Az Impact CEE (korábbi nevén: Társadalmi Hasznosságú Befektetők Egyesülete) azon dolgozik, hogy Magyarország mellett az egész közép-kelet-európai régióban megismertesse és meghonosítsa a környezeti és társadalmi szempontból hasznos impact befektetések módszertanát. Az egyesületet olyan szakemberek és vállalkozások alapították, akik – mint az Impact Ventures befektetési alapkezelő – fontosnak tartják, hogy az általuk feltőkésített cégek ne csak pénzben, hanem valódi társadalmi, környezeti értelemben vett hasznot is hajtsanak.
Az Impact CEE-t (korábbi nevén: Társadalmi Hasznosságú Befektetők Egyesülete) olyan kockázati tőkebefektetéssel foglalkozó szakemberek alapították, akik fontosnak tartják, hogy egy-egy cég, vállalkozás a forintra váltható profit mellett olyan nyereséget – pozitív környezeti vagy társadalmi hatást – is termeljen, amelyből nem csak a tulajdonosok, a részvényesek, a topmenedzserek, a munkavállalók vagy a fogyasztók, hanem más, a tevékenységük által érintett társadalmi csoportok, közösségek tagjai is részesülhetnek.
Az impact befektetések jelentőségéről szóló korábbi cikkünket is érdemes elolvasnod!
Eszter Elemér, a THBE társalalapítója és elnöke először tíz évvel ezelőtt találkozott az “impact investing” (környezeti és vagy társadalmi szempontból pozitív hatású befektetés – a szerk.) ideájával. “Értelmiségi családból jövök, a szüleim, nagyszüleim orvosok voltak, egyetlen bankár vagy üzletember sem volt a szűkebb famíliámban. Eleinte én is bölcsésznek készültem – végül mégis vállalkozó lett belőlem. Igazi »garázscégekkel« kezdtem, afféle self-made manként próbáltam megtalálni a helyem a turbulens hazai üzleti-vállalkozói közegben. Hamar rájöttem, hogy ha sikeres akarok lenni, portfoliókban kell gondolkodnom” – meséli a Hellononprofit.hu-nak.
Eszter a 2010-es években kezdett kockázati tőkealap-kezeléssel foglalkozni. “Elég jól átláttam a piacot és a folyamatokat, pedig nem voltam bankár, és sosem dolgoztam a BlackRock-hoz hasonló nagy vagyonkezelőknél, így szó szerint az alapoktól kellett felépítenem a cégemet. Ekkoriban kezdtem el Nikolaus Hutterrel, az osztrák Gamma Capital Partners korábbi alapkezelő menedzserével dolgozni; ő hívott meg a 2015-ös bécsi CEE Impact Day-re is, mert tudta, hogy komolyan érdekelnek a pozitív hatáskeltésre alkalmas befektetések, és úgy gondolta, ezen a rendezvényen megtalálom majd azt, amit keresek. Igaza lett: itt találkoztam Charly Kleissnerrel, a világ egyik első és legnagyobb hatású impact befektetőjével, akinek a szemléletmódja, befektetésekkel kapcsolatos megközelítése egycsapásra megváltoztatta az életemet.” (Kleissner feleségével közös alapítványa, a KL Felicitas Foundation ma közel kétmilliárd dollárnyi impact befektetést kezel – a szerk.)
A Linz és Kalifornia között ingázó, “kétlaki életet élő” befektetési guru ezen a konferencián beszélt Eszternek a felesége, Lisa egyik vállalkozásáról. “A BioLite nevű New York-i start-up energiatakarékos kempingfőzőjét alakították át úgy, hogy az megfeleljen a súlyos energiaszegénységben, valamint nem megfelelő higiéniai körülmények között élő afrikai családok igényeinek. A cél az volt, hogy olyan, megfizethető árú terméket dobjanak piacra, ami nagyban javíthat a rászoruló emberek életkörülményein – miközben nyereséget is termel – magyarázza az Impact CEE-társalapító. – Az ötlet remekül bevált, az újítás családok tízezreinek könnyítette meg az életét. Igazi társadalmi hatást »termelt«, és én ebbe azonmód bele is szerettem. Attól kezdve olyan befektetésekkel akartam foglalkozni, amelyek amellett, hogy rentábilisan és fenntarthatóan működnek, valódi társadalmi, környezeti hasznot is hajtanak. Hozzátesznek valami szépet, jót, igazat a közös életünkhöz.”
