nonprofit-it

#Nonprofitoknak

Sokkal több, mint lájkvadászat: a közösségi média a nonprofitok kommunikációs és közösségépítő tevékenységének hatékony eszköze lehet

A közösségi oldalak nem csak kampányok futtatására jók, átgondolt, adatalapú, az általuk megcélzott csoportok ízlésére és igényeire szabott social média stratégiával a nonprofit szervezetek vonzó brandet és stabil, lojális követőtábort építhetnek maguknak. Közhely, de jól menedzselt közösségi médiajelenlét nélkül ma már egyetlen szervezet – legyen szó forprofitokról vagy nonprofitokról – sem kommunikálhat hatékonyan az általa elérni kívánt célcsoportokkal. A jól menedzselt jelenléthez azonban stabil, átgondolt és megfelelően levezényelt stratégiára van szükség; a gondok általában éppen itt kezdődnek: se szeri, se száma az interneten elérhető “szakértő véleményeknek”, elemzéseknek – nem csoda, ha egy forráshiánnyal küzdő nonprofit szervezet munkatársai könnyen elvesznek a számtalan fogás, tanács, eszköz, stratégia és taktika között. Annál is inkább, mivel a nagy szolgáltatók – mint a Facebookot és az Instagramot üzemeltető Meta, a Google vagy a Tiktokot tulajdonló kínai ByteDance – időről-időre változtatnak a tartalommegosztást szabályozó algoritmusokon: azon vannak, hogy a fizetett megjelenések felé tereljék a felhasználóikat. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy ezek a social média-szakértők által jegyzett anyagok – legyenek mégoly alaposak és átgondoltak is – többnyire a tőkeerős üzleti vállalkozásoknak szólnak, olyan szervezeteknek, amelyeknek megfelelő mennyiségű pénz és erőforrás áll a rendelkezésükre ahhoz, hogy közösségi médiával foglalkozó szakembereket, sőt, akár egész csapatokat foglalkoztassanak. Olyan profikat, akiknek egyetlen feladata, hogy a megfelelő célok és adatok ismeretében menedzseljék ezeknek a szervezeteknek a Facebook- és Instagram-oldalait, Linkedin-jelenlétét, hatásos, nagy elérést garantáló Youtube-videókat és Tiktok-posztokat tegyenek közzé, amelyek terjesztését többnyire kellő mennyiségű fizetett hirdetéssel is megtámogathatják. Egy nonprofit szervezetnek általában nem állnak rendelkezésére ilyen erőforrások. Mégis jól működő közösségi média-jelenlétet építhet, ha rászánja az időt és az energiát, hogy a rendelkezésére álló adatok alapján, a célközönsége ízlését és igényeit figyelembe véve olyan fenntartható stratégiát dolgozzon ki, amelynek segítségével a brandjét és a köré épülő követőtábort is erősítheti. Az első lépés a célok megfogalmazása Az első és legfontosabb lépés annak eldöntése, hogy pontosan mit akarunk elérni. Melyek azok a legfőbb célok – az ismertségünk erősítése, a követőbázisunk gyarapítása, a mikroadomány-gyűjtés, a vállalati partnerek, támogatók, donorok megszólítása, egy sikeres 1 %-os kampány levezénylése stb. –, amelyeket támogatni szeretnénk ezeknek a felületeknek a használatával. A nagy kérdés, hogy hol tartunk, és hova akarunk eljutni: Szeretnénk számottevően erősíteni a brandértékünket, és bővíteni a velünk kapcsolatban álló felhasználók, a követőink körét? Több forrást, adományt szeretnénk gyűjteni? Lojális online közösséget szeretnénk építeni, akik segíthetnek abban, hogy tovább növeljük az ismertségünket, és ha kell, a különféle akcióinkhoz, programjainkhoz, kezdeményezéseinkhez is csatlakoznak? A célok kijelölése mellett az is fontos feladat, hogy eldöntsük, hogyan, milyen mérőszámok alapján értékeljük a teljesítményünket. A hatásmérés a social media-tevékenységünkkel kapcsolatban is fontos feladat: ha az ismertségünket és az általunk elért felhasználók körét szeretnénk bővíteni, nem csak a követőink számának változását, a lájkok, megosztások számát ha a fundraising-tevékenységünket akarjuk megtámogatni, a befolyó felajánlások összegét ha elkötelezett online közösséget akarunk építeni, az interakciókat – kommenteket, megosztásokat érdemes figyelemmel kísérnünk. Ez persze még nem hatásmérés, csak output (mennyiségi) adatok gyűjtése. Ha mindeközben tudatosan olyan tartalmakat is közzéteszünk ezeken a csatornákon (kérdőív, események, bármilyen aktivitásra vonatkozó felhívások), amelyeken át a