HELLO NONPROFIT: Együtt élhető és fenntartható társadalmat építhetünk

A társadalmi felelősségvállalást fontosnak tartó civilek, cégek és szakemberek új, interaktív platformja nem csak érdekes híreket, cikkeket, elemzéseket, podcast- és videóanyagokat kínál, hanem arra is lehetőséget teremt, hogy a non-profit és a for-profit szféra szereplői jobban megismerjék egymást, és együtt, közösen kidolgozott, értékteremtő együttműködések révén egy élhetőbb, jövőorientált társadalomba invesztálhassanak.

Elindult a HELLO NONPROFIT, egy civileknek, vállalkozóknak, üzleti szereplőknek, szakembereknek és a társadalmi felelősségvállalást fontosnak tartó magánembereknek szóló interaktív portál, amelynek célja, hogy közelebb hozza egymáshoz a hazai non-profit és for-profit szféra szereplőit. Egy olyan informatív, az aktív társadalmi párbeszédet propagáló, támogató és előmozdító felület, amely amellett, hogy érdekes hírekkel, tartalmas háttérelemzésekkel, kutatásokkal, tanulmányokkal, jó gyakorlatokkal és ötletekkel szolgálja látogatóit, tudásbázisként is működik, amelyből bárki hasznos információkat meríthet azzal kapcsolatban, hogy mit tegyen, ha civil szervezetet, társadalmi vállalkozást szeretne indítani, hogyan fejlessze és menedzselje a szervezetét, hogyan bővítheti a támogatói és önkéntesei körét, milyen kommunikációs, PR- és marketingeszközökkel növelheti az általa képviselt ügy ismertségét, és a legfontosabb jogi és fundraising-alapismeretekről is tájékozódhat.

A HELLO NONPROFIT ötletgazdái, szerkesztői és munkatársai fontosnak tartják, hogy javítsák a civilek és a vállalatok – köztük a kis- és középvállalkozások (KKV-k) – közötti kommunikációt, együttműködést. Annál is inkább, mivel – ahogy az a Social Impact Alliance (SIA) tavaly ősszel publikált nemzetközi elemzésből is kiderül –, egész Közép- és Kelet-Európában nálunk a legnehezebb a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) helyzete: amellett, hogy többségük súlyos forráshiánnyal küzd, a hatályos adójogszabályok, a szigorú ellenőrzések, adatszolgáltatási kötelezettségek és az olyan törvényi megkötések is nagyban megnehezítik a működésüket, mint a nemrég elfogadott szuverenitásvédelmi törvény egyes, igencsak tágan értelmezhető paragrafusai.

A nonprofitok és az üzleti szféra összefogása valódi értéket teremthet

A hazai nonprofitoknak támogatásra van szükségük. Képzésre, tanácsadásra: olyan vállalatok, szakemberek, magánadományozók segítségére és felajánlásaira, akik fontosnak tartják ezeknek a köz szempontjából kiemelten hasznos tevékenységet folytató, sokszor hiánypótló szolgáltatásokat kínáló, a szociális háló lyukait befoltozni igyekvő szervezeteknek a munkáját. De nem csak támogatásra, hanem megértésre és elfogadásra is: széles körű ismertségre és elismertségre, amelynek révén maguk mellé állíthatják a közvélemény társadalmi és zöld ügyek iránt érzékeny részét – és így, ha hosszú és fáradtságos munkával is, de érdemben javíthatnak a saját működési körülményeiken és így a segítségükre szoruló emberek életén.

A non-profit és a vállalati szféra összefogása működik. Világszerte egyre több cég – a nagy, multinacionális vállalatok mellett sok KKV is – ismeri fel: az üzleti sikernek nem kizárólagos fokmérője a profit, ha a környezetében tapasztalható szociális és környezeti problémák megoldásából is kiveszi a részét, azzal a saját fenntartható működését, piaci prosperitását is megalapozza – a szó szoros értelmében közös jövőnkbe invesztál.

