Együtt többet tehetünk.

Hello Nonprofit

Fenntarthatóság • Társadalmi felelősségvállalás • ESG • B Corp Sztorik • Digitalizáció

Legújabb bejegyzések
#ESG #Nonprofitoknak #Vállalatoknak

”Egy kőkapitalista piaci szegmensben működő vállalkozást is lehet a közösség érdekeit szem előtt tartva vezetni” – Interjú Barna Erikával, a MagNet Bank fenntarthatósági projektvezetőjével

A MagNet Bank Magyarország első közösségi bankjaként igyekszik idejekorán felkészülni az ESG szabályozások által rárótt kötelezettségekre. Fontosnak tartják a KKV-k edukációját, ahogy azt is, hogy megértessék az ügyfeleikkel, milyen feladatokat és lehetőségeket hoz számukra a fokozatosan életbe lépő új szabályozás. Az 1995-ben alapított MagNet Bank elindulása óta fontosnak tartja, hogy működésével a pozitív környezeti és társadalmi változásokat támogassa. Magyarország első és mindmáig egyetlen közösségi bankjaként 2017 februárjában csatlakoztak a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból fenntartható fejlődést támogató független pénzintézetek nemzetközi szövetségéhez, a GABV-hez (Global Alliance for Banking on Values – a szerk.), amelynek ma már negyvennégy országban több mint hatvan tagja van. Nem véletlen, hogy az Európai Bizottság által a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) jelentéstétellel kapcsolatos feladatokra is próbálnak idejekorán felkészülni. “Igyekszünk gyorsan alkalmazkodni az állandóan változó jogszabályi környezethez, és stabilan megalapozni azt, amikor a 2026-os üzleti évtől kezdve már nekünk is be kell majd adnunk a saját és az uniós szabvány szerinti Fenntarthatósági jelentésünket – magyarázza Barna Erika, a bank fenntarthatósági projektvezetője. – Ebben a folyamatban Fertetics Mandy, az Alternate Consulting Hungary ügyvezetője és szenior tanácsadója (Fertetics Mandy lapunk rendszeres szerzője – a szerk.) is a segítségünkre van: az ő közreműködésével éppen most állítunk össze egy próbajelentést, amit majd egy»light review« keretében szeretnénk értékeltetni egy auditorral és az érintettekkel«, és aminek legfontosabb célja, hogy megértsük a jelentés logikáját, és magabiztos rutinra tegyünk szert azzal kapcsolatban, hogy hogyan készítsünk el egy ilyen beszámolót.” Fotó: Hello Nonprofit Barna Erika hangsúlyozza: annak ellenére, hogy a kormány már számos, az ESG-vel kapcsolatos rendeletet kiadott, folyamatosan új elvárások is jönnek. “Sok minden alakulófélben van még, a Bankszövetségben is állandó téma, hogy hogyan lehetne egységesebbé, racionálisabbá tenni a jelentéstételi feladatokat – magyarázza. – Szükség lenne például egy központi adatbázisra, amiből a bankok kinyerhetnék a szükséges információkat; ez az ügyfelek számára is könnyebb, élhetőbb, barátságosabb ügymenetet szavatolna, hiszen nem kellene azzal tölteniük az időt, hogy hosszú és nehezen értelmezhető kérdőíveket töltsenek ki.” Az új szabályozási környezetben is szeretnék megőrizni az “identitáserősítő jegyeiket” Barna kiemeli: mivel a MagNet a hazai piacon kis banknak számít, nagyon megkönnyítené a munkájukat, ha nem kellene az adatgyűjtéssel vesződniük. Még akkor is, ha van tapasztalatuk ezen a téren: “Mi már évekkel ezelőtt bevezettük a saját hatásmérő rendszerünket, az Impact Scorecard-ot, aminek az a célja, hogy a hozzánk forduló vagy velünk szerződésben álló ügyfelek, illetve az általunk folyósított, 75 millió forint feletti hitelek környezeti, társadalmi és irányítási hatásait mérje. (A B Corp tematikára épülő kérdőív összeállításában Lévai Gábor, a Hello Nonprofitot kiadó Scale Impact Nonprofit Kft. társalapító-ügyvezetője is részt vett – a szerk.) Ez egy pozitív hatásmérő eszköz, amit szeretnénk okosan ötvözni az alapvetően kockázatfókuszú ESG-jelentéstétellel – fejtegeti. – Ez nagyon fontos a számunkra, hiszen a MagNet Bank az új szabályozási környezetben is szeretné megőrizni azokat az identitáserősítő jegyeket, amik az értékalapú bankok közösségéhez kötik. Molnár Csaba, a közösségfejlesztési igazgatónk nagyon találóan foglalta össze ezt a filozófiát: »Feleljünk meg annak, amit elvárnak tőlünk, de közben csináljuk azt, amiben hiszünk!«. Gyönyörű gondolat – de tény, hogy ez a filozófia állandó egyensúlyozást, balanszírozást követel tőlünk.” A MagNet Bank fenntarthatósági menedzsere úgy látja, hogy a hazai bankokban megvan a szándék arra, hogy egységes és áttekinthető ESG-szabályozást harcoljanak ki. Ezt a törekvésüket szerencsére az is megkönnyíti, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavaly szeptemberben kiadott egy ESG ajánlást, amelyhez egy egységes, kategóriákra bontott “minimum kérdéssort" is mellékeltek. “Ebből egyértelműen kiderül, mik azok az adatok, amiket mindenképpen be kell kérnünk az ügyfeleinktől – a mikrovállalkozásoktól a nagyvállalatokig” – mondja Barna. A MagNet fenntarthatósági vezetője szerint megkönnyíti a dolgukat az ESG-re való átállásban, hogy a saját Impact Scorecard-juk alapjául a B Corp-minősítési rendszer szolgált. “A Scorecard tulajdonképpen ugyanazokat a kérdésköröket vizsgálja, mint az MNB kérdőíve; bízunk abban, hogy az ügyfelek szempontjából nem okoz majd komoly nehézséget az új szabályozás. Az már más kérdés, hogy a mi dolgunkat ez mennyire fogja megkönnyíteni, hiszen módszertani, adatfeldolgozási szempontból már nagyon különbözik a kettő.” A szakember hozzáteszi: a bankok sokszor az Opten ESG-indexét is irányadónak tekintik. “Mi is használjuk a hitelelbírálat során” – teszi hozzá. Értéket teremteni Barna Erika hangsúlyozza: a MagNet Bank megalapítása óta fontosnak tartja, hogy lehetőleg olyan vállalkozásokat, projekteket finanszírozzon, amelyek az ESG szellemiségének megfelelően környezeti, társadalmi, vagy vállalatirányítási szempontból értéket teremtenek. “Még szó sem volt az ESG-ről, amikor a bank vezető munkatársai már a hatásmérés fontosságáról beszéltek. Ezért is csatlakozott a MagNet idestova nyolc évvel ezelőtt a GABV-hez, aminek a hazai bankok közül egyedüliként azóta is elkötelezett tagja – mondja. – A cég a kezdetektől fogva fontosnak tartja a felelős gazdálkodás és a társadalmi igazságosság előmozdítását; ezt a gondolkodásmódot még a két alapító, Rostás Attila és Fáy Zsolt hozta magával, amikor a Műegyetemről kikerülve elhatározták, hogy bankot alapítanak. Fáy a sajtóban is többször hangsúlyozta, hogy őket egy klasszikus kereskedelmi bank vezetése nem érdekelné, mert hisznek abban, hogy egy ilyen »kőkapitalista« piaci szegmensben működő vállalkozást is lehet empatikusan, a közösség érdekeit szem előtt tartva vezetni.” A fenntarthatósági vezető szerint ez a megközelítés az, ami a MagNet-et egyedülállóvá teszi a hazai piacon. “Sokan beszélnek arról, mennyire fontos, hogy egy cég jó kapcsolatot ápoljon a stakeholdereivel, hogy megbecsülje az ügyfeleit, a munkatársait, a közösségét; mi ezeket az értékeket a mindennapi működésünkbe is igyekszünk beépíteni. Ez a fajta közösségi szemlélet a hitelkihelyezésektől a hatásmérésig valamennyi tevékenységünket áthatja vagy törekszünk rá, hogy áthassa.” A szakember szerint az ESG-jelentéstételi kötelezettséggel kapcsolatban az egyik legfontosabb kihívás a számukra az, hogy hogyan tudják megőrizni ezt a markáns identitást. “A »közösségi banki lét« meghatározó a számunkra, nagyon izgalmas feladat lesz megvizsgálni, mit jelent majd ez az új szabályozói környezetben: mi az, amit mindenképpen meg kell tartanunk belőle, és mi az, ami átalakításra, fejlesztésre szorul. Ez kulcskérdés, hiszen ez a hozzáállás, megközelítés az, ami megkülönbözet minket a versenytársainktól. És ez az, amivel másokat is inspirálhatunk: abban bízunk, hogy ha ügyesen, átgondoltan és transzparensen kezeljük ezt a kérdéskört, olyan diskurzust indíthatunk el, ami másokat is ráébreszt majd arra, mennyire fontos a mai, meglehetősen turbulens politikai, gazdasági és szabályozási környezetben a közösségi kezdeményezésekbe, a fontos ügyekbe és a fenntartható vállalkozásokba, fejlesztésekbe invesztálni – értéket teremteni. Ennél ma talán nincs is fontosabb, időszerűbb téma.” ”Joguk van ahhoz, hogy tudják, mire költjük a pénzüket” Barna Erika szerint ha a közösségi banki szemléletről beszélünk, valójában a fenntarthatóságról beszélünk. “A mi munkánk folyamatos önvizsgálatot és a közösség fogalmának újra- meg újradefiniálását követeli – húzza alá. – Már csak azért is, mert a MagNet, mint bank is folyamatosan változik, fejlődik, nő. Pont a szabályozási megfelelések miatt akkor is növekednünk kell, ha tudjuk, hogy ez nem igazán fenntartható.” A MagNet Bank legutóbb 2022-ben hajtott végre nagyobb akvizíciót: akkor a Sopron Bankot vásárolták fel. “Ezzel