Együtt többet tehetünk.

Ha a jéghegy alját is látjuk a beszállítói láncban… 1./10. rész

Az új jogszabályok beszállítói és beszállítói lánc átvilágítást várnak a nagy és felelősen működő cégektől, s minderről publikus és átlátható információkat, amelynek célja a környezeti és társadalmi kockázatok feltérképezése és menedzselése a teljes értékláncban. Cikksorozatunkban körbejárjuk vevői és beszállítói oldalról is az ESG szabályozásokból eredeztethető kötelezettségeket és egyben lehetőségeket is, és érzékeltetjük az ESG átvilágítás és a fenntartható beszerzés közötti összefüggéseket, valamint az ezzel kapcsolatos mindennapi gyakorlatokat.

Értéklánc szemlélet

Egy gazdasági, kereskedelmi értéklánc számos szereplőből, jogi személyiségből áll, amely mindegyikének megvan a saját jogi felelőssége és önszabályozása a fenntarthatósággal kapcsolatban. Hogy lehetek én felelős egy másik jogi személyiség döntéséért, környezeti hatásáért, foglalkoztatási kérdéseiért vagy elégtelen kockázatmenedzseléséért? Jogos kérdés lehet ez egy jogásztól vagy vállalatvezetőtől, hiszen a szerződéseink mindent szabályoznak és elvárják minden jogi személyiségtől az aktuális környezeti, társadalmi és etikai jogszabályok betartását. Miért nem elég ez? 

Sajnos az értékláncon keresztül számos negatív hatást outsourcoltunk, hallgatólagosan tudomásul vettünk, s olyan kockázatokat is integráltunk, amelyek nincsenek összhangban a nemzetközi egyezményekkel. Megtakarítást, versenyképes árat úgy elérni, hogy valahol a dolgozók nem kapják meg nem hogy a méltányos, de a jogi minimálbért sem, messze a megengedett maximális óraszám felett dolgoznak és kiszolgáltatottságukkal visszaélnek a gazdasági szereplők – nem ritka a globális értékláncokban, nem csak a fejlődő országokban. A világban jelenleg 28 millió embert foglalkoztatnak a modern rabszolgaság keretein belül, amelyben az életünket behálózó iparágak, mint az elektronika, autóipar vagy textilipar szervesen érintett.  De nem kell messze, határokon túl menni, szimplán a hazai beszállítói láncokban is tapasztalhatunk szürke- vagy fekete foglalkoztatást, zaklatásra utaló gyakorlatot, elégtelen hulladékkezelést vagy emissziós-, szennyezési határérték túllépését, vagy korrupciót. A karbonlábnyom jelentős része jelentkezik  a beszállítói láncban számos iparágnál, például a gépgyártás területén akár 80%-ra is tehető ez az arány. Más iparágakban lehet, hogy éppen a termék/szolgáltatás használatához kötődik ez a kritikus kibocsátási arány. De a lényeg: karbonsemlegességet vagy karbonlábnyom csökkentést nem tudunk hatásosan elérni az üzleti partnereink és a termékeink fejlesztése nélkül. 

A képen szöveg, víz, természet, jéghegy látható

Automatikusan generált leírás

A pénzünkkel pedig szavazunk. Ahogy a fogyasztó a boltban, amikor egy márka vagy termék mellett dönt, ahogy egy munkavállaló, amikor egy munkáltatót választ, úgy egy üzleti vásárló, vevő, megrendelő is szavaz a beszerzési költésével, így akarva, akaratlanul „finanszíroz” akár káros környezeti, társadalmi és etikai üzleti gyakorlatokat. Éppen ezért megnő a felelősségünk a jogi értelemben vett hatáskörön túl is. 

Sok vállalat az asztal két oldalán is helyet foglal: vevőként, termék vagy szolgáltatás vásárlójaként, s amennyiben B2B üzletben tevékenykedik, úgy beszállítóként is érintett. Törekszünk cikksorozatunkban mindkét oldal szemszögéből megközelíteni a témát.

Beszállítói lánc átvilágítás – gondos eljárás

A nemzetközi jogszabályokban és folyamat leírásokban gyakran használják a „due diligence” kifejezést, ami hatékony átvilágításra épít, de többet jelent annál. Milyen egy jó due diligence rendszer, ha a beszállítói lánc fenntarthatóságára gondolunk? 

