A Nemzetközi Szabványügyi szervezet 170 ország több ezer szakemberét vonta be a “net-zéro átállással” kapcsolatos új szabályrendszer kidolgozásába. A szabványcsomag nagyban megkönnyítheti a cégek fenntarthatósági törekvéseinek monitorozását; mivel az ISO-megfelelést Magyarországon is komolyan veszik a cégek, az új sztenderdek bevezetése új lendületet adhat a hazai vállalatok “kizöldítésének”.
Noelia Garcia Nebra, a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (International Organization for Standardization – ISO) fenntarthatósági vezetője július 1-én, a londoni Climate Action Week-en jelentette be, hogy az ENSZ 2025-ös, a brazíliai Belémben tartott Éghajlatváltozási konferenciáján, a COP30-on mutatják be első zéró kibocsátással kapcsolatos nemzetközi szabványcsomagjukat. “Az ISO komolyan veszi a net-zéro átállás támogatásával kapcsolatos feladatait. Climate Commitment programunk keretében elkötelezetten dolgozunk azon, hogy olyan, a piac által rég várt nemzetközi szabványokat adjunk ki, amelyek mérettől, szektortól és földrajzi helytől függetlenül jól szolgálják majd a szervezetek igényeit” – mondta Noel Garcia Nebra.
A net zero szabványok kidolgozásában 170 ország szabványügyi hivatalának szakemberei vesznek részt. A szervezet 2025 második felében nyilvános konzultációt is indít az új irányelvekkel kapcsolatban, hogy “valóban átfogó globális visszajelzést” kaphasson.
Itthon is irányadó lehet
Az új szabványcsomag alapjául az ISO 2022-es COP27-en bemutatott Net Zéró Irányelvei szolgálnak, amelyek célja az volt, hogy segítsék a nemzetközi vállalatokat a hatékony kibocsátási stratégiák kidolgozásában. A hétfőn bejelentett sztenderdekkel kapcsolatban azt ígérik, hogy olyan szilárd iránymutatásokat és követelményeket fogalmaznak majd meg, amelyek nagymértékben megkönnyíthetik a greenwashing elleni harcot is.
Mivel az Európai Unió piaci elvárásainak való megfeleléshez nagyon sok területen fontos, hogy a cégek rendelkezzenek ISO minőségbiztosítási tanúsítvánnyal, és az EU-s pályázatokon is komoly előnnyel indulnak azok a szervezetek, amelyek rendelkeznek ilyen minősítéssel, a szakemberek szerint joggal bízhatunk abban, hogy a bemutatása utáni években az új net zéró szabványok is széles körben elterjednek majd itthon.
Szükség is lenne erre, hiszen, ahogy egy korábbi anyagunkban írtuk, a klímaváltozásnak súlyosan megfizetjük az árát, a dubaji COP28 óta eltelt fél évben világszerte mintegy 41 milliárd dolláros kárt okozott a „klímakáosz”, és az extrém időjárási jelenségek többezer ember életét követelték.
by 