új fiókokkal, munkatársakkal, ügyfelekkel gazdagodott az országos hálózatunk, és a portfóliók is megújult – mondja a fenntarthatósági menedzser. – És persze, a bővítés megint csak reflektorfénybe helyezte az igazi »nagy kérdést«: hogy mit jelent a számunkra a fenntarthatóság és a közösségiség.” Fotó: Mónus Márton Barna azt mondja, egy közösségi bank egyik legfontosabb ismérve, hogy megosztja a döntések lehetőségét és felelősségét az ügyfeleivel. “Ezért vannak olyan banki termékeink is, amelyek – mint például a KAP, a Közösségi Adományozási Program – lehetővé teszik, hogy a betéteseink demokratikus módon döntsenek arról, hogy a banki nyereség egy részéből milyen ügyet, nonprofit szervezetet támogassunk. Bizonyos szempontból ez a lelke a működésünknek.” Barna Erika hangsúlyozza: fontos, hogy az ügyfelek rálássanak és ráhathassanak arra, mire költik a pénzüket. ”Ez a termék követhetővé teszi a pénz útját. Márpedig ez fontos: hiszen Magyarország a pénzügyi tudatosság szempontjából nagyon rossz helyzetben van, a legtöbben azt sem tudják, hogy egy bank nem a saját pénzét, hanem a betéteket helyezi ki hitelekbe, befektetésekbe – mondja. – Tudatosítanunk kell bennük, hogy joguk van ahhoz, hogy megtudják, mire költjük a pénzüket, milyen projektek, fejlesztések valósulnak meg abból az összegből, amit ránk bíznak.” Egyszerűsíteni kell a jelentéstétellel kapcsolatos szabályozást A MagNet Bank fenntarthatósági vezetője szerint jó lenne, ha az Európai Bizottság (EB) ígéretéhez híven egyszerűbbé tenné az ESG-jelentéstétellel kapcsolatos szabályozást. “Szükség lenne rá, hogy kicsit leegyszerűsítsék a jelenlegi folyamatot, mert kezd nagyon átláthatatlanná válni a szabályozási háttér, sokan már egyenesen »jogszabály-cunamit« emlegetnek.” Barna Erika hangsúlyozza: nem lehet elvárni a bankoktól, hogy minden, az ügyfelektől bekért információt ellenőrizzenek. “Mi relatíve kis bank vagyunk, jóval kisebb portfolióval, ügyfélszámmal dolgozunk, mint a piaci versenytárs nagyok, de még így sem tudnánk hitelt érdemlően validálni minden hozzánk beérkező adatot. Persze, vannak olyan, a nyilvános beszámolók alapján feltöltött adatbázisok, amiket használhatunk, de sajnos egyelőre ezek sincsenek összekapcsolva egymással, így nem teszik lehetővé, hogy könnyen-gyorsan leszívjuk belőlük az információkat. Ezen a területen is fejleszteni, változtatni kellene – de ez már nem a piaci szereplők, hanem az állam feladata .” Barna úgy látja, hogy a MagNet Bank a saját háromlépéses értékelési folyamatával így is egyedülálló szolgáltatást nyújt. “Az első lépésben az ügyfélreferenseink begyűjtik a hitelkérelmezőkkel kapcsolatos adatokat a nyilvános beszámolókból, a másodikban megkérik őket, hogy töltsenek ki egy kérdőívet, a harmadikban pedig hosszabban is elbeszélgetnek velük – általában telefonon. Az így kapott adatokhoz aztán hozzárendeljük a régiós és ágazati hatásokat, hogy a lehető legmegalapozottabb döntést hozhassuk az elbírálások során.” Mint mondja, ez a rendszer lehetővé teszi, hogy valóban közvetlen kapcsolat alakuljon ki a bank munkatársai és az ügyfelek között. “Az interjúkat általában az egyik kollégám készíti, de időről-időre én is odaülök a telefonhoz, mert szeretném érzékelni, hogy az, aki a vonal másik végén ül, átlátja-e ezt a területet, tudja-e, hogy miért fontos az, hogy válaszolni tudjon a kérdéseinkre, tisztában van-e azzal, hogy hamarosan mások, más bankok, partner cégek, megrendelők munkatársai is megkereshetik majd hasonló kérdésekkel.” Senki nem várhat a babérjain ülve A MagNet Bank ügyfeleinek jó része a kis- és középvállalkozások (KKV-k) közül kerül ki. Barna Erika szerint a hozzájuk forduló KKV-k vezetőinek jó része még nincs igazán tisztában azzal, milyen jogai, kötelességei és feladatai lesznek az ESG-jelentéstétellel kapcsolatban. Ezért is tartja különösen fontosnak az edukációjukat. “Már 2023-ban elkezdtük az ESG-workshopok szervezését, ezekre a rendezvényekre természetesen azokat is várjuk, akik még nem tartoznak az ügyfeleink közé. Rendeztünk már ilyen workshopot Balatonfüreden és Győrben is, és mindkét helyszínen az volt a tapasztalatunk, hogy bizony a kályhától kell elindulnunk, az alapoktól kezdve kell elmagyaráznunk a résztvevőknek, hogy mit jelent az ESG, hogy mik a főbb területei, hogy miért fontos az »E« láb, vagyis a környezet megóvása mellett az »S« és a »G« láb: a társadalmi hatás és a felelős vállalatirányítás is” – sorolja. Mint mondja, a legtöbb jelenlevőt természetesen az érdekelte a leginkább, hogy mikortól lesznek rájuk is érvényesek az EGS-jogszabályok, hogy az egyes cégek a saját méretük, volumenük, piaci teljesítményük függvényében mikortól lesznek kötelesek adatokat szolgáltatni. “Ezzel kapcsolatban is tudtunk felvilágosítást adni nekik – de az igazi célunk az volt, hogy megértessük a cégtulajdonosokkal, menedzserekkel, cégvezetőkkel, miért fontos, hogy idejekorán felkészüljenek ezekre a változásokra. Nem várhatnak a babérjaikon ülve, mert nem csak a bankok, hanem a nagyobb partnerek is bármikor kérhetnek tőlük fenntarthatósággal kapcsolatos információkat. A 2023 januárjában életbe lépett német beszállítói törvény (Lieferkettensorgfaltspflichtengesetz , röviden LkSG– a szerk.) például már ma is komoly hatással van bizonyos szegmensek, köztük az autó- és gépjárműipar adatszolgáltatására..” Komoly hangsúlyt fektetnek a KKV-k edukációjára A MagNet igen komolyan veszi az MNB-ajánlásokban lefektetett edukációs feladatát. “Arról is igyekszünk tájékoztatni az ügyfeleinket, hogy milyen új kötelezettségeket és lehetőségeket jelenthet számukra a civil szervezetekkel való együttműködések terén az új szabályozás. Szerintem várható, hogy az ESG bevezetésével sokkal intenzívebbé, szorosabbá válik a forprofit és nonprofit szféra viszonya, mint korábban. A »CSR-korszakban« még opcionális volta vállalkozásoknak, hogy kivegyék a részüket a környezeti, társadalmi problémák megoldásából, hogy támogassák az arra érdemes ügyeket, szervezeteket és a közösségeket. Most sokkal szabályozottabbá, átláthatóbbá, magától értetődőbbé válik majd ez is.” A bank fenntarthatósági területe a mentorukkal és a vállalatfinanszírozási területen dolgozó munkatársaikkal együtt elkezdett egy olyan edukációs csomag felépítésén dolgozik, amely lehetővé teszi, hogy szegmentáltan tudjanak segíteni a különböző nagyságú, különféle iparágakban dolgozó KKV-knak az ESG-átállásra való felkészülésben. “Összeállítottunk egy alapcsomagot, és az idén fogjuk részletesen is kidolgozni, hogy konkrétan milyen módszertan szerint adjuk át az abban foglalt tudást a partnereinknek.” A saját működésüket is monitorozzák A MagNet Bank az ügyfélminősítés során is kiemelt hangsúlyt fektet a környezeti és társadalmi fenntarthatóságra. “Az ezekkel kapcsolatos kérdésekre minden cégnek válaszolnia kell, amelyik hitelért fordul hozzák – hangsúlyozza Barna Erika. – A kérdéseket úgy állítottuk össze, hogy a saját Impact Scorecard-unkban és az MNB ajánlásában szereplő kérdések is szerepeljenek benne.” Fotó: Hello Nonprofit A bank egy, a saját működésének feltérképezésére, monitorozására alkalmas “belső felhasználású” Impact Scorecard folyamatot is végigcsinált. . “Nagyon nagy munka volt, a GABV »tripple botom line« szemlélete alapján készült kérdőív kitöltése, az így kapott adatokat is az ő szakembereik fogják kielemezni. De annyi már kiderült belőle, hogy a saját hitelportfóliónk kétharmada az ő, rendkívül szigorú szempontrendszerük szerint is pozitív hatásúnak minősül. A hiteleink karbonlábnyomát is igyekszünk felmérni: a legutóbbi mérések szerint a portfoliónkba tartozó cégeknek átlagosan 56,5 százalékkal kisebb a kibocsátásuk, mint a banki átlag. A MagNet szakemberei az EU taxonómiai rendeletében lefektetett szempontok szerint is értékelik az ügyfeleket (ez a rendelet határozza meg, hogy az EU egységes szempontjai szerint mely tevékenységek tekinthetők fenntarthatónak – a szerk.). “A tavalyi évzáró adatok alapján az ügyfelek kitettségének 34 százaléka olyan gazdasági tevékenységhez kapcsolódott, amely az EU taxonómia meghatározása szerint elvben alkalmas lehet fenntarthatóként való besorolásra, azaz megfelel a taxonómiai jogosultsági feltételeknek. Ezen belül 8,6 százalékuk olyan környezeti szempontból fenntartható tevékenységet folytatott, amely már a szigorúbb megfelelési környzeti kritériumoknak  is eleget tett, így hitelcéljuk igazoltan zöld finanszírozási célként volt besorolható. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy az ügyfélkör jelentős része kapcsolódik fenntartható gazdasági tevékenységekhez."
#ESG #Nonprofitoknak #Vállalatoknak