  1. Azonosítsuk és ismerjük a beszállítói láncban jelenlévő aktuális és potenciális környezeti, társadalmi és etikai kockázatokat és hatásokat! Izgalmas kérdés: mennyi az elégséges erőfeszítés és kiterjedtség ebben a kellő gondosság bizonyításához? Milyen eszközök, módszerek állnak rendelkezésre és hogyan lehet rávenni a beszállítókat, hogy megosszák ezeket az információkat? Beszállítóként mit tehetek, hogy a valós teljesítményem és működésem alapján értékeljenek, releváns elvárásokat támasszanak a vevők?
  2. Építsünk fel hatékony megelőző intézkedéseket az azonosított kockázatok és hatások eredményes menedzselésére! Milyen olyan szerződésbéli, képzés-fejlesztési, átvilágítási eszközeink lehetnek, amelyek a megelőzést szolgálják? Hogyan lesznek ezek win-win fókuszúak? 
  3. Ha tudomást szerzünk egy incidensről, azonnal és hatékonyan reagáljunk! Végezzünk gyökérok elemzést, hogy megakadályozzuk ezek ismétlődését! De hogyan szerezhetünk ezekről tudomást és milyen válaszreakcióink lehetnek, figyelembe véve a függőségeket, összefonódásokat, zökkenőmentes üzletmenetet és folyamatos fejlődést? Beszállítóként milyen lehetőségem van korrekciós intézkedésekre?
  4. Várjuk el a beszállítóktól, hogy ők is fordítsák le és követeljék meg saját beszállítóiktól és azok a sajátjaiktól a fenntarthatósági elvárásokat! Milyen felelősségünk van a tier-1 alatti beszállítók esetében és hogyan lehet biztosítani, ellenőrizni, hogy megfelelően továbbításra kerülnek-e az elvárások közvetlen beszállítóinktól? 
  5. Vezessünk be olyan intézkedéseket, akciókat, amelyek a beszállítói láncban jelen lévő kockázatok és hatások javulását irányozzák és ellenőrizzük azok valódi hatékonyságát és hatásosságát! 
  6. Legyen felelőse a fenntartható beszállítói lánc kialakításának, monitoringozásának és fejlesztésének, s megfelelően, transzparensen dokumentáljuk ne csak az elköteleződést, de az eredményeket és hatásokat is! Milyen ESG riporting elvárások vannak ezzel kapcsolatban? Miképp lehet az emberi jogokat helyi viszonylatban vizsgálni? 
  7. Cseréljük le azt, aki nem képes vagy hajlandó fejlődni! Ha nem-megfelelést veszünk észre, tegyünk egyértelmű, határidőhöz kötött elvárásokat a korrekciós intézkedésre vonatkozóan, segítsük a beszállítót a fejlődésben, javulásban. A beszállítófejlesztés nem csak üzleti, de társadalmi érdek is. Amennyiben a partner nem képes vagy hajlandó a fejlődésre, a törvény előírása szerint is, meg kell válnunk tőle! 

Fenntartható és felelős beszerzés

Bonyolultan hangozhat egy jól működő fenntartható beszállítói lánc due diligence rendszer kialakítása, működtetése vagy abban való részvétel. De közben három egyszerű kérdés mentén is összeállíthatjuk rendszerünket vagy éppen értékesítési anyagunkat a tenderhez: 

  • Mit?
  • Kitől?
  • Hogyan?

Erre a három kérdésre kell hatékony választ adni mindkét oldalnak. Alábbi táblázatunk röviden összefoglalja, hogy milyen szempontokat takarhatnak ezek, de cikksorozatunk további részeiben ezeket górcső alá vesszük egyenként is. 

A képen szöveg, képernyőkép, Betűtípus, szám látható

Automatikusan generált leírás
A képen Betűtípus, embléma, szöveg, Grafika látható

Automatikusan generált leírás

A fenntartható és felelős beszerzés tematikájú cikksorozat az Alternate Tanácsadó Kft. támogatásával készült, a cikkek szerzői a vállalkozás munkatársai. Jelen cikk szerzője Fertetics Mandy, nemzetközi felelős beszerzés szakértő és számos országban végzett beszállítói auditokat is személyesen. www.alternate.hu 

Hasonló cikkek