környezet

Kategória

Kategória
  • B Corpok itthon és a világban
  • Digitalizáció
  • ESG
  • Jógyakorlatok
  • Környezeti ügyek
    • Biodiverzitás
    • Környezetszennyezés
  • Lakhatás
  • Nonprofitoknak
  • Partnerek
    • Szakértőink
    • Szerzőink
  • Sikersztorik
  • Társadalmi ügyek
    • Egészség
    • Leszakadó régiók
    • Oktatás
    • Társadalmi diverzitás
  • Társadalmi vállalkozás
  • Vállalatoknak

Címkék

Címkék
  • #civilek
  • #digitalizáció
  • #társadalmi vállalkozás
  • #Tippek/ jó gyakorlatok
  • adománygyűjtés
  • adománytaxi
  • ashoka
  • b corp
  • b lab
  • B-corp
  • bbm
  • brandépítés
  • chatgpt
  • civil szervezet
  • civilek
  • civilszervezetek
  • civl szervezetek
  • corporate citizenship
  • CSR
  • csr platform
  • design thinking
  • digitalizáció
  • e-learning
  • earthbound eco sneakers
  • edukáció
  • egészségügy
  • érdekvédelem
  • ESG
  • ételmentés
  • etikus működés
  • fejlesztés
  • fejlesztzés
  • felzárkóztatás
  • fenntarthatóság
  • fenntarthatság
  • fogyasztás
  • forprofit
  • forptofit
  • fundraiding
  • fundraising
#Jógyakorlatok #Lakhatás #Nonprofitoknak #Vállalatoknak

A service design eszközeit a 33. Zöld Országos Találkozó megszervezésében is bevetették