”Egy kőkapitalista piaci szegmensben működő vállalkozást is lehet a közösség érdekeit szem előtt tartva vezetni” – Interjú Barna Erikával, a MagNet Bank fenntarthatósági projektvezetőjével

A MagNet Bank Magyarország első közösségi bankjaként igyekszik idejekorán felkészülni az ESG szabályozások által rárótt kötelezettségekre. Fontosnak tartják a KKV-k edukációját, ahogy azt is, hogy megértessék az ügyfeleikkel, milyen feladatokat és lehetőségeket hoz számukra a fokozatosan életbe lépő új szabályozás. Az 1995-ben alapított MagNet Bank elindulása óta fontosnak tartja, hogy működésével a pozitív környezeti és társadalmi változásokat támogassa. Magyarország első és mindmáig egyetlen közösségi bankjaként 2017 februárjában csatlakoztak a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból fenntartható fejlődést támogató független pénzintézetek nemzetközi szövetségéhez, a GABV-hez (Global Alliance for Banking on Values – a szerk.), amelynek ma már negyvennégy országban több mint hatvan tagja van. Nem véletlen, hogy az Európai Bizottság által a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) jelentéstétellel kapcsolatos feladatokra is próbálnak idejekorán felkészülni. “Igyekszünk gyorsan alkalmazkodni az állandóan változó jogszabályi környezethez, és stabilan megalapozni azt, amikor a 2026-os üzleti évtől kezdve már nekünk is be kell majd adnunk a saját és az uniós szabvány szerinti Fenntarthatósági jelentésünket – magyarázza Barna Erika, a bank fenntarthatósági projektvezetője. – Ebben a folyamatban Fertetics Mandy, az Alternate Consulting Hungary ügyvezetője és szenior tanácsadója (Fertetics Mandy lapunk rendszeres szerzője – a szerk.) is a segítségünkre van: az ő közreműködésével éppen most állítunk össze egy próbajelentést, amit majd egy»light review« keretében szeretnénk értékeltetni egy auditorral és az érintettekkel«, és aminek legfontosabb célja, hogy megértsük a jelentés logikáját, és magabiztos rutinra tegyünk szert azzal kapcsolatban, hogy hogyan készítsünk el egy ilyen beszámolót.” Fotó: Hello Nonprofit Barna Erika hangsúlyozza: annak ellenére, hogy a kormány már számos, az ESG-vel kapcsolatos rendeletet kiadott, folyamatosan új elvárások is jönnek. “Sok minden alakulófélben van még, a Bankszövetségben is állandó téma, hogy hogyan lehetne egységesebbé, racionálisabbá tenni a jelentéstételi feladatokat – magyarázza. – Szükség lenne például egy központi adatbázisra, amiből a bankok kinyerhetnék a szükséges információkat; ez az ügyfelek számára is könnyebb, élhetőbb, barátságosabb ügymenetet szavatolna, hiszen nem kellene azzal tölteniük az időt, hogy hosszú és nehezen értelmezhető kérdőíveket töltsenek ki.” Az új szabályozási környezetben is szeretnék megőrizni az “identitáserősítő jegyeiket” Barna kiemeli: mivel a MagNet a hazai piacon kis banknak számít, nagyon megkönnyítené a munkájukat, ha nem kellene az adatgyűjtéssel vesződniük. Még akkor is, ha van tapasztalatuk ezen a téren: “Mi már évekkel ezelőtt bevezettük a saját hatásmérő rendszerünket, az Impact Scorecard-ot, aminek az a célja, hogy a hozzánk forduló vagy velünk szerződésben álló ügyfelek, illetve az általunk folyósított, 75 millió forint feletti hitelek környezeti, társadalmi és irányítási hatásait mérje. (A B Corp tematikára épülő kérdőív összeállításában Lévai Gábor, a Hello Nonprofitot kiadó Scale Impact Nonprofit Kft. társalapító-ügyvezetője is részt vett – a szerk.) Ez egy pozitív hatásmérő eszköz, amit szeretnénk okosan ötvözni az alapvetően kockázatfókuszú ESG-jelentéstétellel – fejtegeti. – Ez nagyon fontos a számunkra, hiszen a MagNet Bank az új szabályozási környezetben is szeretné megőrizni azokat az identitáserősítő jegyeket, amik az értékalapú bankok közösségéhez kötik. Molnár Csaba, a közösségfejlesztési igazgatónk nagyon találóan foglalta össze ezt a filozófiát: »Feleljünk meg annak, amit elvárnak tőlünk, de közben csináljuk azt, amiben hiszünk!«. Gyönyörű gondolat – de tény, hogy ez a filozófia állandó egyensúlyozást, balanszírozást követel tőlünk.” A MagNet Bank fenntarthatósági menedzsere úgy látja, hogy a hazai bankokban megvan a szándék arra, hogy egységes és áttekinthető ESG-szabályozást harcoljanak ki. Ezt a törekvésüket szerencsére az is megkönnyíti, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavaly szeptemberben kiadott egy ESG ajánlást, amelyhez egy egységes, kategóriákra bontott “minimum kérdéssort" is mellékeltek. “Ebből egyértelműen kiderül, mik azok az adatok, amiket mindenképpen be kell kérnünk az ügyfeleinktől – a mikrovállalkozásoktól a nagyvállalatokig” – mondja Barna. A MagNet fenntarthatósági vezetője szerint megkönnyíti a dolgukat az ESG-re való átállásban, hogy a saját Impact Scorecard-juk alapjául a B Corp-minősítési rendszer szolgált. “A Scorecard tulajdonképpen ugyanazokat a kérdésköröket vizsgálja, mint az MNB kérdőíve; bízunk abban, hogy az ügyfelek szempontjából nem okoz majd komoly nehézséget az új szabályozás. Az már más kérdés, hogy a mi dolgunkat ez mennyire fogja megkönnyíteni, hiszen módszertani, adatfeldolgozási szempontból már nagyon különbözik a kettő.” A szakember hozzáteszi: a bankok sokszor az Opten ESG-indexét is irányadónak tekintik. “Mi is használjuk a hitelelbírálat során” – teszi hozzá. Értéket teremteni Barna Erika hangsúlyozza: a MagNet Bank megalapítása óta fontosnak tartja, hogy lehetőleg olyan vállalkozásokat, projekteket finanszírozzon, amelyek az ESG szellemiségének megfelelően környezeti, társadalmi, vagy vállalatirányítási szempontból értéket teremtenek. “Még szó sem volt az ESG-ről, amikor a bank vezető munkatársai már a hatásmérés fontosságáról beszéltek. Ezért is csatlakozott a MagNet idestova nyolc évvel ezelőtt a GABV-hez, aminek a hazai bankok közül egyedüliként azóta is elkötelezett tagja – mondja. – A cég a kezdetektől fogva fontosnak tartja a felelős gazdálkodás és a társadalmi igazságosság előmozdítását; ezt a gondolkodásmódot még a két alapító, Rostás Attila és Fáy Zsolt hozta magával, amikor a Műegyetemről kikerülve elhatározták, hogy bankot alapítanak. Fáy a sajtóban is többször hangsúlyozta, hogy őket egy klasszikus kereskedelmi bank vezetése nem érdekelné, mert hisznek abban, hogy egy ilyen »kőkapitalista« piaci szegmensben működő vállalkozást is lehet empatikusan, a közösség érdekeit szem előtt tartva vezetni.” A fenntarthatósági vezető szerint ez a megközelítés az, ami a MagNet-et egyedülállóvá teszi a hazai piacon. “Sokan beszélnek arról, mennyire fontos, hogy egy cég jó kapcsolatot ápoljon a stakeholdereivel, hogy megbecsülje az ügyfeleit, a munkatársait, a közösségét; mi ezeket az értékeket a mindennapi működésünkbe is igyekszünk beépíteni. Ez a fajta közösségi szemlélet a hitelkihelyezésektől a hatásmérésig valamennyi tevékenységünket áthatja vagy törekszünk rá, hogy áthassa.” A szakember szerint az ESG-jelentéstételi kötelezettséggel kapcsolatban az egyik legfontosabb kihívás a számukra az, hogy hogyan tudják megőrizni ezt a markáns identitást. “A »közösségi banki lét« meghatározó a számunkra, nagyon izgalmas feladat lesz megvizsgálni, mit jelent majd ez az új szabályozói környezetben: mi az, amit mindenképpen meg kell tartanunk belőle, és mi az, ami átalakításra, fejlesztésre szorul. Ez kulcskérdés, hiszen ez a hozzáállás, megközelítés az, ami megkülönbözet minket a versenytársainktól. És ez az, amivel másokat is inspirálhatunk: abban bízunk, hogy ha ügyesen, átgondoltan és transzparensen kezeljük ezt a kérdéskört, olyan diskurzust indíthatunk el, ami másokat is ráébreszt majd arra, mennyire fontos a mai, meglehetősen turbulens politikai, gazdasági és szabályozási környezetben a közösségi kezdeményezésekbe, a fontos ügyekbe és a fenntartható vállalkozásokba, fejlesztésekbe invesztálni – értéket teremteni. Ennél ma talán nincs is fontosabb, időszerűbb téma.” ”Joguk van ahhoz, hogy tudják, mire költjük a pénzüket” Barna Erika szerint ha a közösségi banki szemléletről beszélünk, valójában a fenntarthatóságról beszélünk. “A mi munkánk folyamatos önvizsgálatot és a közösség fogalmának újra- meg újradefiniálását követeli – húzza alá. – Már csak azért is, mert a MagNet, mint bank is folyamatosan változik, fejlődik, nő. Pont a szabályozási megfelelések miatt akkor is növekednünk kell, ha tudjuk, hogy ez nem igazán fenntartható.” A MagNet Bank legutóbb 2022-ben hajtott végre nagyobb akvizíciót: akkor a Sopron Bankot vásárolták fel. “Ezzel új fiókokkal, munkatársakkal, ügyfelekkel gazdagodott az országos hálózatunk, és a portfóliók is megújult – mondja a fenntarthatósági menedzser. – És persze, a bővítés megint csak reflektorfénybe helyezte az igazi »nagy kérdést«: hogy mit jelent a számunkra a fenntarthatóság és a közösségiség.” Fotó: Mónus Márton Barna azt mondja, egy közösségi bank egyik legfontosabb ismérve, hogy megosztja a döntések lehetőségét és felelősségét az ügyfeleivel. “Ezért vannak olyan banki termékeink is, amelyek – mint például a KAP, a Közösségi Adományozási Program – lehetővé teszik, hogy a betéteseink demokratikus módon döntsenek arról, hogy a banki nyereség egy részéből milyen ügyet, nonprofit szervezetet támogassunk. Bizonyos szempontból ez a lelke a működésünknek.” Barna Erika hangsúlyozza: fontos, hogy az ügyfelek rálássanak és ráhathassanak arra, mire költik a pénzüket. ”Ez a termék követhetővé teszi a pénz útját. Márpedig ez fontos: hiszen Magyarország a pénzügyi tudatosság szempontjából nagyon rossz helyzetben van, a legtöbben azt sem tudják, hogy egy bank nem a saját pénzét, hanem a betéteket helyezi ki hitelekbe, befektetésekbe – mondja. – Tudatosítanunk kell bennük, hogy joguk van ahhoz, hogy megtudják, mire költjük a pénzüket, milyen projektek, fejlesztések valósulnak meg abból az összegből, amit ránk bíznak.” Egyszerűsíteni kell a jelentéstétellel kapcsolatos szabályozást A MagNet Bank fenntarthatósági vezetője szerint jó lenne, ha az Európai Bizottság (EB) ígéretéhez híven egyszerűbbé tenné az ESG-jelentéstétellel kapcsolatos szabályozást. “Szükség lenne rá, hogy kicsit leegyszerűsítsék a jelenlegi folyamatot, mert kezd nagyon átláthatatlanná válni a szabályozási háttér, sokan már egyenesen »jogszabály-cunamit« emlegetnek.” Barna Erika hangsúlyozza: nem lehet elvárni a bankoktól, hogy minden, az ügyfelektől bekért információt ellenőrizzenek. “Mi relatíve kis bank vagyunk, jóval kisebb portfolióval, ügyfélszámmal dolgozunk, mint a piaci versenytárs nagyok, de még így sem tudnánk hitelt érdemlően validálni minden hozzánk beérkező adatot. Persze, vannak olyan, a nyilvános beszámolók alapján feltöltött adatbázisok, amiket használhatunk, de sajnos egyelőre ezek sincsenek összekapcsolva egymással, így nem teszik lehetővé, hogy könnyen-gyorsan leszívjuk belőlük az információkat. Ezen a területen is fejleszteni, változtatni kellene – de ez már nem a piaci szereplők, hanem az állam feladata .” Barna úgy látja, hogy a MagNet Bank a saját háromlépéses értékelési folyamatával így is egyedülálló szolgáltatást nyújt. “Az első lépésben az ügyfélreferenseink begyűjtik a hitelkérelmezőkkel kapcsolatos adatokat a nyilvános beszámolókból, a másodikban megkérik őket, hogy töltsenek ki egy kérdőívet, a harmadikban pedig hosszabban is elbeszélgetnek velük – általában telefonon. Az így kapott adatokhoz aztán hozzárendeljük a régiós és ágazati hatásokat, hogy a lehető legmegalapozottabb döntést hozhassuk az elbírálások során.” Mint mondja, ez a rendszer lehetővé teszi, hogy valóban közvetlen kapcsolat alakuljon ki a bank munkatársai és az ügyfelek között. “Az interjúkat általában az egyik kollégám készíti, de időről-időre én is odaülök a telefonhoz, mert szeretném érzékelni, hogy az, aki a vonal másik végén ül, átlátja-e ezt a területet, tudja-e, hogy miért fontos az, hogy válaszolni tudjon a kérdéseinkre, tisztában van-e azzal, hogy hamarosan mások, más bankok, partner cégek, megrendelők munkatársai is megkereshetik majd hasonló kérdésekkel.” Senki nem várhat a babérjain ülve A MagNet Bank ügyfeleinek jó része a kis- és középvállalkozások (KKV-k) közül kerül ki. Barna Erika szerint a hozzájuk forduló KKV-k vezetőinek jó része még nincs igazán tisztában azzal, milyen jogai, kötelességei és feladatai lesznek az ESG-jelentéstétellel kapcsolatban. Ezért is tartja különösen fontosnak az edukációjukat. “Már 2023-ban elkezdtük az ESG-workshopok szervezését, ezekre a rendezvényekre természetesen azokat is várjuk, akik még nem tartoznak az ügyfeleink közé. Rendeztünk már ilyen workshopot Balatonfüreden és Győrben is, és mindkét helyszínen az volt a tapasztalatunk, hogy bizony a kályhától kell elindulnunk, az alapoktól kezdve kell elmagyaráznunk a résztvevőknek, hogy mit jelent az ESG, hogy mik a főbb területei, hogy miért fontos az »E« láb, vagyis a környezet megóvása mellett az »S« és a »G« láb: a társadalmi hatás és a felelős vállalatirányítás is” – sorolja. Mint mondja, a legtöbb jelenlevőt természetesen az érdekelte a leginkább, hogy mikortól lesznek rájuk is érvényesek az EGS-jogszabályok, hogy az egyes cégek a saját méretük, volumenük, piaci teljesítményük függvényében mikortól lesznek kötelesek adatokat szolgáltatni. “Ezzel kapcsolatban is tudtunk felvilágosítást adni nekik – de az igazi célunk az volt, hogy megértessük a cégtulajdonosokkal, menedzserekkel, cégvezetőkkel, miért fontos, hogy idejekorán felkészüljenek ezekre a változásokra. Nem várhatnak a babérjaikon ülve, mert nem csak a bankok, hanem a nagyobb partnerek is bármikor kérhetnek tőlük fenntarthatósággal kapcsolatos információkat. A 2023 januárjában életbe lépett német beszállítói törvény (Lieferkettensorgfaltspflichtengesetz , röviden LkSG– a szerk.) például már ma is komoly hatással van bizonyos szegmensek, köztük az autó- és gépjárműipar adatszolgáltatására..” Komoly hangsúlyt fektetnek a KKV-k edukációjára A MagNet igen komolyan veszi az MNB-ajánlásokban lefektetett edukációs feladatát. “Arról is igyekszünk tájékoztatni az ügyfeleinket, hogy milyen új kötelezettségeket és lehetőségeket jelenthet számukra a civil szervezetekkel való együttműködések terén az új szabályozás. Szerintem várható, hogy az ESG bevezetésével sokkal intenzívebbé, szorosabbá válik a forprofit és nonprofit szféra viszonya, mint korábban. A »CSR-korszakban« még opcionális volta vállalkozásoknak, hogy kivegyék a részüket a környezeti, társadalmi problémák megoldásából, hogy támogassák az arra érdemes ügyeket, szervezeteket és a közösségeket. Most sokkal szabályozottabbá, átláthatóbbá, magától értetődőbbé válik majd ez is.” A bank fenntarthatósági területe a mentorukkal és a vállalatfinanszírozási területen dolgozó munkatársaikkal együtt elkezdett egy olyan edukációs csomag felépítésén dolgozik, amely lehetővé teszi, hogy szegmentáltan tudjanak segíteni a különböző nagyságú, különféle iparágakban dolgozó KKV-knak az ESG-átállásra való felkészülésben. “Összeállítottunk egy alapcsomagot, és az idén fogjuk részletesen is kidolgozni, hogy konkrétan milyen módszertan szerint adjuk át az abban foglalt tudást a partnereinknek.” A saját működésüket is monitorozzák A MagNet Bank az ügyfélminősítés során is kiemelt hangsúlyt fektet a környezeti és társadalmi fenntarthatóságra. “Az ezekkel kapcsolatos kérdésekre minden cégnek válaszolnia kell, amelyik hitelért fordul hozzák – hangsúlyozza Barna Erika. – A kérdéseket úgy állítottuk össze, hogy a saját Impact Scorecard-unkban és az MNB ajánlásában szereplő kérdések is szerepeljenek benne.” Fotó: Hello Nonprofit A bank egy, a saját működésének feltérképezésére, monitorozására alkalmas “belső felhasználású” Impact Scorecard folyamatot is végigcsinált. . “Nagyon nagy munka volt, a GABV »tripple botom line« szemlélete alapján készült kérdőív kitöltése, az így kapott adatokat is az ő szakembereik fogják kielemezni. De annyi már kiderült belőle, hogy a saját hitelportfóliónk kétharmada az ő, rendkívül szigorú szempontrendszerük szerint is pozitív hatásúnak minősül. A hiteleink karbonlábnyomát is igyekszünk felmérni: a legutóbbi mérések szerint a portfoliónkba tartozó cégeknek átlagosan 56,5 százalékkal kisebb a kibocsátásuk, mint a banki átlag. A MagNet szakemberei az EU taxonómiai rendeletében lefektetett szempontok szerint is értékelik az ügyfeleket (ez a rendelet határozza meg, hogy az EU egységes szempontjai szerint mely tevékenységek tekinthetők fenntarthatónak – a szerk.). “A tavalyi évzáró adatok alapján az ügyfelek kitettségének 34 százaléka olyan gazdasági tevékenységhez kapcsolódott, amely az EU taxonómia meghatározása szerint elvben alkalmas lehet fenntarthatóként való besorolásra, azaz megfelel a taxonómiai jogosultsági feltételeknek. Ezen belül 8,6 százalékuk olyan környezeti szempontból fenntartható tevékenységet folytatott, amely már a szigorúbb megfelelési környzeti kritériumoknak  is eleget tett, így hitelcéljuk igazoltan zöld finanszírozási célként volt besorolható. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy az ügyfélkör jelentős része kapcsolódik fenntartható gazdasági tevékenységekhez."
#Környezeti ügyek #Környezetszennyezés

