Biodiverzitás

Kategória

Kategória
  • Digitalizáció
  • Jógyakorlatok

Címkék

Címkék
  • fenntarthatóság
  • influenszer
  • közösségi média
#Biodiverzitás #Jógyakorlatok #Környezeti ügyek #Sikersztorik #Vállalatoknak

Mindennapi kenyerünket – Magyar gazdák, molnárok és pékek összefogása újíthatja meg a gabonatermesztést Európában?

Az ESSRG nevű hazai nonprofit dokumentumfilmjéből kiderül, hogyan lehetne a hagyományos, nagy szárazságtűrő fajtákra és a rövid, személyes kapcsolatokra is építő ellátási láncokra alapozva fenntarthatóbbá tenni a mezőgazdaságot. Az Environmental Social Science Group (ESSRG) nevű, transzdiszciplináris – szociológiai, történeti és gazdasági – megközelítésű, a társadalmi igazságossággal és az ökológiai fenntarthatósággal kapcsolatos kutatásokkal foglalkozó magyar nonprofit nemrég tette közzé az “Élő kenyér” (True Bread) című félórás dokumentumfilmet. A filmben hazai biogazdálkodók és termelők, köztük gabonatermesztők, molnárok és pékek informális közösségét mutatják be: egy olyan csapatot, amelynek célja, hogy a nagyipari mezőgazdaságban használt vegyszerek – műtrágyák, növényvédőszerek – és az élelmiszeriparban alkalmazott adalékanyagok nélkül állítsanak elő egészséges és magas minőségű kenyeret, pékárukat. https://www.youtube.com/watch?v=XcR4U4fqd7M&t=1260s Az ESSRG filmjéből kiderül: a jövő fenntartható mezőgazdaságában kiemelt szerepet játszanak majd a rövid és lokális beszállítói láncok és az olyan szárazság- és kártevőtűrő “alternatív gabonafajták”, amelyek korábban hosszú évszázadokig a hagyományos, mai szóhasználattal “bio” mezőgazdasági termelés alapját képezték. A kenyér élettörténete Az Élő kenyér főszereplői azok a magyar gazdák, malomipari szakemberek és pékek, akik afféle “grassroots kezdeményezésként” felépítették a saját, a kenyér szeretetére, a fenntartható életmód iránti elkötelezettségre, a mezőgazdaság régóta gyűlő hagyományaira és tapasztalataira, valamint a legmodernebb külföldi jógyakorlatokra építő termelői hálózatukat. Az ESSRG szakértői kiemelik: az “alternatív gabonák” világszerte egyre fontosabbá válnak, ahogy a termelők és a fogyasztók is egyre inkább a biodirárzitást támogató, organikus és agroökológiai módszerekkel készült termékek felé fordulnak. A magyar termelők által létrehozott networkhöz hasonló társulások nagy előnye az is, hogy transzparenssé teszik a termelés és a feldolgozás folyamatát. “Ennek a kenyérnek az élettörténetét a születéstől a megevésig ismerjük” – fogalmazott Mendik Bálint, az Aranykéz utcai Pipacs pékség alapítója, a film egyik szereplője. Egyre fontosabb szerephez jutnak a territoriális hálózatok AZ ESSRG a RADIANT és a COACH projekt keretében a COVID19 járvány kirobbanása óta foglalkozik az Európai Unión belül működő kooperatív és dinamikus agrár-élelmiszerhálózatok kutatásával; ezen projektek keretében készült el az Élő kenyér című dokumentumfilm is. A kutatók igyekeztek felmérni, hogyan működnek a lokális élelmiszerláncok és beszállítói hálóztatok az EU-ban, nyomon követték, milyen gazdálkodási és gyártási metódusokat használnak, és hogyan alakul az így előállított, a közvélekedés szerint "drága bio-élelmiszereknek” az ára. Mint elemzésükben írják, a pandémia ideje alatt a globális ellátási láncok zavara miatt kiemelt jelentőséget kaptak a helyben termelt élelmiszerek – aminek fogyasztói szokásokra gyakorolt hatásai a mai napig érezhető. “A friss, tápanyagokban gazdag, ökológiailag fenntartható módon megtermelt, a helyi étkezési kultúrába illeszkedő, de mégis megfizethető árú élelmiszerek egyre inkább a territoriális élelmiszer-rendszerek részévé válnak, annak ellenére is, hogy az infrastruktúra-fejlesztéssel és döntéshozatallal foglalkozó szervezetek továbbra sem fordítanak kellő figyelmet rájuk” – írják az ARC 2020 oldalán megjelent jelentésükben.
#Biodiverzitás #ESG #Környezeti ügyek #Környezetszennyezés #Sikersztorik #Vállalatoknak