Szerzőnk, Áth-Horváth Zsóka facilitátorként a Humusz Szövetség munkáját segítette, akik a zöld szervezetek éves találkozójának idei házigazdái. A CX-fókuszú journey mapping folyamat célja a látogatói élmény optimalizálása – és ezáltal a résztvevők zöld ügyek iránti elkötelezettségének, lojalitásának erősítése volt. Ahogy arról a Hello Nonprofit is beszámolt, idén 33. alkalommal rendezik meg a környezet- és természetvédő civil szervezetek éves szakmai találkozóját, a Zöld Országos Találkozót. A május 24-26. között Nagykovácsiban, a Teleki-Tisza-kastélyban és az azt körülölelő, impozáns parkban tartott rendezvénysorozat szervezőinek célja, hogy a régóta aktív szervezetek és hűséges támogatóik mellett új társadalmi csoportokat és a vállalatokat is megszólítsák. Azt remélik, hogy a rendezvény alatt szerzett élmények, benyomások erősíteni fogják a látogatókban a zöld civil szervezetek iránti elköteleződést és lojalitást. A szervező Humusz Szövetség munkájában service design tanácsadóként én is részt vettem: a célunk az volt, hogy a journey mapping eszközeinek segítségével megtervezzük és a különféle célcsoportok igényei szerint optimalizáljuk a látogatói élményt. A hosszútávú lojalitást és elköteleződést nagyban erősítheti a látogatói/ügyfélutak tervezése, hiszen lehetővé teszi, hogy betekintést nyerjünk, a látogatók hogyan reagálnak a különféle programokra és szolgáltatásokra. Az ügyféltapasztalat (customer experience – CX) közvetlenül befolyásolja a résztvevők elégedettségét, ezért a látgatói élmény megtervezésekor fontos, hogy mindig az ügyfél – ez esetben a vendég – szemszögéből nézzük és vizsgáljuk az egyes érintkezési pontokon történő interakciókat. A Humusz Szövetség szakembereivel egy CX-alapú journey mapping workshop keretében kétszer másfél órás blokkokban közösen határoztuk meg azokat az érintkezési pontokat (touchpoint), amelyeken keresztül a látogatók a találkozó helyszínére érkezve kapcsolatba lépnek a rendezvénnyel és a szervezőkkel. Merza Péter, a Humusz Szövetség alelnöke és oktatási vezetője és Asztalos Noémi, a szervezet közösségi oktatásvezetője (Fotó: Áth-Horváth Zsóka) A felhasználói/látogatói tapasztalatok megértése beazonosíthatóvá teszi azokat a belső folyamatokat, amelyek befolyásolják, alakítják a látgatói élményt. Ezáltal láthatóvá válnak azok az interakciók, amik problémát, kihívást, kellemetlenséget jelenthetnek a vendégek számára. Ha egy vendéget valamelyik érintkezési ponton negatív élmény ér, és ezt nem tudjuk megfelelő módon ellensúlyozni vagy elhárítani, csalódottan távozik a rendezvényről. Ennek elkerülésére is alkalmas a painpointok (“fájdalompontok”) meghatározása. Például, ha egy rendezvényen a legnagyobb fájdalompont a parkolás, az előzetes tervezés során lehetőség van arra, hogy több parkolóhelyet biztosítsunk a résztvevőknek, vagy alternatív közlekedési eszközöket, megoldásokat javasoljunk. Ezzel elkerülhetővé válnak a feszült és kellemetlen helyzetek, és az esemény általános logisztikája is javítható. A workshopon igyekeztünk feltárni ezeket a fájdalompontokat, és megnyugtató megoldásokat találni rájuk – a célunk az volt, hogy optimalizáltuk a rendezvény lebonyolítását. Fotó: Áth-Horváth Zsóka Látogatói élményút tervezés/Miro board, Zöld Országos Találkozó, 2024. (Fotó: Áth-Horváth Zsóka) A touchpointok és a painpointok azonosítása segített abban, hogy a szervezők empatikus módon vizsgálják és kezeljék azokat a problémákat, amelyek feszültséget, frusztrációt okozhatnak a látogatók számára. Miután ezeket feltártuk, igyekeztünk megoldásokat keresni a felmerült nehézségre, és konkrét felelősöket rendeltünk az egyes feladatokhoz, hogy ezáltal is könnyebbé, gördülékenyebbé tegyük az esemény lebonyolítását. Látogatói élményút tervezés/Miro board, Zöld Országos Találkozó, 2024. (Fotó: Áth-Horváth Zsóka) Ez már csak azért is fontos, mert az előzetesen felmért problémák elhárítása jóval kisebb erőforrást igényel, mintha az esemény közben vagy az után kellene kezelnünk őket. Ezáltal csökkenthetők a váratlan kiadások és a szervezési költségek is optimalizálhatók. A teljes folyamat feltérképezésekor olyan kérdések is felmerültek, amik felett a szervezés korai fázisában elsiklottak a szervezők. A módszer segített abban, hogy a szervezők látogatói perspektívából is végiggondolhassák a rendezvény egyes elemeit: ez az empatikus attitűd kulcsfontosságú segítséget nyújt a látogatói élményút megtervezésében, mert növeli a résztvevők elégedettségét, és pozitív benyomásokat alakít ki bennük – arról nem is beszélve, hogy hatékonyabb szervezést és a gazdaságosabb lebonyolítást is lehetővé teszi. Mindez nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a rendezvény sikeres, emlékezetes és vonzó legyen, ami a hasonló találkozók hosszú távú ismertségét és népszerűségét is elősegítheti. (A cikk szerzője a Humusz Szövetség szervezetfejlesztését mentoráló service designer és a 33. Zöld Országos Találkozót előkészítő journey mapping workshop facilitátora)
#B Corpok itthon és a világban #Jógyakorlatok #Környezeti ügyek #Vállalatoknak

„Egész vállalkozásunk a radikálisan környezetbarát megközelítésre épül” – interjú Domagoj Boljarral, az első horvátországi B Corp, az Earthbound Eco Sneakers társalapítójával

