Az ötszáz főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató kis- és középvállalkozások a globális gazdaság piaci szereplőinek kilencven százalékát adják. Nélkülük nincs fenntartható, élhető jövő – de csak akkor tehetnek a pozitív változásért, ha megfelelő törvényhozói, szabályozói segítséget kapnak.
A kis-és középvállalkozások (KKV-k) a gazdaság gerincét adják. Világszinten az összes piaci szereplő kilencven százaléka az ötszáz főnél kevesebb munkavállalót foglalkozó KKV-k közül kerül ki, ezek a vállalkozások alkalmazzák az összes munkavállaló hetven százalékát és termelik ki a globális GDP felét. A szakemberek szerint összgazdasági jelentőségük, agilitásuk és innovációs potenciáljuk miatt ők lehetnek azok, akik átvezetik a gazdaságot a fenntartható, net-zero jövőbe.
A kutatások szerint a lokális ügyfélkörrel és beszállítói rendszerrel rendelkező, a nagyvállalatoknál jóval bizonytalanabb anyagi hátterű KKV-knak különösen fontos lenne, hogy fenntarthatóbb irányba fejlődjenek. Már csak azért is, mert kevésbé válságállóak, mint multinacionális versenytársaik, és sokkal inkább érzik a saját bőrükön a klímaváltozás negatív hatásait – a vízhiánytól a csökkenő termésátlagokon át a ritka, nehezen beszerezhető nyersanyagok elapadásáig.
Gazdasági és kormányzati szempontból is fontos lenne a támogatásuk – hiszen nélkülük tömegek kerülnének az utcára, és a feje tetejére állna a globális gazdaság egyensúlya.
A KKV-k lehetnek a globális gazdaság motorja
A felmérések szerint ma világszinten körülbelül 400 millió KKV működik. Az Európai Unióban ők adják a munkahelyek kétharmadát és a piaci szervezetek által előállított értéktöbblet több mint felét. Az Egyesült Államokban is hasonló a helyzet: ott közel 300 millió KKV van, amelyek az összes álláshely kétharmadát tartják fent.
A szakértők szerint a KKV-k már globális gazdasági súlyuknál fogva is kritikus szerepet játszhatnak a tiszta energiára való átállásban, és komolyan hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a világ ökonómiai szempontból új, fenntarthatóbb pályára álljon. Annál is inkább, mivel a saját jól felfogott érdekük is ez: a We Mean Business Coalition 2024-es éves Climate Hub jelentése szerint az idén 44 százalékkal több kis- és középvállalkozás vezetői látják úgy, hogy kiemelten fontos feladat a szennyezőanyag-kibocsátásuk csökkentése, mint tavaly.
A klímatudatosság kifizetődő is lehet. A felmérésben résztvevő vezetők 62 százaléka szerint a kibocsátásuk csökkentésének köszönhetően jelentősen javult a piaci megítélésük, 53 százalékuk szerint pedig a klímatudatos intézkedések miatt nagyobb a fogyasztói elfogadottságuk, mint a versenytársaiké. Harminc százalékuk egyenesen úgy látta, hogy új ügyfeleket szereztek azzal, hogy környezettudatosabban és fenntarthatóbban igazgatják a vállalkozásukat.
Nem csak piaci, kormányzati befektetésekre is szükség van
Ahogy a fenti adatokból is látszik, a legtöbb KKV döntéshozói tisztában vannak azzal, milyen versenyelőnyt jelenthet a számukra a környezettudatos gazdálkodás. Ahhoz azonban, hogy ezek a cégek a “netz-zero” átállás valódi motorjává váljanak, arra is szükség lenne, hogy a kormányok, szabályozó testületek olyan ösztönzőket vezessenek be, amelyek rövid távon is rentábilissá tehetik számukra a fenntartható működéshez szükséges befektetéseket.
María Mendeluce, az SME Climate Hub szerzője szerint a KKV-kat elsősorban kormányzati támogatásokkal, adókedvezményekkel, kedvező kamatozású kölcsönökkel, fejlesztési programokkal, a kibocsátás mérésére és nyomorkövetésére szolgáló, széles körben elérhető metódusok és technológiák bevezetésével, illetve tanácsadással lehetne arra ösztönözni, hogy a “net-zero” gazdaság irányába fejlődjenek.
by