A klímabarát településfejlesztéstől a teremtésvédelmen át az ESG-szabályozás várható változásaiig számos izgalmas témáról szó esik majd a zöld civil szervezetek országos találkozóján

A 33. Zöld Országos Találkozót május 24-26. között tartják Nagykovácsiban. A szervezők azt remélik, az izgalmas előadásokat, workshopokat, közösségi programokat felvonultató rendezvény tovább erősíti majd a civil szervezetek, a fogyasztók, a döntéshozók és a vállalatok közötti együttműködést. A Zöld Civil Együttműködés idén is megrendezi a hazai zöld szervezetek országos találkozóját. A 33. Zöld Országos Találkozót május 24-26. között tartják Nagykovácsiban, a Teleki-Tisza-kastélyban és az azt körülölelő impozáns parkban. A háromnapos rendezvényen szakmai előadásokkal, fejlesztő workshopokkal és közösségi programokkal várják az érdeklődőket. “Az a célunk, hogy egy olyan találkozót rendezzünk, ami nem csak »klasszikus«, régóta aktív szervezeteknek és támogatóiknak szól. Szeretnénk új társadalmi és civil csoportok felé is nyitni, köztük az egyházi közösségek felé is: ez az egyik oka annak, hogy az idei rendezvény egyik kiemelt témája a környezetvédelem lelki-spirituális megközelítéssel foglalkozó teremtésvédelem lesz” – mondja Merza Péter, az idei főszervező Humusz Szövetség alelnöke. A szervezők a vállalatokat is szeretnék megszólítani. “Hiszünk abban, hogy a »zöld fordulatot«, a környezetvédelmi szempontból fontos változásokat csak széles körű összefogással lehet megvalósítani. Ebben minden érdekelt szegmensnek fontos szerepe van: a civileknek épp úgy, mint a döntéshozóknak, a fogyasztóknak és a vállalatoknak is. Utóbbiakat régóta szeretnénk megszólítani: fontosnak tartjuk, hogy megvitassuk velük, hogyan látják a saját fenntarthatósággal és a környezet védelmével kapcsolatos szerepüket, milyen együttműködéseket köthetünk velük annak érdekében, hogy megóvhassuk azt a természeti közeget, amelyben élünk és dolgozunk. Erre jó apropót, lehetőséget kínál az ESG-szabályozás európai uniós felülvizsgálata, várható változásai” – húzta alá Merza. A kulcsszó: az összefogás A Humusz alelnöke hangsúlyozta: olyan programokat igyekeztek összeállítani, amelyek teret adnak a környezetvédelem ügyében érintett csoportok közötti párbeszédnek, egyeztetésnek. “Vállalati résztvevőink is lesznek, az ESG-vel foglalkozó kerekasztal-beszélgetésre többek között a Deme Ágnest, a KPMG Magyarország fenntarthatósági szolgáltatási ágának menedzserét, Barna Erikát, a MagNet Bank fenntarthatósági menedzserét és Lévai Gábort, a Green Business Academy (GBA) alapítóját is meghívtuk. A civileket Szilágyi Artúr, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértője képviseli majd; a beszélgetést Litkai Gergely moderálja” – sorolta Merza Péter. A háromnapos program során számosfontos kérdésről szó esik majd: köztük a klímabarát településfejlesztésről, a víz- és klímavédelemről, a városi zöld megoldásokról, az oktatási jó gyakorlatokról és a gombanód szaporodó akkumulátorgyárakkal kapcsolatos problémákról. “Az előadások mellett izgalmas workshopok és közösségi programok is lesznek. "A szakmai és közösségi program összeállításakor az volt a célunk, hogy a zöld egyesületek, alapítványok szimpatizánsai mellett megszólítsuk az érdeklődő fiatalokat és a pedagógusokat is, akik kedvezményesen regisztrálhatnak a rendezvényre – mondta a Humusz alelnöke. – Nagyon örülnénk, ha Nagykovácsi és környékének lakói is ellátogathatnának hozzánk, őket a szombati Zöld Forgatag rendezvényeire is várjuk.” Mint mondja, a fenntartható jövőt csak közös együttműködéssel lehet megteremteni. “Ebben fontos szerepe van a civil szervezeteknek, a vállalatoknak és a magánembereknek is. Az idei találkozó üzenete épp ez: fogjunk össze és ápoljuk ezeket az együttműködéseket – ápoljuk »közös kertjeinket«, mert csak így fogunk tudni érdemben tenni az élhető környezetért.” Ha te is szívesen részt vennél a 33. Zöld Országos Találkozón, regisztrálj te is a Zöld Civil Együttműködés weboldalán.