Befutott az Omnibusz: Az EU jelentősen leegyszerűsítette a fenntarthatósági jelentéstétellel kapcsolatos szabályozást

Az új szabályozás elsősorban a KKV-knak kedvez, de a nagyvállalatoknak is több időt ad arra, hogy felkészüljenek a riportolásra. Az EB azt reméli, hogy az új jogszabálycsomagok jelentősen csökkentik majd az adminisztratív költségeket és tovább erősítik a befektetési kedvet.

Az Európai Bizottság (EB) február 26-án két jelentős jogalkotási csomagot mutatott be: az Omnibusz I. és Omnibusz II. célja, hogy leegyszerűsítse a cégek számára a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételi kötelezettséget (Corporate Sustainability Reporting Directive – CSRD). Az EB azt reméli, hogy az új, áramvonalasabb szabályozás a fenntarthatósági jelentéstétel, az átvilágítás, az uniós taxonómia-keretrendszer, a szén-dioxid-kibocsátási határkiigazítási mechanizmus (CBAM) és a beruházási programok egyszerűsítése révén a nagyvállalatok esetében legalább huszonöt, a kis- és közepes vállalatok (KKV-k) esetében pedig harmincöt százalékkal csökkenti majd az adminisztratív terheket.

“Egyszerűsítést ígértünk, és ezt le is szállítottuk. Ezennel bemutatjuk első javaslatainkat a (CSRD-jelentéstétel) átfogó könnyítésére. Ezentúl az uniós vállalatok mindegyike élvezheti a fenntartható pénzügyi jelentéstétellel, valamint a fenntarthatósági célú átvilágítással és taxonómiával kapcsolatos szabályok ésszerűsítésének előnyeit. Mindez amellett, hogy megkönnyíti a cégek működését, azt is biztosítani fogja, hogy határozottan haladjunk tovább a széndioxid-mentesítéssel kapcsolatos céljaink elérése felé. Ráadásul további egyszerűsítés is várható” – nyilatkozta az ESG News beszámolója szerint az új jogszabálycsomagokról Ursula von der Leyen, az EB elnöke.

Egyszerűbbé válik a CSRD-jelentéstétel

Az Omninusz I. és Omnibusz II. egyik legfontosabb újdonsága, hogy a korábbiaknál jóval egyszerűbbé teszi a vállalatok számára a CSRD-jelentéstételt:

1. A vállalatok nyolcvan százaléka kikerült a CSRD hatálya alól

• A jelentéstételi kötelezettség ezentúl csak a minimum ezer főt foglalkoztató, ill. 50 millió eurós éves árbevétellel rendelkező nagyvállalatokra vonatkozik majd
• A KKV-k mentesülnek a riportolási kötelezettség alól, de önkéntes alapon bármikor szolgáltathatnak fenntarthatósággal kapcsolatos adatokat

2. Kétéves halasztást kapnak a jelentéstételre kötelezett cégek

• Azok a vállalatok, amelyeknek eredetileg 2026-ban vagy 2027-ben kellett volna beadniuk az első jelentésüket, 2028-ra halaszthatják ezt

3. Egyszerűbbé válik az uniós taxonómiával kapcsolatos jelentéstétel

• Az ezer főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató cégek számára ezentúl önkéntes lesz a jelentéstétel
• Hetven százalékkal csökkentetik a jelentéstételi sablonok számát, és pénzügyi lényegességi küszöböt vezetnek be, hogy a riportolást a legfontosabb üzleti területekre fókuszálják

4. Egyszerűsödik a bankok zöldeszköz-aránnyal (Green Assets Ratio, GAR) kapcsolatos jelentéstételi kötelezettsége

• A bankoknak ezentúl nem kell a GAR-jelentéseikben feltüntetniük az ezer fő alatti CSRD-küszöbérték alatti vállalatokkal szembeni kitettségeiket

5. Megszüntetik az ágazatspecifikus szabványokat

• A jövőben a cégeknek nem kell ágazatspecifikus fenntarthatósági sztenderdeknek megfelelniük

6. Egyszerűsítik a DNSH-kritériumokat

• Az új szabályozás minden iparágban jelentősen racionalizálja a szennyezés-megelőzéssel kapcsolatos jelentéstételi kötelezettséget.

Lazulnak a CSDDD-vel kapcsolatos követelmények

Az új szabályozás a vállalatok fenntarthatósági átvilágításáról szóló irányelvet (Corporate Sustainainability Due Diligence Directive, CSDDD) is jleegyszerűsíti. (Ez az irányelv arra kötelezi a vállalkozásokat, hogy ESG-szempontból nyomon kövessék az ellátási láncaikat – a szerk.)

“Jelentősen egyszerűsítjük a nagyvállalatok megfelelési kötelezettségeit, miközben fenntartjuk a CSDDD azon alapvető célkitűzését, hogy megakadályozzuk azt, hogy a vállalatok az értékláncukon keresztül indirekt módon hozzájáruljanak a kizsákmányoló üzleti gyakorlatok alkalmazásához, az emberi jogok megsértéséhez, az éghajlat vagy a környezet károsításához – nyilatkozta Michael McGrath, a demokráciáért, az igazságszolgáltatásért, a jogállamiságért és a fogyasztóvédelemért felelős európai biztos. – Eközben azt is lehetővé tesszük, hogy a kisebb üzleti partnereknek ne kelljen túlzott mértékű információkéréseknek megfelelniük.”

