magyarország

Kategória

Kategória
  • B Corpok itthon és a világban
  • Digitalizáció
  • Jógyakorlatok
  • Környezeti ügyek
    • Környezetszennyezés
  • Nonprofitoknak
  • Társadalmi ügyek
  • Vállalatoknak

Címkék

Címkék
  • CSR
  • edukáció
  • ESG
  • ételmentés
  • fenntarthatóság
  • kkv
  • klímaváltozás
  • környezetvédelem
  • mesterséges intelligencia
  • mi
  • nonprofit
  • növényi alapú élelmiszerek
  • természeti katasztrófák
  • vállalatok
#Lakhatás #Társadalmi ügyek

Elszabadult lakáspiac: Mit tehetünk azért, hogy újra megfizethető legyen a lakhatás a nagyvárosokban?

A KSH adatai szerint Magyarországon 2023 harmadik negyedévére a 2015-ös átlagértékük 267 százalékára nőttek a lakásárak. Ezzel Európában rekorderek lettünk; Budapest a hetedik legkevésbé megfizethető főváros az Unióban: nem csak a négyzetméterárak, hanem a bérleti díjak is durván emelkedtek. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Magyarországon 2023 harmadik negyedévére a “bázisévnek” tekintett 2015-ös évhez képest 2,67-szeresére nőttek a lakásárak. Ezzel rekorderek vagyunk Európában: a hazait megközelítő áremelkedés csak Litvániában, Csehországban és Portugáliában volt tapasztalható. Geoffrey Ditta, a madridi Universidad Nebrija kutatója szerint az ingatlanpiaci bumm kontinensszerte érezteti a hatását. Érthető módon, hiszen – ahogy a The Conversation-ön megjelent cikkében írja – “Európa fő- és nagyvárosainak vonzása tagadhatatlan. Az emberek évtizedek óta áramlanak ezekbe a városokba munkát, vállalkozási lehetőséget, jobb életkörülményeket keresve.” Ditta hangsúlyozza: az elmúlt években az európai nagyvárosok magva, a szigorú értelemben vett “city” mellett a külvárosok is egyre drágábbak lettek: “a korábban dolgozó tömegek által lakott környékek dzsentrifikálódtak”, minek következtében lassú lakosságcsere ment végbe, és az alacsony bevétellel rendelkező, egzisztenciálisan sérülékenyebb rétegeket kiszorították korábbi lakóhelyükről a jól fizetett munkavállalók. A dzsentrifikció is drágítja a piacot A dzsentrifikció hatásai már Magyarországon is éreztetik a hatásukat. Az Ingatlan.com két héttel ezelőtt kiadott közleménye szerint az áprilisi fél százalékos mérséklődés után májusban ismét növekedésnek indultak az albérletárak, amelyek így már “a fizetőképesség felső határát súrolják”; éves összevetésben az országos átlagos lakbérek 10,5, a budapestiek pedig 10,8 százalékkal emelkedtek. Az átlagos bérleti díj Budapesten 250 ezer forint, a legtöbb kiadó lakás a tizenegyedik és a tizenharmadik kerületben van, ezekben a városrészekben átlagosan 260 ezer forint a lakbér. De nem csak a fővárosban, hanem a vidéki nagyvárosokban is egyre drágább a lakhatás: Debrecenben 230 ezer, Győrben 180 ezer, Szegeden 159 ezer, Pécsen 140 ezer, Miskolcon pedig 110 ezer forint volt az átlagos havi bérleti díj június elején. Ditta szerint a dzsentrifikció miatt “számos város megfizethetetlenül drága lett azoknak az embereknek a számára, akik ott nőttek fel”. Példaként Portugáliát említi, ahol havi 820 euró (323,3 ezer forint) a minimálbér, miközben egy 25 négyzetméteres lisszaboni stúdiólakás bérléséért akár 700-800 eurót is elkérnek – és további áremelkedésre lehet számítani. Mint írja, ez a tendencia egész Európára jellemző, az alacsony keresetű városlakóknak átlagosan a havi keresményük negyven százalékát kell lakhatásra költeniük. A lakásárak emelkedése a bérleti díjakra is hatással van Ditta hangsúlyozza: 2010 és 2023 második negyedéve között az Európai Unión belül az átlagos lakásárak 46 százalékkal, az átlagos albérleti díjak pedig 21 százalékkal emelkedtek. Mint írja, 2013 óta az EU valamennyi országában – beleértve az időközben “brexitált” nagy-Britanniát és Norvégiát is – folyamatosan az infláció és a béremelkedés mértékét meghaladó mértékben nőnek az ingatlanárak. Az áremelkedést nem kis részben a külföldi – főként egyesült államokbeli és ázsiai – vevők vásárlásai hajtják: a tengerentúli befektetők stabil és megbízható üzletek tartják az ingatlanvásárlást – ami komoly nyomást gyakorol a lakáspiacra, és felhajtja az árakat. A bérleti piacot a legtöbb országban szigorúbban szabályozzák – sok helyütt “díjsapkákat” vezettek be a helyi önkormányzatok: ennek is köszönhető, hogy az albérletárak a lakásárakhoz képest kicsivel lassabban nőttek. De – mint hangsúlyozza – hosszútávon megfordulhat ez a trend: az elszálló lakásáraknak előbb-utóbb a bérleti díjakban is éreződniük kell, hiszen a befektetőknek az az érdeke, hogy minél hamarabb megtérüljön az általuk elköltött összeg. Fegyelmezettebb lakásgazdálkodásra van szükség Ditta szerint félő, hogy a fent vázolt trend aligha megfordítható: amíg az európai metropoliszok – köztük az idén a világ 32. legélhetőbb városának választott Budapest – vonzók lesznek a jól kereső munkavállalók és a külföldiek számára, addig folyamatosan emelkedni fognak az ingatlanárak és a bérleti díjak. Ezért is fontosak az olyan kezdeményezések, mint a lakhatással foglalkozó civil szervezeteket tömörítő Lakhatási Koalíció idén februárban kiadott ajánláscsomagja, az Önkormányzati Lakhatási Minimum, amely részletes terveket, javaslatokat vázol fel a városvezetőknek és a szakpolitikusoknak azzal kapcsolatban, hogy különféle fejlesztésekkel, programokkal, szociálpolitikai eszközökkel hogyan támogathatják a rászoruló rétegek lakhatását. Mint írják , a hazai helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Magyarországon most már nem csak a legszegényebbeket, hanem az alsó-középosztály, sőt a középosztály tagjait is fenyegeti a lakhatási válság. Az érdekvédelmi szervezet szerint már csak ezért is szükséges lenne a helyi szociálpolitikai intézkedések felülvizsgálata. “Szorosabb, fegyelmezettebb lakásgazdálkodásra, a lakhatási és szociális szolgáltatások összehangolására lenne szükség – mondja Somogyi Eszter szociológus, a Városkutatás Kft. munkatársa. – Szerencsére, a szociális ellátórendszer átalakításába már több budapesti és vidéki önkormányzat is belekezdett: van, ahol rendszeres lakástámogatást, rezsitámogatást adnak, van, ahol az infláció negatív hatásainak ellensúlyozásaképpen megemelték a támogatásra jogosultak jövedelemhatárát, van, ahol adósságkezelési segítséget nyújtanak”.