like-ok, megosztások és egyéb online interakciók valódi információra, részvételre, fizikai aktivitásokra konvertálódnak, meg tudunk ágyazni a társadalmi hatásunk mérésének, és leginkább annak, hogy milyen hatékonysággal tudjuk a közösségi média jelenlétünket a céljaink szolgálatába állítani. Fontos a folyamatos tartalomfejlesztés Ahhoz, hogy a lehető legnagyobb aktivitást váltsuk ki a célközönségünkből, folyamatosan monitoroznunk kell, milyen tartalmakat fogyasztanak szívesen. Ehhez több adatelemző eszközt is használhatunk, köztük: a Google Analytics-et és a Google Search adatait a Facebook elemzési adatait az Instagram adatelemző megoldását a Linkedin analytics oldalát és a Tiktok analytics-szet Ahhoz, hogy átfogó képet kaphassunk arról, milyen tartalmakat preferálnak a támogatóink, érdemes egy hosszabb időszak, ideálisan legalább egy év felhasználói viselkedéssel – pl.: a bejegyzések megjelenésszámával, elérésével stb. – kapcsolatos adatait átnéznünk. Az így kapott adatok alapján kiválogathatjuk a legnépszerűbb és legkevésbé népszerű posztjainkat, és mélységében elemezhetjük, melyek azok a sajátságok, minták, amelyek alapján a felhasználók súlyoznak a tartalmaink között. Kell egy terv A felhasználók tartalomfogyasztási szokásainak feltérképezése lehetővé teszi, hogy megtervezzük, milyen típusú tartalmakkal célozzuk meg őket. Ez alapján összeállíthatunk egy olyan tartalomfejlesztési roadmapet, amely nagyban megkönnyítheti a közösségi médiamenedzsmenttel kapcsolatos feladatainkat. Egy tipikus, nonprofitok által felállított tartalomfejlesztési terv a következőképpen nézhet ki: Osszunk meg hetente egy, grafikus elemekkel (pl.: infografikával) illusztrált edukációs anyagot Tegyünk közzé heti egy rövid, informatív videót Töltsünk fel havonta egy, a tevékenységünkkel, egyes programjaink hatásával, ismertségével kapcsolatos szavazást, kérdőívet Posztoljunk rendszeresen fényképes beszámolókat az akcióinkról, programjainkról Mutassuk be rövid, fényképes portrékban a munkatársainkat Ne féljünk kísérletezni Fontos belátnunk, hogy a legalaposabban kidolgozott roadmap is csak “szamárvezető” lehet. Nem szabad görcsösen ragaszkodnunk az előre kitalált itinerünkhöz: ha úgy látjuk, hogy a stratégiánk nem elég hatékony, ne féljünk újítani. Ez a fajta rugalmas szemléletmód már csak azért is fontos, mert – ahogy azt már fentebb is említettük – a platformok gyakran változtatják az elérést alapvetően befolyásoló gyakorlatukat, algoritmusaikat. Ha úgy látjuk, a posztjaink nem elég olvasottak: Válasszunk ki egy tartalomtípust, és teszteljük, mi működik jobban: a követőink a hosszabb posztokat kedvelik-e inkább vagy a rövidebbeket; a fényképes vagy szöveges bejegyzéseket, videókat nézik meg szívesebben; milyen időszakban, napszakban érdemes élesítenünk a bejegyzéseket? Döntsük el, milyen hosszú ideig teszteljük ezeket a tartalmakat: egy-három hónap alatt általában már elég adatot gyűjthetünk ahhoz, hogy finomangoljuk a tartalomkészítési gyakorlatunkat. Az így levont tanulságok alapján frissítsük a roadmapünket. Igyekezzünk úgy optimalizálni a stratégiánkat, hogy a lehető legrövidebb idő alatt, a lehető legkevesebb pluszmunkával a legtöbb általunk kitűzött célt érhessük el. Fontos, hogy ne vesszünk el teljesen a kísérletezgetésben, csak annyi időt szánjunk ezekre a feladatokra, amennyit egyéb teendőink megengednek. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a közösségi média platformok “élő”, folyamatos változásban lévő felületek, amelyek fejlődését a felhasználói szokások alakulásától az üzemeltetőik üzleti céljaiig, fejlesztési stratégiájáig számtalan különböző tényező befolyásolja. A nagy közösségi oldalak számos, a nonprofitoknak szánt szolgáltatást kínálnak A globálisan elérhető social média oldalak többsége kedvezményes szolgáltatásokat, fehasználói csomagokat kínál a nonprofitoknak. Ezek felől is érdemes tájékozódni, hiszen időt, pénzt és energiát spórolhatunk meg a segítségükkel: a Facebook nonprofitoknak szánt ajánlatát itt találod, az Instagramon történő adománygyűjtésről itt olvashatsz, a Linkedin nonprofit-programját pedig itt érheted el.

