A Dumaszínházban rendezett lineup-on tizenhárom nonprofit szervezet mutatta be legújabb, mentorok és vállalati szakértők közreműködésével fejlesztett termékeit és szolgáltatásait. Cikksorozatunk harmadik részében az Egyenlő Alapítvány, a HiSchool és az Önkéntes Központ Alapítvány projektjeit mutatjuk be.
A Scale Impact és a Visa 2024. november 7-én tartotta első Social Business pitch-ét a budapesti Dumaszínházban. Az itt bemutatkozó tizenhárom nonprofit szervezet az elmúlt félévben a Social Business 2024 empowewred by Visa fejlesztési program keretében elismert mentorok és vállalati, valamint független szakértők segítségével olyan új termékek és szolgáltatások kifejlesztésén dolgozott, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy saját bevételteremtő képességre tegyenek szert, és ezzel biztosabb alapokra helyezhessék saját finanszírozásukat, működésüket.
A pitchet a környezetvédelem iránti elkötelezettségéről is ismert standupos-humorista, Litkai Gergely vezette. A rendezvény egyik legfontosabb célja az volt, hogy közelebb hozza egymáshoz a nonprofit és a forporofit szféra szereplőit; az eseményen több befektető, vállalati szakember, üzletember is képviseltette magát. A pitcheket a szervezők négy körre osztották, a résztvevők a Mentimeter nevű telefonos applikáció segítségével szavazhattak arról, hogy melyik projektet találták környezeti vagy társadalmi szempontból a leghasznosabbnak, és melyik szervezet volt számukra a legszimpatikusabb.
Cikksorozatunk első részében az Egy Másik Út Alapítvány, a Nemzetközi Cseperedő Alapítvány és a Humusz Szövetség, második részében pedig a Világszép Alapítvány, a Köfe Közösségfejlesztő Egyesület és a TÁP Színház projektjeit mutattuk be. Most az Egyenlő Alapítvány, a HiSchool Alapítvány és az Önkéntes Központ Alapítvány újdonságai következnek.
Egy négylépcsős szolgáltatással a sokszínű és befogadó munkahelyekért
A pitch harmadik fordulójának első előadója Vida Melinda fenntarthatósági projektmenedzser, a 2016-ban alapított Egyenlő Alapítvány tagja volt. Az alapítvány célja olyan vállalkozások, kezdeményezések elindítása és támogatása, amelyeknek köszönhetően nőhet a női vezetők aránya a magyar gazdasági, kulturális, akadémiai, tudományos és politikai életben, és javulhat a munkahelyi egyenlőség. 2023-ban már kétszáz aktív tagjuk volt, kilencven önkéntessel, valamint ötven mentorral és mentorállttal dolgoztak együtt.
Vida Melinda elmondta: az elmúlt félévben egy olyan kutatást végeztek, amelynek célja az volt, hogy feltárja a társadalmi kirekesztettség munkaerőpiaci helyzetre gyakorolt hatását: hogy milyen nehézségekkel kell megküzdeniük azoknak a munkavállalóknak, akik koruk, nemük, testi vagy szellemi fogyatékosságuk, nemi vagy szexuális identitásuk miatt hátrányba kerülnek a karrierépítés során. “Mindannyiunkban megvannak az előítéletek, sokszor ezek az akár tudatos, akár tudattalan előítéletek határozzák meg, hogy hogyan, mi alapján ítéljük meg a kollégáink, munkavállalóink munkáját – fejtegette Vida Melinda. – Az érintettekben a vélt vagy megélt kirekesztettség miatt könnyen súlyos önértékelési problémák alakulhatnak ki; nem tudják elképzelni, hogy valóban meg tudnák állni a helyüket a pozíciójukban. Mindez könnyen eltávolodáshoz vezethet: kilépnek a munkahelyükről és a multinacionális vállalatokhoz menekülnek, vagy itt hagynak csapot-papot, és egy másik országban kezdik újra felépíteni az életüket – akár a nulláról.” Az Egyenlő Alapítvány képviselője hangsúlyozta: ez már csak azért is abszurd helyzet, mert a cégek jelentős része akkut munkaerőhiánnyal küszködik, a vezetők nem tudják, hogyan tarthatnák meg a tehetséges munkavállalóikat. “És ez nem csak a fizetésen múlik” – hangsúlyozta.
