Mire számítsunk a magyar ESG törvény várható módosításaitól?

Átmenetileg mentesülni látszik az, a számítások szerint ezres nagyságrendű magyar nagyvállalati kör, amelyik eddig úgy számolt, hogy a 2025-ös évtől kezdődően kötelezett lesz az ESG törvény rendelkezéseinek betartására. Cikkünk második része a magyar ESG törvény módosításának várható irányáról szól (Az első rész ide kattintva olvasható.)

A bejelentést tartalmazó kormányzati kommunikáció szerint 2 éves halasztás lesz, tehát 2028-tól (a 2027-es üzleti évre vonatkozóan) lesz kötelezett ez a kör beszámolásra, de erről egyelőre jogszabálytervezet nem jelent meg, a törvénymódosítás pedig nem tartalmaz ilyen konkrét passzust.

A főbb változások:

• A törvény hatálya alá tartozó – nem közérdeklődésre számot tartó – nagyvállalkozások esetében az eddigi egzakt mutató- és határértékeket (10 milliárd Ft mérlegfőösszeg, 20 milliárd Ft árbevétel,  250 fő foglalkoztatotti létszám) kiveszi a törvényből a javaslat, és a gazdaságfejlesztésért felelős miniszterhez rendeli ezen sarokszámok – rendeleti úton való – meghatározását, ezzel tulajdonképpen – a miniszteri rendelet megjelenéséig – felfüggesztve a nem tőzsdei nagyvállalati kör ilyen irányú kötelezettségét.

• Érdekes fejlemény, hogy a miniszter akár ágazati vagy tevékenységi kör szintjén is meghatározhatja a kötelezetti kört, azonban egyelőre semmilyen további információ nem áll rendelkezésre erről.

• Kisebb korrekció, hogy a korábbi egy helyett, immár két üzleti év vonatkozásában szükséges majd a mérethatárok alkalmazása.

• Kiveszi a javaslat a kötelezettek közül a közérdeklődésre számot tartó, praktikusan a tőzsdén jegyzett kis- és középvállalkozásokat. (Eddig csak a tőzsdei mikrovállalkozások voltak kivételek.)

A fentiek szerint tehát az eddig ismert ESG törvényi kötelezettség egyelőre csak a már most is kötelezett első körre, a tőzsdén jegyzett bizonyos mérethatárt meghaladó nagyvállalkozásokra lesz érvényes.

Kérdés, hogy mikor és milyen tartalommal jelenik meg a miniszteri rendelet, de amíg ez nem történik meg, az ESG törvény ilyen módon való módosítása esetén az a sok száz magyar nagyvállalat várhatóan és átmenetileg kikerül a kötelezetti körből.

A beszámolásra, tanúsításra és nyilvánosságra hozatalra vonatkozó szabályok

• Az átmeneti rendelkezések közül kikerül az a szabály, miszerint a – nem tőzsdei – nagyvállalati kör a törvényt a 2025-ös üzleti év tekintetében alkalmazza először, és első ESG beszámolóját 2026-os évben készíti el. Ez a módosítás is a bizonytalan jövőre, pontosabban a később majd megjelenő miniszteri rendeletre hagyja, hogy a nem tőzsdei nagyvállalati körre mikortól vonatkozik majd az ESG törvény hatálya.

• Az első körben kötelezett vállalati kör, köztük azok, akik már idén ESG beszámolót készítenek a 2024-es év tekintetében, nem lesznek kötelesek az első ESG beszámolójukat sem tanúsíttatni, sem előauditáltatni. Ez valószínűleg annak is köszönhető, hogy a mai napig nem került definiálásra és szabályozásra sem az „előaudit”, sem a tanúsítás pontos fogalma és szabályrendszere, sem az ESG tanúsítók akkreditálásának feltételrendszere, így egyelőre nincsenek is ilyen szervezetek.

• A kötelezett vállalkozásoknak a 2024., 2025. és 2026. üzleti évről szóló ESG beszámolóját és a kapcsolódó ESG tanúsítványt nem kell megküldeniük a Hatóság részére, nem lesznek kötelesek azokat nyilvánosságra hozni, ahogy a társadalmi felelősségvállalási startégiájukat és a lényegesség elve alapján készült kockázati átvilágításuk részleteit sem. Így persze kérdés, hogy miről fog szólni és mit fog tartalmazni az SZTFH éves beszámolója, amelyet a jogszabály szerint köteles közzétenni minden év szeptember 30-ig, és amely a törvény hatálya alá tartozó vállalkozások ugyanazon év június 30-ig benyújtott éves ESG beszámolóin alapul.

KKV beszállítók kérdőíves átvilágítása

Végezetül pedig a közvetlen szállítók fenntarthatósági célú átvilágítással kapcsolatos lényeges könnyítés, hogy ehhez kapcsolódó ESG adatszolgáltatás 2027. június 30-ig nem kérhető mikro-, kis- vagy középvállalkozástól, így az ilyen kategóriákba eső beszállítóktól ESG kérdőív kitöltése sem kérhető.

Ez igen jelentős terhet vesz le mind a kötelezett nagyvállalatokról, hiszen jelentős számú beszállító átvilágítása alól mentesülnek, mind egy igen széles beszállítói körről, akiknek az ESG átvilágításhoz kapcsolódó kérdőíveket kellett volna kitöltenie.

A fentieken kívül több egyéb, a különböző hatósági eljárásokra, nyilvántartásokra és akkreditációra vonatkozó szabálymódosításokat is tartalmaz a tervezet, azonban ezek részletes bemutatásával érdemes megvárni a jogszabály végleges változatának elfogadását. 

Hogyan tovább?

A pontos menetrend egyelőre nem ismert. A törvénytervezet társadalmi egyeztetése március 29-ével lezárult, tudomásunk szerint igen sok javaslat érkezett szakmai szervezetektől, vállalatoktól és egyéb érdekelt felektől, feltehetően ezek összesítése, mérlegelése zajlik éppen. Ezt követően a kormány benyújtja a parlamentnek a módosítási javaslatot az egyeztetések eredményeképpen esetlegesen módosított szöveggel. Az elfogadásának várható időpontja szintén nem ismert, de akár még ebben a félévben megtörténhet. Ezt követően már csak az a nagy kérdés, mikor és milyen tartalommal jelenik meg a törvényhez kapcsolódó nemzetgazdasági miniszteri rendelet.