A CSDDD-vel kapcsolatos legfontosabb változások:

1. Az átvilágítási követelményeknek ezentúl csak az egymással közvetlen kapcsolatban álló üzleti partnereknek kell megfelelniük

• A cégeknek ezentúl nem kell átfogó értékelést készíteniük közvetett beszállítókról, hacsak nincs bizonyítékuk arra, hogy a működésük ESG-kockázatokat rejt

2. Csökkentik a riportolás gyakoriságát

• Az ESG-hatásvizsgálatokat ezentúl nem évente, hanem csak ötévente kell elvégezniük a cégeknek
• A vállalatok szükség esetén továbbra is készíthetnek eseti értékeléseket

3. A jogi megfelelőséget is megreformálják

• A vonatkozó jogi megfelelőséget a továbbiakban nem uniós, hanem tagállami szinten, az egyes országok vonatkozó jogszabályainak megfelelően kezelik
• Az esetleges sértetteknek továbbra is joguk van kártérítésre, de a cégeket nem fogják “túlbüntetni”

4. Egy évvel elhalasztják az új szabályozás implementácóját

• Az új határidő 2027. júniusa helyett 2028. júniusa lesz
• A vállalkozásokra vonatkozó iránymutatásokat az eredetileg tervezettnél korábban korábban (2026. júliusában) fogják közzétenni, hogy a vállalkozásoknak több idejük legyen a felkészülésre

5. A KKV-kat külön jogszabályban védik a túlzott adatigénylésektől

• A nagyobb vállalatok nem követelhetnek korlátlan mennyiségű ESG-adatot a kis beszállítóktól; a KKV-k jelentési kötelezettségét korlátozzák

A széndioxid-határkiigazítási mechanizmust is egyszerűbbé teszik

Az új szabályozás az importáruk karbolintenzitását ellensúlyozó mechanizmust (Carbon Border Adjustment Mechanism, CBAM) is egyszerűbbé teszi. A CBAM az eredeti tervek szerint jelentősen megadóztatta volna az olyan “széndioxid-intenzív” áruk importját, mint például az acél vagy a vas. “A mai nappal megkönnyítjük, hogy üzletelni lehessen Európában. A széndioxid-kibocsátási határkiigazítási mechanizmus egyszerűsítésével lehetővé tesszük a vállalatok számára, hogy versenyelőnyük veszélyeztetése nélkül csökkentsék a karbonlábnyomukat. Miközben a cégek kilencven százalékát mentesítjük a CBAM-jelentési kötelezettség alól, továbbra is biztosítjuk a kibocsátás több kilencvenkilenc százalékának leválasztását. Ez az első lépés a CBAM átfogó felülvizsgálatában” – kommentálta a változtatást Wopke Hoekstra, az éghajlatvédelemért, net-zéró átállásért és a tiszta növekedésért felelős biztosa.

A CBAM-ot érintő legfontosabb változások:

1. Az importőrök kilencven százaléka mentesül a CBAM-jelentéstételi kötelezettség alól

• Az új, ötventonnás jelentéstételi határnak köszönhetően a kis importőrök (cca. 182 ezer vállalkozás) előnybe kerülhetnek a nagyokkal szemben

2. Egyszerűbb lesz a jelentéstétel az érintett vállalatok számára

• Egyszerűbb kibocsátási számításokat vezetnek be
• Egyszerűsítik a jelentéstételi követelményeket
• Gyorsabban engedélyezik a CBAM-nyilatkozatot tevő cégek importtevékenységét

3. Szigorítják a csalásmegelőzése szabályokat

• Olyan új intézkedéseket vezetnek be, amelyek megnehezítik a CBAM-szabályok kijátszását

4. Újabb iparágakra is kiterjesztik a CBAM-et

• Az EU 2026-ban új iparágakra is szeretné kiterjeszteni a CBAM-szabályok körét, köztük több ETS-szektorra és a downstream-termékek forgalmazóira

Ötvenmilliárd euróval nő az InvestEU kerete

Tovább bővítik a stratégiai fontosságú beruházások finanszírozására szolgáló InvestEU programot:

1. Ötvenmilliárd eurónyi új köz- és magánberuházást kívánnak mozgósítani

• Az EU újra-befekteti a korábbi projektekből származó bevételt, és a régebbi beruházási programokra allokált forrásokat is átcsoportosítja

2. A vállalkozásoknak az eddigieknél könnyebb hozzáférést biztosítanak a forrásokhoz

• Egyszerűsítik a KKV-k pályáztatását
• Enyhítik a pénzügyi közvetítői folyamatok bürokratikus követelményeit

3. 350 millió eurós megtakarítást várnak

• A pályázati folyamatok egyszerűsítése nagyban csökkenthetik a finanszírozást kérő vállalatok költségeit

A KKV-k mellett a nagyvállalatok és a bankok is jól járnak

Az EU az Omninusz I. és Omnibusz II. csomagtól azt várja, hogy egyszerre szolgálják a fenntarthatósági célok megvalósítását és a gazdasági növekedést. Annak ellenére, hogy néhány nemzetközi nagyvállalat a korábbi szabályozás fenntartása mellett kardoskodott, az európai piacon működő cégek többsége üdvözölte a jelentéstételi szabályozás egyszerűsítését és költséghatékonyabbá tételét. Az EB azt reméli, hogy az új szabályozás alkalmas lesz arra, hogy egyszerre növelje a régió versenyképességet, és szavatolja az ESG-célkitűzések megvalósítását.

Az új jogalkotási csomagok elsőszámú haszonélvezői a KKV-k lehetnek, de a nagyválalaltok és a bankok is nyerhetnek az egyszerűsített szabványokkal és a kitolt megfelelési határidőkkel. Ahogy a bankok is: hiszen a GAR-ral kapcsolatos változásoknak köszönhetően jelentősen könnyebbé válik a számukra a jelentéstétel.