok, továbbá Fertetics Mandy, a vállalkozás ügyvezetője, több mint 20 éves tapasztalattal bír a vállalati fenntarthatóság és felelősségvállalás terén. Missziója, hogy organikus szervezetfejlesztés és vezetői transzformáció révén segítse a cégeket a fenntarthatóság útján. www.alternate.hu 
#ESG #Vállalatoknak

Felmérés: a munkáltatói márkában is egyre fontosabb az ESG és a CSR?

A Brandfizz Compass 2024 - Országos Munkáltatói Márka kutatásában idén már a Hello Nonprofitot kiadó Scale Impact is részt vesz. A kutatás keretében többek között azt vizsgáljuk, mennyire fontos a hazai vállalatoknak  a társadalmi felelősségvállalás. Mikor és miért éri meg kitölteni a Brandfizz felmérést? Lehetsz egy kis cég alkalmazottja, egy startup munkatársa, vagy egy multinacionális nagyvállalat szakembere, a Brandfizz felmérése a kitöltéssel járó időd jutalmazása mellett komolyan segíthet neked abban, hogy meggyőzd a munkáltatódat arról, miért fontos neki, hogy a te érdekeidet is figyelembe véve fejlessze a működését.  A külső márka sokszor eltér attól, amit a cégben “belső márkaértékként” ténylegesen megtartó erőnek éreznek a kollégák. Azért is fontos, hogy részt vegyél a Brandfizz és a Scale Impact közös felmérésében, mert így segíthetsz a vállalatod vezetőinek abban, hogy felmérjék, melyek azok a fejlesztésre váró területek, amelyek erősítésével vonzóbb munkakörnyezetet, izgalmasabb feladatokat, szakmai kihívásokat biztosíthatnak a munkavállalóiknak – és ezzel érdemben csökkenthetik a dolgozói elvándorlást, a fluktuációt.  Tavaly a Brandfizz, Magyarország első Employer branding ügynöksége már 306 cégre volt így hatással 13 iparágból. A 45 pontos felmérés employer brandinggel, HR-rel, belső kommunikációval, valamint a munkaadód ESG és CSR-stratégiájával, tevékenységével kapcsolatos kérdésekből áll. Itt jövünk képbe mi, és az, hogy az ESG miatti kötelező körökön felül is nagy hatása van az éves kutatásnak A vonatkozó szabályozás szigorítása miatt ma már a hazai vállalatok számára is kulcskérdés, hogy biztonságosan eligazodjanak az ESG-megfelelőség útvesztőjében. De nem csak nekik fontos, hogy környezeti és társadalmi szempontból is fenntarthatóbban működjenek. Mindannyiunk közös érdeke, hogy  kézbe vegyük a sorsunkat, és együtt, közösen dolgozzunk egy élhetőbb, fenntarthatóbb jövőért.  A jövő szakembereit képezzük A cél a fenntarthatósági és társadalmi felelősségvállalási szempontok beépítése az üzleti gyakorlatba. Ez a küldetést szolgálja a Green Business Academy szeptemberben már 7. évfolyamával induló fenntarthatósági menedzser képzése is, amely az alapoktól az ESRS-szabvány egyes területein keresztül a belső-külső kommunikációig és a finanszírozásig a jövőálló vállalati működés minden aspektusát megismerteti a képzés résztvevőivel. A kurzus 28 tanegységét gyakorló szakemberek oktatják, a hibrid formátum pedig lehetővé teszi, hogy a résztvevők akár munka mellett is részt vegyenek a programban. A valódi akciók és munkavállalók bevonása új ügyfeleket is hoz A tavalyii felmérés eredményei szerint a hazai munkavállalók 63 százaléka olyan munkahelyen szeretne dolgozni, ahol foglalkoznak a jólétével és a mentális egészségével. A nálunk is egyre inkább érvényesülő nyugati trendek azt mutatják, hogy a fenti szempontok mellett a környezettudatosság és a társadalmi felelősségvállalás is egyre fontosabbá válik a számukra, sokuk mindennapi élete, saját vásárlási szokásai kialakítása során is kiemelten fontos szempontnak tartja a fenntarthatóságot.  A társadalmi felelősségvállaláshoz viszont minden cég csak csatorna, ami szervezett lehetőséget biztosít az egyéni jótettekre és ezáltal a jólétre. A Brandfizz és a Scale Impact felmérésének kitöltésével 10-15 perc alatt egyszerűen hozzájárulhatsz a munkahelyed fenntarthatósági erőfeszítéseihez, és egyben a társadalmi szintű változáshoz is. Visszajelzésed segít abban, hogy valós képet kapjunk a vállalatok belső értékeiről, és hogy ezek a visszajelzések a munkáltatói márkaépítés alapját képezzék, és normává váljon a társadalmi felelősségvállalás is. Hogy milyen szakmai ajándékokkal, kedvezményekkel készült ezen felül a Brandfizz a 2024.08.31-ig kitöltőknek? Tudd meg ide kattintva és szánj egy kávészünetnyi időt a felmérésre!
