támogatás

Kategória

Kategória
  • B Corpok itthon és a világban
  • Digitalizáció
  • ESG
  • Jógyakorlatok
  • Környezeti ügyek
    • Biodiverzitás
    • Környezetszennyezés
  • Lakhatás
  • Nonprofitoknak
  • Partnerek
    • Szakértőink
    • Szerzőink
  • Sikersztorik
  • Társadalmi ügyek
    • Egészség
    • Leszakadó régiók
    • Oktatás
    • Társadalmi diverzitás
  • Társadalmi vállalkozás
  • Vállalatoknak

Címkék

Címkék
  • #civilek
  • #digitalizáció
  • #társadalmi vállalkozás
  • #Tippek/ jó gyakorlatok
  • adománygyűjtés
  • adománytaxi
  • ashoka
  • b corp
  • b lab
  • B-corp
  • bbm
  • brandépítés
  • chatgpt
  • civil szervezet
  • civilek
  • civilszervezetek
  • civl szervezetek
  • corporate citizenship
  • CSR
  • csr platform
  • design thinking
  • digitalizáció
  • e-learning
  • earthbound eco sneakers
  • edukáció
  • egészségügy
  • érdekvédelem
  • ESG
  • ételmentés
  • etikus működés
  • fejlesztés
  • fejlesztzés
  • felzárkóztatás
  • fenntarthatóság
  • fenntarthatság
  • fogyasztás
  • forprofit
  • forptofit
  • fundraiding
  • fundraising
#Nonprofitoknak

Okos gazdálkodás: Miért érdemes a nonprofitoknak a szervezetfejlesztésbe és a fundraisingbe invesztálniuk?

