Lehet-e egyszerre üzletileg sikeresnek lenni és közben mérhető társadalmi értéket létrehozni? A Hungarian Sustainability Professionals Network 2025. november 20-i szakmai eseménye erre kereste a választ, olyan társadalmi vállalkozások és vállalati szakértők bevonásával, akik a gyakorlatban is megtapasztalták, milyen közel kerülhet egymáshoz a profit és a pozitív társadalmi hatás. A beszélgetés már az elején rámutatott: miközben ma még sokszor külön világként tekintünk a nonprofit és forprofit működésre, tíz-tizenöt év múlva talán már nem is lesz éles határ a kettő között.
Social business, social entrepreneurship és társadalmi vállalkozás
Lévai Gábor, a HSP Network szakmai vezetője felvezető előadásában arról beszélt, hogy a szervezetek működését egy skálán érdemes elképzelni, ahol az egyik oldalon a küldetésvezérelt nonprofitok, a másikon a profitmaximalizáló vállalatok helyezkednek el. A kettő metszéspontjában pedig egyre nagyobb teret nyernek a társadalmi vállalkozások, amelyek egyszerre építenek újszerű üzleti modellekre és társadalmi célok elérésére. Miközben gazdaságilag fenntartható módon működnek, a kulcsmutatóik (KPI-jaik) között a társadalmi hatás legalább olyan hangsúlyos, mint a bevétel vagy a pénzügyi eredményesség. Ez a szemléletváltás nem véletlen: a vállalatok ma már kénytelenek számba venni az externáliákat, vagyis azokat a hatásokat, amelyeket korábban nem árazott be a piac. A „social business” megközelítés ebből indul ki, hogy maga az üzleti tevékenység váltja ki a társadalmi változást, nem pedig a profitszerzés mellé rendelt CSR-tevékenység. A másik megközelítés az ún. „social entrepreneurship”, amikor a társadalmi és környezeti célokra fókuszáló nonprofitok részben vállalkozói tevékenységgel próbálnak forrást teremteni a tevékenységeik finanszírozására.
Mi lenne, ha…?
A résztvevők rövid bemutatkozása azt állította fókuszba, hogy a társadalmi vállalkozások milyen vállalkozási tevékenységet végeznének akkor, ha forprofitként definiálnák magukat. A bemutatkozások jól érzékeltették a társadalmi vállalkozások sokszínűségét. Ahogy arról Kalmár Anna beszámolt, az AdniJóga ugyanúgy működhetne klasszikus wellbeing szolgáltatóként, céges jógaórákkal, tréningekkel és csapatépítő jógatáborokkal, de ehelyett bevételeit – a szervezet küldetésének megfelelően – hátrányos helyzetű csoportok jógaprogramjaira fordítja. A Scale Impact professzionális tanácsadóként támogatja a nonprofit szervezeteket és társadalmi vállalkozásokat, miközben egyre több szereplőt kapcsol be a közös gondolkodásba – fogalmazott Kovách Eszter szakmai vezető.
A JótéKonyha a Magyar Élelmiszerbank Egyesületen belül működik – tudtuk meg Szabó Péter fejlesztési vezetőtől –, miközben profi cateringcégként versenyez a piacon, profitját azonban visszaforgatja az élelmiszermentésbe. A Károlyi Antal által alapított SignCoders digitális ügynökségként dolgozik, de valamennyi munkavállalója hallássérült: céljuk, hogy egyenlő feltételeket teremtve bizonyítsák piaci versenyképességüket. Az Access4You pedig minősítési rendszerével és adatplatformjával az akadálymentességről szolgáltat részletes, objektív információkat – egy olyan szükségletről, amely a társadalom hatodát érinti Méri Tamás elmondása szerint.
Hátrányból előny
A beszélgetés során abban is egyetértés mutatkozott, hogy a társadalmi vállalkozói működés számos előnnyel, de jelentős kihívásokkal is jár. A legtöbb szervezetnek más típusú bizonyítékokat kell felmutatnia a partnerek felé: a társadalmi megtérülést (social ROI) legalább olyan komolyan kell mérni, mint a pénzügyi eredményeket. A kommunikáció is bonyolultabb lehet – erre jó példa a SignCoders, ahol a hallássérült kollégák miatt több adminisztratív folyamat másképp működik, és néhány üzletági modell (például a munkaerő-kölcsönzés) nem is alkalmazható. Ugyanakkor Károlyi Antal kiemelte: a kommunikáció mint kihívás egyben az egyik legfőbb versenyelőnye is a cégnek, amelynek munkatársai rendkívül tudatosan és megbízhatóan kommunikálnak írásban.