#Digitalizáció #Lakhatás #Nonprofitoknak

Az MI, mint társadalmi szempontból hasznos eszköz

A mesterséges intelligencia fejlesztésekkel kapcsolatos hírek egyre inkább a közbeszéd meghatározó témái közé kerülnek. Sokan tartanak ettől az új, a nagy IT-cégek kutatás-fejlesztési potenciálját mind jobban lekötő területtől, pedig az MI a jó eszköze is lehet – hatékonyan támogathatja például a fontos társadalmi és környezetei célokért küzdő nonprofit szervezetek munkáját. Cikksorozatunk első részében a technológia alapvető fogalmait vázoljuk fel, és néhány nemzetközi jógyakorlatot is bemutatunk. A mesterséges intelligencia (MI) fejlesztések világszerte egyre jobban foglalkoztatják a technológiai újdonságok iránt nyitott közvéleményt. Az olyan okos algoritmusok megjelenése, mint a Chat GPT és annak különböző, egyre fejlettebbé váló iterációi komoly polémiát indítottak el: sokan attól tartanak, hogy az MI emberek millióinak munkáját “veheti el”; sőt, egyes jelentős befolyással bíró techno-evangélisták – mint Elon Musk, a Tesla és a Space-X alapítója vagy Steve Wozniak, az Apple társalapítója – már egyenesen attól tartanak, hogy az MI “komoly veszélyt jelent a társadalomra és az emberiségre nézve”. Pedig az MI, ha okosan használjuk, nagyban megkönnyítheti az életünket, sőt, elismert iparági szakértők szerint a hasznos társadalmi és környezeti célokért küzdő civil szervezetek munkáját is könnyebbé, hatékonyabbá teheti. Hatékonyabb adománygyűjtés, jobb kapcsolattartás, profi adatelemzés A mesterséges intelligencia fejlesztések számos iparág fejlődésére komoly hatást gyakorolhatnak. Köztük a nonprofit szervezetekére is: szakértők szerint az MI támogatta fundraising például jóval hatékonyabbá teheti az adománygyűjtést és a forrásbevonást, mint a korábbi megoldások. A szakértők mindazonáltal figyelmeztetnek: ahhoz, hogy ezeket a – sokszor térítésmentesen vagy a civilek számára komoly kedvezménnyel elérhető – megoldásokat a gyakorlatban is jó hatásfokkal hasznosítani lehessen, elengedhetetlen a technológia mélyebb ismerete, az MI-megoldások lehetőségeink és korlátainak megismerése. A legfontosabb tisztázandó kérdések közé tartozik az, hogy: Mi is valójában a mesterséges intelligencia? Mit jelent a gépi tanulás (machine learning)? Mi az a prediktív modellezés és a propenzitási modellezés (becsült részvételi valószínűség szerinti párosítás)? Hogyan használhatják fel a nonprofit szervezetek az MI nyújtotta lehetőségeket? Mi az a mesterséges intelligencia? Az első kérdésre viszonylag egyszerű a válasz – pontosabban a maga egyszerűségében rendkívül bonyolult. A mesterséges intelligencia fejlesztések alapvető célja, hogy olyan, a jelenleginél jóval okosabb – összetettebb, nagy adathalmazokat elemezni képes, intuitív – algoritmusokat fejlesszenek ki, amelyek számos területen kiválthatják, sőt, akár meg is haladhatják az emberi teljesítményt. Az MI-megoldások célja nem az “emberi tényező” kiváltása, hanem az, hogy az adatfeldolgozás és a paraméterezett döntéshozatal terhét magukra vállalva lehetővé tegyék, hogy olyan célok megvalósítására fókuszálhassuk az energiáinkat, amelyeket egyébként – lévén, hogy a fent említett repetitív, nagy összpontosítást igénylő feladatok felemésztik az időnk