Együtt többet tehetünk.

”Nem szabad a hétvégi legénybúcsús turizmusra alapozni” – Interjú Adriány Csengével, az Innotime Hungary fenntartható turizmussal foglalkozó szakértőjével

Egy friss kutatás szerint a megfelelő fejlesztésekkel néhány éven belül duplájára nőhet a Budapestre látogató turisták száma. Kérdés, hogy lehet-e kezelni a megnövekedett forgalmat, van-e valódi esély arra, hogy a magyar főváros elkerülje a Barcelonához hasonlóan népszerű turistaparadicsomok sorsát, és a lakói számára is élhető, környezeti szempontból is fenntartható város maradjon.

A McKinsey & Company kutatócég idén júliusban közzétett jelentése szerint átgondolt és következetesen végigvitt fejlesztésekkel 2030-ra a jelenlegi duplájára nőhet a Budapestre érkező turisták és az általuk itt töltött vendégéjszakák száma. A Budapest Awaits: Fulfilling the city’s tourism potential című kutatásban azt írják, ezzel egyidejűleg az idelátogatók költése is jelentősen, akár két-háromszorosára nőhet; a magyar főváros egyedi lehetőségeit kamatoztató “turisztikai reneszánsz” 23-49 ezer új munkahelyet teremhet és éves szinten 1,5-2 százalékkal növelheti a hazai GDP-t. A szakértők szerint a jelenlegi évi 3,2 millióról 2030-ra “konzervatív becslés szerint” ötmillióra, progresszív becslés szerint pedig akár 7 millióra nőhet az idelátogató utazók száma. Ezzel a vendégéjszakákat tekintve is felzárkózhatnánk az európai listavezetőkhöz: Bécshez, Prágához, Berlinhez, Milánóhoz, Lisszabonhoz vagy Barcelonához. Szép törekvés; kérdés, hogy hogyan lehet egy ilyen mértékű turisztikai fejlesztést környezeti szempontból is fenntartható módon megoldani, ráadásul úgy, hogy közben az itt élők számára is élhető maradjon a város.

Egyre többen szeretnének fenntarthatóan utazni

Adriány Csenge, az Innotime Hungary Kft. szakértője szerint az utazással óhatatlanul együtt járó környezetkárosítás, károsanyag-kibocsátás ellenére is van fenntartható, pontosabban mérsékelten környezetszennyező turizmus. “Ha a »fenntartható turizmusról« beszélünk, akkor tulajdonképpen a »low-impact turizmusról« beszélünk: az utazásna olyan formáiról, amelyek során a turisták a súlyosan környezetszennyező légi vagy közúti közlekedés helyett inkább az alacsony kibocsátású közlekedési formákat – köztük a közösségi közlekedést, a kerékpározást, vagy a túrázást – választják” – mondja.

Adriány Csenge szerint a turizmus környezetbarátabbá tételéhez az kell, hogy mind az állami szervek, mind a vállalkozók, mind a fogyasztók megértsék, mennyire fontos, hogy a fenntarthatóságot szem előtt tartva gondolkodjanak. Lévén keresleti piacról van szó, a legfontosabbak, persze, maguk a turisták. “Ma már bárki dönthet úgy, hogy környezetkímélő módon utazik, hogy olyan helyekre látogat el, ahol a fejlesztések és a szolgáltatások terén is komolyan veszik a fenntarthatóságot, ahol a helyi lakosok, vállalkozók által előállított termékeket vásárolhatják meg, ahol valódi betekintést nyerhetnek az ott élők kultúrájába – sorolja. – Nem kell messzire menni, a szomszédos Szlovéniában például közel tíz éve indították el a Slovenia Green-programot, aminek köszönhetően ma már a vendégéjszakák közel kilencven százalékát fenntartható desztinációkban töltik a turisták.”

A szakember úgy látja, a fogyasztók részéről is egyre nagyobb az igény, hogy fenntartható módon utazhassanak. “Az emberek többsége ma már Magyarországon is azt mondja, szeretne környezetbarátabb módon kikapcsolódni – fejtegeti – Igaz, ebből a szempontból még kicsit »kétlelkűek« vagyunk, az igazán elkötelezett környezetvédőkön kívül alig találni valakit, aki komolyan utánanézne annak, hogy hova, milyen feltételekkel és milyen módon utazhat el, ha kímélni szeretné a bolygót.”