Domagoj Boljar büszke arra, hogy cége “97 százalékban természetes” termékeket gyárt. A Hello Nonprofitnak nyilatkozva elmondta: testvérével, a vállalat másik társalapítójával együtt úgy érezték, nem csak üzleti, hanem személyes okokból is fontos, hogy kiérdemeljék a minősítést. Az Earthbound Eco Sneakers idén januárban jelentette be, hogy kiemelkedően magas, 89,3-es pontszámmal Horvátországban elsőként nyerte el a B Corp minősítést. A korábban Miret néven futó, “97 százalékban természetes” sportcipőket gyártó vállalat az LCA és az OEKO-TEX tanúsítványt is megszerezte. “Egész vállalkozásunk a radikálisan környezetbarát megközelítésre épül, célunk, hogy olyan lábbeliket tervezzünk, amelyek harmóniában vannak a természettel” – mondta a Hello Nonprofitnak nyilatkozva Domagoj Boljar, aki testvérével, Hrvoje Boljarral együtt négy évvel ezelőtt alapította a vállalatot. Komoly előnyei vannak a B Corp minősítés megszerzésének A vállalatvezető büszke arra, hogy környezetbarát kenderszövetből készült sportcipőik gyártása során radikálisan csökkenteni tudták a műanyag és a természetkárosító kémiai anyagok használatát. “Amikor 2020-ban piacra léptünk, két komoly kihívással szembesültünk. Egyrészt szerettük volna elkerülni, hogy a stakeholdereink megkérdőjelezzék azt a kétségtelenül erős marketingüzenetünket, hogy a termékeink »97 százalékban természetesek«; azt is fontosnak tartottuk, hogy elkerüljük a greenwashing vádját, és megkülönböztessük magunkat a versenytársainktól, ezért úgy döntöttünk, független minősítésre pályázunk – magyarázza Boljar. – Másrészt tudtuk, hogy a B Corp minősítés megóv minket a potenciális befektetői nyomástól, ami arra kényszeríthetne minket, hogy letérjünk a magunk kijelölte útról.” Domagoj és Hrovje Boljar, az Earthbound Eco Sneakers alapítói (Fotó: Earthbound Eco Sneakers) Az Earthbound Eco Sneakers társalapítója szerint a B Corp minősítés elnyerésének számos előnye van. “A gazdasági előnye az, hogy az új európai szabályozásnak megfelelően megóv minket a greenwashinggal kapcsolatos vádaktól, miközben lehetővé teszi, hogy hatékonyan és megalapozott módon kommunikáljuk az üzenetünket – fejtegeti. – Így a környezetvédelem iránt elkötelezett vásárlók számára is vonzóak lehetünk, ami tovább erősítheti piacvezető pozíciónkat.” Mint mondja, a certifikáció megszerzése jelentős PR-előnyökkel is jár, és nagyban javította a nemzetközi ismertségüket. ”Célunk, hogy felhívjuk a fogyasztók és az iparág figyelmét a fenntartható gyártás fontosságára” A Boljar-tetsvérek személyesen is elkötelezettnek érzik magukat a környezetbarát termékek gyártása mellett. “Nálunk a személyes és az üzleti indíttatások összekapcsolódnak: a vállalkozásunk az életünk. Hrvoje és én egyfajta »vezeklésként« tekintünk erre a projektre – annál is inkább, mert korábban olyan sportcipők gyártásában vettünk részt, amelyek károsak voltak a környezetre nézve – mondja a cégvezető. – Célunk, hogy felhívjuk a fogyasztók és az iparág figyelmét a fenntartható gyártás fontosságára.” Fotó: Earthbound Eco Sneakers Domagoj Boljar hangsúlyozza: a B Corp minősítés megszerzésének valós piaci értéke is van. “A minősítés megszerzése óta eltelt fél évben hatékonyabbá vált a marketingünk. Kiskereskedelmi cégként azt tapasztaljuk, hogy nőttek az eladásaink, és csökkentek az ügyfélszerzéssel kapcsolatos költségeink. A külföldi PR-tevékenységünk is érezhetően egyszerűbbé és hatékonyabbá vált. Emellett több olyan folyamatunkat is finomhangoltuk, amelyekre korábban nem fordítottunk kellő figyelmet: köztük a vállalatvezetéssel és társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos gyakorlatunkat.” Nem okozott nagyobb nehézségeket az átállás A vállalatvezető szerint szerencséjük volt, hiszen környezetbarát technológiákat használó gyártóként nem kellett komolyabb átszervezéseket eszközölniük ahhoz, hogy megkaphassák a minősítést. “Elsősorban a meglévő gyakorlataink organizálására és formalizálására koncentráltunk. A védjegy megszerzése ugyan átmenetileg növelte a munkaterhelést a cégnél – annál is inkább, mivel ezzel párhuzamosan olyan korábban elkezdett feladatokat is végig kellett vinnünk, mint az LCA és az OEKO-TEX minősítések megszerzése, vagy a munkavállalóink és a stakeholdereink körében végzett adatgyűjtés –, de alapvetően elmondhatjuk, hogy komolyabb problémák, nehézségek nélkül le tudtuk zárni a folyamatot” – mondja. Fotó: Earthbound Eco Sneakers Domagoj Boljar úgy látja, nagyban megkönnyítette a minősítés megszerzését, hogy kis, alapvetően “küldetésorientált” vállalatként nem volt szükség arra, hogy alapjaiban átalakítsák a működésüket. “Ez simábbá tette az átállást. Egy nagyvállalatnak valószínűleg jóval komolyabb szervezeti változtatásokat kell bevezetnie, hogy megfeleljen a B Corp minősítés feltételeinek.”