Németországban tanulták ki az impact investing alapjait
Eszter társaival 2012-ben indította el első “intézményesített” kockázati tőkealapját, a PBG FMC-t, ami akkor még klasszikus venture capital fundként elsősorban közép-európai techcégekbe fektetett. “2015-ben aztán más, hasonló érdeklődésű szakemberekkel együtt elhatároztuk, hogy kitanuljuk és megpróbáljuk itthon is meghonosítani a társadalmi és környezeti hasznosságú kockázati tőkealap-kezelést – emlékszik vissza. – Elmentünk Németországba, ahol találkoztunk Johannes Weberrel, az Ananda Impact Ventures és Erwin Stahllal, a BonVenture alapítójával. Mindketten fantasztikus nyitottságról és segítőkészségről tettek tanúbizonyságot: készséggel megosztották velünk a tudásukat, a tapasztalataikat, még a céges tanácskozásaikra is meghívtak minket. Rengeteget kaptunk, tanultunk tőlük – kis túlzással csak a kasszakulcsot nem nyomták a kezünkbe.”
A németországi “tanulmányútból” két, a hazai piacot máig meghatározó kezdeményezés született: az Impact CEE (korábbi nevén: THBE) és az Impact Ventures befektetési alapkezelő, amelyben Eszter Elemér elnökként és ügyvezető partnerként dolgozik. “Az Impact CEE-t ma már nemcsak Magyarországon, hanem egész Közép-Kelet-Európában, sőt a Nyugat-Balkánon is ismerik, horvát, bolgár és török tagjaink is vannak – mondja Eszter Elemér. – Az alapítók között voltak magánszemélyek, nonprofit szervezetek, piaci vállalkozások, még egy szerzetesrend is. Mára több bank és elismert impact investing szakember is csatlakozott hozzánk. Nagyon kibővült a tagok köre, de az alapítói szándék mit sem változott: a társadalmi és környezeti hasznosságú befektetések előnyeit szeretnénk bemutatni és széles körben is ismertté tenni a régiónkban.“
Az Impact CEE munkáját olyan lelkes és felkészült szakemberek segítik, mint Bogsch Nóra, az egyesület ügyvezető titkára. Ő a Covid-járvány után csatlakozott a szervezethez: “Jó a szervezőkészségem, korábban húsz évig foglalkoztam turisztikával, külföldi cégeknek szerveztem konferenciákat, incentive utakat és hasonló rendezvényeket. Aztán jött a járvány; tényleg az »isteni gondviselésnek« köszönhetem, hogy szembe jött velem ez a lehetőség – mondja az egyesületnél betöltött pozíciójára utalva. – Nagyon szeretek itt dolgozni, mert számtalan izgalmas dolgot tanulhatok a munkám során. Szó szerint kinyílt előttem a világ: fantasztikusan ötletgazdag, kreatív és jószándékú embereket ismerhettem meg. Arról nem is beszélve, milyen jó érzés, hogy olyan munkát végezhetek, aminek valódi haszna, környezeti és társadalmi hatása van.”
A cél kettős: a pozitív környezeti-társadalmi hatás és a nyereségesség is fontos
Eszter Elemér hangsúlyozza: ha azt mondjuk, “filantrópia” vagy “társadalmi hatású befektetés”, egy sor különböző dologra gondolhatunk. “Ez egy széles spektrum, ami a klasszikus jótékonyságtól egészen az etikus befektetésekig terjed. Az impact investing valahol középtájt helyezkedik el ezen a skálán, a legfontosabb sajátossága az, hogy kettős célt szolgál: a pozitív társadalmi vagy környezeti hatás megteremtése mellett az is fontos, hogy mindezt nyereségesen tegye. A tulajdonos vagy vagyonkezelő nem ajándékba adja a pénzt, hanem azt várja, hogy hozamot termeljen: egyrészt társadalmi vagy környezeti hatást, másrészt konkrét pénzügyi nyereséget.”