Egy kutatás szerint komoly gondokat okozhat, ha a jó ügyeket, fontos környezeti és társadalmi célokat támogató szervezetek minden rendelkezésükre álló forrást a programjaikra költenek. A jól átgondolt, kellő befektetéssel megtámogatott szervezetfejlesztés és adománygyűjtés hosszú távon biztosabbá, fenntarthatóbbá, reziliensebbé teszi a működésüket. Egy közelmúltban megjelent tanulmány szerint a nonprofit szervezeteknek érdemes a programjaik mellett saját magukra: a szervezetfejlesztésre, a menedzsmentre, az infrastruktúrájuk megerősítésére és a fundraisingre is kellő forrást allokálniuk, mert ez hosszú távon stabilabbá, kiszámíthatóbbá, reziliensebbé és leginkább nagyobb hatásúvá teszi a működésüket. Az Ohio State University, a University of Notre Dame, a University of Pittsburgh és a John Hopkins Carey Business School informatika fejlesztéssel, menedzsmenttel és üzleti analitikával foglalkozó szakemberei által kifejlesztett matematikai modell objektív, adatalapú metodika alapján segít a nonprofitoknak abban, hogy okosan, a fenntartható, sikeres működést megalapozó módon gazdálkodjanak szűkös költségvetésükkel. Mint a The Conversation-ban megjelent cikkükben írják: tisztában vannak azzal, hogy a legtöbb segítő szervezet – az élelmiszerbankok épp úgy, mint a hajléktalan elátással, a kisebbségek jogaival, a gyerekjogokkal, vagy épp az oktatás demokratizálásával foglalkozó civilek – folyamatos dilemmával küzdenek: nap, mint nap kemény döntéseket kell hozniuk azzal kapcsolatban, hogy hogyan használják fel a rendelkezésükre álló véges anyagi forrásokat. Ez alapvető hatással van a gazdálkodásukra; a szervezetek többsége végül úgy dönt, hogy minden forrást az általa támogatott emberek, társadalmi csoportok megsegítésére fordít – ami szép törekvés, de sokszor kontraproduktív, hiszen veszélybe sodorhatja hosszú távú, fenntartható prosperálásukat. Az átgondolt befektetések komoly kapacitásnövekedést hoznak A kutatók a tanulmány elkészítése során olyan, a jótékonysági szervezetek működésének monitorozásával foglalkozó watchdogokkal is együttműködtek, mint a Charity Navigator. Elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogyan befolyásolják a nonprofitok működési hatékonyságát az adminisztrációs fejlesztésekre – az infrastruktúrára, felszerelésre, eszközökre, új munkavállalók toborzására stb. – fordított pénzek. Mint írják, ezek a befektetések olyan kapacitásnövekedést indukálhatnak, ami stabil alapokra helyezheti a nonprofitok tevékenységét; legfontosabb következtetésük: a vezetőknek, döntéshozóknak egészséges egyensúlyt kell teremteniük a programjaikra és a saját szervezetfejlesztésükre, fundraising-tevékenységükre fordított erőforrások között. A tanulmány szerint a kis költségvetésből gazdálkodó "startup-szervezeteknek" a büdzséjük számottevően nagyobb részét kell fejlesztésekre költeniük, mint régóta működő, jól bejáratott versenytársaiknak. Ez a befektetés biztos alapot teremthet a programjaikhoz – amiből aztán az általuk támogatni kívánt társadalmi célcsoportok tagjai is profitálhatnak. Minél nagyobb és sikeresebb egy szervezet, annál többet kell a fundraisingre költenie. Ez alapvetően fontos, hogy a lehető legtöbb, a programjaik fejlesztését, kiterjesztését, az általuk támogatott ügyek, társadalmi csoportok bővítését, diverzifikálását finanszírozó támogatást gyűjtsék össze. Okos gazdálkodással a nagyobb társadalmi hatásért A szervezetfejlesztésre költött pénz megtérül, hiszen lehetővé teszi, hogy a nonprofitok olyan átgondolt, kellő szervezeti és infrastrukturális háttérrel megtámogatott működési modellt alakítsanak ki, aminek révén hosszabb távon is sikeresen működhetnek. Ha versenyképes fizetést tudnak ajánlani, képzettebb, nagyobb tudással rendelkező szakembereket rekrutálhatnak. Ha jobb informatikai hátteret építenek ki, gördülékenyebbé, hatékonyabbá tehetik a munkájukat. Ha komolyan foglalkoznak a hatásméréssel, és a modern service design megközelítést felhasználva tervezik meg a szolgáltatásaikat, nagyobb társadalmi, vagy környezeti hatást érnek el. Nincs könnyű dolguk, hiszen a donorok, támogatók általában konkrét programokra, projektekre, az azonnali társadalmi-környezeti hatást kiváltó szolgáltatásokra adnak pénzt. Jóakaratú, jobbító szándékú megközelítés – de sajnos gyakran rákényszeríti a nonprofit szervezetek menedzsmentjét arra, hogy ott spóroljanak, ahol nem szabadna spórolni. Ha egy szervezet szeretne hosszabb távon is életben akar maradni, a fejlesztésekre folyamatosan kell költeni. A kutatók szerint sokkal hatékonyabban tudják felhasználni az erre szánt forrásokat akkor, ha már a tevékenységük elindításakor, a rendszerük, a működési struktúrájuk megalapozásakor figyelembe veszik ezt a tényt – hiszen így elkerülhetik azt, hogy utólag, “tűzoltás-jelleggel“, jelentősen nagyobb költségekkel kelljen bővíteniük a kapacitásaikat. A nonprofit szervezeteknek ugyanúgy kell az alap tevékenységük mellett más területekre is fókuszálni, mint egy cégnek. Attól, hogy jól értenek a gyerekek oktatásához, a mozgássérült rehabilitációhoz, vagy a gazdátlan háziállatok ellátásához, még nem fogják tudni ezt a tevékenységet jól szervezni, önkénteseket mozgatni, erről kommunikálni, mérni a hatásukat, a háttérben a pénzügyi tervezést, jelentéskészítést működtetni és az erőforrásokat szervezni. A Scale Impact reziliencia modellje pont azt mutatja meg, mennyi mindent kell egy nonprofit szervezetnek jól csinálnia ahhoz, hogy valódi változást érjen el az általa képviselt ügyben. Ezek a területek ugyanúgy kapacitást, szervezést és vezetést igényelnek, kizárólag önkéntesekkel nem elláthatók. Működés támogatás, mint a nagyobb hatás záloga Mint írják, szerencsére ezt a tényt már az olyan nagy donorok is felismerték, mint a Ford Foundation nevű amerikai magánalapítvány, amely szános tengerentúli nonprofitot támogat jelentős összegekkel. Az alapítvány adományai húsz-huszonöt százalékát kifejezetten az általa dotált szervezetek fejlesztési és működési költségeinek finanszírozására szánja, lehetővé téve, hogy azok hatékonyabban, jól menedzselt módon működjenek. Magyar példa is van már ilyen támogatásra. A Scale Impact az Enco Energy-vel közösen az idén egy kétlépcsős működéstámogatási programot is indított, amelynek keretében egy kisösszegű, illetve egy komplex támogatási koncepció keretében igyekszik segítséget nyújtani a forráshiányos non-profit szervezeteknek. A programra 2024. április 28-ig jelentkezhetnek az érdeklődők.