Az Innotime Hungary fenntartható turizmus szakértője szerint éppen ezért fontos, hogy az önkormányzatok, a szállásadók, a helyi szolgáltatók aktívan kommunikáljanak a potenciális fogyasztóikkal. “Fel kell hívni a figyelmüket arra, milyen fenntartható utazási, kikapcsolódási lehetőségeket tudnak kínálni a számukra, mert akkor nagyobb valószínűséggel fogják azt választani” – emeli ki.

Repülő helyett vonat

Adriány Csenge szerint annak ellenére, hogy a Covid-járvány utáni “bosszú-turizmus” már véget ért, továbbra is túlterhelt az európai légiforgalmi rendszer. “Az elmúlt hetekben-hónapokban sorra jöttek a hírek a törölt járatokról, a komoly késésekről. Ez is azt támasztja alá, hogy muszáj csökkentenünk a légi közlekedés arányát” – hangsúlyozza.

Adriány a Stay Grounded nevű globális aktivista szervezettel is együttműködik. “Ők azért lobbiznak, hogy világszerte növeljék a fenntartható közlekedés, azon belül is elsősorban a vasúti közlekedés részarányát. Ez már csak azért is fontos, mert ha nem kínálunk nekik élhető alternatívát, az emberek továbbra is repülővel fognak utazni – mondja. – Ezt csak úgy lehet ellensúlyozni, ha más, hasonlóan kényelmes, gyors és persze megfizethető utazási módokat ajánlunk nekik – vagy pedig úgy, ha az államok közös döntéssel szigorítanak a szabályozáson, és keményen visszafogják a légijáratok, a repülőutak számát.”

A szakember kiemeli: a komoly lobbierővel bíró légitársaságoknak értelemszerűen nem áll érdekében a repülés korlátozása. “Ennek ellenére vannak bíztató tendenciák, az elmúlt években például Franciaországban és Spanyolországban is jelentősen csökkentették a belföldi légjáratok számát. És ezzel párhuzamosan komolyan támogatták a magán-vasúttársaságokat, ami szintén jótékony hatással bír, hiszen versenyhelyzetet teremt, aminek köszönhetően jelentősen csökkenhetnek a vonatjegy-árak – olcsóbbá és így népszerűbbé válhat a vasúti közlekedés.”

Fontos szerep jut a “helyi őrülteknek”

Adriány korábban Hollandiában, a fenntartható úticélok, vállalkozások támogatásával és certifikációjával foglalkozó Green Destinations munkatársaként dolgozott, ma ő a nemzetközi szervezet magyarországi képviselője. “Azután csatlakoztam hozzájuk, miután Portugáliában elvégeztem egy fenntartható turizmussal foglalkozó mesterszakot. Nagyon szimpatikusnak találtam őket, mert tiszta és átlátható fenntarthatósági elveket képviselnek, és egy olyan, a Global Sustainable Tourism Council által kidolgozott szabvány alapján minősítik a turisztikai desztinációkat Ausztráliától Brazíliáig, amit a világon mindenhol elismernek – mondja. – Rengeteg tapasztalatot szereztem náluk, és egy idő után úgy gondoltam, ezt a programot érdemes lenne itthon, a hazai adottságokra igazítva is megcsinálni.”

A szakember és kollégái az Innotime Hungary-nál elsősorban komplex, fenntartható alapokon nyugvó desztinációfejlesztéssel foglalkoznak. “Dolgozunk önkormányzatokkal, régiókkal, nemzeti parkokkal és vállalkozókkal is – magyarázza. – Ez egy nagyon komplex, szerteágazó feladatkör: igyekszünk a turisztikai célpontok mellett a hozzájuk kapcsolódó helyi hálózatokat is fejleszteni, megerősíteni, a helyi termelőket, vendéglátósokat, kezdeményezéseket is bevonni, becsatornázni a közös munkába. Ez sajnos nem mindig egyszerű feladat: az önkormányzatok például csak különféle projekteken keresztül – mint amilyen például egy látogatóközpont felépítése vagy egy termálfürdő korszerűsítése – tudnak igazán hatékonyan forrásokra pályázni – ilyenkor sajnos előfordul, hogy »a gombhoz kell varrnunk a kabátot«, nem az a legfontosabb kérdés, hogy milyen világmegváltó ötlettel állunk elő, hanem az, hogy hogyan lesz pénz a fejlesztésre.”

