A 2024-es Tűzgyújtó Konferencián mutatkozott be a Hello Nonprofit

A Flow Alapítvány által tartott rendezvényen közel százötven, a forprofit és a nonprofit szférából érkezett szakember vett részt. A harminckét neves előadó részvételével szervezett konferencia célja az volt, hogy “fellobbantsa a cselekvés tüzét”: felhívja a figyelmet arra, milyen ereje lehet, ha a vállalati és a nonprofit szféra összefog a társadalmilag fontos ügyekért.

Február 28-án, a budapesti MagnetHázban rendezett Tűzgyújtó Konferencián jelentették be a forprofit és nonprofit szféra, valamint a CSR-ral, EGS-vel, nonprofit szervezetek és társadalmi vállalkozások fejlesztésével foglalkozó szakemberek új online fóruma, a Hello Nonprofit indulását is.

A közel százötven résztvevőt – köztük vállalati és nonprofit szervezetek vezetőit, döntéshozóit és munkatársait – vonzó rendezvényen gazdag szakmai program, harminckét elismert előadó és egy izgalmas gyakorlati workshop várta a megjelenteket. “A konferencia kivételes alkalmat teremtett a Hello Nonprofit bemutatására. Annál is inkább, mivel az üzenete találóan »rímel« új portálunk alapgondolatára: a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése és a környezeti ártalmak enyhítése elengedhetetlen a gazdaság sikeres működéséhez. Együtt egy élhetőbb, fenntarthatóbb jövőt építhetünk” – mondta a konferencián Lévai Gábor, a Scale Impact társalapítója.

Középpontban a társadalmi hatás

A konferencián olyan szakemberek vettek részt, mint Gerencsér Balázs, a NIOK igazgatója, Cseh Balázs, a Civil Iránytű Alapítvány és az Élelmiszerbank vezetője, Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon Nyrt. PR- és kormányzati kapcsolatokért felelős kommunikációs igazgatója és L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány alapítója, szakmai vezetője.

Az előadásokon fontos témák kerültek szóba, köztük a céges adományozás kultúrájának helyzete Magyarországon, a legizgalmasabb forprofit-nonprofit partnerségek és a nonprofit szféra jövőjével kapcsolatos kilátások, vélemények.

A rendezvény egyik legfontosabb célja az volt, hogy inspirációt, ötleteket és párbeszéd-lehetőséget kínáljon a versenyszférában dolgozó CSR-vezetők, HR-vezetők és cégvezetők, valamint a civil szervezetek vezetői számára. “Az én szívem nagyon-nagyon abba az irányba húz, hogy legyen egy olyan nap, amikor el lehet azon gondolkodni, és lehet azzal foglalkozni, hogy mi is az a társadalmi hatás, amit mi kifejtünk, és picit lehessen inspirálódni abban, hogy mennyi ember mennyiféle dolgot tesz azért, hogy a környezetünk és a világ egy jobb hely legyen” – emelte ki a konferencia előtt Kalmár Péter, a Flow Csoport egyik alapítója és ügyvezetője.

Fontos üzenetek

Fotó: Unsplash

A felvezető beszélgetésben Pistyur Vera (sok sapkája közül itt leginkább a Bridge Budapest vezetőjeként), Orosz Györgyi (szintén sok sapkája közül a Hősök Tere Alapítvány alapítójaként) és Küllői Péter (közép-európai filantrópként és a Bátor Tábor Alapítvány egyik alapítójaként is) a jó együttműködés feltételei között azt emelték ki, hogy:

  • egyenrangúként kell tekinteni egymásra a két félnek
  • senkinek nem az fog szerepelni a sírfeliratán, hogy nagy részvényesi értéket teremtett, tehát a vállalatoknak el kell mozdulni a shareholder érdekei felől a stakeholder-kapitalizmus felé
  • egy nonprofitnak is kell tudnia olyan jól menedzselten működni, mint egy cégnek
  • leginkább jó szándék szükséges az együttműködéshez

Az egész napot végígkísérték a fenti üzeneteket tartalommal megtöltő gyakorlati példák, amikor egy-egy céges-nonprofit együttműködés hosszú távon, vállalati oldalon az üzleti működésből fakadóan, nonprofit oldalon a hosszú távú hatásra fókuszálva, és a vállalat érdekeinek figyelembevételével került kialakításra és megvalósításra.

Ezeket a jó példákat egy külön cikksorozatban fogjuk körbejárni.

Hasonló cikkek

#Biodiverzitás #Jógyakorlatok #Környezeti ügyek #Sikersztorik #Vállalatoknak

Mindennapi kenyerünket – Magyar gazdák, molnárok és pékek összefogása újíthatja meg a gabonatermesztést Európában?

