Az EUDR rendelet módosítási törekvéseinek (vissza)fejlődés-története

Előző cikkünkben szó volt róla, hogy 2025 szeptemberében módosítási kérelmet nyújtottak be az erdőirtás és erdőpusztulás elleni küzdelem érdekében létrehozott EUDR rendelet kapcsán, melyben az adatok rögzítésére létrehozott IT rendszer, a Traces sérülékenységére hivatkozva kért halasztást Jessika Roswall környezetvédelmi biztos az Európai Parlamenttől és az EU Tanácsától. Ez a módosítási kérelem még az Európai Parlamenten belül is nagy visszhangot keltett. Sokan ellenezték, hogy a rendelet minden szereplő számára egy évvel el legyen halasztva, hiszen számos érintett vállalat időben, felelősségteljesen elkezdte a felkészülést a megfelelőségre. Így a módosítás értelmében egyrészről ezeknek a cégeknek anyagi kára keletkezne, másrészről minden, fenntarthatósági törekvésre vonatkozó irányelv hatályba lépésének késleltetése vagy akár csak enyhítése is a szkeptikusok malmára hajtja a vizet, és akár hiteltelenné is teheti az ágazat törekvéseit.

Újabb módosítás a láthatáron

Mindezeket felmérve 2025. október 21-én újabb módosítási kérelmet nyújtottak be a következő pontokkal:

• A mikro- és kisvállalatok számára a rendelet az eredeti, 2026. június 29-i határidő helyett féléves halasztással, 2026. december 30-án lépne életbe.
• A közép- és nagyvállalatok számára a kötelező alkalmazás határideje továbbra is 2025. december 30. marad, biztosítva azonban egy hat hónapos türelmi időt a bírságok kiszabására. Magyarországra vetítve ez azt jelenti, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tehát ellenőrizheti ezeket a vállalatokat ebben az időszakban is, de büntetést nem fog kiszabni.
• Egyszerűsödik a kellő gondossági nyilatkozattétel (DDS): csak az EU piacán első alkalommal forgalomba hozó vállalat köteles DDS kiállítására (legyen az mikro-, kis-, közép- vagy nagyvállalat), ugyanazon terméket tovább forgalmazó és kereskedő cégek csak a már rendelkezésre álló DDS regisztrációs számát kötelesek begyűjteni.
• A mikro- és kisvállalatoknál módosul a megalakításuk időpontjára vonatkozó dátum: a korábbiakkal ellentétben (2020.12.31. helyett) a 2024. december 31. előtt alakult mikro- és kisvállalatokra vonatkozna a féléves halasztás.

A szakma tehát továbbra is bizonytalanságban maradt, de október végére már kezdtük azt gondolni, hogy az addigi legutolsó beadványról, illetve annak elutasításáról fog szólni a két intézmény párbeszéde a továbbiakban.

Mígnem eljött november 19-e…

Amikor az EU Tanácsa döntött az Európai Parlamenttel való tárgyalások megkezdéséről, állásfoglalásukban pedig a rendeletben előírtak egyszerűsítését és minden érintettre kiterjedő halasztását szorgalmazzák. A főbb irányvonalak:

• A rendelet halasztása a közép- és nagyvállalatok számára 2026. december 30-ra, a mikro- és kisvállalatok számára 2027. június 29-re.
• A rendelet életbe lépését követően nem lenne türelmi idő a bírságok kiszabására vonatkozóan.
• A DDS létrehozásának kötelezettsége csak az EU piacán EUDR-releváns terméket első alkalommal forgalomba hozó gazdasági szereplőt terhelné, a termékkel az EU piacán belül kereskedők feladata csak a forgalomba hozó által generált DDS regisztrációs számának begyűjtése lenne.
• Az EU-n kívülről közvetlenül importáló, ezáltal gazdasági szereplőként (operator) definiált mikro- és kisvállalatok számára egyszerűsített kellő gondossági nyilatkozat létrehozását írnák elő.

Az ESG szakemberek és a jogszabályra időben felkészülő vállalatok ismét a bizonytalan jogi környezetre hívják fel a jogalkotók figyelmét, és nemtetszésüket fejezik ki a lehetséges halasztás miatt a már korábbiakban részletezett okokra hivatkozva.

Az EU Tanácsa azt is közölte sajtóközleményében, hogy tárgyalásokat kezdeményez az Európai Parlamenttel, hogy a jelenleg hatályos 2025. december 30-i határidő előtt végleges döntés szülessen a rendelet sorsáról, valamint a Tanács megbízta az Európai Bizottságot, hogy 2026. április 30-ig végezzen felülvizsgálatot az EUDR negatív következményeiről, a vállalati szereplőkre, különösen a mikro- és kisvállalatokra nehezedő adminisztratív hatásáról, és amennyiben úgy ítéli meg, a Bizottság hozzon jogalkotási javaslatot a rendelet kapcsán. Így, amennyiben idén elhalasztásra kerül, elképzelhető, hogy életbe lépéséig további egyszerűsítések megfogalmazása várható a jogalkotók részéről. Hogy ez milyen hatással lesz a globális fenntarthatósági törekvésekre, azt hiszem, nem kell ecsetelni azoknak, akik elolvasták ezt a cikket.