Klímaváltozás: Soha nem látott mértékben zsugorodtak az idén a sarki jégsapkák

A műholdas mérések szerint negatív rekordot döntött az északi-sarkvidéki és az antarktiszi jégtakaró kiterjedése. Az olvadás tovább súlyosbíthatja a globális felmelegedést. Negatív rekordot döntött az északi-sarkvidéki és az antarktiszi tengeri jég kiterjedése – írja a BBC az Egyesült Államok nemzeti hó- és jégelemző központja, a US National Snow and Ice Data Center (NSIDC) műholdas méréseinek adataira hivatkozva. A jelenség azért különösen aggasztó, mert a pólusok környékének jégtakarója nagy mennyiségű napfényt képes visszaverni, és ezzel rendkívül fontos szerepet játszik bolygónk hőmérsékletének szabályozásában. A jég olvadásával párhuzamosan azonban folyamatosan növekszik az óceánok szabad vízfelülete, amelyek így egyre több hőt nyelnek el. A BBC elemzői a 13-val záruló ötnapos periódusban készült felvételeket vetették össze a korábbi évek azonos időszakában készült műholdképekkel. Számításaik szerint az északi-sarkvidéki és az antarktiszi tengeri jég egyesített területe 15,76 millió négyzetkilométer volt, kisebb, mint a 2023 februárjában mért 16,93 millió négyzetkilométer, ami az eddigi negatív rekordot jelentette. A sarki jégsapkák kiterjedéséről az 1970-es évek vége óta készítenek felvételeket. Az eddigi adatok alapján az északi-sarki jég területe még soha nem volt olyan kicsi, mint az idén; és ugyan az antarktiszi jég sokáig ellenállóbbnak bizonyult, mára az is fogyásnak indult. “Az elmúlt évek adatai azt sugalják, hogy ez bizony már nem átmeneti, hanem tartósabb változás, olyasmi, amit az északi-sarki jégnél is tapasztalunk” – mondta a BBC News-nak Walter Meier, az NISDC vezető kutatója. Az Északi-sarkvidék jégtakarójának éppen ilyenkor, a téli hónapokban kellene elérnie a legnagyobb kiterjedését. A tengeri jég területe azonban most közel 0,2 millió négyzetkilométerrel kisebb, mint az elmúlt évek azonos időszakában volt, és 2024 vége óta folyamatosan alacsony szinten van. A sarki jégsapkák csökkenését elsősorban az egyre melegebbé váló szelek és a meleg áramlatok okozhatják, de részben annak is köszönhető, hogy a Hudson-öböl környékének vizei az átlagosnál később fagytak be, így később érkezett meg a térségbe a lehűlés. Egy tavaly publikált kutatás szerint a poláris jég a nyolcvanas évek közepe óta természetes hűtőhatásának közel 14 százalékát elvesztette. Minél gyorsabban húzódnak vissza a jégsapkák, annál nagyobb ütemben nő majd a globális felmelegedés is.
Összes bejegyzés
#ESG #Nonprofitoknak #Vállalatoknak

”Egy kőkapitalista piaci szegmensben működő vállalkozást is lehet a közösség érdekeit szem előtt tartva vezetni” – Interjú Barna Erikával, a MagNet Bank fenntarthatósági projektvezetőjével

