Az ötnapos módszerrel humánerőforrást, időt, energiát és pénzt spórolhatnak a gyakran nagyon szűkre szabott költségvetésből gazdálkodó szervezetek.
Amikor egy kihívásra keresünk megoldást, többnyire azt szeretnénk, hogy olyan gyors és hatékony eszközöket, módszertant tudjuk bevetni, ami kvázi azonnal megoldást kínál. Egy nonprofit szervezet életében épp úgy, mint egy vállalat működésben mindig lesznek fejlesztésre váró területek, és olyan problémák, feladatok, amiket egy hirtelen fellépő krízis, vagy épp a tulajdonosok, befektetők által elvárt üzleti eredmények indukálnak. A klasszikus service design-megközelítésű fejlesztések sokszor hónapokig is eltarthatnak – de szerencsére van egy, ehhez a módszertanhoz közel álló és azonnal bevethető, sok nagy cég projektjeiben már korábban is tesztelt módszer, a design sprint, aminek segítségével már akár öt nap alatt eljuthatunk a megoldások teszteléséig.
Hogy miért jó ez a módszer a nonprofit szervezetek számára? Elsősorban azért, mert nagyon sok erőforrást spórolhatunk meg a segítségével. Ha egy ötlet, fejlesztés túl kockázatos, a design sprint lehetőséget ad arra, hogy nagy biztonsággal felmérjük, megtérülhet-e az általunk befektetett pénz, idő és energia. Ebben a folyamatban egyből kiszűrhetőek a várható hibák, így az öt napos "sprint" jó alapja lehet egy későbbi fejlesztésnek. Ezzel a módszerrel nem csak humánerőforrást és időt, hanem pénzt is megtakaríthatunk, ami nagy előnyt jelent az olyan területeken, ahol – mint a nonprofit-szektorban – általában szerényebb anyagi erőforrásokból kell biztosítani a stabil működést.
Öt nap alatt beazonosítani a kritikus pontokat – ez már önmagában a hatékonyság csúcsát jelenti. A design sprint az a módszer, amit úgy akár is nevezhetnénk, hogy „megtanulni a kemény utat, a kemény út nélkül”: mert segít felmérni a várható nehézségeket – még azelőtt, hogy fellépnének.
Több sikeres nagyvállalatnál is bevált
A módszer fejlesztője, Jake Knapp – korábban a Google munkatársa – 2009-ben vezette be a köztudatba a “design sprint" elnevezést. A megközelítés lényege, hogy egy kihívás definiálása után öt nap alatt el kell jutnunk odáig, hogy az általiunk kitalált megoldási javaslatokat legalább egy prototípus elkészítéséig és teszteléséig el tudjuk vinni.
Amikor a Google még csak egy kezdő startup volt, a vállalat belső tervezési sprintet indított, hogy újszerű, egykattintásos fizetési élményt dolgozzon ki. Ez a sprint vezetett annak a prototípusnak az elkészítéséhez, ami végül a Google széles körben használt azonnali fizetési funkciójának alapjául szolgált. A fejlesztők alig öt nap alatt terveztek meg egy összetett vásárlási élménykoncepciót; a sprint lehetővé tette számukra, hogy könnyedén kísérletezzenek, és megtalálják a legnagyobb konverziós potenciállal rendelkező megoldást. A módszer annyira hatékony és sikeres volt, hogy idővel a Google összes csapata elkezdte használni.
Öt nap a sikerért
A design sprintek ütemezése az ötnapos munkahéthez alkalmazkodik:
Az első nap, azaz hétfőn át kell beszélnünk és ki kell alakítanunk a sprint menetét. A reggelt azzal kezdjük, hogy meghatározzuk a hosszútávú célt. Utána felrajzoljuk a problématérképet, és délután egyeztetünk a szervezeten belüli szakértőkkel arról, hogy milyen kérdéseket, meglátásokat, javaslatokat tudnak definiálni a problémával kapcsolatban. Ezután ki kell tűznünk egy ambiciózus, de megvalósítható célt, ami kivitelezhető a tesztelésig rendelkezésre álló öt nap alatt.
Kedden elő kell állnunk a lehetséges megoldásokkal. A nap az inspirációk összegyűjtésével, a korábban megfogalmazott és új ötletek összevetésével kezdődik. Délután mindenki egy négylépéses vázlatot készít, aminek a lényege az érthetőség. A hét későbbi részében ezek az vázlatok lesznek az alapjai a prototípus elkészítésének.
Szerda reggel a csapatnak már számos megoldása lesz, ami jó, de egyben nehézséget is jelenthet, mert nem lehet az összes ötletet prototipizálni és tesztelni is egyben. Ezért reggel ki kell választanunk azt a javaslatot, ami a legjobb megoldást jelentheti a hosszútávú cél elérésére. Délután pedig lépésről lépésre, el kell készítenünk a prototípus storyboardját.
Csütörtökön létre kell hoznunk a prototípust összesen hét óra alatt, amit utána pénteken tesztelnünk is kell a valós felhasználókkal. A pénteki nap végére egészen bizonyosan világos lesz, hogy a további fejlesztésekkel milyen irányba kell haladnunk.
Forrás: https://bootcamp.uxdesign.cc/design-sprint-success-stories-how-top-companies-are-using-sprints-to-innovate-d23ae63b782a
Amikor az Airbnb a „házigazda élményt” gondolta újra, design sprinteket használt a prototípus elkészítéséhez: az új, egyszerűsített élmény tökéletesítéséhez, valamint az új „házigazdák” bevonásához. A sprint során végzett igényfeltárás, vázlatkészítés, felhasználói tesztelés és iteráció révén a cég egy egyszerűsített, négy lépésből álló bevezető folyamatot tudott kialakítani.
Ez az új szolgáltatói élmény több mint 140%-kal több jelentkezést generált, mint a korábbi verzió. A sprint során a koncepciók gyors prototípusának elkészítésével az Airbnb a fókuszált tervezés révén drasztikusan javítani tudta terméke egyik fontos aspektusát: a házigazda-toborzást.
Ahogy a fenti példák is mutatják, a design sprint minden olyan szervezet számára hatékony és jól alkalmazható módszer lehet, amelyik fel akarja gyorsítani az innovációt, és a versenytársai előtt akar járni, miközben a fejlesztésekkel együtt járó kockázatot is minimalizálja. A befektetett idő, energia és pénz általában egy ilyen folyamat végén megtérül.
by