Vida elmondta: az alapítvány új, négylépcsős szolgáltatásának célja az, hogy befogadó közösségeket építsenek a munkahelyekből. “A szolgáltatásunk lényege a befogadó toborzás és onboarding.” Ebben kulcsszerepet szánnak az edukációnak; és azzal is tisztában vannak, hogy “a befogadás és a sokszínűség, mint vállalati kultúra, nem dobozosítható termék”. Ezért szolgáltatásuk első és legfontosabb része egy részletes GAP-analízis, amelynek során megvizsgálják a cégek munkáltatói gyakorlatát a toborzástól az onboarding folyamaton át a karriermenedzsmentig. Ezután az így kapott tapasztalatok birtokában továbbképzik a HR-szakembereket és a vezetőket. “Nekik kulcsszerepük van abban, hogy később a munkavállalókat is érzékenyíteni tudjuk, a közös munkára képessé tudjuk tenni” – emelte ki. A harmadik lépcső egy, a D&I (Diversity & Inclusion – sokszínűség és befogadás, a szerk.) köré szerveződő onboarding folyamat. „Nyilván az új kollégákat a legegyszerűbb megszólítani. Nekik könnyen átadhatjuk az értékeket, és megmutathatjuk azokat a gyakorlatokat, amik lehetővé teszik egy valóban sokszínű és befogadó vállalati kultúra kialakítását.” A fenntarthatósági projektmenedzser szerint az a cég, amelyik már a negyedik lépcsőre is elért, “stratégia szintre emelte a sokszínűséget.” “Nagyon sokszor elhangzott ma már a kulcsmomentum: az ESG, az »S-láb«, a társadalom támogatása. Ez valóban nagyon sok vállalatot érint, és nagyon nagyok az elvárások is, de vajon hogyan fogunk társadalmi szinten is mérhető kulcsindikátorokat ebbe a bizonyos S-lábba beépíteni, és azokat fejlesztve megfelelni az elvárásoknak?” – tette fel a kérdést. “Mi ezen dolgozunk, azon, hogy a vállalatok át tudják ültetni ezeket az értékeket a gyakorlatba.”
”Bizalmi kapcsolatot építünk”
A harmadik etap második előadásában Lendvai Viktor, a HiSchool Alapítvány alapítója, kuratóriumi elnöke mutatta be a gimnáziumokkal való együttműködéseiket, és az együtt életre hívott, innovatív programokat. A HiSchool a középiskolásokat támogató legnagyobb hazai önkéntes közösség, amely moduláris programsorozatokkal: fesztiválokkal, céglátogatásokkal, coachinggal, tréningekkel és mentorálassal igyekszik segíteni a fiatalokat a tudatos pályaválasztásban.
“A HiSchool Alapítványnal azt szeretnénk elérni, hogy minden középiskolás megtalálja azt, hogy mi az, amiben igazán jó, hogy mit szeretne csinálni, és elérjük azt, hogy még a gimnáziumi évek alatt kipróbálhassa ebben magát” – mondta felvezetőjében Lendvai Viktor. Az alapító hangsúlyozza: hiszik, hogy külső szereplőként is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy rendszerszintű változásokat történjenek a közoktatásban. “Szeretnénk minden középiskolába »beépülni«” – húzta alá, hozzátéve, úgy látja, az állam nem tudná ellátni ezt a szerepet, “a piaci összefogást sokkal könnyebb összehozni”. A szervezet célja, hogy ne csak az oktatás eredményességét javítsa, hanem hosszabb távon a társadalmi összefogást és a lojalitást is erősebbé tegye.
A HiSchool szakemberei több olyan “kulcshiányosságot” azonosítottak, amelyeket külső szereplőként könnyen orvosolhatnának, ezek: a pályaorientáció hiánya, a készségfejlesztéssel kapcsolatos problémák, az iskolai CRM-rendszerek hiánya, és hogy sok diák szinte kizárólag csak külföldi továbbtanulásban, munkavállalásban gondolkodik.
Az alapítvány egy speciális programsorozattal igyekszik segíteni a középiskolák munkáját. “Bizalmi kapcsolatot építünk, az iskolákkal együttműködve fejlesztjük és innováljuk az oktatásukat” – emelte ki Lendvai. A programsorozat elején egy pályaorientációs nap keretében előadásokkal, tanácsadással igyekeznek felvenni a kapcsolatot a diákokkal. “Vannak fesztiváljaink, amiken a vállalatok előadásokat tarthatnak, színpadot bérelhetnek, vannak coaching-foglalkozásaink, amik keretében a diákok jobban megismerhetik magukat, fejleszthetik az önismeretüket, a motivációikat, hogy bátrabban nézhessenek a feladatok elébe, tréningjeink, amikkel a készségeiket fejlesztjük, céglátogatásokat szervezünk, amik során jobban megismerhetik az őket érdeklő területeket, és a mentor- és projektmunkák során pedig már kiscsoportos vagy akár egyénre szabott foglalkozásokon mélyülhetnek el az egyes témákban.”