Az Impact CEE-társalapító szerint globális szinten a venture capital befektetéseknek ma még csak mintegy tíz százalékát teszi ki az impact investing. “Ez a fajta üzleti, befektetési megközelítés még mindig újdonságnak számít, de világszerte egyre népszerűbb. Egyre több befektető ismeri fel: ha egy üzleti vállalkozás csak a »shareholder value-ra« – a profittermelésre, az üzleti eredmény, a nyereségesség vagy a versenyképesség kimaxolására – fókuszál, akkor valakinek az érdekei mindenképp sérülni fognak. Ha viszont az impactet is fontosnak tartja, az alapvetően átírhatja a vállalkozása DNS-ét, fenntarthatóbbá, jövőállóbbá teheti a cégét. Persze, vannak olyanok, köztük személyes jó barátaim is, akik nem fogadják el ezt az érvelést, úgy látják, az emberi természet nem ilyen, a befektetők mindig a profitmaximalizálást fogják preferálni a környezeti vagy társadalmi érdekekkel szemben. Ki tudja, még az is lehet, hogy igazuk van; én mégis fontosnak érzem, hogy a civilizációhoz, a kultúrához hasonlóan az üzlet és a kapitalizmus is fejlődni, változni, alakulni tudjon, s hogy az üzletemberek felismerjék, milyen pusztító hatásai lehetnek annak, ha csak a nyereséget hajszolják”.
Véleményével Bogsch Nóra is egyetért. “Sajnos, sok pénzügyi szakember még mindig nem hisz abban, hogy az impact befektetések életképesek lehetnek. Ők a számok világában élnek, úgy vannak vele, hogy előbb megtermelik a nyereségüket, aztán utána esetleg majd jótékonykodnak. Szigorúan elkülönítik egymástól az üzleti sikert és a társadalmi, környezeti hatást, mert nem látják be, hogy ez a kettő egymást erősítve is működhet”– vélekedik.
Regionális ökoszisztémát építenek
A THBE magyarországi egyesületként indult, de ma már regionális szinten is jegyzik, ezért is változott meg újonnan a neve Impact CEE-re. “A tevékenységünk jelentős része ma Magyarországra koncentrálódik, de időközben rájöttünk, hogy a közép-kelet-európai és nyugat-balkáni régió országai olyan kulturális közösséget alkotnak, amely remek lehetőséget teremt a sikeres kooperációra – mondja. – Éppen ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy a regionális szintű együttműködést is erősítsük – már csak azért is, mert nagyon úgy néz ki, hogy Európa lassan versenyhátrányba kerül más piacokkal szemben, így különösen nagy jelentősége van az összefogásnak. Ez színtiszta befektetői logika: ha egy külföldi cégbe fektetünk, azzal hidat, összeköttetést teremtünk két ország, a két piac között.”
Eszter úgy látja, ez a fajta regionális együttműködés a társadalmi és környezeti problémák kezelését is egyszerűbbé teheti. “Nemrég a holland nagykövetségen vendégeskedtem, ahol helyi impact vállalkozások mutatták be a termékeiket, szolgáltatásaikat. Volt köztük egy olyan cég, ami holland idősotthonokban felállított szobabiciklikhez fejlesztett egy speciális applikációt, ami lehetővé teszi, hogy az ott élő idős emberek tekerés közben a saját szülőfalujuk utcáit lássák egy, a kormányra applikált képernyőn. Ezáltal testedzés közben virtuálisan újra az ismerős, gyerek- és fiatalkorukból visszaköszönő utcákat róhatják – ami nyilván nagyon jó hatással van a mentális egészségükre, jólétükre, és így komoly társadalmi hatást generál – de próbálnánk meg eladni egy ilyen fejlesztést egy tarnabodi vagy olaszliszkai idősotthon üzemeltetőinek, csak nevetnének rajtunk, és joggal mondanák, hogy nekik ennél fontosabb problémákat kell megoldaniuk. Ebből is látszik, milyen hatalmas különbségek vannak országok és országok között. Már csak ezért is fontos, hogy olyan, hozzánk hasonló kelet-európai szakemberekkel dolgozzunk együtt, akik meg tudják érteni a mi problémáinkat.”
Bogsch Nóra szerint részben az Impact CEE tevékenységének is köszönhetően kezd kiépülni egy olyan ökoszisztéma, közösség, amely képes összefogni a regionális impact investing-kezdeményezéseket, szakembereket. “Ez egy olyan együttműködés, ami lehetővé teszi, hogy ne konkurensként, hanem partnerként tekintsünk egymásra. Eseményeink során olyan networking lehetőségeket nyújtunk, amelyek lehetővé teszik, hogy együttműködéseket kössünk. Ezekből a horvát, bolgár, román, török és magyar befektetők, vállalkozók, pénzügyi szakemberek, és persze az általuk felkarolt ügyek által érintett emberek, stakeholderek is profitálhatnak.”
