VSME: Egy új és egyszerű lehetőség az önkéntes fenntarthatósági jelentéstételre

Az európai fenntarthatósági jelentéstétel szabályozása újabb fordulóponthoz érkezett: miközben a kötelező előírások szigorodnak, egyre nagyobb igény mutatkozik az egyszerűbb, átláthatóbb és kisebb cégek számára is megvalósítható keretrendszerekre. A VSME – az önkéntes fenntarthatósági jelentéstételi szabvány a KKV-k számára – pontosan erre kínál megoldást: költséghatékony, fokozatosan bővíthető és a piaci elvárásokhoz igazodó rendszer, amely segíti a vállalkozásokat abban, hogy megfeleljenek partnereik információigényének, és egyben belépőt kapjanak a fenntarthatósági jelentéstétel világába.

Az idei év igen turbulensen alakult az európai (és hazai) fenntarthatósági szabályozás világában. Jöttek-mentek az újabbnál újabb ötletek és előterjesztések azzal kapcsolatban, hogy kellene átalakítani és megreformálni – az egyszerűbb adminisztráció, a bürokrácia és a vállalati terhek csökkentése érdekében – a különböző európai fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételek éppen, hogy kialakult szabványait és intézményeit.

Az Omnibus javaslatcsomag keretében az Európai Bizottság célul tűzte ki, hogy a nagyvállalatok jelentését szabályozó ESRS (európai fenntarthatósági jelentésétel szabványai) átdolgozásra kerüljön, illetve készüljön egy egyszerűbb, könnyebben előállítható, mégis hasznos és informatív jelentéseket eredményező keretrendszer az önkéntesen jelentő európai vállalatok számára. A CSRD (európai vállalati fenntarthatósági jelentésétételi direktíva) küszöbértékeinek várhatóan drasztikus megemelését követően sok vállalat fog kikerülni a kötelező jelentésétel alól, akiknek viszont érdemes egy használható alternatívát kínálni az igen komplex ESRS mellett.

Ez a munka folyamatban van, de addig is, amíg meglesznek az eredményei, a Bizottság elfogadott egy ajánlást, amely az EFRAG (a különböző egységes európai jelentésételi rendszerek kifejlesztéséért felelős szakmai szervezet) által még tavaly kidolgozott, eredetileg a CRSD hatálya alá nem tartozó, KKV-nak minősülő vállalatoknak szánt önkéntes fenntarthatósági jelentéstételi keretrendszerének, a VSME-nek (Voluntary Sustainability Reporting Standard for SMEs) alkalmazását javasolja azok számára, akik kis méretüknél fogva nem kötelezettek jelentéstételre, de nagyvállalatok és pénzügyi intézmények fenntarthatósági információkra vonatkozó kéréseinek megválaszolására szeretnének minél jobban felkészülni. Egyben a Bizottság a jelentésre kötelezett nagyvállalati kört is arra ösztönzi, hogy a kisvállalati partnereiktől elvárt fenntarthatósági adatok tekintetében az ebben a szabványban meghatározott információk körére szorítkozzon.

A VSME-ről, és annak bevezetésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokról szól a Hungarian Sustainability Professionals Network következő szakmai reggelije, amire korlátozott számban még itt lehet regisztrálni.

Ismerkedjünk meg ezzel a már most is hozzáférhető és alkalmazható keretrendszerrel, ami igen hasznos, egyszerű és költséghatékony alternatíva lehet azon vállalatok számára, akik még csak most indulnak el a fenntarthatósági jelentéstétel útján és keresik a lehetőségeket egy viselhető mértékű és fokozatosan bővíthető adatszolgáltatás teljesítésére.

KKV-kra szabva – egyszerűsített elvárások

A VSME a CSRD és az ESRS alapelveire épül, de figyelembe veszi a KKV-k korlátozott erőforrásait. A jelentés összeállításakor a vállalkozásoknak törekedniük kell az összehasonlíthatóságra, azaz az adatok éves szinten történő összevetésére – kivéve az első jelentési évben. A szabvány az „adott esetben” elvet is alkalmazza: csak a releváns és alkalmazható adatokat kell közzétenni, nincsenek megugorhatatlan adatbeszerési követelmények. Cégcsoportok esetében itt is javasolt, hogy az anyavállalat készítsen konszolidált jelentést, mentesítve ezzel a leányvállalatokat az önálló jelentés terhe alól.

Két modul, két szintű részletezettség

Az ESRS-ből és más szabványokból megismert lényegességi elemzés ugyan nem kötelező eleme a szabványnak, azonban tartalmazza a lehetséges fenntarthatósági kérdések listáját, amely az ESRS-ből is jól ismert és amelyet érdemes a vállalatokat áttekinteni és értékelni, hogy aztán a jelentés során a lényegesnek talált témákban minél több információt osszanak meg.