Az Innotime Hungary szakemberinek célja, hogy profi módon, a szakmai szempontokat a lehető leginkább szem előtt tartva segítsék az ügyfeleiket az útcélok fejlesztésében. “Mi képviseljük azt a szakmaiságot, ami ahhoz kell, hogy hatékonyan tudjanak szolgáltatásokat, programokat, infrastruktúrát fejleszteni – lehetőleg úgy, hogy az adott település, régió egyedi értékeit, különlegességeit is kihangsúlyozzák – mondja Adriány. – Ha van egy termálfürdőjük, hogyan vegyék rá a vendégeket, hogy a közeli múzeumba is elmenjenek; ha van egy szép arborétumuk, hogyan tudják felkelteni az érdeklődést a közeli strand iránt is. Igyekszünk holisztikus szempontból vizsgálni a turizmus kérdését, nem csak egy-egy helyszínre, attrakcióra koncentrálva, hanem az adott település, környék egyébb értékeire is kiterjesztve kidolgozni a fejlesztési javaslatainkat. Fontosnak tartjuk azt is, hogy felvegyüli a kapcsolatot a helyi vállalkozókkal, hogy közösen gondolkozva, ötletelve együtt találjuk ki, milyen új termékekre, szolgáltatásokra lehet igény az odautazó turisták részéről, milyen irányokban és milyen módokon érdemes terjeszkedniük, milyen új vállalkozásokat érdemes elindítaniuk.”

Mint mondja, a desztinációk fejlesztésében fontos szerep jut a “helyi őrülteknek”. “Folyamatosan keressük azokat a lelkes, a saját településük, környékük iránt elkötelezett embereket, akik jó helyismerettel, beágyazottsággal bírnak, és nem félnek bátor és újító ötletekkel előállni. Ez már csak azért is fontos, mert végső soron az a cél, hogy a turisták minél több időt töltsenek egy-egy helyen.”

Az igényes turistákat kell megszólítanunk

A szakember szerint alapvetően nem ördögtől való elképzelés, hogy növelni kellene Budapest turisztikai látogatottságát. “A valódi kérdés az, hogy milyen turistákat tudunk megszólítani. A fenntartható turizmus egyik legfontosabb alapfeltétele, hogy olyan embereket, szegmenseket célozzunk meg, akiket valóban érdekel az a hely, ahova elutaznak, akik nyitottak és kíváncsiak arra, hogy milyen történelemmel, hagyományokkal, szokásokkal bír az az ország, ahova ellátogatnak – hangsúlyozza. – Az is fontos, hogy ha lehet, rávegyük őket, ne csak egy-egy hétvégére, hanem hosszabb időre jöjjenek el hozzánk, és ha már itt vannak, a fővároson kívül más helyeket, településeket, látványosságokat is felkeressenek. Az igényes, minőségi élményekre vágyó utazókat kellene megszólítanunk; nem szabad tovább erősíteni Budapest »elprostituálódását«, nem szabad a hétvégi legénybúcsús turizmusra alapozni a helyi gazdaságot.”

Adriány szerint az is fontos lenne, hogy a döntéshozók a budapestieket is bevonják a turisztikai fejlesztésekkel kapcsolatos döntéshozatalba. “A közösségi tervezés, stratégiaformálás fontos dolog. Ha elhanyagoljuk, itt is az fog történni, mint Barcelonában, ahol a helyiek már a fenébe kívánják a turistákat: mert túlzsúfolttá válik a város, az egekbe szöknek az árak, mert kiszorulnak a saját tereikből.”

Hasonló cikkek