Németországból érkező hírek szerint még idén eltörölhetik a német ellátási lánc átvilágítási törvényt (LkSG), amely az EU-s CSDDD és közvetve a magyar ESG törvény mintájául is szolgált.
Tovább tart az ESG szabályozás vesszőfutása Európában. A friss hírek szerint az újonnan formálódó német kormánykoalíció pártjai (a konzervatív CDU és CSU pártok, valamint a balközép SPD) megegyeztek, hogy az idei évben eltörlik a német ellátási lánc átvilágítási törvényt (LkSG). Az LkSG az európai uniós fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló irányelv (CSDDD) ‒ és közvetve a magyar ESG törvény ‒ mintájául is szolgált. A bejelentés szerint majd az a CSDDD veszi át a német szabályozás helyét, amelynek bevezetését épp most készül egy évvel elhalasztani az Unió (2028 júliusára), és kezdettől fogva egy szűkebb (nagyobb árbevételű és létszámú) vállalati körrel fog vonatkozni. (A fenntarthatósági kötelezettségek uniós reformjával kapcsolatban Bagyura András írt vendégcikket ‒ a szerk.)
Az eltörlés indoklása
A német kormánykoalíciós megállapodás bürokráciacsökkentéssel foglalkozó szakaszában a koalíció azt fogalmazta meg, hogy „azonnali hatállyal eltörlik és teljesen megszüntetik az LkSG szerinti jelentéstételi kötelezettséget”, hozzátéve, hogy a CSDDD hatálybalépéséig a meglévő kötelezettségeket nem szankcionálják, kivéve súlyos emberi jogi jogsértések eseteit. Az új koalíció az Európai Bizottság ún. Omnibusz jogalkotási csomagjaira vonatkozóan támogatását fejezte ki arra hivatkozva, hogy az jelentősen csökkenti és elhalasztja az EU fenntarthatósági jelentéseinek tartalmára vonatkozó kiterjedt követelményeket, különösen a kis- és középvállalkozások esetében.
Az LkSG hatása
A 2021-ben bevezetett és 2023-tól érvényes német szabályozás így nem sokat élt, és valószínűleg nem is tudjuk meg, milyen tényleges hatása volt vagy lett volna. Az LkSG-vel elég sok magyar vállalat találkozhatott, akik német nagyvállalatoknak szállítanak be, és akiknek környezeti és emberi jogi témákban kellett adatokat szolgáltatni német partnereik felé. A magyar ESG törvényt többek között azzal az indokkal alkották meg, hogy felkészítsék a magyar vállalkozásokat az ilyen típusú adatszolgáltatásra, ezzel növelve versenyképességüket. Mint tudjuk, a magyar jogszabály esetében is halasztást és könnyítéseket tervez a kormány.
Forrás: ESG News
by 