”A kereslet megteremti majd a kínálatot is”
Annak ellenére, hogy az elmúlt években mintha lanyhult volna a start-up-bumm Magyarországon – nem nagyon hallottunk olyan hazai alapítású cégekről, amelyek, mint a kétezres évek közepe-vége felé a LogMeIn vagy a Prezi, komoly nemzetközi karriert tudtak volna befutni – Eszter Elemér úgy látja, ma is szép számmal vannak olyan ígéretes fiatal vállalkozások, amelyekbe érdemes impact investorként pénzt fektetni. “A start-up szcéna egy organikusan fejlődő közeg. Ha vannak források, az stimulálni fogja a piacot: nem az a kérdés, hogy találunk-e olyan vállalkozást, kezdeményezést, innovációt, technológiát, amibe érdemes befektetnünk, hanem az, hogy rendelkezésre áll-e elegendő forrás ahhoz, hogy felpörgesse a fejlesztési, vállalkozási kedvet a tehetséges magyar szakemberekben. Nem véletlen, hogy a hazai start-up szcéna is akkor robbant be igazán, amikor elindult a sokak által kárhoztatott Jeremie-program (a 2009-ben indult, az EU támogatásával megvalósult program célja az volt, hogy tőketámogatást nyújtson az innovatív vállalkozásoknak – a szerk.). Sokan szidják ezt a programot, pedig lehetővé tette, hogy létrejöjjön egy start-up ökoszisztéma Európában, és sok fiatal vállalkozóval megértette: lehet úgy céget alapítani, hogy már a kezdeti időszakban tőkés partnert, partnereket vonnak be a vállalkozásba.”
Ismerd meg az OkosHACCP történetét, amelyről az Impact CEE által szervezett CEE4Impact Day kapcsán írtunk!
Eszter úgy látja, ha megjelenik a piacon egy olyan világos ajánlat, amely egyértelművé teszi a fiatal vállalkozók számára, hogy komoly lehetőségek vannak a pozitív környezeti-társadalmi hatást célzó megoldásokban, fejlesztésekben, akkor a fellépő kereslet megteremti majd a kínálatot is. “Mindegy, hogy a nonprofitok kezdenek a saját szaktudásuk felhasználásával »bevételtermelő lábat« növeszteni maguknak, vagy a forprofitok veszik észre az ebben rejlő lehetőségeket – előbb-utóbb mindenképpen kitermelődik elég befektetés-érett ötlet ebben a szegmensben” – vélekedik.
Az Impact CEE-társalapító azt mondja, az ESG-szabályozással egyelőre tudatosan nem foglalkoznak. “Ez egy olyan szabályozási, taxonómiai kérdés, ami elsősorban a nagyvállalatok működését, tevékenységet minősíti, nem ránk vagy az általunk finanszírozott cégekre lő – mondja. – Arról nem is beszélve, hogy ugyan hozott egy hirtelen, nagy nekibuzdulást a törvényhozók és az érintett vállalatok részéről, de ez a lelkesedés hamar el is ült. Az ESG sok szempontból irányadó lehet; de mi az impact investinget önálló domainnek, befektetési, vállalkozási módszertannak tartjuk. Ez egy alulról épülő szemléletmód, ami arról szól, hogy hogyan lehet egy korai fázisú, induló vállalkozást vagy KKV-t úgy működtetni, hogy eredményesen, nyereségesen, profitábilisan és a társadalmi hatásteremtés szempontjából is sikeresen tudjon működni.”
Nemcsak pénzt, hanem tudást is befektetnek
Eszter Elemér nem csak az Impact CEE-n, hanem az első magyarországi társadalmi és környezeti hasznosságú tőkealap, a 2018 decemberében indult Impact Ventures-ön keresztül is igyekszik tenni a környezeti-társadalmi hatást fontosnak tartó kezdeményezések támogatásáért. “Az Impact Venturesszel öt év alatt összesen húsz cégbe invesztáltunk, őket 4200 jelentkező közül választottuk ki. Ebből a húsz cégből tizennyolc ma is működik egyet kénytelenek voltunk leírni, egyet pedig értékesítettünk. Ez egy csodálatos sztori: befektetőként jó látni, hogy olyan vállalkozások fejlődéséhez járulhattunk hozzá, amelyek számára egyszerre fontos a környezeti-társadalmi hatás és a nyereségesség.”