#ESG #Jógyakorlatok #Társadalmi diverzitás #Társadalmi ügyek #Vállalatoknak

Egy mindenkiért, mindenki egyért! – ESG KKV Special – 3./10. rész

A vállalatvezetők hajlamosak megfeledkezni az ESG ,,S” lábáról, ami a cégek társadalmi felelősségvállalásról és kötelezettségeiről szól. Többségük a környezeti kihívásokra koncentrál: talán azért, mert ezt gondolják sürgetőbb problémának – talán azért, mert a politika és finanszírozás ezt jelölte ki fő transzformációs területnek. Cikksorozatunk mai részében igyekszünk megmutatni, hogy egyik terület sem fontosabb a másiknál, legfeljebb más és más szempontból fontosak. Szó lesz az induló lépésekről, a szabályozásról, a munkavállalók jólétéről, a szervezeti sokszínűség fontosságáról, valamint a társadalmi egyenlőtlenségek kezelésének jelentőségéről is. Az univerzálisan elfogadott emberi jogok Ebben az alcímben kicsit hazudunk. Így hívják, de a kihívások többsége pont abból ered, hogy nem egyetemesek és nem mindenki fogadja el őket ugyanúgy.  Az iparosodással jelentősen felerősödtek a társadalmi egyenlőtlenségek (ahogy a klímaváltozás hatásai is). A gazdagok még gazdagabbak lettek, a szegényeknek pedig még rosszabbul ment a soruk, mint korábban. A gyárakban gyatra munkakörülmények között dolgoztak az emberek, sokan súlyos sérüléseket, maradandó egészségkárosodást szenvedtek a mérgező anyagok használata és a szabályozatlan környezet miatt. Az ipari mellett a tömegtermelésre épülő mezőgazdaságról sem lehet túl sok jót mondani. A háborúk nyomán tovább súlyosbodott a helyzet; aztán 1948. december 10-én elfogadták az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, ami nem kevesebb, mint harminc cikkelyben részletezi az emberhez méltó életkörülményeket, többek között szót ejt az egyenlőséghez való jogról, a tulajdonhoz való jogról, a békés gyülekezéshez és egyesüléshez való jogról és az oktatáshoz való jogról is. Ezeket a jogokat most az Európai Unió és számos más ország, több nemzetközi egyezmény, kormányközi vagy civil szervezet is a politikája, programalkotása középpontjába helyezte: hogy emlékeztessük és szembesítsük magunkat azzal, milyen áron érjük el a gazdasági sikereket, eredményeket, a folyamatos gazdagodást. Érdemes tudatosítani magunkban őket újra.  Persze ez a gondolkodásmód azt a paradigmát feltételezi, hogy a gazdaságnak az embereket jólétét, az élhető társadalmakat kellene szolgálnia. Ez egy olyan paradigma, amiben nem mindenki hisz: gyakran hallani üzleti, értékesíti környezetben a “farkastörvényekről”, a félreértelmezett “evolúciós szabályokról” és hasonló “alapigazságokról”, amelyekkel legitimizálni igyekeznek a gazdasági (és politikai) döntések negatív hatásait, kárait – a szegénységet, az elnyomást, a kizsákmányolást.  Sokan még ma is egy korlátlan, végtelen ideig megújuló kapacitástömegként tekintenek a természeti és emberi “erőforrásokra” – ahelyett, hogy úgy gondolkodnának róluk, mint olyan egyetemes értékről, amikre mindannyiunknak vigyáznia kell, hogy egy jobb, fenntarthatóbb irányba fejlődhessünk. Az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) ezeket az általános emberi jogokat igyekszik adaptálni a munkahelyi környezetre és a foglalkoztatással kapcsolatos kérdésekre. A szervezetkormányoknak ad ajánlásokat; de egyre több vállalat is magáévá teszi ezeket, és ennek megfelelően vizsgálja át a HR-folyamatait és hatásait.  