A MagNet Bank Magyarország első közösségi bankjaként igyekszik idejekorán felkészülni az ESG szabályozások által rárótt kötelezettségekre. Fontosnak tartják a KKV-k edukációját, ahogy azt is, hogy megértessék az ügyfeleikkel, milyen feladatokat és lehetőségeket hoz számukra a fokozatosan életbe lépő új szabályozás. Az 1995-ben alapított MagNet Bank elindulása óta fontosnak tartja, hogy működésével a pozitív környezeti és társadalmi változásokat támogassa. Magyarország első és mindmáig egyetlen közösségi bankjaként 2017 februárjában csatlakoztak a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból fenntartható fejlődést támogató független pénzintézetek nemzetközi szövetségéhez, a GABV-hez (Global Alliance for Banking on Values – a szerk.), amelynek ma már negyvennégy országban több mint hatvan tagja van. Nem véletlen, hogy az Európai Bizottság által a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) jelentéstétellel kapcsolatos feladatokra is próbálnak idejekorán felkészülni. “Igyekszünk gyorsan alkalmazkodni az állandóan változó jogszabályi környezethez, és stabilan megalapozni azt, amikor a 2026-os üzleti évtől kezdve már nekünk is be kell majd adnunk a saját és az uniós szabvány szerinti Fenntarthatósági jelentésünket – magyarázza Barna Erika, a bank fenntarthatósági projektvezetője. – Ebben a folyamatban Fertetics Mandy, az Alternate Consulting Hungary ügyvezetője és szenior tanácsadója (Fertetics Mandy lapunk rendszeres szerzője – a szerk.) is a segítségünkre van: az ő közreműködésével éppen most állítunk össze egy próbajelentést, amit majd egy»light review« keretében szeretnénk értékeltetni egy auditorral és az érintettekkel«, és aminek legfontosabb célja, hogy megértsük a jelentés logikáját, és magabiztos rutinra tegyünk szert azzal kapcsolatban, hogy hogyan készítsünk el egy ilyen beszámolót.” Fotó: Hello Nonprofit Barna Erika hangsúlyozza: annak ellenére, hogy a kormány már számos, az ESG-vel kapcsolatos rendeletet kiadott, folyamatosan új elvárások is jönnek. “Sok minden alakulófélben van még, a Bankszövetségben is állandó téma, hogy hogyan lehetne egységesebbé, racionálisabbá tenni a jelentéstételi feladatokat – magyarázza. – Szükség lenne például egy központi adatbázisra, amiből a bankok kinyerhetnék a szükséges információkat; ez az ügyfelek számára is könnyebb, élhetőbb, barátságosabb ügymenetet szavatolna, hiszen nem kellene azzal tölteniük az időt, hogy hosszú és nehezen értelmezhető kérdőíveket töltsenek ki.” Az új szabályozási környezetben is szeretnék megőrizni az “identitáserősítő jegyeiket” Barna kiemeli: mivel a MagNet a hazai piacon kis banknak számít, nagyon megkönnyítené a munkájukat, ha nem kellene az adatgyűjtéssel vesződniük. Még akkor is, ha van tapasztalatuk ezen a téren: “Mi már évekkel ezelőtt bevezettük a saját hatásmérő rendszerünket, az Impact Scorecard-ot, aminek az a célja, hogy a hozzánk forduló vagy velünk szerződésben álló ügyfelek, illetve az általunk folyósított, 75 millió forint feletti hitelek környezeti, társadalmi és irányítási hatásait mérje. (A B Corp tematikára épülő kérdőív összeállításában Lévai Gábor, a Hello Nonprofitot kiadó Scale Impact Nonprofit Kft. társalapító-ügyvezetője is részt vett – a szerk.) Ez egy pozitív hatásmérő eszköz, amit szeretnénk okosan ötvözni az alapvetően kockázatfókuszú ESG-jelentéstétellel – fejtegeti. – Ez nagyon fontos a számunkra, hiszen a MagNet Bank az új szabályozási környezetben is szeretné megőrizni azokat az identitáserősítő jegyeket, amik az értékalapú bankok közösségéhez kötik. Molnár Csaba, a közösségfejlesztési igazgatónk nagyon találóan foglalta össze ezt a filozófiát: »Feleljünk meg annak, amit elvárnak tőlünk, de közben csináljuk azt, amiben hiszünk!«. Gyönyörű gondolat – de tény, hogy ez a filozófia állandó egyensúlyozást, balanszírozást követel tőlünk.” A MagNet Bank fenntarthatósági menedzsere úgy látja, hogy a hazai bankokban megvan a szándék arra, hogy egységes és áttekinthető ESG-szabályozást harcoljanak ki. Ezt a törekvésüket szerencsére az is megkönnyíti, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavaly szeptemberben kiadott egy ESG ajánlást, amelyhez egy egységes, kategóriákra bontott “minimum kérdéssort" is mellékeltek. “Ebből egyértelműen kiderül, mik azok az adatok, amiket mindenképpen be kell kérnünk az ügyfeleinktől – a mikrovállalkozásoktól a nagyvállalatokig” – mondja Barna. A MagNet fenntarthatósági vezetője szerint megkönnyíti a dolgukat az ESG-re való átállásban, hogy a saját Impact Scorecard-juk alapjául a B Corp-minősítési rendszer szolgált. “A Scorecard tulajdonképpen ugyanazokat a kérdésköröket vizsgálja, mint az MNB kérdőíve; bízunk abban, hogy az ügyfelek szempontjából nem okoz majd komoly nehézséget az új szabályozás. Az már más kérdés, hogy a mi dolgunkat ez mennyire fogja megkönnyíteni, hiszen módszertani, adatfeldolgozási szempontból már nagyon különbözik a kettő.” A szakember hozzáteszi: a bankok sokszor az Opten ESG-indexét is irányadónak tekintik. “Mi is használjuk a hitelelbírálat során” – teszi hozzá. Értéket teremteni Barna Erika hangsúlyozza: a MagNet Bank megalapítása óta fontosnak tartja, hogy lehetőleg olyan vállalkozásokat, projekteket finanszírozzon, amelyek az ESG szellemiségének megfelelően környezeti, társadalmi, vagy vállalatirányítási szempontból értéket teremtenek. “Még szó sem volt az ESG-ről, amikor a bank vezető munkatársai már a hatásmérés fontosságáról beszéltek. Ezért is csatlakozott a MagNet idestova nyolc évvel ezelőtt a GABV-hez, aminek a hazai bankok közül egyedüliként azóta is elkötelezett tagja – mondja. – A cég a kezdetektől fogva fontosnak tartja a felelős gazdálkodás és a társadalmi igazságosság előmozdítását; ezt a gondolkodásmódot még a két alapító, Rostás Attila és Fáy Zsolt hozta magával, amikor a Műegyetemről kikerülve elhatározták, hogy bankot alapítanak. Fáy a sajtóban is többször hangsúlyozta, hogy őket egy klasszikus kereskedelmi bank vezetése nem érdekelné, mert hisznek abban, hogy egy ilyen »kőkapitalista« piaci szegmensben működő vállalkozást is lehet empatikusan, a közösség érdekeit szem előtt tartva vezetni.” A fenntarthatósági vezető szerint ez a megközelítés az, ami a MagNet-et egyedülállóvá teszi a hazai piacon. “Sokan beszélnek arról, mennyire fontos, hogy egy cég jó kapcsolatot ápoljon a stakeholdereivel, hogy megbecsülje az ügyfeleit, a munkatársait, a közösségét; mi ezeket az értékeket a mindennapi működésünkbe is igyekszünk beépíteni. Ez a fajta közösségi szemlélet a hitelkihelyezésektől a hatásmérésig valamennyi tevékenységünket áthatja vagy törekszünk rá, hogy áthassa.” A szakember szerint az ESG-jelentéstételi kötelezettséggel kapcsolatban az egyik legfontosabb kihívás a számukra az, hogy hogyan tudják megőrizni ezt a markáns identitást. “A »közösségi banki lét« meghatározó a számunkra, nagyon izgalmas feladat lesz megvizsgálni, mit jelent majd ez az új szabályozói környezetben: mi az, amit mindenképpen meg kell tartanunk belőle, és mi az, ami átalakításra, fejlesztésre szorul. Ez kulcskérdés, hiszen ez a hozzáállás, megközelítés az, ami megkülönbözet minket a versenytársainktól. És ez az, amivel másokat is inspirálhatunk: abban bízunk, hogy ha ügyesen, átgondoltan és transzparensen kezeljük ezt a kérdéskört, olyan diskurzust indíthatunk el, ami másokat is ráébreszt majd arra, mennyire fontos a mai, meglehetősen turbulens politikai, gazdasági és szabályozási környezetben a közösségi kezdeményezésekbe, a fontos ügyekbe és a fenntartható vállalkozásokba, fejlesztésekbe invesztálni – értéket teremteni. Ennél ma talán nincs is fontosabb, időszerűbb téma.” ”Joguk van ahhoz, hogy tudják, mire költjük a pénzüket” Barna Erika szerint ha a közösségi banki szemléletről beszélünk, valójában a fenntarthatóságról beszélünk. “A mi munkánk folyamatos önvizsgálatot és a közösség fogalmának újra- meg újradefiniálását követeli – húzza alá. – Már csak azért is, mert a MagNet, mint bank is folyamatosan változik, fejlődik, nő. Pont a szabályozási megfelelések miatt akkor is növekednünk kell, ha tudjuk, hogy ez nem igazán fenntartható.” A MagNet Bank legutóbb 2022-ben hajtott végre nagyobb akvizíciót: akkor a Sopron Bankot vásárolták fel. “Ezzel új fiókokkal, munkatársakkal, ügyfelekkel gazdagodott az országos hálózatunk, és a portfóliók is megújult – mondja a fenntarthatósági menedzser. – És persze, a bővítés megint csak reflektorfénybe helyezte az igazi »nagy kérdést«: hogy mit jelent a számunkra a fenntarthatóság és a közösségiség.” Fotó: Mónus Márton Barna azt mondja, egy közösségi bank egyik legfontosabb ismérve, hogy megosztja a döntések lehetőségét és felelősségét az ügyfeleivel. “Ezért vannak olyan banki termékeink is, amelyek – mint például a KAP, a Közösségi Adományozási Program – lehetővé teszik, hogy a betéteseink demokratikus módon döntsenek arról, hogy a banki nyereség egy részéből milyen ügyet, nonprofit szervezetet támogassunk. Bizonyos szempontból ez a lelke a működésünknek.” Barna Erika hangsúlyozza: fontos, hogy az ügyfelek rálássanak és ráhathassanak arra, mire költik a pénzüket. ”Ez a termék követhetővé teszi a pénz útját. Márpedig ez fontos: hiszen Magyarország a pénzügyi tudatosság szempontjából nagyon rossz helyzetben van, a legtöbben azt sem tudják, hogy egy bank nem a saját pénzét, hanem a betéteket helyezi ki hitelekbe, befektetésekbe – mondja. – Tudatosítanunk kell bennük, hogy joguk van ahhoz, hogy megtudják, mire költjük a pénzüket, milyen projektek, fejlesztések valósulnak meg abból az összegből, amit ránk bíznak.” Egyszerűsíteni kell a jelentéstétellel kapcsolatos szabályozást A MagNet Bank fenntarthatósági vezetője szerint jó lenne, ha az Európai Bizottság (EB) ígéretéhez híven egyszerűbbé tenné az ESG-jelentéstétellel kapcsolatos szabályozást. “Szükség lenne rá, hogy kicsit leegyszerűsítsék a jelenlegi folyamatot, mert kezd nagyon átláthatatlanná válni a szabályozási háttér, sokan már egyenesen »jogszabály-cunamit« emlegetnek.” Barna Erika hangsúlyozza: nem lehet elvárni a bankoktól, hogy minden, az ügyfelektől bekért információt ellenőrizzenek. “Mi relatíve kis bank vagyunk, jóval kisebb portfolióval, ügyfélszámmal dolgozunk, mint a piaci versenytárs nagyok, de még így sem tudnánk hitelt érdemlően validálni minden hozzánk beérkező adatot. Persze, vannak olyan, a nyilvános beszámolók alapján feltöltött adatbázisok, amiket használhatunk, de sajnos egyelőre ezek sincsenek összekapcsolva egymással, így nem teszik lehetővé, hogy könnyen-gyorsan leszívjuk belőlük az információkat. Ezen a területen is fejleszteni, változtatni kellene – de ez már nem a piaci szereplők, hanem az állam feladata .” Barna úgy látja, hogy a MagNet Bank a saját háromlépéses értékelési folyamatával így is egyedülálló szolgáltatást nyújt. “Az első lépésben az ügyfélreferenseink begyűjtik a hitelkérelmezőkkel kapcsolatos adatokat a nyilvános beszámolókból, a másodikban megkérik őket, hogy töltsenek ki egy kérdőívet, a harmadikban pedig hosszabban is elbeszélgetnek velük – általában telefonon. Az így kapott adatokhoz aztán hozzárendeljük a régiós és ágazati hatásokat, hogy a lehető legmegalapozottabb döntést hozhassuk az elbírálások során.” Mint mondja, ez a rendszer lehetővé teszi, hogy valóban közvetlen kapcsolat alakuljon ki a bank munkatársai és az ügyfelek között. “Az interjúkat általában az egyik kollégám készíti, de időről-időre én is odaülök a telefonhoz, mert szeretném érzékelni, hogy az, aki a vonal másik végén ül, átlátja-e ezt a területet, tudja-e, hogy miért fontos az, hogy válaszolni tudjon a kérdéseinkre, tisztában van-e azzal, hogy hamarosan mások, más bankok, partner cégek, megrendelők munkatársai is megkereshetik majd hasonló kérdésekkel.” Senki nem várhat a babérjain ülve A MagNet Bank ügyfeleinek jó része a kis- és középvállalkozások (KKV-k) közül kerül ki. Barna Erika szerint a hozzájuk forduló KKV-k vezetőinek jó része még nincs igazán tisztában azzal, milyen jogai, kötelességei és feladatai lesznek az ESG-jelentéstétellel kapcsolatban. Ezért is tartja különösen fontosnak az edukációjukat. “Már 2023-ban elkezdtük az ESG-workshopok szervezését, ezekre a rendezvényekre természetesen azokat is várjuk, akik még nem tartoznak az ügyfeleink közé. Rendeztünk már ilyen workshopot Balatonfüreden és Győrben is, és mindkét helyszínen az volt a tapasztalatunk, hogy bizony a kályhától kell elindulnunk, az alapoktól kezdve kell elmagyaráznunk a résztvevőknek, hogy mit jelent az ESG, hogy mik a főbb területei, hogy miért fontos az »E« láb, vagyis a környezet megóvása mellett az »S« és a »G« láb: a társadalmi hatás és a felelős vállalatirányítás is” – sorolja. Mint mondja, a legtöbb jelenlevőt természetesen az érdekelte a leginkább, hogy mikortól lesznek rájuk is érvényesek az EGS-jogszabályok, hogy az egyes cégek a saját méretük, volumenük, piaci teljesítményük függvényében mikortól lesznek kötelesek adatokat szolgáltatni. “Ezzel kapcsolatban is tudtunk felvilágosítást adni nekik – de az igazi célunk az volt, hogy megértessük a cégtulajdonosokkal, menedzserekkel, cégvezetőkkel, miért fontos, hogy idejekorán felkészüljenek ezekre a változásokra. Nem várhatnak a babérjaikon ülve, mert nem csak a bankok, hanem a nagyobb partnerek is bármikor kérhetnek tőlük fenntarthatósággal kapcsolatos információkat. A 2023 januárjában életbe lépett német beszállítói törvény (Lieferkettensorgfaltspflichtengesetz , röviden LkSG– a szerk.) például már ma is komoly hatással van bizonyos szegmensek, köztük az autó- és gépjárműipar adatszolgáltatására..” Komoly hangsúlyt fektetnek a KKV-k edukációjára A MagNet igen komolyan veszi az MNB-ajánlásokban lefektetett edukációs feladatát. “Arról is igyekszünk tájékoztatni az ügyfeleinket, hogy milyen új kötelezettségeket és lehetőségeket jelenthet számukra a civil szervezetekkel való együttműködések terén az új szabályozás. Szerintem várható, hogy az ESG bevezetésével sokkal intenzívebbé, szorosabbá válik a forprofit és nonprofit szféra viszonya, mint korábban. A »CSR-korszakban« még opcionális volta vállalkozásoknak, hogy kivegyék a részüket a környezeti, társadalmi problémák megoldásából, hogy támogassák az arra érdemes ügyeket, szervezeteket és a közösségeket. Most sokkal szabályozottabbá, átláthatóbbá, magától értetődőbbé válik majd ez is.” A bank fenntarthatósági területe a mentorukkal és a vállalatfinanszírozási területen dolgozó munkatársaikkal együtt elkezdett egy olyan edukációs csomag felépítésén dolgozik, amely lehetővé teszi, hogy szegmentáltan tudjanak segíteni a különböző nagyságú, különféle iparágakban dolgozó KKV-knak az ESG-átállásra való felkészülésben. “Összeállítottunk egy alapcsomagot, és az idén fogjuk részletesen is kidolgozni, hogy konkrétan milyen módszertan szerint adjuk át az abban foglalt tudást a partnereinknek.” A saját működésüket is monitorozzák A MagNet Bank az ügyfélminősítés során is kiemelt hangsúlyt fektet a környezeti és társadalmi fenntarthatóságra. “Az ezekkel kapcsolatos kérdésekre minden cégnek válaszolnia kell, amelyik hitelért fordul hozzák – hangsúlyozza Barna Erika. – A kérdéseket úgy állítottuk össze, hogy a saját Impact Scorecard-unkban és az MNB ajánlásában szereplő kérdések is szerepeljenek benne.” Fotó: Hello Nonprofit A bank egy, a saját működésének feltérképezésére, monitorozására alkalmas “belső felhasználású” Impact Scorecard folyamatot is végigcsinált. . “Nagyon nagy munka volt, a GABV »tripple botom line« szemlélete alapján készült kérdőív kitöltése, az így kapott adatokat is az ő szakembereik fogják kielemezni. De annyi már kiderült belőle, hogy a saját hitelportfóliónk kétharmada az ő, rendkívül szigorú szempontrendszerük szerint is pozitív hatásúnak minősül. A hiteleink karbonlábnyomát is igyekszünk felmérni: a legutóbbi mérések szerint a portfoliónkba tartozó cégeknek átlagosan 56,5 százalékkal kisebb a kibocsátásuk, mint a banki átlag. A MagNet szakemberei az EU taxonómiai rendeletében lefektetett szempontok szerint is értékelik az ügyfeleket (ez a rendelet határozza meg, hogy az EU egységes szempontjai szerint mely tevékenységek tekinthetők fenntarthatónak – a szerk.). “A tavalyi évzáró adatok alapján az ügyfelek kitettségének 34 százaléka olyan gazdasági tevékenységhez kapcsolódott, amely az EU taxonómia meghatározása szerint elvben alkalmas lehet fenntarthatóként való besorolásra, azaz megfelel a taxonómiai jogosultsági feltételeknek. Ezen belül 8,6 százalékuk olyan környezeti szempontból fenntartható tevékenységet folytatott, amely már a szigorúbb megfelelési környzeti kritériumoknak  is eleget tett, így hitelcéljuk igazoltan zöld finanszírozási célként volt besorolható. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy az ügyfélkör jelentős része kapcsolódik fenntartható gazdasági tevékenységekhez."
#Környezeti ügyek #Környezetszennyezés

