A KKV-k a jelentéstétel egyszerűsítését szeretnék, a nagyvállalatok a jelenlegi szabályok megtartásáért kampányolnak. A McDonald’s alaposan visszavágta a vállalati sokszínűséggel kapcsolatos törekvéseit, a nagy autógyártók pedig alkalmi szövetséget alapítottak, hogy megfeleljenek az EU egyre szigorúbbá váló kibocsátási kvótáinak. A legfontosabb januári ESG-hírek röviden.
Január igencsak mozgalmas hónap volt ESG szempontból. Ahogy arról mi is beszámoltunk, az Európai Bizottság fenntartható finanszírozással foglalkozó szakértői csoportja, a PSF (Platform on Sustainable Finance) nyilvános konzultációt indított azért, hogy felmérjék, hogyan alakítanák át a stakeholderek az Európai Unió zöld-, illetve fenntartható gazdasági tevékenységeket definiáló taxonómia-rendeletét. A PSF konzultációja február 5-én zárult le, a várható változásokról természetesen mi is beszámolunk majd.
Szintén januári hír, hogy a világ legnagyobb gyorsétterem-lánca, a McDonald’s alaposan visszavágta a sokszínűségi céljait (Diversity, Equity and Inclusion – DEI, a szerk.). A cég a “változó jogi környezetre” hivatkozva döntött a sokak által kritizált változtatásról. Iparági szakértők azonban a konzervatív aktivisták lobbytevékenységét tartják a fő oknak.
Nem csak külföldön, hanem Magyarországon is egyre “forróbb” téma a fenntarthatóság. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy ez, pontosabban a fenntartható beszerzés volt a GBA Network január 16-i szakmai reggelijének témája is. Az eseményen számos elismert előadó – köztük Fertetics Mandy, az Alternate Tanácsadó Kft. szakembere és a GBA Network tanácsadó testületének tagja, Vadas Tímea, a Grundfos Global Sourcing Sustainability Process Managere és Soós Viktor, a Budapest Airport beszerzési és raktározási vezetője is előadást tartott. A reggeliről Miklós Eszter kolléganőnk írt remek beszámolót.
Míg a kis- és középvállalatok az ESG-szabályozás egyszerűsítését szeretnék elérni, több nagyvállalat éppen ez ellen – és a jelenlegi rendszer megtartása mellett – érvel. Köztük olyan óriások is, mint a Nestlé, az Unilever, a Mars, vagy a DP World. Az Európai Bizottság Omnibusz irányelvének megváltoztatása elleni nyílt levelet összesen tizenegy nagyvállalat írta alá. Érvelésük szerint a szabályok lazítása alááshatja a vállalati fenntarthatósággal kapcsolatos jelentéstételről szóló irányelvet (Corporate Sustainability Reporting Directive – CSRD) és a vállalatok ellátási láncokon belüli környezeti-társadalmi fenntarthatóságának átvilágításáról szóló irányelvet (Corporate Sustainability Due Diligence Directive – CSDDD. Szakértők szerint valójában arról lehet szó, hogy ezek a cégek az elmúlt években komoly pénzt és erőforrásokat öltek a CSRD- és CSDDD-megfelelésre való felkészülésbe, amit nem szeretnének veszni hagyni az új regulák miatt.
Szintén fenntarthatósággal kapcsolatos hír, hogy alkalmi szövetséget kötött a Mercedes és a Tesla az elektromos autógyártók “extra karbonkreditjeinek” hasznosítása érdekében. A gyártók a kreditek újraelosztása (carbon credit pokoling, a szerk.) révén szeretnék bebiztosítani, hogy továbbra is megfeleljenek az EU idei, a korábbinál is szigorúbb széndioxid-kibocsátási kvótájának.
by 