Az ESSRG nevű hazai nonprofit dokumentumfilmjéből kiderül, hogyan lehetne a hagyományos, nagy szárazságtűrő fajtákra és a rövid, személyes kapcsolatokra is építő ellátási láncokra alapozva fenntarthatóbbá tenni a mezőgazdaságot. Az Environmental Social Science Group (ESSRG) nevű, transzdiszciplináris – szociológiai, történeti és gazdasági – megközelítésű, a társadalmi igazságossággal és az ökológiai fenntarthatósággal kapcsolatos kutatásokkal foglalkozó magyar nonprofit nemrég tette közzé az “Élő kenyér” (True Bread) című félórás dokumentumfilmet. A filmben hazai biogazdálkodók és termelők, köztük gabonatermesztők, molnárok és pékek informális közösségét mutatják be: egy olyan csapatot, amelynek célja, hogy a nagyipari mezőgazdaságban használt vegyszerek – műtrágyák, növényvédőszerek – és az élelmiszeriparban alkalmazott adalékanyagok nélkül állítsanak elő egészséges és magas minőségű kenyeret, pékárukat. https://www.youtube.com/watch?v=XcR4U4fqd7M&t=1260s Az ESSRG filmjéből kiderül: a jövő fenntartható mezőgazdaságában kiemelt szerepet játszanak majd a rövid és lokális beszállítói láncok és az olyan szárazság- és kártevőtűrő “alternatív gabonafajták”, amelyek korábban hosszú évszázadokig a hagyományos, mai szóhasználattal “bio” mezőgazdasági termelés alapját képezték. A kenyér élettörténete Az Élő kenyér főszereplői azok a magyar gazdák, malomipari szakemberek és pékek, akik afféle “grassroots kezdeményezésként” felépítették a saját, a kenyér szeretetére, a fenntartható életmód iránti elkötelezettségre, a mezőgazdaság régóta gyűlő hagyományaira és tapasztalataira, valamint a legmodernebb külföldi jógyakorlatokra építő termelői hálózatukat. Az ESSRG szakértői kiemelik: az “alternatív gabonák” világszerte egyre fontosabbá válnak, ahogy a termelők és a fogyasztók is egyre inkább a biodirárzitást támogató, organikus és agroökológiai módszerekkel készült termékek felé fordulnak. A magyar termelők által létrehozott networkhöz hasonló társulások nagy előnye az is, hogy transzparenssé teszik a termelés és a feldolgozás folyamatát. “Ennek a kenyérnek az élettörténetét a születéstől a megevésig ismerjük” – fogalmazott Mendik Bálint, az Aranykéz utcai Pipacs pékség alapítója, a film egyik szereplője. Egyre fontosabb szerephez jutnak a territoriális hálózatok AZ ESSRG a RADIANT és a COACH projekt keretében a COVID19 járvány kirobbanása óta foglalkozik az Európai Unión belül működő kooperatív és dinamikus agrár-élelmiszerhálózatok kutatásával; ezen projektek keretében készült el az Élő kenyér című dokumentumfilm is. A kutatók igyekeztek felmérni, hogyan működnek a lokális élelmiszerláncok és beszállítói hálóztatok az EU-ban, nyomon követték, milyen gazdálkodási és gyártási metódusokat használnak, és hogyan alakul az így előállított, a közvélekedés szerint "drága bio-élelmiszereknek” az ára. Mint elemzésükben írják, a pandémia ideje alatt a globális ellátási láncok zavara miatt kiemelt jelentőséget kaptak a helyben termelt élelmiszerek – aminek fogyasztói szokásokra gyakorolt hatásai a mai napig érezhető. “A friss, tápanyagokban gazdag, ökológiailag fenntartható módon megtermelt, a helyi étkezési kultúrába illeszkedő, de mégis megfizethető árú élelmiszerek egyre inkább a territoriális élelmiszer-rendszerek részévé válnak, annak ellenére is, hogy az infrastruktúra-fejlesztéssel és döntéshozatallal foglalkozó szervezetek továbbra sem fordítanak kellő figyelmet rájuk” – írják az ARC 2020 oldalán megjelent jelentésükben.
#Vállalatoknak

