google

Kategória

Kategória
  • Partnerek
    • Szerzőink

Címkék

Címkék
  • #civilek
  • ESG
  • fenntarthatóság
  • vállalatok
#Jógyakorlatok #Nonprofitoknak #Társadalmi vállalkozás

Design sprint: Hogyan használhatjuk a service design eszközeit a gyors és hatékony fejlesztésre, és miért jó ez a nonprofitoknak?

Az ötnapos módszerrel humánerőforrást, időt, energiát és pénzt spórolhatnak a gyakran nagyon szűkre szabott költségvetésből gazdálkodó szervezetek. Amikor egy kihívásra keresünk megoldást, többnyire azt szeretnénk, hogy olyan gyors és hatékony eszközöket, módszertant tudjuk bevetni, ami kvázi azonnal megoldást kínál. Egy nonprofit szervezet életében épp úgy, mint egy vállalat működésben mindig lesznek fejlesztésre váró területek, és olyan problémák, feladatok, amiket egy hirtelen fellépő krízis, vagy épp a tulajdonosok, befektetők által elvárt üzleti eredmények indukálnak. A klasszikus service design-megközelítésű fejlesztések sokszor hónapokig is eltarthatnak – de szerencsére van egy, ehhez a módszertanhoz közel álló és azonnal bevethető, sok nagy cég projektjeiben már korábban is tesztelt módszer, a design sprint, aminek segítségével már akár öt nap alatt eljuthatunk a megoldások teszteléséig. Hogy miért jó ez a módszer a nonprofit szervezetek számára? Elsősorban azért, mert nagyon sok erőforrást spórolhatunk meg a segítségével. Ha egy ötlet, fejlesztés túl kockázatos, a design sprint lehetőséget ad arra, hogy nagy biztonsággal felmérjük, megtérülhet-e az általunk befektetett pénz, idő és energia. Ebben a folyamatban egyből kiszűrhetőek a várható hibák, így az öt napos "sprint" jó alapja lehet egy későbbi fejlesztésnek. Ezzel a módszerrel nem csak humánerőforrást és időt, hanem pénzt is megtakaríthatunk, ami nagy előnyt jelent az olyan területeken, ahol – mint a nonprofit-szektorban – általában szerényebb anyagi erőforrásokból kell biztosítani a stabil működést. Öt nap alatt beazonosítani a kritikus pontokat – ez már önmagában a hatékonyság csúcsát jelenti. A design sprint az a módszer, amit úgy akár is nevezhetnénk, hogy „megtanulni a kemény utat, a kemény út nélkül”: mert segít felmérni a várható nehézségeket – még azelőtt, hogy fellépnének. Több sikeres nagyvállalatnál is bevált A módszer fejlesztője, Jake Knapp – korábban a Google munkatársa – 2009-ben vezette be a köztudatba a “design sprint" elnevezést. A megközelítés lényege, hogy egy kihívás definiálása után öt nap alatt el kell jutnunk odáig, hogy az általiunk kitalált megoldási javaslatokat legalább egy prototípus elkészítéséig és teszteléséig el tudjuk vinni. Amikor a Google még csak egy kezdő startup volt, a vállalat belső tervezési sprintet indított, hogy újszerű, egykattintásos fizetési élményt dolgozzon ki. Ez a sprint vezetett annak a prototípusnak az elkészítéséhez, ami végül a Google széles körben használt azonnali fizetési funkciójának alapjául szolgált. A fejlesztők alig öt nap alatt terveztek meg egy összetett