Elsőzik Magyarország a CSRD-harmonizációban?

Magyarország lehet az egyik első EU-tagállam, amely implementálja az Omnibusz rendelet CSRD halasztásra vonatkozó rendelkezéseit.

A kormány május 13-án nyújtotta be a jövő évi költségvetés megalapozásáról szóló törvénytervezetet, amely – ahogy arról már beszámoltunk – tartalmazza a magyar ESG törvény (2023. évi CVIII. tv.) módosításának javaslatát is. Ugyanezen a napon került benyújtásra egy másik törvényjavaslat is, amely az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról rendelkezik, közkeletű nevén a „nyári adócsomagot” tartalmazza. 

Ebben a salátatörvényben szerepel a Számviteli törvény (2000. évi C. tv.) módosítása is, amely többek között az Omnibusz javaslatcsomag részeként, április 16-án kihirdetett (EU)2025/794 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti CSRD rendelet módosítását is tartalmazza, megvalósítva ezzel a kötelező átültetést a nemzeti jogba.

A törvénycsomag 122. §-a paragrafusa értelmében a Számviteli törvény úgy módosul, hogy a fenntarthatósági jelentéstételre vonatkozó szabályokat a nagyvállalatnak minősülő, nem közérdeklődésre számot tartó vállalkozásoknak (tehát a CSRD 2. körös vállalatai) első alkalommal a 2025-ös helyett csak a 2027. évben induló üzleti évükre kötelező alkalmazniuk.

Szintén tartalmazza ez a paragrafus, hogy a közérdeklődésre számot tartó KKV-knak (a mikrovállalkozásokat leszámítva) először a 2026. helyett a 2028. évben kezdődő üzleti évükben kell a CSRD-nak megfelelniük, csakúgy, mint a kisméretű és nem összetett pénzügyi intézményeknek (bankoknak), zárt (captive) biztosítóknak és viszontbiztosítóknak, amennyiben a törvényben meghatározott árbevétel, mérlegfőösszeg és létszám kritériumoknak megfelelnek.

Ha a fenti tartalommal elfogadásra kerül a törvénycsomag, úgy Magyarország maradéktalanul eleget tesz a CSRD bevezetésének halasztásáról született uniós döntésnek. Feltehetően ezzel az egyik első, ha nem a legelső lesz a tagállamok között.