Néhány lelkes ember összefogásából is születhet sikeres társadalmi vállalkozás

Ma már minden tudás, módszer és tapasztalat adott ahhoz, hogy az elkötelezett önkéntesek munkájára támaszkodó civil szerveződések legalább részben önfenntartó, sikeres társadalmi vállalkozássá nőjék ki magukat. Olyan szervezetekké, amelyek sokszor önmagában is jelentős társadalmi hasznot hajtó, munkahelyteremtő üzleti tevékenységük révén, a modern szervezetfejlesztési, informatikai, kommunikációs és marketing-megoldásokat kamatoztatva, jóval függetlenebb és fenntarthatóbb módon működhetnek annál, mintha kizárólag állami vagy európai uniós dotációkból, vállalati és magánadományokból próbálnák finanszírozni a tevékenységüket.

A HELLO NONPROFIT célja, hogy a hazai és a Magyarországon működő nemzetközi vállalatok bevonásával segítséget nyújtson nekik ebben. Hétköznaponta frissülő, reményeink szerint komoly szakmai és közérdeklődésre számot tartó cikkeket, videóanyagokat publikáló #BLOG-unkon és a neves civileket, szakembereket, közszereplőket megszólaltató #PODCAST-adásainkon kívül olyan szolgáltatásokat is kínálunk nekik, amelyek – mint az elismert szakértőktől származó, gyakorlati tudást biztosító cikkek, a sikeres nonprofitok példáit, jó gyakorlatait bemutató esettanulmányok, a különböző fontos témákat gyakorlati szempontból megvilágító #WORK-SHOPOK, és a vállalati partnereinkkel közösen hirdetett tematikus #PROGRAMOK – valóban hatékony segítséget nyújthatnak nekik a fejlődésben.

Civilnek lenni, társadalom- és környezettudatos állampolgárként részt venni közös ügyeink intézésében fontos dolog – ahogy azt első podcast-adásunkban L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány szakmai vezetője és Mucsi Zoltán, az ország egyik legnépszerűbb színésze, a Nézőművészeti Kft. alapítója is hangsúlyozza. Együtt, összefogással sokat tehetünk azért, hogy élhetőbbé és fenntarthatóbbá tegyük a társadalmunkat; és mi bízunk benne, hogy a HELLO NONPROFIT elindításával a magunk szerény eszközeivel mi is hozzájárulhatunk majd ehhez.

Hasonló cikkek

#Biodiverzitás #Jógyakorlatok #Környezeti ügyek #Sikersztorik #Vállalatoknak

Mindennapi kenyerünket – Magyar gazdák, molnárok és pékek összefogása újíthatja meg a gabonatermesztést Európában?