és az energiáink jó részét – nem tudnánk elérni. Egyszerűen szólva: az MI szorgos háttéremberként, asszisztensként, adatbányászként lehetővé teheti a számunkra, hogy az intellektuális erőforrásainkat komolyabb, összetettebb problémák megoldására, kreatív nehézségek leküzdésére fordíthassuk. Mit jelent a gépi tanulás? A következő kérdés: mi az a gépi tanulás? A machine learning (ML) egyszerűen fogalmazva az a metódus, ami lehetővé teszi azt MI-algoritmusok számára, hogy nagy mennyiségű adatot elemezve folyamatosan fejlesszék magukat, különféle mintákat azonosítsanak és sajátítsanak el, amelyek révén aktívan “tanulhatnak”, és ezáltal hasznos segítséget nyújthatnak nekünk a minden információt begyűjtő, rögzítő, paraméterező “big data” korának információs áradatában való elevickélésben. Az ML egy olyan módszer, amely lehetővé teszi, hogy a rendszereinket működtető algoritmusok bizonyos meghatározott adatjellemzők (data features) alapján komplex mintákat azonosíthassanak az őket tápláló adathalmazokban: olyan szabályszerűségeket fedezzenek fel, amelyek képessé teszik őket, hogy bizonyos feltételek megléte mellett jó eséllyel megjósolhassák, egy adott rendszerben – adott szituációban, adott körülmények között – mi fog történni. Ha úgy tetszik, “a jövőbe látnak” – és ezzel segíthetnek minket abban, hogy felmérjük egy-egy adott akció – például egy nonpropfit szervezet esetében egy fundraising-kampány – lehetséges kimenetelét. Olyan trendeket tudnak azonosítani, amelyek felett sokszor a legtapasztaltabb szakemberek is elsiklanak. Mi az a prediktív és propenzitási modellezés? A prediktív modellezés a nagy adathalmazokkal dolgozó MI-architekrúrák azon képessége, hogy megfelelő adatbetáplálás esetén jó eséllyel meg tudják becsülni egy-egy akció (cselekvés, kampány) következményeit. A modern MI-rendszerek nagy előnye, hogy ezeket a – nagy százalékban pontos, vagy legalább közelítően pontos – előrejelzéseket gyakorlatilag valós időben tudják a rendelkezésünkre bocsátani. A gépi tanulás alapú algoritmusok ma már képesek arra, hogy folyamatosan elemezzék a hozzájuk befolyó adatokat, és az ebből leszűrt törvényszerűségek, minták alapján rugalmasan változtassák az adatok súlyozása, interpretációja során használt referenciapontokat. Minél több feldolgozható adattal etetjük, az MI annál “okosabbá” válik: annál nagyobb pontossággal tudja előre jelezni egy adott helyzet adott körülmények között érvényes valószínű kimenetelét. A prediktív modellezés egy új, még kifinomultabb formája a propenzitási modellezés. Ez a fajta algoritmus már nem csak a száraz tényekkel, adatokkal dolgozik, de arra is kísérletet tesz, hogy megjósolja, bizonyos feltételek megléte mellett hogyan reagál egy adott indivídum egy adott ösztönzőre – például segítsen kiválasztani azt, hogy egy nonprofit szervezet egy adománygyűjtő kampánya kapcsán mely, az adatbázisában szereplő korábbi donorokat célozza meg. Hogyan hasznosíthatják a nonprofitok az MI nyújtotta lehetőségeket? A nonprofit szervezetek rendkívül jó hatásfokkal hasznosíthatják az MI-megoldásokat abban, hogy hatékonyabbá tegyék a fundraising tevékenységüket. A mesterséges intelligencia jóval pontosabbá teszi a kampányok célcsoportjainak meghatározásához