Klímaváltozás: Soha nem látott mértékben zsugorodtak az idén a sarki jégsapkák

A műholdas mérések szerint negatív rekordot döntött az északi-sarkvidéki és az antarktiszi jégtakaró kiterjedése. Az olvadás tovább súlyosbíthatja a globális felmelegedést. Negatív rekordot döntött az északi-sarkvidéki és az antarktiszi tengeri jég kiterjedése – írja a BBC az Egyesült Államok nemzeti hó- és jégelemző központja, a US National Snow and Ice Data Center (NSIDC) műholdas méréseinek adataira hivatkozva. A jelenség azért különösen aggasztó, mert a pólusok környékének jégtakarója nagy mennyiségű napfényt képes visszaverni, és ezzel rendkívül fontos szerepet játszik bolygónk hőmérsékletének szabályozásában. A jég olvadásával párhuzamosan azonban folyamatosan növekszik az óceánok szabad vízfelülete, amelyek így egyre több hőt nyelnek el. A BBC elemzői a 13-val záruló ötnapos periódusban készült felvételeket vetették össze a korábbi évek azonos időszakában készült műholdképekkel. Számításaik szerint az északi-sarkvidéki és az antarktiszi tengeri jég egyesített területe 15,76 millió négyzetkilométer volt, kisebb, mint a 2023 februárjában mért 16,93 millió négyzetkilométer, ami az eddigi negatív rekordot jelentette. A sarki jégsapkák kiterjedéséről az 1970-es évek vége óta készítenek felvételeket. Az eddigi adatok alapján az északi-sarki jég területe még soha nem volt olyan kicsi, mint az idén; és ugyan az antarktiszi jég sokáig ellenállóbbnak bizonyult, mára az is fogyásnak indult. “Az elmúlt évek adatai azt sugalják, hogy ez bizony már nem átmeneti, hanem tartósabb változás, olyasmi, amit az északi-sarki jégnél is tapasztalunk” – mondta a BBC News-nak Walter Meier, az NISDC vezető kutatója. Az Északi-sarkvidék jégtakarójának éppen ilyenkor, a téli hónapokban kellene elérnie a legnagyobb kiterjedését. A tengeri jég területe azonban most közel 0,2 millió négyzetkilométerrel kisebb, mint az elmúlt évek azonos időszakában volt, és 2024 vége óta folyamatosan alacsony szinten van. A sarki jégsapkák csökkenését elsősorban az egyre melegebbé váló szelek és a meleg áramlatok okozhatják, de részben annak is köszönhető, hogy a Hudson-öböl környékének vizei az átlagosnál később fagytak be, így később érkezett meg a térségbe a lehűlés. Egy tavaly publikált kutatás szerint a poláris jég a nyolcvanas évek közepe óta természetes hűtőhatásának közel 14 százalékát elvesztette. Minél gyorsabban húzódnak vissza a jégsapkák, annál nagyobb ütemben nő majd a globális felmelegedés is.
#Digitalizáció #Nonprofitoknak

IT-biztonság alapok nonprofit szervezeteknek: Hogyan védd meg az adatokat és támogatókat?

Közkeletű tévedés, hogy a nonprofitok biztonságban vannak a hackertámadásoktól. Egy adatvesztés, kibertámadás súlyos következményekkel járhat: ezért is fontos, hogy ezek a gyakran érzékeny személyes adatokat kezelő szervezetek felkészüljenek az informatikai rendszereik védelmére. Új vendégszerzőnk, Tóth Eszter cikke. A nonprofit szervezetek gyakran az adományozók, önkéntesek és kedvezményezettek személyes adatait kezelik. Ezek az információk érzékenyek, és könnyen célponttá válhatnak a kiberbűnözők számára. Bár sokan azt gondolják, hogy a hackerek inkább nagyvállalatokat támadnak, valójában a nonprofitok is gyakran áldozatul esnek. Miért? Gyengébb IT-biztonság, régi rendszerek. Nincs dedikált IT-szakértő vagy biztonsági csapat. Sok külsős és önkéntes fér hozzá a szervezet adataihoz. Egy adatvesztés vagy kibertámadás komoly következményekkel járhat: pénzügyi veszteség, jogi problémák és a támogatók bizalmának elvesztése. Hogyan védekezhetsz? Nézzük meg az öt legfontosabb lépést, amellyel megvédheted az adataidat és támogatóidat. 1️⃣ A támogatók és adataik védelme: Miért fontos? A nonprofit szervezetek gyakran személyes adatokat tárolnak, például neveket, e-mail címeket, telefonszámokat és banki adatokat. Ezek az információk értékes célpontot jelentenek a kiberbűnözőknek. ???? Leggyakoribb fenyegetések: Adathalászat (phishing): Hamis e-mailek, amelyek célja, hogy kicsalják a jelszavakat vagy banki adatokat. Zsarolóvírus (ransomware): A támadók titkosítják az adatokat, és pénzt követelnek a visszaállításukért. Adatszivárgás: Ha egy alkalmazott vagy önkéntes véletlenül kiszivárogtat érzékeny adatokat. ✅ Hogyan védekezhetsz? Ne tárold az adományozók adatait Excelben vagy Google Drive-ban! Használj biztonságos CRM-rendszereket (pl. Salesforce, monday.com, HubSpot). Engedélyezz többfaktoros hitelesítést (MFA)! A bejelentkezéshez ne csak jelszót, hanem SMS-ben vagy applikáción keresztül kapott kódot is kérjen a rendszer. Korlátozd az adat-hozzáférést! Csak az férjen hozzá az adományozói adatokhoz, akinek valóban szüksége van rá. 2️⃣ Jelszókezelés: Az egyik legnagyobb biztonsági rés A gyenge jelszavak az egyik leggyakoribb bejutási pontot jelentik a hackerek számára. Egy egyszerű, könnyen kitalálható jelszó olyan, mintha kinyitott ajtóval hagynád az irodádat. ???? A leggyakoribb hibák: Ugyanaz a jelszó több platformon. Rövid, könnyen kitalálható jelszavak. Jelszavak nyilvános megosztása (pl. egy közös Google dokumentumban). ✅ Hogyan védekezhetsz? Használj egyedi, hosszú és összetett jelszavakat minden fióknál (pl. „NonPr0f1t_Secure2024!”). Tárold a jelszavakat biztonságosan egy jelszókezelőben (pl. Bitwarden, 1Password, LastPass). Kétlépcsős hitelesítés minden fontos fióknál kötelező! 3️⃣ Phishing és adathalászat elleni védekezés A kiberbűnözők gyakran küldenek olyan hamis e-maileket, amelyek első pillantásra hitelesnek tűnnek. Ezek az üzenetek gyakran sürgető hangnemben íródnak: ❌ „Frissítsd az adataidat, különben letiltjuk a fiókodat!” ❌ „Kattints ide, hogy megerősítsd az adományod!” ❌ „Fontos biztonsági frissítés, kattints a linkre!” ✅ Hogyan védekezhetsz? Ne kattints gyanús linkekre és ne tölts le ismeretlen csatolmányokat. Ellenőrizd a feladó e-mail címét! Ha ismeretlen, ne válaszolj. Tanítsd meg az önkénteseidnek, hogyan ismerhetik fel az adathalász üzeneteket. 4️⃣ Biztonságos online fizetési lehetőségek Mivel a nonprofit szervezetek gyakran kezelnek adományokat, fontos, hogy biztonságos fizetési rendszereket használjanak. ✅ Ajánlott fizetési megoldások: ???? Revolut Business / Wise Business QR-kódok – Közvetlen banki utalás, nincs tranzakciós díj, gyors és biztonságos. ???? Regisztrálj a Revolutra itt. ???? Regisztrálj a Wise-ra itt. ???? Qvik fizetési rendszer – Azonnali fizetés QR-kód vagy NFC segítségével, kevesebb tranzakciós költséggel, mint a hagyományos bankkártyás fizetések. ???? 4fund.com – Ingyenes bankkártyás fizetési lehetőség nonprofit szervezeteknek. 5️⃣ Szoftverfrissítések és adatmentés: Kisebb szervezeteknél is kötelező Sokan megfeledkeznek róla, hogy a támadások egy része a régi, elavult szoftverek miatt történik. ???? Gyakori problémák: Nem frissített szoftverek és operációs rendszerek. Nincs rendszeres biztonsági mentés. Az adatmentések csak egy helyen vannak tárolva (pl. ugyanazon a szerveren, ami támadás esetén elérhetetlenné válhat). ✅ Megoldás: Frissítsd a szoftvereket és a rendszereket automatikusan! Használj külső biztonsági mentéseket, például felhőalapú tárhelyet. Legalább heti egyszer teszteld az adatmentési rendszert. Összegzés: Az IT-biztonság nem luxus, hanem alapkövetelmény ???? Titkosított, biztonságos adatkezelés és CRM-használat. ???? Erős jelszavak és kétlépcsős hitelesítés minden belépéshez. ???? Phishing támadások elleni tudatosság és védekezés. ???? Biztonságos fizetési rendszerek: Revolut, Wise, Qvik,4fund.com. ???? Rendszeres frissítések és biztonsági mentések. ???? Ha megóvod az adatokat, a támogatóid is jobban fognak bízni benned! ????
#Környezeti ügyek #Környezetszennyezés #Társadalmi ügyek