A VSME két modulból áll:

• Alapmodul (Basic Module): 11 kötelező témát és 54 adatpontot tartalmaz, lefedve a vállalkozás alapadatait, a fenntarthatósággal kapcsolatos gyakorlatait és politikáit, fontosabb környezeti és társadalmi hatásait és irányítási gyakorlatait. A jelentésben szerepelnek környezeti mutatók (pl. energiafelhasználás, üvegházhatású gázok Scope 1 és 2 szintű kibocsátása, vízhasználat), társadalmi mutatók (pl. munkaerő létszám, bérezés, képzések), valamint vállalatirányítási mutatók (pl. korrupciós ítéletek, bírságok). A 150 fő foglalkoztatotti létszámot meghaladó vállalkozások esetében már a női és férfi alkalmazottak közötti bérkülönbség is megjelenik riportálandóként, előrevetítve a lassan hatályba lépő egyenlő bérezésről szóló EU direktívát (EU Pay Tranparency Directive).
• Átfogó modul (Comprehensive Module): Választása esetén az alapmodulban foglalt közzétételek teljesítésén felüli további és részletesebb adatszolgáltatást ír elő. Itt jelennek meg például a vállalkozások üzleti modelljéről és fenntarthatósági stratégiájáról szóló beszámolók, a Scope 3 szintű kibocsátások, a kibocsátáscsökkentési célok, a vállalkozás szempontjából releváns klímakockázatok elemzése és az azokhoz való alkalmazkodás bemutatása, a női vezetők aránya (50 fős létszám felett), a súlyos emberi jogi incidensekkel kapcsolatos információk és intézkedések, valamint a meghatározott, kockázatos ágazatokban (pl. fegyvergyártás, dohányipar, fosszilis tüzelőanyagok, vegyipar) végzett tevékenység esetén az ezekből származó bevételek bemutatása.

Rugalmas időzítés, tartalmi és formai keretek

Az ajánlások értelmében a fenntarthatósági jelentés időzítését célszerű a pénzügyi beszámolókkal összehangolni. Ha egy adott évben nem történt lényeges változás bizonyos adatokban, a vállalkozás hivatkozhat az előző évi jelentésre, jelezve, hogy az abban foglaltak továbbra is érvényesek. A VSME lehetőséget biztosít arra is, hogy a vállalkozás bizalmasnak minősített információkat ne hozzon nyilvánosságra, amennyiben ezt megindokolja.

A jelentés tartalmi és formai megjelenítésére sem vonatkoznak szigorú szabályok, csak annyi, hogy a kötelezően közzéteendő adatok és információk mindenképpen jelenjenek meg. Emellett és ezeken felül a vállalkozások szabadon oszthatnak egyéb, a szabványban nem szereplő, de számukra fontos, fenntarthatósággal kapcsolatos információkat és gondolatokat. Azonban itt is igaz, hogy a vállalkozásoknak kerülniük kell a zöldre mosásra (greenwashing) és az esetleges megtévesztésre irányuló cselekedeteket, illetve az alá nem támasztható információk megosztását, annál is inkább, mivel a VSME szabvány szerint készült jelentés könyvvizsgálata nem kötelező. A jelentést közzé tevő vállalkozás felelős annak tartalmáért és a szabványnak való megfelelésért.

Az eddig megjelent VSME jelentések jellemzően rövidek, könnyen átláthatók és informatívak. Kifejezetten jó eszköz egy kisebb vállalatnak arra, hogy elinduljon a fenntarthatósági adatközlés útján. Egyelőre nincs sok szabadon hozzáférhető jelentés, azonban várható, hogy a 2025-ös évtől kezdve jelentősen megugrik az ilyen módon és keretek között készült fenntarthatósági jelentések száma.

A VSME megismerését, bevezetését támogató képzést indít a Sustainable Business Academy közösen a KÖVET Egyesülettel és a Stradamus Zrt-vel. Itt olvashatod el a képzés részleteit!

A jövő útja: fenntarthatóság egyszerűen

A VSME új korszakot nyithat a KKV-k fenntarthatósági jelentéstételében. Az egyszerűsített, moduláris rendszer lehetővé teszi, hogy a kisebb cégek is bekapcsolódjanak a zöld gazdaságba, javítsák piaci pozíciójukat, és megfeleljenek partnereik – bankok, befektetők, nagyvállalatok – elvárásainak. Ugyan még nem tudható pontosan, hogy a „nagy testvér” ESRS egyszerűsítését követően milyen alapokon nyugszik majd és hogyan fog kinézni az új, EU által bevezetni tervezett önkéntes fenntarthatósági jelentéstételi szabvány, de erősen gyanítható, hogy sok minden visszaköszön majd benne a VSME elveiből és megközelítéséből. Addig is és persze azután is vannak és lesznek más opciók is az önkéntes jelentéstételre (pl. GRI, TCFD és társaik), így az ebbe az irányba induló vállalkozások preferenciájuk szerint tudnak válogatni.megszegése esetén. A bírság mértékét a jogsértés súlyossága, a vállalat gazdasági helyzete, valamint a jogsértés fenntarthatóságra gyakorolt hatása alapján határozzák meg. Ugyanakkor a hatóságnak mérlegelnie kell, hogy a vállalkozás mennyit tett a jogsértő állapot megszüntetése érdekében.

A szerző a Forvis Mazars Fenntarthatósági Szolgáltatások területének vezetője, a Hungarian Sustainability Professionals Network tagja.