szükséges szegmentációt, mint a hagyományos adatelemzés és targetálás, és ezzel lehetőséget biztosít arra, hogy a potenciális donorok “leválogatásával” kisebb anyagi és erőforrás-ráfordítással nagyobb eredményt érjünk el. Olyan, folyton frissülő listákat állíthatunk össze a segítségükkel, amelyek révénl jó hatásfokkal felmérhetjük: kik azok, akik egy-egy adott ügy, program mellé nagy valószínűséggel odaállnak majd; kik azok, akik hajlandók pénzt áldozni arra, hogy megtámogassák az általunk képviselt célokat. Az MI hamar a nonprofit szervezetek egyik kedvelt és sokat alkalmazott eszközévé vált – legalábbis külföldön. A Fundraising Kit tanulmánya szerint a technológia segítségével a nonprofitok tevékenységének közel ötven százaléka automatizálható, ami nagymértékben javíthatja a hatékonyságukat és produktivitásukat. Jó példákból nincs hiány A New York-i székhelyű krízis hotline, a Crisis Text Line a mesterséges intelligencia segítségével elemzi a hozzá befutó szöveges üzeneteket. Az elmúlt egy évben közel 65 millió üzenetet elemeztek ennek a módszernek a segítségével: az MI feladata az, hogy a szóhasználatuk alapján azonosítsa azokat a felhasználókat, akik esetében komolyan felmerülhet, hogy öngyilkosságot követnek el. A rendszer rendkívül jól működik, a szervezet adatai szerint a rendszernek köszönhetően a veszélyben lévő ügyfelek megkereséseinek 94 százalékára kevesebb mint öt perc alatt reagálni tudnak. Az MI-megoldások adománygyűjtésre is remekül használhatók. A Charity: Water például a potenciális donorok azonosítására, és a velük való hatékony, személyre szabott kommunikáció menedzselésére használja a mesterséges intelligencia-megoldásokat; ez az újítás nem csak az adományozók megtartásában és az adománygyűjtő kampányok hatékonyságában segítette a szervezetet, hanem az új támogatók azonosításában és megszólításában is. A világ egyik legnagyobb gyerekvédelmi szervezete, a hazánkban is aktív UNICEF MI-fejlesztések segítségével optimalizálja a tevékenységét; de az okos algoritmusok a működési költségek csökkentésében is a segítségükre vannak. Az MI-alapú adatelemzési megoldások révén az ENSZ gyerekvédelmi szervezete nagy mennyiségű, a globális humanitárius tevékenységével kapcsolatos adat feldolgozását tudta automatizálni, ami lehetővé tette, hogy a korábbinál több forrást és nagyobb erőforrásokat koncentráljanak a világ válságövezeteiben – köztük Ukrajnában, Kelet-Afrikában, Gázában, Szudánban vagy épp Afganisztánban – végzett segítő munkájukra. Az LMBTQ-fiatalokat segítő mentálhigiénés szervezet, a The Trevor Project az MI segítségével igyekszik javítani krízisprevenciós programja hatékonyságát. Okos algoritmus-alapú csetszolgáltatásuk lehetővé teszi, hogy a korábbiaknál nagyobb biztonsággal azonosítsák azokat a klienseiket, akik azonnali segítségre szorulnak. A tapasztalok rendkívül bíztatóak: az MI-alapú betegosztályozási rendszer komolyan növelte a szervezet tevékenységének hatókörét, és hozzájárult ahhoz, hogy a korábbinál is több életet mentsenek meg. A Hello Nonprofit a következő hetekben nagyvállalati partnerével, a Microsofttal közösen egy hazai példákat is felvonultató cikksorozatban elemzi tovább az MI nonprofit-szervezetek működésében játszott szerepét.