Tovább nőhetnek az élelmiszerárak az extrém időjárás miatt

Az elmúlt egy évben több mint duplájára nőtt a kakaó és a kávé ára. Az Inverto szakértői szerint a klímaváltozás miatt egyre több helyen kell élelmiszerhiányra számítanunk. Egy új tanulmány szerint a globális felmelegedés és az azt kísérő extrém időjárási jelenségek miatt világszerte tovább drágulhatnak az élelmiszerek – írja a The Guardian. A tavalyi minden idők legmelegebb jegyzett éve volt az ipari forradalom kezdete óta, és a szakemberek szerint sajnos várható, hogy az idén újabb hőmérsékleti rekordok dőlnek majd meg. Az ellátási láncok elemzésével foglalkozó Inverto szakemberei felhívták a figyelmet: az elmúlt évben több mint kétszeresére nőtt a kakaó és a kávé világpiaci ára a klímaváltozás miatt (előbbi ára 163, utóbbié 103 százalékkal emelkedett – a szerk.). Az áremelkedés olyan alapvető élelmiszereket is érintett, mint a napraforgóolaj (56 százalékos emelkedés), a narancslé, a vaj, vagy a marhahús. Ha az áremelkedés az idén is tovább folytatódik, félő, hogy a világ számos területén súlyos élelmiszerhiány alakulhat ki. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a háború miatt a világszinten is jelentős gabonatermelőnek számító Ukrajnában jelentősen visszaesett a mezőgazdasági termelés.    Az Inverto tanulmánya figyelmeztetett, hogy a klímaváltozással együtt járó szélsőséges időjárás – mint az aszályok, a gyakori súlyos esőzések, vagy a hőhullámok – súlyosan károsíthatják a haszonnövényeket, a termés visszaesése pedig újabb áremelkedésekhez vezethet. Mindez komoly humanitárius katasztrófákat is okozhat – különösen úgy, hogy a vonatkozó felmérések szerint világszerte egyre nő az alultáplált gyerekek és felnőttek száma. Az Inverto elemzőinek véleményével a lap által megkérdezett szakértők is egyetértettek. “A folyamatos felmelegedés miatt számíthatunk rá, hogy az extrém időjárási jelenségek világszerte egyre gyakoribbá és súlyosabbá válnak – mondta Pete Falloon, a University of Bristol élelmiszerbiztonsággal foglalkozó kutatója. – A hasznonnövények többsége igen érzékeny a szélsőséges időjárásra, és sajnos várható, hogy újabb és újabb sokkhatások érik majd a mezőgazdasági termelést, illetve az ellátási láncokat, ami végső soron az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos problémákhoz vezethet.”   Falloon véleményét Max Kotz, a Potsdam Institute for Climate Impact Research kutatója is osztja. Mint mondta, az adatok azt mutatják, hogy a hőmérsékletemelkedés már most közvetlen hatással van az élelmiszerárakra. “A tavalyi év több példával szolgált arra nézve, hogy ez a jelenség valós időben játszódik le, a szélsőséges hőség miatt jelentősen megugrott Japánban a rizs, Kínában pedig a zöldségek ára.” Kotz hangsúlyozta: addig, amíg nem találunk megnyugtató megoldást a globális felmelegedésre, hasonló problémákkal kell számolnunk. “Amíg az üvegházhatású gázok kibocsátását nem tudjuk valóban nullára redukálni, világszerte egyre intenzívebbek lesz a hőség és gyakoribb a szárazság. Ez a mostaninál is nagyobb gondokat okoz majd a mezőgazdaságban, és tovább növeli majd az élelmiszerek árát.”
#ESG #Nonprofitoknak #Vállalatoknak

Stratégiai együttműködés a fenntarthatóság szolgálatában

A hazai fenntarthatósági menedzserek szakmai közössége, a Hungarian Sustainability Professionals Network (korábban: GBA Network) és a KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdaságért 2025 januárjától stratégiai együttműködő partnerként folytatja a közös munkát. A megállapodás értelmében a két szervezet tagjai, illetve tagszervezetei részben ingyenesen, részben kedvezményesen látogathatják a partnerszervezet által meghirdetett szakmai eseményeket. Az együttműködés stratégiai szintre emelésével a HSP Network és a KÖVET Egyesület azt is szeretnék kinyilvánítani, hogy a fenntarthatóság terén elengedhetetlennek tartják a közös fellépést, az erőforrások hatékony megosztását és egymás céljainak támogatását.  „A KÖVET Egyesülettel sokéves együttműködésre tekintünk vissza. Azért most, és azért velük kezdtük el a fenntarthatósági szakembereket összefogó közösségünk stratégiai partneri körének kialakítását, mert a tagjaink között már most is komoly átfedés van, miközben tevékenységeink és eseményeink nagyon jól kiegészítik egymást” ‒ fogalmazott a szakmai közösséget működtető Sustainable Business Academy Kft. ügyvezetője, Lévai Gábor. Herner Katalin, a KÖVET Egyesület ügyvezető igazgatója szerint „az együttműködéssel jó példát mutatunk a szakmai szervezetek számára. A fenntarthatóság területén dolgozó szakemberek egy nagyon aktív közösséget alkotnak, mondhatjuk úgy is, hogy egy nagy család vagyunk, ahol tanítjuk, segítjük egymást közös célunkért, egy fenntarthatóbb világért”.
#Digitalizáció #Környezeti ügyek #Környezetszennyezés #Társadalmi ügyek

„Az egyenlőtlenség motorja”: Szakértők szerint az MI-fejlesztések jelenlegi tempója fenntarthatatlan

A párizsi MI Action Summit-on résztvevő szakemberek szerint a mesterséges intelligencia-fejlesztéseknek túl nagy a nyersanyag- és energiaköltsége ahhoz, hogy hosszú távon fenntarthatók legyenek, és félő, hogy ahelyett, hogy enyhítenék csak tovább fokozzák majd a társadalmi egyenlőtlenségeket.  A mesterséges intelligencia (MI) rendszerek fejlődésének környezeti és társadalmi hatásai voltak a február 10-11-én megrendezett párizsi MI Action Summit nyitóbeszédeinek fő témái. A csúcstalálkozón számos szakértő, politikai vezető és a nagy technológiai cégek képviselői is részt vesznek.  A kétnapos találkozó nyitóbeszédét Anne Borverot, Emmanuel Macron francia elnök MI-ügyi különmegbízottja tartotta. Boverot felhívta a figyelmet arra, hogy az MI-megoldások fejlesztésének és üzemeltetéséének rendkívül nagy az energiaigénye. “Tudjuk, hogy az MI segíthet megoldani a klímaváltozással kapcsolatos problémáinkat, de azt is, hogy a jelenlegi fejlődési pályája fenntarthatatlan” – mondta a The Guardian beszámolója szerint, hozzátéve: ezért is tartja különösen fontosnak, hogy a technológia “okos fejlesztése” a csúcstalálkozó fő témája. Christy Hoffman, a UNI Global Union nevű nemzetközi szakszervezet főtitkára szerint jelentősen növelheti az egyenlőtlenségeket, ha a munkavállalók számára nem teszik széles körben lehetővé az MI használatát. Az UNI világszerte közel 20 millió munkavállalót képvisel, akik olyan kulcsiparágakban dolgoznak, mint a kiskereskedelem, a pénzügyi szektor, vagy a szórakoztatóipar. “A munkavállalók képviselete nélkül az MI hajtotta termelékenység-növekedés az egyenlőtlenség motorjává teheti a technológiát, tovább torzítva ezzel a demokráciát” – érvelt Hoffman. Disztópiában élünk? Macron elnök korábban egy saját magáról készített deepfake-videóval promotálta a csúcstalálkozót az Instagramon. A felvételen a francia elnök különféle mókás nyolcvanas évekbeli frizurákat visel, miközben egy diszkóban táncol; a poszt remekül példázza, milyen képességekkel rendelkezik az MI-technológia. Annak ellenére, hogy a párizsi találkozó központi témája az első, 2023 novemberében, az angliai Bletchley Parkban rendezett AI Summit-tal ellentétben nem a kiberbiztonság volt, többen mégis komoly kétségeket fogalmaztak meg a felpörgetett fejlesztés adatvédelmi problémáival kapcsolatban.  Max Tegmark kutató, aki két évvel ezelőtt egy nyílt levélben az MI-megoldások fejlesztésének felfüggesztését kérte, beszédében azt mondta, félő, hogy a kormányok és a techvállalatok akaratlanul is a Netflix nagysikerű szatírája, a Ne nézz fel! disztópikus történetét “kopírozzák le”, amikor a technológia széles körű adaptációját erőltetik. A 2021-es klímaszatírában egy Leonardo DiCaprio és Jennifer Lawrence játszotta igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy egy hatalmas üstökös száguld a Föld felé – mindhiába: a saját hazugságaiba belefeledkezett politikai és média-establishment egész  egyszerűen figyelmen kívül hagyja a figyelmeztetéseiket. “Évek óta úgy érzem, ebben a filmben élek – nyilatkozta Tegmark. – Most már ott tartunk, hogy az üstökös már szabad szemmel is látható, de az emberek még mindig azt hajtogatják, hogy nem is létezik.”  Tegmark szerint az az előrelépés, amit a Bletchley Park-i konferencián sikerült elérniük, mára részben visszájára fordult. “Megint teljes erővel tombol az üstököstagadás.”
#ESG

Ez történt ESG-fronton januárban

A KKV-k a jelentéstétel egyszerűsítését szeretnék, a nagyvállalatok a jelenlegi szabályok megtartásáért kampányolnak. A McDonald’s alaposan visszavágta a vállalati sokszínűséggel kapcsolatos törekvéseit, a nagy autógyártók pedig alkalmi szövetséget alapítottak, hogy megfeleljenek az EU egyre szigorúbbá váló kibocsátási kvótáinak. A legfontosabb januári ESG-hírek röviden.  Január igencsak mozgalmas hónap volt ESG szempontból. Ahogy arról mi is beszámoltunk, az Európai Bizottság fenntartható finanszírozással foglalkozó szakértői csoportja, a PSF (Platform on Sustainable Finance) nyilvános konzultációt indított azért, hogy felmérjék, hogyan alakítanák át a stakeholderek az Európai Unió zöld-, illetve fenntartható gazdasági tevékenységeket definiáló taxonómia-rendeletét. A PSF konzultációja február 5-én zárult le, a várható változásokról természetesen mi is beszámolunk majd. Szintén januári hír, hogy a világ legnagyobb gyorsétterem-lánca, a McDonald’s alaposan visszavágta a sokszínűségi céljait (Diversity, Equity and Inclusion – DEI, a szerk.). A cég a “változó jogi környezetre” hivatkozva döntött a sokak által kritizált változtatásról. Iparági szakértők azonban a konzervatív aktivisták lobbytevékenységét tartják a fő oknak. Nem csak külföldön, hanem Magyarországon is egyre “forróbb” téma a fenntarthatóság. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy ez, pontosabban a fenntartható beszerzés volt a GBA Network január 16-i szakmai reggelijének témája is. Az eseményen számos elismert előadó – köztük Fertetics Mandy, az Alternate Tanácsadó Kft. szakembere és a GBA Network tanácsadó testületének tagja, Vadas Tímea, a Grundfos Global Sourcing Sustainability Process Managere és Soós Viktor, a Budapest Airport beszerzési és raktározási vezetője is előadást tartott. A reggeliről Miklós Eszter kolléganőnk írt remek beszámolót.  Míg a kis- és középvállalatok az ESG-szabályozás egyszerűsítését szeretnék elérni, több nagyvállalat éppen ez ellen – és a jelenlegi rendszer megtartása mellett – érvel. Köztük olyan óriások is, mint a Nestlé, az Unilever, a Mars, vagy a DP World. Az Európai Bizottság Omnibusz irányelvének megváltoztatása elleni nyílt levelet összesen tizenegy nagyvállalat írta alá. Érvelésük szerint a szabályok lazítása alááshatja a vállalati fenntarthatósággal kapcsolatos jelentéstételről szóló irányelvet (Corporate Sustainability Reporting Directive – CSRD) és a vállalatok ellátási láncokon belüli környezeti-társadalmi fenntarthatóságának átvilágításáról szóló irányelvet (Corporate Sustainability Due Diligence Directive – CSDDD. Szakértők szerint valójában arról lehet szó, hogy ezek a cégek az elmúlt években komoly pénzt és erőforrásokat öltek a CSRD- és CSDDD-megfelelésre való felkészülésbe, amit nem szeretnének veszni hagyni az új regulák miatt. Szintén fenntarthatósággal kapcsolatos hír, hogy alkalmi szövetséget kötött a Mercedes és a Tesla az elektromos autógyártók “extra karbonkreditjeinek” hasznosítása érdekében. A gyártók a kreditek újraelosztása (carbon credit pokoling, a szerk.) révén szeretnék bebiztosítani, hogy továbbra is megfeleljenek az EU idei, a korábbinál is szigorúbb széndioxid-kibocsátási kvótájának.
#Lakhatás