A nehézségek mellett a kerekasztal-beszélgetés minden résztvevője kiemelte az előnyöket: a társadalmi vállalkozásokban dolgozó csapatok erősebben kötődnek az ügyhöz, motiváltabbak, és gyakran sokkal erősebb a szervezeten belüli kohézió. Emellett a társadalmi célok közvetlen beépülése a mindennapokba más együttműködési minőséget hoz. A JótéKonyha például egyszerre mozog a piaci versenyben és a nonprofit térben, ami rugalmas, gyors alkalmazkodást igényel – de lehetővé teszi, hogy valódi, mérhető társadalmi érték jöjjön létre.
Mi van a CSR-on túl?
A vállalati szféra szempontjából az egyik legfontosabb tanulság az volt, hogy a társadalmi vállalkozásokkal való együttműködés nem pusztán CSR-kérdés. Egyre több nagyvállalat érti meg, hogy a felelős beszerzés nem jótékonykodás, hanem üzleti döntés: olyan szolgáltatásokat vagy termékeket választanak, amelyek minőségben versenyképesek, ugyanakkor plusz értéket is teremtenek. A beszélgetés számos példát hozott arra, hogy a társadalmi vállalkozások maguk is innovációt visznek a vállalatok működésébe – akár az inkluzív foglalkoztatási gyakorlatok, akár a fenntarthatósági megoldások terén. Az Access4You nemzetközi példái jól mutatják, hogy az akadálymentesség átláthatóvá tétele versenyhelyzetet teremt a cégek között, amely hosszú távon hatékonyabb, befogadóbb szervezeteket eredményezhet.
Vállalkozzon minden nonprofit?
A panelbeszélgetésben többen is hangsúlyozták: fontos felismerni, hogy a társadalmi vállalkozás nem való mindenkinek. Egy nonprofit szervezet számára komoly felkészültséget, üzleti szemléletet és kapacitást igényel, hogy piaci lábat építsen – és ha ezek hiányoznak, a kudarc is borítékolható. A fenntartható társadalmi vállalkozás kulcsa a jó üzleti modell, amely biztosítja, hogy a szervezet ne támogatásoktól vagy pályázatoktól függjön, hanem stabilan működjön, miközben a céljai felé halad. A társadalmi vállalkozás akkor működik jól, ha a piac valódi igényeire ad megoldást, és nem csupán morális megfontolásból választják a vállalati partnerek, hanem azért, mert ténylegesen a legjobb szolgáltató egy adott problémára.
Önző szempontok: szakmai és személyes kiteljesedés
Szó esett az egyéni felelősségről is. A résztvevők személyes történetei azt mutatták, hogy a társadalmi vállalkozásokkal való kapcsolat nemcsak szervezeti, hanem emberi szinten is kialakulhat. Legyen szó tudatos vásárlói döntésekről, önkéntes munkáról vagy éppen egy olyan pályaválasztásról, amely nagyobb hatást és értelmet hoz a mindennapokba, mindegyik út hozzájárulhat egy fenntarthatóbb, befogadóbb társadalomhoz. Többen is arról számoltak be, hogy egy élmény – egy TEDx-előadás, egy egyetemi óra vagy a saját kiégés megtapasztalása – indította el őket ezen az úton, és hogy a társadalmi vállalkozásban végzett munka egyszerre jelent szakmai és személyes kiteljesedést.
Ha a cégek és nonprofitok különféle kapcsolódási formáiról szeretnél többet tudni, gyere el 2025. december 4-én a Pro Bono Konferencia és Önkéntességért Díjátadó eseményünkre!
A beszélgetés egyik fontos záróüzenete az volt, hogy a társadalmi vállalkozások és vállalatok együttműködése nem jótékonysági kérdés, hanem valódi partneri viszony, amelyben a társadalmi hatás és az üzleti érték egymást erősítik. A társadalmi vállalkozások olyan problémákra kínálnak gyakorlati, innovatív válaszokat, amelyekkel a hagyományos piaci logika sokszor nem tud mit kezdeni. Éppen ezért egyre több cég ismeri fel, hogy nemcsak társadalmi szempontból érdemes velük együttműködni, hanem üzletileg is. Az esemény egyértelművé tette: a jövő fenntartható, felelős vállalati működése elképzelhetetlen társadalmi vállalkozások nélkül.