#Digitalizáció #Nonprofitoknak

A sikeres adománygyűjtő kampányoktól a hatékony kommunikációig – Miért érdemes az NGO-knak digitalizálniuk a működésüket?

Ugyan a nonprofit szervezetek többnyire szűk büdzséből gazdálkodnak, mégis kamatoztathatják a modern informatikai megoldások előnyeit. Okos fejlesztésekkel mindennapi munkájuk, kommunikációjuk és a működésükhöz szükséges forrásokat előteremtő fundraising-tevékenységük is sikeresebb lehet. Hatékonyabbá tehetik a munkájukat – és így nagyobb társadalmi hasznot termelhetnek. A nonprofit szervezetek általában lassabban adoptálják az új informatikai eszközöket, megoldásokat, mint a forprofitok. Nyilvánvaló okokból: többnyire jóval szűkösebb költségvetésből kell gazdálkodniuk, mint egy piaci vállalatnak; ráadásul az is jellemző, hogy a szervezetfejlesztés és a hatékonyságnövelés helyett inkább az alapcéljukra fókuszálnak – legyen az a rászoruló emberek étkeztetése, a leszakadó térségekben élő gyerekek edukálása, vagy a fogyatékossággal élők segítése. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy jó részük folyamatos munkaerő- és önkénteshiánnyal küzd, így sokszor akkor sem tudnának kellő figyelmet fordítani a működésük, folyamataik digitalizációjára, ha igényük lenne rá. Pedig a modern IT-megoldások rendszerbe állítása nagyban javíthatná a hatékonyságukat, és így az általuk termelt társadalmi hasznot is növelhetné; közelebb hozná őket a maguk megfogalmazta célok eléréséhez. A szakemberek szerint a forráshiány önmagában nem lehet ok az informatikai megoldások mellőzésére. Ma már számos olyan ingyenesen használható eszköz elérhető, amelyek – mint a Google felhőalapú irodai, illetve tárhelyszolgáltatása, a Slack, a Microsoft Teams és más csapatmunka-platformok, a népszerű közösségi és videómegosztó oldalak, a Zoom-hoz, a Google Meet és a hasonló videokonferencia-alkalmazások, a különféle távmunka-szoftverek és e-mailküldő rendszerek –, amelyek, ha okosan használják őket, nagymértékben javíthatják a teljesítményüket. Felhőbe költöztetett lehetőségek A felhőalapú eszközök használata egyszerűbbé, gyorsabbá és átláthatóbbá teszi az olyan szervezeten belüli folyamatokat, mint a kommunikáció, a feladatmenedzsment, a dokumentumok készítése, szerkesztése és megosztása. Ezeknek az applikációknak a révén értékes munkaórákat szabadíthatnak fel a szervezetek, amelyeket aztán olyan feladatokra fordíthatnak, amelyek – mint egy ételosztás, egy adománygyűjtő esemény megrendezése, vagy egy látványos marketingkampány lebonyolítása – az ügyintézéssel, szervezéssel, kapcsolattartással ellentétben megkövetelik a személyes jelenlétet. A felhőalapú rendszerek másik nagy előnye, hogy – mivel a piaci vállalatok jelentős része is használja őket – jóval egyszerűbbé, hatékonyabbá tehetik a nonprofit és forprofit szereplők együttműködését. Ráadásul fejlett titkosítási és hitelesítési megoldásaiknak köszönhetően az adatbiztonság szempontjából is jó megoldásokat kínálnak – ami korántsem elhanyagolható szempont, tekintve, hogy az NGO-k jó része nagy mennyiségű szenzitív adattal gazdálkodik. Mennyit ér egy lájk? A digitális megoldások nemcsak a mindennapi munka egyszerűsítésében és a működés optimalizálásában, hanem a kommunikációs, PR- és marketingfeladatok gyors és hatékony ellátásában is segíthetik a nonprofitokat. A jól megtervezett és menedzselt közösségi média-jelenlét jelentősen növelheti egy szervezet ismertségét – és ezzel párhuzamosan a társadalmi elismertségét, befolyását, az önkéntesei és a támogatói számát is. Sajnos, egyelőre csak kevés NGO-nak van igazán átgondolt social