Eszter az élelmiszer-gyártásnál keletkező hulladékot takarmányfehérjévé átalakító Grinsectet és a pszichoterápiás segítséget kereső embereket támogató online platformot, a Csehországban, Lengyelországban, Ukrajnában és Magyarországon is elérhető Hedepy-t emeli ki az általuk támogatott cégek közül. “Az előbbi azért izgalmas, mert az általuk kidolgozott technológiának köszönhetően rendkívül jó beltartalmi értékkel és alacsony karbonlábnyommal rendelkező takarmányfehérjét tudnak előállítani – az utóbbi pedig azért, mert olyan online platformot hoztak létre, amelyen keresztül össze tudják kapcsolni a pszichoterápiás segítséget kereső embereket az igényeiknek, személyiségüknek leginkább pszichoterapeutákkal, mentálhigiénés szakemberekkel” – mondja.
Mindenki számára elérhetővé tenné a mentális egészségügyi ellátást egy fiatal és innovatív társadalmi vállalkozás – a Hedepy-sztoriról olvasd el korábbi cikkünket!
A befektető az Ananda Ventures által feltőkésített cégek közül is megemlített néhányat: “az OroraTech nevű német cégműholdas-hőkamerás technológiája például képes azonosítani az erdőtüzeket, nyomon követni a terjedésüket, és így alapvető információkkal láthatja el az azokat semlegesíteni igyekvő katasztrófavédelmi szakembereket. Az övék már igazi globális sikertörténet, eddig huszonöt országban közel ötszáz felhasználónak nyújtottak segítséget, és 350 millió hektárnyi területet tudnak monitorozni a saját műholdjaikkal. De ilyen a szintén német Auticon is, ami autizmussal élő embereket alkalmaz információs technológiai tanácsadóként.” Ők is nagyon sikeresek, ma már angliai és franciaországi leányvállalatuk is van, és olyan ügyfeleik vannak, mint az Allianz vagy a Deutsche Bank.”
Az Impact Ventures nemcsak pénzzel, hanem tanácsadással, szellemi supporttal/segítséggel is támogatja az általa pénzelt vállalkozásokat. “A venture capital módszertan lényege nem a pénz, hanem az a szellemi kapacitás, amit hozzáteszünk ezekhez a vállalkozásokhoz. Ez az impact venture capitalben is így működik: a legfontosabb az a konkrét befektetésen túli hozzáadott érték, amit bele tudunk tenni egy vállalkozásba – legyen az kapcsolatrendszer, tapasztalat, vállalatépítési, értékesítési vagy üzletfejlesztési tudás. Ahhoz persze, hogy ez a megközelítés működni tudjon, az alapkezelőben dolgozó szakembereket is érdekeltté kell tenni ezeknek a vállalkozásoknak a sikerében” – emeli ki.
Az Impact Ventures által tőkével és szakmailag is támogatott magyar startupról, a forradalmian új, környezetbarát autótisztító technológiát kifejlesztő CleenUpról szóló cikkünket is olvasd el!
A cég a vállalkozások mellett a saját munkatársait is igyekszik támogatni. “Az egyik alapító partnerem, Iváncsics Gergő ismerte fel,, hogy egy alapító vagy kulcsmunkavállaló mentális egészsége közvetlen hatással van az alap működésére is. Gergő, aki korábban pszichológusként dolgozott, egy nagyon komoly kutatást indított el az ELTE-vel közösen, aminek keretében azt vizsgálják, hogy ezeknek a komoly felelősséggel rendelkező közreműködőknek a testi-lelki jólléte milyen korrelációkat mutat egy cég teljesítményével kapcsolatban. És ezért indítottuk el mi is a Founders’ Mental Health Preservation nevű programunkat, ami több mint harminc különböző beavatkozási módszertant kínál a legfontosabb munkatársaknak annak érdekében, hogy idejekorán felismerhessék és orvosolhassák ezeket az esetleges problémákat.”
by 