Az ESSRG nevű hazai nonprofit dokumentumfilmjéből kiderül, hogyan lehetne a hagyományos, nagy szárazságtűrő fajtákra és a rövid, személyes kapcsolatokra is építő ellátási láncokra alapozva fenntarthatóbbá tenni a mezőgazdaságot. Az Environmental Social Science Group (ESSRG) nevű, transzdiszciplináris – szociológiai, történeti és gazdasági – megközelítésű, a társadalmi igazságossággal és az ökológiai fenntarthatósággal kapcsolatos kutatásokkal foglalkozó magyar nonprofit nemrég tette közzé az “Élő kenyér” (True Bread) című félórás dokumentumfilmet. A filmben hazai biogazdálkodók és termelők, köztük gabonatermesztők, molnárok és pékek informális közösségét mutatják be: egy olyan csapatot, amelynek célja, hogy a nagyipari mezőgazdaságban használt vegyszerek – műtrágyák, növényvédőszerek – és az élelmiszeriparban alkalmazott adalékanyagok nélkül állítsanak elő egészséges és magas minőségű kenyeret, pékárukat. https://www.youtube.com/watch?v=XcR4U4fqd7M&t=1260s Az ESSRG filmjéből kiderül: a jövő fenntartható mezőgazdaságában kiemelt szerepet játszanak majd a rövid és lokális beszállítói láncok és az olyan szárazság- és kártevőtűrő “alternatív gabonafajták”, amelyek korábban hosszú évszázadokig a hagyományos, mai szóhasználattal “bio” mezőgazdasági termelés alapját képezték. A kenyér élettörténete Az Élő kenyér főszereplői azok a magyar gazdák, malomipari szakemberek és pékek, akik afféle “grassroots kezdeményezésként” felépítették a saját, a kenyér szeretetére, a fenntartható életmód iránti elkötelezettségre, a mezőgazdaság régóta gyűlő hagyományaira és tapasztalataira, valamint a legmodernebb külföldi jógyakorlatokra építő termelői hálózatukat. Az ESSRG szakértői kiemelik: az “alternatív gabonák” világszerte egyre fontosabbá válnak, ahogy a termelők és a fogyasztók is egyre inkább a biodirárzitást támogató, organikus és agroökológiai módszerekkel készült termékek felé fordulnak. A magyar termelők által létrehozott networkhöz hasonló társulások nagy előnye az is, hogy transzparenssé teszik a termelés és a feldolgozás folyamatát. “Ennek a kenyérnek az élettörténetét a születéstől a megevésig ismerjük” – fogalmazott Mendik Bálint, az Aranykéz utcai Pipacs pékség alapítója, a film egyik szereplője. Egyre fontosabb szerephez jutnak a territoriális hálózatok AZ ESSRG a RADIANT és a COACH projekt keretében a COVID19 járvány kirobbanása óta foglalkozik az Európai Unión belül működő kooperatív és dinamikus agrár-élelmiszerhálózatok kutatásával; ezen projektek keretében készült el az Élő kenyér című dokumentumfilm is. A kutatók igyekeztek felmérni, hogyan működnek a lokális élelmiszerláncok és beszállítói hálóztatok az EU-ban, nyomon követték, milyen gazdálkodási és gyártási metódusokat használnak, és hogyan alakul az így előállított, a közvélekedés szerint "drága bio-élelmiszereknek” az ára. Mint elemzésükben írják, a pandémia ideje alatt a globális ellátási láncok zavara miatt kiemelt jelentőséget kaptak a helyben termelt élelmiszerek – aminek fogyasztói szokásokra gyakorolt hatásai a mai napig érezhető. “A friss, tápanyagokban gazdag, ökológiailag fenntartható módon megtermelt, a helyi étkezési kultúrába illeszkedő, de mégis megfizethető árú élelmiszerek egyre inkább a territoriális élelmiszer-rendszerek részévé válnak, annak ellenére is, hogy az infrastruktúra-fejlesztéssel és döntéshozatallal foglalkozó szervezetek továbbra sem fordítanak kellő figyelmet rájuk” – írják az ARC 2020 oldalán megjelent jelentésükben.
#Vállalatoknak

Rekordösszeget fektet az EU a fenntartható közlekedésbe

A hétmilliárd eurós keretből a “fenntartható, biztonságos és okos” közlekedést lehetővé tevő infrastruktúra fejlesztését támogatják: köztük a nemzetközi vasútvonalakét, a vízi utakét, azt egységes légiirányításét és az Európát Ukrajnával összekötő “szolidaritási folyosókét”. Az Európai Bizottság (EB) júniusban jelentette be, hogy a Connecting Europe Favility (CEF) program keretében hétmilliárd eurós rekordordtámogatásbt biztosít a fenntartható közlekedést lehetővé tévő infrastruktúra – így a nemzetközi vasútvonalak, vízi utak és kikötők – fejlesztésére – írja az ESG News. A keretből olyan beruházásokat finanszíroznak majd, mint az Észtországot, Lettországot és Litvániát összekötő, Finnország és Lengyelország felé is nyitott 870 kilométer hosszú Rail Baltica, vagy a Lyon és Torinó közötti nagysebességű vasútvonal, vagy a Németországot Dániával összekötő Fehnmarbelt-alagút kiépítése. A hétmilliárd eurós összegből összesen 134 különféle projektet támogatnak. Az összeg 83 százalékát szigorúan “klímabarát” beruházásokra, azon belül is elsősorban vasúti fejlesztésekre fordítják. A maradékot írországi, spanyolországi, hollandiai, németországi, máltai és litvániai tengeri kikötők bővítésére, korszerűsítésére, valamint a kontinensen belüli vízi utak fejlesztésére szánják. A támogatásból jut a közúti közlekedés modernizálására is, az uniós együttműködéssel megvalósuló intelligens közlekedési rendszerek (Intelligent Transport Systems – ITS) felállítása mellett új, biztonságos parkoló övezeteket is kialakítanak majd. A projekt keretében az EB a hatékonyabb légirányítást és így energiatakarékosabb légi közlekedést lehetővé tévő “Egységes Európai Égbolt” (Single European Sky) programot is fejleszteni szeretné. Ahogy az Európai Unió (EU) és Ukrajna közötti kereskedést lehetővé tévő Szolidaritási Folyosók (Solidarity Lanes) megerősítését is, amelynek keretében összekötnék az ukrán vasútvonalakat az EU-n belüli hálózattal. A projekt az EU fenntarthatósági törekvéseit megvalósító European Green Deal része.
#ESG #Vállalatoknak