média-stratégiája: egy friss felmérés szerint alig húsz százalékuk gondolja úgy, hogy maximálisan kihasználná a közösségi platformokban rejlő lehetőségeket. A Facebook, az Instagram, a Youtube, a Tiktok vagy nemrég “X”-re átkeresztelt Twitter okos használata nagyban megkönnyíti: a potenciális önkéntesek, munkatársak, szakemberek és együttműködők megszólítását a média érdeklődésének felkeltését, és ezáltal a szervezet tevékenységének, céljainak népszerűsítését a fundraisinget (pl.: a szervezet online adománygyűjtő oldalára mutató linkek használatával) a kliensekkel való kapcsolattartást a nonprofitok termékeinek, szolgáltatásainak promócióját, értékesítését a támogatói közösségek építését (pl.: nyílt vagy meghívásos Facebook-csoportokon keresztül) a virtuális adománygyűjtő események, workshopok szervezését és az alacsony költségvetésű, mégis hatékony hirdetési kampányok levezénylését. Persze, ahhoz, hogy a közösségi médiamegoldások igazán jól működjenek, alapos tervezésre van szükség. Érdemes jó előre utánanézni például annak, hogy milyen, kifejezetten nonprofitoknak szánt szolgáltatásokat kínál a Facebook, az Instagram, a YouTube, a Tiktok, vagy a Pinterest; átgondolni, milyen célcsoportokba tartozó felhasználókat szeretne az adott nonprofit megszólítani; jól megválasztani a kommunikációra használt platformokat; és ami a legfontosabb, folyamatosan nyomon követni és elemezni azt, hogy az egyes kampányok milyen hatékonysággal működnek, részvételt, reakciókat generálnak. Mindent egybevetve, egy lájk bizony nagyon sokat érhet – feltéve, ha egy szervezet képes arra, hogy jól megtervezett és átgondolt közösségimédia-jelenléttel támogatókra, önkéntesekre, segítőkre, ismertségre, érzékenyítésre adományokra tudja váltani azt. Nehezen nyitnak az új technológiák felé A nonprofitok informatikai fejlesztésével foglalkozó NetChange felmérése szerint világszerte a nonprofit szervezetek alig 11 százaléka gondolja megfelelő mértékűnek a saját digitalizációját. Jason Mogus és Auseten Levihn-Coon, az NGO-k informatikai fejlesztésével foglalkozó cég szakértői a Stanford Social Innovation Review-nak nyilatkozva úgy vélekedtek, hogy “ezzel komoly fejlődési lehetőségről mondanak le”. A nonprofitok jelentős része sajnos azzal sincs tisztában, miért kellene javítani a szervezete hatékonyságát. “Elfeledkeznek arról, hogy a nonprofitok között is a forprofitokéhoz hasonló verseny van; eszükbe sem jut, hogy lemaradhatnak. Pedig valójában igen komoly a verseny ezen a piacon, hiszen az adományozók és a donorok, a tehetséges szakemberek és a lelkes önkéntesek is szívesebben választják azokat a szervezeteket, amelyeket sikeresnek, izgalmasnak, fejlődőképesnek tartanak” – húzta alá Suzanne Laporte, a Compass Pro Bono szakértője a Yale Insidernek adott interjújában. A szakember úgy látja, a nonprofitok digitalizációja nem annyira a technológiáról, mint inkább a technológiai eszközök stratégiai célú felhasználásáról szól, amely lehetővé teszi, hogy hatékonyabbá tegyék a munkájukat, kiszámíthatóbbá és fenntarthatóbbá a finanszírozásukat, és ezáltal közelebb kerüljenek a saját céljaik, küldetésük megvalósításához – nagyobb társadalmi hasznot termeljenek. Aki kimarad, lemarad A külföldi példák egyértelműen azt mutatják, hogy azok a szervezetek, amelyek hajlandók véges erőforrásaikból a technológiai fejlesztésre fordítani, sikeresebbek lesznek. De hazai jó gyakorlatok is vannak: mint a rendkívül népszerű hazai YouTube-csatorna, a Partizán mögött álló Partizán rendszerkritikus Alapítvány, amely tavaly pályázhatott először a magyar adófizetők 