vásárlási élménykoncepciót; a sprint lehetővé tette számukra, hogy könnyedén kísérletezzenek, és megtalálják a legnagyobb konverziós potenciállal rendelkező megoldást. A módszer annyira hatékony és sikeres volt, hogy idővel a Google összes csapata elkezdte használni. Öt nap a sikerért A design sprintek ütemezése az ötnapos munkahéthez alkalmazkodik: Az első nap, azaz hétfőn át kell beszélnünk és ki kell alakítanunk a sprint menetét. A reggelt azzal kezdjük, hogy meghatározzuk a hosszútávú célt. Utána felrajzoljuk a problématérképet, és délután egyeztetünk a szervezeten belüli szakértőkkel arról, hogy milyen kérdéseket, meglátásokat, javaslatokat tudnak definiálni a problémával kapcsolatban. Ezután ki kell tűznünk egy ambiciózus, de megvalósítható célt, ami kivitelezhető a tesztelésig rendelkezésre álló öt nap alatt. Kedden elő kell állnunk a lehetséges megoldásokkal. A nap az inspirációk összegyűjtésével, a korábban megfogalmazott és új ötletek összevetésével kezdődik. Délután mindenki egy négylépéses vázlatot készít, aminek a lényege az érthetőség. A hét későbbi részében ezek az vázlatok lesznek az alapjai a prototípus elkészítésének. Szerda reggel a csapatnak már számos megoldása lesz, ami jó, de egyben nehézséget is jelenthet, mert nem lehet az összes ötletet prototipizálni és tesztelni is egyben. Ezért reggel ki kell választanunk azt a javaslatot, ami a legjobb megoldást jelentheti a hosszútávú cél elérésére. Délután pedig lépésről lépésre, el kell készítenünk a prototípus storyboardját. Csütörtökön létre kell hoznunk a prototípust összesen hét óra alatt, amit utána pénteken tesztelnünk is kell a valós felhasználókkal. A pénteki nap végére egészen bizonyosan világos lesz, hogy a további fejlesztésekkel milyen irányba kell haladnunk. Forrás: https://bootcamp.uxdesign.cc/design-sprint-success-stories-how-top-companies-are-using-sprints-to-innovate-d23ae63b782a Amikor az Airbnb a „házigazda élményt” gondolta újra, design sprinteket használt a prototípus elkészítéséhez: az új, egyszerűsített élmény tökéletesítéséhez, valamint az új „házigazdák” bevonásához. A sprint során végzett igényfeltárás, vázlatkészítés, felhasználói tesztelés és iteráció révén a cég egy egyszerűsített, négy lépésből álló bevezető folyamatot tudott kialakítani. Ez az új szolgáltatói élmény több mint 140%-kal több jelentkezést generált, mint a korábbi verzió. A sprint során a koncepciók gyors prototípusának elkészítésével az Airbnb a fókuszált tervezés révén drasztikusan javítani tudta terméke egyik fontos aspektusát: a házigazda-toborzást. Ahogy a fenti példák is mutatják, a design sprint minden olyan szervezet számára hatékony és jól alkalmazható módszer lehet, amelyik fel akarja gyorsítani az innovációt, és a versenytársai előtt akar járni, miközben a fejlesztésekkel együtt járó kockázatot is minimalizálja. A befektetett idő, energia és pénz általában egy ilyen folyamat végén megtérül.
#Környezeti ügyek #Vállalatoknak

