Cseh Balázs, a CSR Platform egyik alapítója szerint fontos lenne, hogy a hazai vállalatok és civil szervezetek aktívan keressék a kapcsolatot egymással. A cégek korábban elsősorban PR-eszközként tekintettek a jótékonyságra és a civil szervezetekkel kötött együttműködésekre, de ez a trend az elmúlt években érezhetően megváltozott, ma már inkább a humánerőforrás-menedzsmentben és az employer branding-ben játszanak fontos szerepet a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos kezdeményezések.
Az Adománygyűjtő Szervezetek Önszabályozó Testülete (ASZÖT) és a Civil Iránytű Alapítvány 2022-ben indította el a vállalati és civil kapcsolatok javítását, előmozdítását támogató CSR Platformot. A platform megálmodói szeretnék elérni, hogy a jelenleginél lényegesen több, átgondoltabb és integráltabb, az egyszerű adományozáson, jótékonyságon túlmutató együttműködés jöjjön létre a hazai civil szervezetek, társadalmi vállalkozások és a piaci cégek között. “Hiszünk abban, hogy a vállalati-nonprofit együttműködésekben még mindig komoly kiaknázatlan lehetőségek vannak Magyarországon” – hangsúlyozza Cseh Balázs, a Civil Iránytű Alapítvány ügyvezető igazgatója.
Cseh szerint a vállalatok korábban főleg PR-eszközként tekintettek a CSR-ra, de ez a trend az elmúlt években megváltozott. “Most már inkább a humánerőforrás-menedzsmentben és az employer brandingben játszanak fontos szerepet a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos aktivitások, a vállalati-civil kapcsolatok. Nem véletlenül, hiszen a tapasztalatok azt mutatják, hogy egy-egy jól megszervezett CSR-program jelentősen erősítheti a szervezeten belüli összetartást, kohéziót, és az »employer branding-ben«, a potenciális munkavállalók megszólításában is komoly szerepet játszhat.
Nehezen találnak egymásra a civilek és a vállalatok
Cseh Balázs közel húsz éve “hivatásos civil”, a Civil Iránytű ügyvezetése mellett a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnökeként, az Élelmiszerbankok Európai Szövetségének elnökségi tagjaként és az ASZÖT szóvivőjeként is dolgozik. “Van némi tapasztalatom a nonprofit szférában; korábban közgazdászként telekommunikációs és reklámcégeknél dolgoztam, de 2005-ben, az Élelmiszerbank megalapítása után úgy döntöttem, váltok. A volt kollégáim valószínűleg sokkal többet keresnek, mint én, de még ők is azt mondják, jól döntöttem” – mondja nevetve.
Cseh szerint komoly probléma, hogy a társadalmi felelősségvállalást fontosnak tartó vállalatok és a hiteles, átlátható módon működő nonprofit szervezetek nehezen találnak egymásra. “Ez nagyon megnehezíti, hogy valóban tartalmas, az egyszerű filantrópián túlmutató együttműködések jöjjenek létre a két szektor között – fejtegeti. – Ezért is tartottuk fontosnak a CSR Platform elindítását, amely afféle »katalógusként« igyekszik összegyűjteni és bemutatni az etikusan működő civil szervezeteket, társadalmi vállalkozásokat.” Az oldalon egyelőre főleg a széles körben is ismert szervezetek szerepelnek, köztük a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány, az Amnesty International Magyarország, az In Da House, az Unicef Magyarország, a NIOK Alapítvány, a Bátor Tábor és a Habitat for Humanity. Többségük az ASZÖT tagja, de a szakember igyekszik hangsúlyozni: ez nem feltétele a bekerülésnek. “Az ASZÖT-tagokat nyilván »ohne zsinór« feltesszük az oldalra, de azokat is szívesen látjuk, akik a testületen kívülről jönnek. A lényeg, hogy megfeleljenek a nonprofit szervezetekre vonatkozó etikai normáknak, hogy transzparensen gazdálkodjanak, és fel tudják mutatni azokat a referenciákat, amelyek alátámasztják, valóban hasznosan és sikeresen, a potenciális támogatók számára is vonzó programokat, termékeket, szolgáltatásokat kínálva végzik a munkájukat.”
”A nonprofitoknak is »termékesíteniük« kell magukat”
A Civil iránytű Alapítványt néhány éve azért hozták létre, hogy hozzájáruljanak a civil szektor fejlődéséhez, a nonprofit szervezetek ismertségének növeléséhez, külső és belső kapcsolataik megerősítéséhez. Cseh szerint fontos lenne, hogy a civilek “üzleti aggyal” is gondolkozzanak. “Azt látjuk, hogy azok a szervezetek sikeresek, amelyek képesek »termékesíteni« a tevékenységük egy részét. Olyan, a potenciális támogatóik számára is érdekes és értékes termékeket és szolgáltatásokat piacra dobni, amelyek révén – legyenek azok tréningek, képzések, csapatépítők, vagy akár konkrét, kézzel fogható termékek – saját bevételekhez juthatnak, és így erősebb, az állami, önkormányzati vagy EU-s támogatásoktól is függetlenebb alapokra helyezhetik a működésüket” – emeli ki.
Cseh hangsúlyozza, ez a fajta megközelítés nem csak azért fontos, mert forintban mérhető bevételeket hozhat, hanem azért is, mert jó kapcsolódási lehetőséget teremthet a vállalatokkal. “Ha egy szervezet például gyerekjogokkal foglalkozik, és amellett, hogy lobbizik, kutatásokat ír, igyekszik felhívni a figyelmet a problémára, az így összegyűjtött tudását hasznosítva egy olyan tréninget is kidolgoz, ami vállalatok számára is értelmezhető és hasznos, olyan kapcsolódási pontot teremthet, ami lehetővé teszi, hogy »kilépjen a piacra«” – mondja, hozzátéve, ez a vállalatoknak is hasznos és a nonprofitoknak is. “Amellett, hogy segítheti a cégek belső szemléletformálását, a dolgozók érzékenyítését, olyan stabil együttműködéseket hozhat létre, amelyre közös munkát, programokat építhetnek.
Cseh siet leszögezni, a CSR Platformot olyan ernyőszervezetnek, közösségnek szánják, amely amellett, hogy összehozhatja a civileket az őket támogatni kívánó vállalatokkal, afféle klubként, közösségként is működik. „Ez több, mint egy »védjegy«, a portált olyan virtuális fórumnak indítottuk, ami lehetővé teszi a nonprofitok között információcserét, a tapasztalatok, jó gyakorlatok és a tudás megosztását. Ez az oka annak is, hogy online képzéseket szervezünk, ősszel pedig egy fundraising konferenciát is szeretnénk tető alá hozni. Igyekszünk minden eszközzel támogatni a hazai adománygyűjtő szervezeteket.”
by 