Rekordösszeget fektet az EU a fenntartható közlekedésbe

A hétmilliárd eurós keretből a “fenntartható, biztonságos és okos” közlekedést lehetővé tevő infrastruktúra fejlesztését támogatják: köztük a nemzetközi vasútvonalakét, a vízi utakét, azt egységes légiirányításét és az Európát Ukrajnával összekötő “szolidaritási folyosókét”. Az Európai Bizottság (EB) júniusban jelentette be, hogy a Connecting Europe Favility (CEF) program keretében hétmilliárd eurós rekordordtámogatásbt biztosít a fenntartható közlekedést lehetővé tévő infrastruktúra – így a nemzetközi vasútvonalak, vízi utak és kikötők – fejlesztésére – írja az ESG News. A keretből olyan beruházásokat finanszíroznak majd, mint az Észtországot, Lettországot és Litvániát összekötő, Finnország és Lengyelország felé is nyitott 870 kilométer hosszú Rail Baltica, vagy a Lyon és Torinó közötti nagysebességű vasútvonal, vagy a Németországot Dániával összekötő Fehnmarbelt-alagút kiépítése. A hétmilliárd eurós összegből összesen 134 különféle projektet támogatnak. Az összeg 83 százalékát szigorúan “klímabarát” beruházásokra, azon belül is elsősorban vasúti fejlesztésekre fordítják. A maradékot írországi, spanyolországi, hollandiai, németországi, máltai és litvániai tengeri kikötők bővítésére, korszerűsítésére, valamint a kontinensen belüli vízi utak fejlesztésére szánják. A támogatásból jut a közúti közlekedés modernizálására is, az uniós együttműködéssel megvalósuló intelligens közlekedési rendszerek (Intelligent Transport Systems – ITS) felállítása mellett új, biztonságos parkoló övezeteket is kialakítanak majd. A projekt keretében az EB a hatékonyabb légirányítást és így energiatakarékosabb légi közlekedést lehetővé tévő “Egységes Európai Égbolt” (Single European Sky) programot is fejleszteni szeretné. Ahogy az Európai Unió (EU) és Ukrajna közötti kereskedést lehetővé tévő Szolidaritási Folyosók (Solidarity Lanes) megerősítését is, amelynek keretében összekötnék az ukrán vasútvonalakat az EU-n belüli hálózattal. A projekt az EU fenntarthatósági törekvéseit megvalósító European Green Deal része.
#ESG #Vállalatoknak