Mi is az a fenntartható beszerzés? – Fenntartható beszerzés 2./10. rész

A fenntartható beszerzés kifejezés egyre gyakrabban hallható az üzleti életben, de nem árt definiálni, hogy mi az, és milyen hatásai lehetnek. Sorozatunk előző részében a gondos eljárás logikáját ismertettük a fenntartható beszerzés három alapkérését jártuk körül. Most nézzük meg a típusait és formáit. A fenntartható beszerzés Több fogalom és definíció is létezik ebben a témában, számos keretrendszer és útmutató, még ISO szabvány is a kialakításáról és működtetéséről. A három alapkérdés – Mit veszünk? Kitől vesszük? Hogyan vesszük? minden esetben segíthet rávilágítani arra, hogy van-e optimálisabb megoldás adott szituációra! Az ISO 20400 szabvány is meghatároz egy definíciót a fenntartható beszerzésre: a fenntartható beszerzés az a beszerzés, amely a legpozitívabb környezeti, szociális és gazdasági hatással bír a teljes életciklus tekintetében, ez lényegében összesíti a fenti definíciókat. Minden szónak jelentősége van: a három pillérre egyszerre figyelünk és igyekszünk optimalizálni: pl. hiába környezettudatos az adott áru, ha közben kényszermunkával állítják elő és vice versa. a pillanatkép helyett a teljes életciklust igyekszünk felmérni: pl. hiába olcsóbb adott csomagolóanyag, ha utána rövidebb az élettartama, vagy több kell belőle egységnyi áruhoz és ezáltal végül drágább és több hulladékot termelünk. A fenntartható beszerzésnek három fő típusát különböztetjük meg az Alternate-nél: felelős beszerzés, inkluzív beszerzés és fenntartható beszerzés. Létható lesz, hogy ezek szorosan összefüggenek. Felelős beszerzés: felelősen működő szervezetektől szerezzük meg a termékeket és szolgáltatásokat, és dolgozunk velük mind a saját működésük, mint a termékeik és szolgáltatásaik fenntarthatósági hatásainak, vagyis teljesítményük javításán. Inkluzív beszerzés: pozitív társadalmi hatás, mely támogatja a hátrányos helyzetű csoportokat beszállítói/beszerzési üzleti alapú kapcsolaton keresztül. Olyan beszállítóktól vásárolunk, akik hátrányos helyzetű csoportok tagjainak életminőségén javítanak, de ezt vállalkozó tevékenységgel, üzleti megoldással teszik. Fenntartható beszerzés: javítja a szervezet ökológiai lábnyomát a teljes értékláncon keresztül. A fenntartható fejlődést szolgálja a fenntartható termelés és fogyasztás, életmód kialakításához járul hozzá összességében, értékláncon és életcikluson keresztül vizsgálja a beszerzési döntések hatását, kockázatait és lehetőségeit. A definíciók alapján érzékelhető, hogy a fenntartható beszerzés hogyan hat a környezetre és a társadalomra, csökkenthető általa a karbonlábnyom, támogatható a természet védelme, csökkenthetők a társadalmi egyenlőtlenségek, és támogatható az emberi jogok betartatása. Társadalmi és környezeti haszna vitathatatlan. De vajon üzletileg is megéri? Előnyei A fenntartható beszerzés üzleti előnyöket is rejt magában, ezek például: kockázatkezelés piaci pozíció megvédése reagáló képesség javítása innovativitás ösztönzése költségmenedzsment fenntartható finanszírozáshoz jutás tehetségek bevonzása. A nemzetközi kutatások leginkább a hatékony kockázatmenedzsmentet emelik ki már aktuálisan is realizálható üzleti