1 százalékos felajánlásaira, és a NIOK (Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány) elemzése szerint 191 millió forinttal rögtön a harmadik legnagyobb összeget gyűjtötte össze. Így – ahogy a Facebook-oldalukon közzétett bejegyzésben is írták – “Magyarország legnagyobb közfinanszírozott médiuma” lettek. A Partizán – már a “műfajból” adódóan is – kiemelt figyelmet szentel arra, hogy hasznosítsa a social média eszközökben rejlő lehetőségeket; főként a kommunikációban: YouTube-csatornájuk mellett rendkívül jól menő Facebook-oldaluk (közel 200 ezer követővel), Instagramjuk (közel 70 ezer követő) és Tiktokjuk (közel 90 ezer követő) is van. A Partizánhoz hasonlóan a Budapest Bike Maffia (BBM) is ügyesen használja a közösségi médiát. Facebook oldaluk (47 ezer követővel) és Instagram-oldaluk (11 500 követő) is rendszeresen frissül, YouTube-csatornájukon izgalmas, jól szerkesztett anyagokkal várják a látogatókat. A BBM ráadásul az e-commerce előnyeit is igyekszik kiaknázni: webshopjukban a sajátmárkás pólók, pulóverek mellett Mautner Zsófia egyik e-könyvét és a rászorulóknak juttatott élelmiszercsomagokra “beváltható” kuponokat is árulnak – a bevételeket természetesen a programjaikra és szervezet működésére fordítják. Az oldalba egy online fundraising-rendszert is integráltak, amelynek segítségével a látogatók pénz- és tárgyadományokkal is támogathatják őket. A modern IT-megoldásokra igazán innovatív kampányokat lehet építeni. A 2006-ban alapított Charity: Water – amelynek küldetése, hogy tiszta ivóvízzel lássa el a fejlődő országok lakóit – például egy, a Messengerbe integrált interaktív bot segítségével, “szimulált séták” keretében teszi átélhetővé, milyen nehézségekkel kell megküzdeniük azoknak az etiópiai asszonyoknak és gyerekeknek, akik napi átlag két és fél órát gyalogolnak a vízért. Így nemcsak adományozásra buzdítják a látogatóikat, hanem az általuk támogatott milliók sorsát, életkörülményeit is jobban átérezhetővé teszik a számukra, amivelaz ügy melletti elkötelezettségüket erősítik. Hatékonyabb fundraising a mesterséges intelligencia felhasználásával A legújabb tapasztalatok azt mutatják, hogy az igazán sikeres, technológiailag felkészült nonprofit szervezetek a mesterséges intelligenciában (MI) rejlő lehetőségeket is fel tudják használni az adományok és támogatások gyűjtésében. A Greenpeace tavaly ősszel a Dataro fejlesztőcéggel közösen egy olyan MI-alapú fundraising-megoldást állított hadrendbe, amelynek segítségével nagymértékben növelni tudták a direktmarketinges adománygyűjtő kampányaik hatékonyságát és bevételét. A Dataro egy deep learning algoritmus segítségével elemezte a környezetvédelmi szervezet korábbi akcióival kapcsolatos adatokat, amely minden egyes adományozóhoz egy arányszámot rendelt, annak függvényében, hogy milyen valószínűséggel reagálnak pozitívan egy e-mailes megkeresésre. Az így kapott eredményeket összevetették a Greenpeace klasszikus RFM-analízissel készült listájával. A kampány során mindkét adatsort használták; az utólagos elemzés azt mutatta, hogy az MI alapú módszernek köszönhetően a szervezet: 12,7 százalékkal több adományt gyűjtött és 22,8 százalékkal nagyobb ROI-t (a befektetett összeghez viszonyított megtérülést) produkált, mint a korábbi hasonló kampányok során.

Scale Impact Nonprofit Kft.

SZÉKHELY:
1038 Budapest, Temes utca 11. E. ép. 1.

ADÓSZÁM:
29306972-2-41

TELEFONSZÁM:
+36 30 587 9054

EMAIL:
info@scaleimpact.hu

2024 © Hello Nonprofit | adatkezelés |

Powered by Scale Impact Kft.

Made with by WPViking Agency

Kiemelt támogatónk

Támogatóink