MI és IoT technológiákkal pörgetné fel a klímaváltozás elleni harcot a Google és a Deloitte

A két cég közös jelentése szerint ha a kormányok időben lépnek, elérhető lehet a 2050-re tervezett “net-zéró” átállás. Az olyan modern technológiák rendszerbe állítása, mint a mesterséges intelligencia megoldások, a felhőtechnológia és az egymással kommunikálni képes, IoT-hálózatokba rendezett eszközök, főleg a feltörekvő piacokon erősíthetnék meg a klímaváltozás elleni védekezést. A közelmúltban adta ki a Google és a Deloitte éves digitális fenntarthatósági jelentését. A Digital Sprinters: The Road to Sustainability című riport készítői szerint a modern digitális technológiák – köztük a világszerte egyre szélesebb körben alkalmazott mesterséges intelligencia (MI) megoldások, az egymással egy internet-alapú hálózaton keresztül kommunikálni képes elektronikai eszközök, az “internet of things” (IoT) technológia és a modern, nagykapacitású felhőrendszerek – lehetnek az alapja annak, hogy 2050-re elérjük azt a nagyívű célt, amitől azt reméljük, világszerte elviselhető szinten tartja majd a klímaváltozás hatásait – a “net-zéró” átállást. “Legújabb jelentésünk legfőbb tanulsága az, hogy ezek a technológiák nagyban erősíthetik a klímaváltozás elleni harcot, hozzájárulhatnak a szennyező anyagok kibocsátásának csökkentéséhez és a fenntarthatóság széles körű elterjesztéséhez – méghozzá elsősorban a feltörekvő országokban” – írták a jelentés készítői. A digitális technológia önmagában nem elég A Google szakemberei elismerték: a digitális technológia önmagában nem elegendő ahhoz, hogy megoldjuk a klímaváltozás problémáját, de “ma már látható, milyen óriási potenciállal bír azzal kapcsolatban, hogy segítsen felgyorsítani a fenntarthatóságért folytatott harcunkat, miközben a gazdasági fejlődést is támogatja”. Mint írják, a Deloitte kutatóival közösen készített jelentés bemutatja, hogyan járulhatnak hozzá a digitális megoldások ahhoz, hogy lelassítsuk a klímaváltozás ütemét, visszavágjuk a globális szennyezőanyag-kibocsátást, és segítséget nyújtsunk a bolygó lakóinak abban, hogy alkalmazkodjanak a felmelegedés okozta változásokhoz. A szakemberek szerint az olyan megoldásokkal, mint az MI-alapú grid-optimalizáció és útvonaltervezés, már rövid távon is jelentősen vissza lehetne fogni a karbonkibocsátásunkat. A digitális technológiák a természeti katasztrófákat előre jelezni képes early warning rendszerek felállításában, és a “klímaálló” infrastruktúra felépítésében is fontos szerepet játszhatnak. Mint írják, mivel világszerte több mint 3,6 milliárd ember él a klímaváltozás hatásainak különösen kitett régiókban, ezen megoldások felállításának “a szabályozás egyik legfontosabb alapvetésévé kell válnia”. A riport szerzői szerint a digitális eszközök a fejlett adatgyűjtésnek és elemzésnek köszönhetően a korábbinál pontosabb környezeti hatásvizsgálatok készítését is lehetővé tennék. “Az MI és IoT-technológiák tovább gazdagítják a tudásunkat, és hozzájárulnak a döntéshozási folyamatok, az automatizáció, valamint az innováció fejlődéséhez” – írják. A döntéshozóknak is lépniük kell A Google és a Deloitte közös kutatásának szerzői szerint kiemelten fontos, hogy az új eszközök rendszerbe állítását kormányzati szintén is elősegítsék. A Google a Digital Spriinters keretrendszer kifejlesztésével is igyekszik segítséget nyújtani a döntéshozóknak a digitális átállást segítő szabályozások megalkotásában. Véleményük szerint a politikusoknak négy fő területen – így az infrastruktúrában, a képzésben, a technológiai fejlesztésben és a fenntarthatóságot támogató jogszabályok megalkotásában – kellene előrelépniük azért, hogy a lehető leghatékonyabban élhessünk a digitális technológiák nyújtotta lehetőségekkel. A kutatók szerint kiemelten fontos lenne, hogy a lehető legtöbb ember számára tegyük elérhetővé az internetet, így biztosítva, hogy minél többen értesüljenek arról, milyen eszközökkel küzdhetünk meg a klíacmválktozás hatásaival. Úgy látják, hogy a műholdas adatgyűjtő rendszerek és az IoT-megoldások fejlesztése nagyban hozzájárulna ahhoz, hogy a jelenleginél több és pontosabb adatot kapjunk a klímaváltozás hatásairól. Az oktatás fejlesztése lehetővé tenné, hogy a jelenleginél több és felkészültebb, a fenntarthatósággal és digitális technológiákkal foglalkozó szakembert képezzünk. A technológiai fejlődést előmozdító innovációs hubok felállításával új ötletek kibontakoztatására és formabontó új technológiák kifejlesztésére nyújtanánk lehetőséget. A klímaváltozással kapcsolatos információk kezelését egyszerűbbé és átláthatóbbá tévő keretrendszerek bevezetésével pedig hasznos segítséget nyújthatnánk a gyártóknak és a fogyasztóknak abban, hogy fenntartható termékeket dobjanak piacra és vásároljanak. Véleményük szerint a digitális eszközök nagyban hozzájárulhatnak a fenntarthatósági szabályok kidolgozásához, a rendelkezésre álló nyersanyag- és erőforrások fenntartható kiaknázásához, és a jól működő “klímaérzékeny piac” létrehozásához.