előnyként. Hiszen a felelős/fenntartható beszerzés folyamata olyan kockázatokat igyekszik megelőzni és csökkenteni, amelyek súlyos üzleti vagy reputációs kockázattal járhatnak: kényszermunka, halálos baleset, hulladék-botrány vagy hasonló eseményeket senki sem szeretne viszont látni a médiában a nevével, beszállítói láncával összefüggésben. Ezek főleg a nemzetközi értékláncban relevánsak, de Európában, akár hazánkban is előfordulhat a beszállítónál szürke- vagy feketefoglalkoztatás, munkabiztonsági előírások negligálása, a kollektív egyeztetés vagy érdekérvényesítés ellehetetlenítése vagy a zaklatás. Vagy a hulladékok, veszélyes anyagok és vegyi anyagok nem megfelelő kezelése, amelyek akár életveszélyes helyzeteket és visszafordíthatatlan környezeti és társadalmi károkat is jelenthetnek. Jobb ezeket megelőzni egy tudatos kiválasztás és beszállító fejlesztés révén. Ide kapcsolódik a piacvédés feladata is: hamarosan nem lehet tendereken indulni, ha nem rendelkezik valaki megfelelő dokumentációval és gyakorlattal, amivel bizonyítani tudja potenciális vevője vagy bankja számára, hogy ezeket az elveket hatékonyan bevezette már. De kockázatokon túl számos előny is realizálható. Felderíthetünk és együttműködhetünk olyan egyedülálló technológiát, anyagokat, megoldást alkalmazó cégekkel, akik révén akár költséget, de környezeti negatív hatást mindenképpen csökkenteni tudunk és további innovációt, termék- vagy folyamatfejlesztéseket is eredményezhet. A piaci pozíció erősítéséhez és akár új piaci helyzetek kialakításához valamilyen versenyelőny kell: hamarabb találjuk meg a fenntartható megoldást vagy meggyőzőbben tudjuk például bizonyítani tudjuk a vevő fenntarthatósági ambícióihoz és céljaihoz való hozzájárulásunkat.  Látható, hogy mint maga a fenntartható beszerzés, úgy az előnyei is sokrétűek, a kézzelfogható, pénzügyi előnyök mellett kvalitatív hasznok is megjelennek az alkalmazásával. A fenntartható beszerzés elemei A fenntartható beszerzési rendszer és gyakorlatok sokrétűek, többek között az alábbiakat sorolhatjuk ide, amelyeket cikksorozatunk további részében kifejtünk majd: Fenntartható beszerzés nyilatkozat/politika Fenntarthatósági hatás alapú beszerzés Beszállítóval szembeni fenntarthatósági / ESG szempontok integrálása a kiválasztási folyamatba Beszerzési munkatársak ösztönzése a fenntarthatóság beszerzésre TCO - Total ownership cost ESG szempontokkal Minimum elvárások, tanúsítványok, termékcímkék Beszállító értékelés és elismerés Beszállítók fejlesztése Fenntarthatósági átvilágítási eszközök, módszerek, kockázatértékeléstől a helyszíni auditig A lényeg, hogy a beszerzési folyamatok, eszközök minden elemébe integráljuk a fenntarthatóság azon aspektusait, amellyel saját szervezetünk és az értéklánc szereplőinek fenntarthatósági teljesítményét javítani tudjuk.  A cikksorozat szerzői az Alternate munkatársai. Jelen cikk szerzője Fertetics Mandy, a vállalkozás ügyvezetője, több mint 20 éves tapasztalattal bír a vállalati fenntarthatóság és felelősségvállalás terén, társszerző Király Dorottya, fenntarthatósági gyakornok. Missziója, hogy organikus szervezetfejlesztés és vezetői transzformáció révén segítse a cégeket a fenntarthatóság útján