Mi is az a fenntartható beszerzés? – Fenntartható beszerzés 2./10. rész

A fenntartható beszerzés kifejezés egyre gyakrabban hallható az üzleti életben, de nem árt definiálni, hogy mi az, és milyen hatásai lehetnek. Sorozatunk előző részében a gondos eljárás logikáját ismertettük a fenntartható beszerzés három alapkérését jártuk körül. Most nézzük meg a típusait és formáit. A fenntartható beszerzés Több fogalom és definíció is létezik ebben a témában, számos keretrendszer és útmutató, még ISO szabvány is a kialakításáról és működtetéséről. A három alapkérdés – Mit veszünk? Kitől vesszük? Hogyan vesszük? minden esetben segíthet rávilágítani arra, hogy van-e optimálisabb megoldás adott szituációra! Az ISO 20400 szabvány is meghatároz egy definíciót a fenntartható beszerzésre: a fenntartható beszerzés az a beszerzés, amely a legpozitívabb környezeti, szociális és gazdasági hatással bír a teljes életciklus tekintetében, ez lényegében összesíti a fenti definíciókat. Minden szónak jelentősége van: a három pillérre egyszerre figyelünk és igyekszünk optimalizálni: pl. hiába környezettudatos az adott áru, ha közben kényszermunkával állítják elő és vice versa. a pillanatkép helyett a teljes életciklust igyekszünk felmérni: pl. hiába olcsóbb adott csomagolóanyag, ha utána rövidebb az élettartama, vagy több kell belőle egységnyi áruhoz és ezáltal végül drágább és több hulladékot termelünk. A fenntartható beszerzésnek három fő típusát különböztetjük meg az Alternate-nél: felelős beszerzés, inkluzív beszerzés és fenntartható beszerzés. Létható lesz, hogy ezek szorosan összefüggenek. Felelős beszerzés: felelősen működő szervezetektől szerezzük meg a termékeket és szolgáltatásokat, és dolgozunk velük mind a saját működésük, mint a termékeik és szolgáltatásaik fenntarthatósági hatásainak, vagyis teljesítményük javításán. Inkluzív beszerzés: pozitív társadalmi hatás, mely támogatja a hátrányos helyzetű csoportokat beszállítói/beszerzési üzleti alapú kapcsolaton keresztül. Olyan beszállítóktól vásárolunk, akik hátrányos helyzetű csoportok tagjainak életminőségén javítanak, de ezt vállalkozó tevékenységgel, üzleti megoldással teszik. Fenntartható beszerzés: javítja a szervezet ökológiai lábnyomát a teljes értékláncon keresztül. A fenntartható fejlődést szolgálja a fenntartható termelés és fogyasztás, életmód kialakításához járul hozzá összességében, értékláncon és életcikluson keresztül vizsgálja a beszerzési döntések hatását, kockázatait és lehetőségeit. A definíciók alapján érzékelhető, hogy a fenntartható beszerzés hogyan hat a környezetre és a társadalomra, csökkenthető általa a karbonlábnyom, támogatható a természet védelme, csökkenthetők a társadalmi egyenlőtlenségek, és támogatható az emberi jogok betartatása. Társadalmi és környezeti haszna vitathatatlan. De vajon üzletileg is megéri? Előnyei A fenntartható beszerzés üzleti előnyöket is rejt magában, ezek például: kockázatkezelés piaci pozíció megvédése reagáló képesség javítása innovativitás ösztönzése költségmenedzsment fenntartható finanszírozáshoz jutás tehetségek bevonzása. A nemzetközi kutatások leginkább a hatékony kockázatmenedzsmentet emelik ki már aktuálisan is realizálható üzleti előnyként. Hiszen a felelős/fenntartható beszerzés folyamata olyan kockázatokat igyekszik megelőzni és csökkenteni, amelyek súlyos üzleti vagy reputációs kockázattal járhatnak: kényszermunka, halálos baleset, hulladék-botrány vagy hasonló eseményeket senki sem szeretne viszont látni a médiában a nevével, beszállítói láncával összefüggésben. Ezek főleg a nemzetközi értékláncban relevánsak, de Európában, akár hazánkban is előfordulhat a beszállítónál szürke- vagy feketefoglalkoztatás, munkabiztonsági előírások negligálása, a kollektív egyeztetés vagy érdekérvényesítés ellehetetlenítése vagy a zaklatás. Vagy a hulladékok, veszélyes anyagok és vegyi anyagok nem megfelelő kezelése, amelyek akár életveszélyes helyzeteket és visszafordíthatatlan környezeti és társadalmi károkat is jelenthetnek. Jobb ezeket megelőzni egy tudatos kiválasztás és beszállító fejlesztés révén. Ide kapcsolódik a piacvédés feladata is: hamarosan nem lehet tendereken indulni, ha nem rendelkezik valaki megfelelő dokumentációval és gyakorlattal, amivel bizonyítani tudja potenciális vevője vagy bankja számára, hogy ezeket az elveket hatékonyan bevezette már. De kockázatokon túl számos előny is realizálható. Felderíthetünk és együttműködhetünk olyan egyedülálló technológiát, anyagokat, megoldást alkalmazó cégekkel, akik révén akár költséget, de környezeti negatív hatást mindenképpen csökkenteni tudunk és további innovációt, termék- vagy folyamatfejlesztéseket is eredményezhet. A piaci pozíció erősítéséhez és akár új piaci helyzetek kialakításához valamilyen versenyelőny kell: hamarabb találjuk meg a fenntartható megoldást vagy meggyőzőbben tudjuk például bizonyítani tudjuk a vevő fenntarthatósági ambícióihoz és céljaihoz való hozzájárulásunkat.  Látható, hogy mint maga a fenntartható beszerzés, úgy az előnyei is sokrétűek, a kézzelfogható, pénzügyi előnyök mellett kvalitatív hasznok is megjelennek az alkalmazásával. A fenntartható beszerzés elemei A fenntartható beszerzési rendszer és gyakorlatok sokrétűek, többek között az alábbiakat sorolhatjuk ide, amelyeket cikksorozatunk további részében kifejtünk majd: Fenntartható beszerzés nyilatkozat/politika Fenntarthatósági hatás alapú beszerzés Beszállítóval szembeni fenntarthatósági / ESG szempontok integrálása a kiválasztási folyamatba Beszerzési munkatársak ösztönzése a fenntarthatóság beszerzésre TCO - Total ownership cost ESG szempontokkal Minimum elvárások, tanúsítványok, termékcímkék Beszállító értékelés és elismerés Beszállítók fejlesztése Fenntarthatósági átvilágítási eszközök, módszerek, kockázatértékeléstől a helyszíni auditig A lényeg, hogy a beszerzési folyamatok, eszközök minden elemébe integráljuk a fenntarthatóság azon aspektusait, amellyel saját szervezetünk és az értéklánc szereplőinek fenntarthatósági teljesítményét javítani tudjuk.  A cikksorozat szerzői az Alternate munkatársai. Jelen cikk szerzője Fertetics Mandy, a vállalkozás ügyvezetője, több mint 20 éves tapasztalattal bír a vállalati fenntarthatóság és felelősségvállalás terén, társszerző Király Dorottya, fenntarthatósági gyakornok. Missziója, hogy organikus szervezetfejlesztés és vezetői transzformáció révén segítse a cégeket a fenntarthatóság útján