A HiSchool több tízezer diák bevonásával egy átfogó közösséget igyekszik építeni, ennek két legfontosabb eleme a középiskolák és a vállalatok. Utóbbiaktól az alapítvány működéséhez szükséges finanszírozás mellett szakmai támogatást is remélnek. “A cégek nagyon sok innovatív projektet, mentort és elismert szakembert tudnak a közösségnek szolgáltatni” – fejtegette Lendvai Viktor.
Pro bono programok a munkavállalói elköteleződés erősítésért és a szenior korosztály támogatásáért
A harmadik kör utolsó előadója Rácz Zsófia, az Önkéntes Központ Alapítvány (ÖKA) vállalati és nemzetközi programmenedzsere volt. A 2002-ben alapított ÖKA fő küldetése, hogy önkéntesei segítségével támogatást nyújtson az idős, 65 év feletti magányos embereknek, olyan önkéntes tevékenységeket kínáljon nekik, amelyek révén megőrizhetik mentális egészségüket. Másik missziójuk a tudásalapú önkéntesség népszerűsítése a vállalati szférában: erről a tevékenységükről beszélt a pitch-en Rácz Zsófia is.
“Ünnepélyes pillanatban léphetek elétek, az önkéntes alapítvány egészen pontosan tizennyolc éve kezdett vállalati programokat szervezni – kezdte előadását Rácz. – Tizennyolc éve lett a »szívügyünk«, hogy hidat építsünk a vállalatok és civil szervezetek között.” Az ÖKA 2006-ban kezdte el szervezni fizikai munkán alapuló önkéntes programjait. “Voltunk kórházakban falat festeni, iskolákban madáretetőt építeni és idősek otthonaiban kertet rendezni. Ez csak pár példa abból a hétszáz programból, amiket megvalósítottunk az elmúlt időszakban” – sorolta a programmenedzser, hozzátéve, a programjaikban résztvevők száma mára elérte a 22 ezret.
Az ÖKA szakemberei rendkívül nagy szakmai tapasztalatot, tudást halmoztak fel a szervezet megalapítása óta: ezt a tudást szeretnék a civil szervezetek hatékonyságának növelésében kamatoztatni. “Küldetésünkké vált, hogy minél több céggel tudjunk együtt dolgozni azért, hogy a munkavállalóik egy struktúrált, profi környezetben tudják átadni a civil szervezeteknek a tudásukat: ezt úgy hívjuk, hogy »pro bono«” – tatglalta Rácz. Mint elmondta, az ÖKA a Global Pro Bono Network tagjaként már huszonnégy sikeres “Pro Bono Marathon” projektet valósított meg: olyan egynapos rendezvényeket, amelyek keretében a vállalati önkéntesek civil szervezeteknek segítenek megoldani egy-egy működési vagy szervezeti problémát. “Van olyan cég, amivel már kilenc éve dolgozunk együtt, közösen negyvenkét szervezetnek tudtunk segíteni” – mondta, hozzátéve, ezek a projektek mind a cégek, mind a civilek számára érdekes, hasznos tapasztalatokat hoztak.
Az ÖKA az elmúlt tizennyolc év tapasztaltait alapul véve továbbfejlesztette vállalati együttműködésekre épülő programját. “Ez a »Pro Bono Talent«, amelynek keretében a vállalatok a jövőbeni vezetőiket delegálhatják, hogy civil szervezeteket mentoráljanak, miközben egy továbbképzésen is részt vehetnek.” Trénereik olyan képzési programot állítottak össze, ami illeszkedik a vállalatok HR-startégiájához, így a leendő vezetők alacsony kockázatú környezetben próbálhatják ki a projektmenedzsmenttel, konfliktuskezeléssel, egyéb kulcsfeladatokkal kapcsolatos kompetenciáikat egy hat hónapos periódus során. “És hogy mi az, amit a vállalatod kap? Egy elkötelezett, képzett és motivált munkavállalót; de a velünk való együttműködés az ESG- és CSR-célok elérését is szolgálja. Ahogy a szenior korosztályt, az időseket is. Hiszen a másik szívügyünk az ő támogatásuk.”
A Social Business pitch résztvevőinek projektjeit bemutató cikksorozat első részét itt a másodikat pedig itt olvashatod.
by 