Az ILO az ábrában látható témák mellett konkrét ajánlásokat is ad: például azt, hogy minden munkavállalónak biztosítani kell legalább heti egy pihenőnapot; hogy a túlórákat csak önkéntes alapon lehet kiosztani, és kompenzálni kell; hogy mi a munkavállalás minimum életkora, és hogy a kell megóvnunk, stb. A rendelkezések egy része furcsának hathat a fejlettnek mondott nyugati világban, egy másik fele pedig a fejlődőben – mert globálisan szeretné sztenderdizálni a körülményeket, annak érdekében, hogy ne a hátrányos helyzetű országok kizsákmányolása váljon a nemzetközi vállalatok HR-stratégiájának alapjává. A fejlett országokban többnyire természetesnek vesszük ezeket a jogokat (sokszor tévesen, mert nagyon sok sérül errefelé is), de sajnos a világ más részein még közel sem “lefutott ügy” ezek biztosítása: a modern rabszolgaság (kényszermunka, személyi iratok elkobzása, gyermekmunka) például még ma is 50 millió embert érint, nem kis részben azért, mert a fejlett országokban virágzó iparágak szereplői szemet hunynak felette. De nem csak a világ “boldogtalanabbik felén” vannak kérdéses foglalkoztatási gyakorlatok, ha a teljes értékláncot vizsgáljuk, egyértelműen látszik, hogy Európában – és benne Magyarországon – is volna még javítani való. A munkahelyi sokszínűség és esélyegyenlőség például egy olyan kérdés, ami világszerte mindenhol kihívást jelent. A sokszínű ESRS jelentéstételi szabvány A társadalmi oldal fontosságát mutatja, hogy az ESRS európai jelentéstételi sztenderden  és ehhez kapcsolódó törvényben belül már négy tematikus “társadalmi szabványt” is megfogalmaztak, amelyek egyre több társadalmi jellegű törvénnyel és direktívával egészülnek ki.  Látható, hogy az ESRS az egész értékláncra kiterjeszti a jelentéstételi kötelezettséget, de a társadalmi sztenderdeket  (sajnos) specifikusan bontotta ki, nem pedig tematikusan. Igaz, így talán sokaknak könnyebb megértenie és menedzselnie ezeket a területeket.  A társadalmi felelősség, a kockázatok és hatások azonosítása, a teljesítmény és hatás mérése, illetve fejlesztése az alábbi altémákra terjed ki:  A vállalatok társadalmi kötelezettség- és hatásrendszere nagyon szerteágazó. Működésük az összes érintettre nézve aktuálisan és potenciálisan is negatív vagy pozitív hatást gyakorol. Ezeket kell az ESG-ben azonosítani, értékelni és elemezni. Kitalálni, hogy melyik pozitív hatás hogyan tartható fenn vagy növelhető, például a foglalkoztatási stabilitás, a sokszínűség, az anyagi és testi-szellemi jólét, a beszállító-fejlesztés, az innováció, a valós társadalmi hatással bíró közösségi szerepvállalás, stb. Vagy hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre további pozitív hatások indukálására, köztük a hátrányos helyzetű csoportokba tartozó potenciális munkavállalók bevonása; az inkluzív beszerzéssel a hátrányos helyzetűek és helyi termelés támogatása; a KKV –szektor fejlesztése, erősítése; az empátián, szolidaritáson, elszámoltathatóságon és más fenntarthatóságot támogató értékeken és elveken alapuló vállalati kultúra és működés építése, a korrupció ellen hatékonyabb fellépés, az önkéntes munka és közösségi adományozás támogatása, stb. Ugyanilyen fontos, hogy megismerjük a negatív hatásokat (aktuálisakat vagy az üzleti tervekből fakadó potenciálisakat), és annak elemzése is, hogy ezek a negatív hatások hogyan kerülhetőek el vagy minimalizálhatók, és ha már elkerülhetetlenek, milyen kárpótlási folyamatokat kell a cégeknek (vagy néha az iparágaknak) kialakítaniuk. Potenciális negatív hatások lehetnek: Káros, egészségre ártalmas vegyi anyagokkal kénytelenek értintkezni a beszállítók és/vagy vevők munkavállalói. Előre le nem egyeztetett módon tartósan túlórázniuk kell a beszállítók munkavállalóinak.  Nincsenek női vezetők. A megváltozott munkaképességű potenciális munkavállalók nem kapnak esélyt a toborzási-kiválasztási folyamatokban.   A kisgyermeket nevelők hátrányt szenvednek a karrierfolyamatokban. A társadalomban egyes munkaerőpiaci, társadalmi folyamatok eszkalálódnak (kirekesztés, elvándorlás stb.). (Az értéklánc munkavállalóira vonatkozó hatásokkal egy külön “Fenntartható beszerzés és beszállítók” című cikksorozat foglalkozik – a szerk.) Aggályok és kérdések, lehetőségek és kötelezettségek Sok vállalatvezető, ha megismeri a társadalmi problémákat és kihívásokat a világban vagy saját üzleti-társadalmi környezetében, rájön, hogy egy feneketlen kúttal néz szembe, mert annyi probléma van, amelyek megoldására pénzt, tudás és figyelmet kellene fordítani. Hogyan és merre érdemes elindulni? Mennyit illik erre fordítani? Mi van, ha a versenytársaim nem követik a példámat?  Néhány jó tanács a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos stratégia és tevékenységek kialakítására vonatkozóan ESG szempontból: Ami a jelenléteddel, működéseddel, termékeddel/szolgáltatásoddal összefüggően történik, azért felelős vagy! Te, személyesen vállalatvezetőként és mindenki, aki közreműködik. Ha egyedül nem tudod megoldani az adott problémát, keress szövetségeseket, partnereket, jó példákat máshol! Biztos, hogy valahol, valaki előállt már egy inspiráló jógyakorlattal, amiből tanulhatsz, erőt meríthetsz.  Ha az emberi erőforrásra, mint kizsákmányolható tényezőre tekintesz, emlékeztesd magad: így fog gondolkodni valaki rólad, a gyermekedről, az unokádról is! Ezt akarod? Most te vagy döntéshozói, hatalmi helyzetben, de mi lesz holnap vagy egy év múlva? Az ember = érték. Az emberekbe, közösségekbe és társadalomba történő befektetés meghálálja magát, nem csak a vállalat, hanem az egész társadalom és a gazdaság virágzásához is elengedhetetlen. Az egészséges és erős társadalom a jól működő gazdasági reziliencia alapfeltétele. Ha attól félsz, hogy a versenytársaidhoz képest hátrányt fog jelenteni a számodra a társadalmi felelősségvállalás, kezdeményezz iparági vagy régiós összefogást, klasztert, klubot, önszabályozást!  Ha azon kapod magad, hogy egy ismeretlen, távoli, más kultúrájú beszállító problémáira csak legyintesz, gondolj arra, hogy bármikor fordulhat a kocka, és a te vevőd, fogyasztód, végfelhasználód, szabályozód ugyanígy legyinthet a te érdekeidre, nehézségeidre, kihívásaidra.  Ha azt hiszed, amit te tehetsz csak “csepp a tengerben”, ami nem elegendő a társadalmi problémák megoldásához, csatlakozz üzleti közösségek vagy civil szervezetek közös programjaihoz, kezdj el hatást mérni és hosszú távú programokban gondolkodni! Ne feledkezz meg a pillangóhatásról, hiszen sok kicsi sokra megy! Ha úgy érzed, hogy a túlélésért küzdesz nap mint nap, és nincs energiád mások jóllétére is figyelni, akkor fontold meg, hogy nincs-e szükség radikális változásra a szervezetedben vagy az életedben.  Ha azt hiszed, ez puszta filantrópia, rossz hírünk van: önös érdekünk, hogy élhető és működő társadalmaink, gazdaságunk legyen. A jó HR-hez, a jó beszerzéshez, a jó vevői kapcsolatokhoz, a jó hatósági viszonyhoz ezek egyre fontosabbá válnak. Elkötelezett, jól teljesítő munkavállalókat akarunk? Szem előtt kell tartanunk a jogaikat, az érdekeiket: az emberi méltóságukat.  Te milyen pontokkal egészítenéd ki a fenti felsorolást? Milyen akadályokat látsz azelőtt, hogy maximáld a pozitív társadalmi hozzájárulásod és minimalizáld a kárt, amit a szervezeted okoz?   A cikksorozat szerzői az Alternate munkatársai. Jelen cikk szerzője Fertetics Mandy, a vállalkozás ügyvezetője, több mint 20 éves tapasztalattal bír a vállalati fenntarthatóság és felelősségvállalás terén. Missziója, hogy organikus szervezetfejlesztés és vezetői transzformáció révén segítse a cégeket a fenntarthatóság útján. Társzerző Király Dorottya, fenntarthatósági gyakornok. www.alternate.hu