Trump bejelentette az igényét Grönlandra, de az ott élők Amerika helyett inkább a szabadságot választanák

Az amerikai elnök szerint az USA-nak “nemzetbiztonsági okokból” kell a világ legnagyobb, stratégiai szempontból kiemelten fontos helyen lévő szigetét megszereznie, de valószínű, hogy a hatalmas olajkincs, az urán és ritka földfémek is sokat nyomnak a latban. Ahogy arról a komplett világsajtó beszámolt, Donald Trump, az Egyesült Államok régi-új elnöke január elején, alig néhány nappal a beiktatása után kijelentette: “abszolút szükségszerűnek” tartja, hogy amerikai ellenőrzés alá vonják a Dániához tartozó, de 2009 óta szinte teljes autonómiát élvező Grönlandot. Trump a dán miniszterelnököt is felhívta ezügyben: a beszélgetés egy, a részleteket jól ismerő európai tisztségviselő szerint “borzalmas volt”, az amerikai elnök agresszív, konfrontatív és követelőző stílusa “valóságos hidegzuhanyként” érte Mette Frederiksent.  Trump azt mondta, hogy az USA nevében szívesen megvenné a világ legnagyobb szigetét; de ha szép szóval nem adják, a katonai és gazdasági lépéseket, köztük a Dániára kiszabott vámtarifáik elrendelését sem zárja ki. Még azután sem, miután a Verian közvélemény-kutatásából kiderült, hogy a grönlandiak 85 százaléka nem akar amerikai fennhatóság alatt élni. Trump nem először beszélt Grönland annexiójáról, 2019-ben, első elnöki terminusa idején egyszer már bedobta, hogy az Egyesült államoknak “meg kellene vásárolnia” a szigetet. Akkor is nemzetbiztonsági okokat emlegetett: nem véletlenül, hiszen Grönland katonai és gazdasági szempontból is kiemelten fontos helyen, az Atlanti-óceán sarkvidéki részét átszelő hajózási útvonalak közelében fekszik; egy olyan területen, amelyen Oroszország is igyekszik megerősíteni a befolyását. Hab a tortán, hogy az amerikai földtani intézet jelentős olaj- és földgázlelőhelyeket talált a szigeten, ahol ráadásul olyan, a zöld technológiák fejlesztése szempontjából is fontos nyersanyagokból is bőséges készletek rejtőznek, mint a réz a kobalt, a lítium, vagy a ritka földfémek.  A klímaváltozás az “ágyunk alatt lapuló szörnyeteg” Grönland lakosságának közel kilencven százaléka inuit. A sziget a Dán Királyságon belül saját önigazgatással rendelkező autonóm terület, így az Egyesült Államok kvázi-ötvenegyedik tagállamának számító Puerto Ricóhoz hasonlóan maga dönthet a belügyeiről is. Dánia az 1700-as években gyarmatosította a területet. Miután az európaiak által behurcolt betegségek szinte a teljes őslakos populációt kiirtották, a dánok fokozatosan irányításuk alá vonták a kikötőket és vele a kereskedelmet is. Az inuitok sokáig másodrendű állampolgárnak számítottak: az ötvenes években egy balul sikerült “szociális kísérlet” keretében például helyi gyerekeket szakítottak el a családjuktól, a hatvanas és a nyolcvanas években pedig sterilizációra kényszerítették a nőket, hogy csökkentsék az őslakos populációt.      A grönlandiakat az Egyesült Államokkal kapcsolatban is megvannak a maguk – igencsak kellemetlen – történelmi tapasztalatai: amikor az amerikaiak 1953-ban, a hidegháború ideje alatt tüzérségi elhárító egységet állítottak fel Ummannaq közelében, több mint száztíz családot telepítettek ki a városból, az otthonaikat pedig porig égették. A bányászat és az olajkitermelés miatt a sziget tele van magára hagyott tárókkal, tájsebekkel. “Mindegy, hogy hova nézel. Ahol kitermelés folyt, ott rendetlenséget hagytunk magunk után” – nyilatkozta erről Paul Bierman, a University of Vermont professzora, Grönland nyersanyagforrásainak elismert szakértője. A bányászat nem csak a tájat dúlta fel: a fejtésekből származó kriolit és az ólom éveken keresztül szennyezte a vizeket: nagy mennyiségű nehézfémet mutattak ki az ott élő halakban, pókokban és zuzmókban is. Az ember okozta felmelegedés miatt Grönland három úszómedencére való édesvizet veszít – másodpercenként. “A klímaváltozás a mindannyiunk ágya alatt ott lapuló szörnyeteg” – mondta erről Bierman. A nyersanyagok kitermelése még nagyobb függetlenséget biztosítana Grönlandnak A grönlandi kormány szerint gazdag ásványkincseik, ha okosan gazdálkodnak velük, lehetőséget teremthetnek arra, hogy gazdaságilag is függetleníthessék magukat Dániától. “Teljes hozzáférésünk és felügyeletünk van a természeti erőforrásaink felett, ami egyáltalán nem jellemző az őslakos közösségek többségére” – nyilatkozta Napja Nathanielsen ásványkitermelésért felelős miniszter. Nathanielsen úgy látja, a Trump nyilatkozatai miatti sajtóvisszhang jó lehetőséget teremt arra, hogy új forrásokat, befektetőket vonjanak be, és saját közegészségügyi-, illetve oktatási rendszert építsenek ki a helyi lakosok számára. “Ezek rendkívül nagy befektetések, amikhez egyedül nem feltétlenül lennének meg a forrásaink” – tette hozzá.  Dánia jelenleg évi hatszázmillió dollárral támogatja Grönlandot, ami a sziget költségvetésének több mint felét teszi ki. Sokan mégis függetlenedni szeretnének az anyaországtól: ehhez pedig az kell, hogy újranyissák a bezárt bányákat és újakat is nyissanak. Igen ám, csakhogy ezt aligha tudnák megoldani saját forrásból: a sziget területének közel nyolcvanas százalékát jég borítja, és sok helyen hiányzik az ipari termeléshez szükséges infrastruktúra. A kitermelés fellendítése igencsak költséges lenne: különösen úgy, hogy a becslések szerint a mostoha körülmények miatt minden egyes bánya megnyitásához legalább száz feltáró expedícióra lenne szükség – igaz, a klímaváltozás miatt felgyorsuló olvadás idővel könnyebbé teheti a nyersanyagokhoz való hozzáférést.  A nyersanyag-kitermelés felpörgetését célzó tervek komoly társadalmi vitát váltottak ki Grönlandon. “Számunkra ez a klímaigazságosságról és a történelmi tapasztalatokról szól – jelentette ki Eirik Larsen, a Számi Tanács emberi jogi osztályának vezetője. Az őslakos számik szerint a zöldenergia-projektek komoly fenyegetést jelentenének a jogaikra és az életmódjukra nézve. Larsen hangsúlyozta: ha az őslakosok által lakott területen való bányászatról van szó, az érdekelt kormányoknak és cégeknek is be kell tartaniuk a nemzetközi jog vonatkozó paragrafusait. “Az érdemi részvétel azt jelenti, hogy valódi lehetőséget kapunk arra, hogy elmondjuk a véleményünket. Hogy valóban részt vehessünk a bányászattal kapcsolatos döntési folyamatban.”  ”Nincs jó gyarmatosító” Az inuit származású kutató, Parnuna Egede Dahl doktori disszertációjának témája az volt, hogy a Grünlandon végzett környezetvédelmi hatásvizsgálatok során figyelembe veszik-e az őslakosok meglátásait, véleményét és szempontjait. Mint kiderült, nem igazán, mindhárom olyan általa vizsgált esetben, amikor a közösségi gyűléseken komoly kétségek merültek fel az új bányák megnyitásával kapcsolatban, figyelmen kívül hagyták az érveiket. “Nagyon örülnék, ha az eddigieknél nagyobb figyelmet szentelnének a grönlandi polgárok véleményének a hatásvizsgálatok során” – hangsúlyozta.  2021-ben a grönlandi parlament egyhangú döntéssel bezáratta a Kuannersuit közelében lévő uránbányát, miután kiderült, hogy a kitermelés során komoly rádióaktivitást mértek, és rákkeltő tóriumpor került a levegőbe. A bányát annak idején azért nyitották meg, hogy zöld technológiákra való átállás és a fegyvergyártás érdekében kiaknázzák a Föld egyik legnagyobb ismét uránlelőhelyét.  Az inuitok nemzetközi érdekvédelmi szervezete, a The Inuit Circumpolar Council nemrég közös nyilatkozatot adott ki, amelyben “kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszédet” kezdeményeznek a Grönland szuverenitásával kapcsolatos egyeztetésekben. Noha Trump elnök nyilatkozatait konkrétan nem említették, hangsúlyozták, hogy a jelen geopolitikai helyzet komoly kihívásokat jelent, amiket “inuitok módjára” akarnak megoldani. “Nincs jó gyarmatosító” – írták – nyilvánvalóan az Egyesült Államok elnökének kijelentéseire utalva.
#Környezeti ügyek #Környezetszennyezés

Nem kell mindenkinek klímahősnek lennie

Az egyéni példamutatást propagáló kampányok ugyan hozzájárulhatnak a klímaváltozás hatásainak enyhítéséhez, de közben arra is remekül alkalmasak, hogy eltereljék a figyelmet a kormányok és a nagyvállalatok felelősségéről. A rendszerszintű problémák megoldásához összefogásra és a politikai döntéshozók fokozott szerepvállalására is szükség van. Az elmúlt években számos, magát környezettudatosnak kikiáltó nagyvállalat indított erős zöld szlogenekkel megtámogatott kampányokat annak érdekében, hogy rávegye a vásárlóit a tudatos fogyasztásra. Ezek a hagyományos- és közösségi médián köröztetett üzenetek arra bíztatnak minket, hogy vásároljunk, utazzunk, étkezzünk – éljünk – tudatosabban, mert rajtunk, fogyasztókon múlik, hogy képesek leszünk-e elhárítani a környezetkárosítás és klímaváltozás fenyegető következményeit.  Sam Illingworth, az Edinburgh-i Napier University kreatív pedagógiai tanszékének professzora szerint annak ellenére, hogy ezek a kampányok valóban alkalmasak lehetnek arra, hogy – legalábbis a maguk mérsékelten hatékony módján – csökkentsék a bolygót tönkretevő túlfogyasztást, egyben megtévesztőek is: mert digitális fügefalevélként takarják el azokat a bűnöket és mulasztásokat, amelyeket a lusta és határozatlan kormányok és a profitéhes multinacionális nagyvállalatok követnek el környezet – és vele a közös jövőnk ellen. Illingworth szerint számos olyan, a “net-zéró hősöket” méltató kampány fut a médiatérben, amelyek azt sulykolják, hogy a hétköznapi embereknek kellene a klímaváltozás elleni harc élére állniuk: viselkedésük, szokásaik megváltoztatásával arra sarkallni a társaikat, hogy maguk is fenntarthatóbb módon éljenek. Igen ám, csakhogy ez a megközelítés túl nagy terhet ró a fogyasztókra – ráadásul úgy, hogy a felelős egyének önként vállalt mértéktartása és példamutatása sajnos korántsem elegendő ahhoz, hogy megoldjuk a minket fenyegető problémákat. Reciklált szégyenérzet Illingworth úgy látja, ha túl nagy hangsúlyt fektetünk a személyes felelősségvállalásra, könnyen elfeledkezhetünk arról, milyen alapvető szisztematikus változások kellenének ahhoz, hogy érdemben kezelni tudjuk a klímaváltozással együttjáró kihívásokat. Ahhoz, hogy fenntartható növekedési pályára állítsuk a gazdaságunkat, az kell, hogy a lehető leghamarabb és legszélesebb körben adaptáljuk a környezetkímélő megújuló energiákat; szigorú iparági sztenderdeket fogadtassunk el és vezessünk be; és úgy tervezzük át és építsük újjá a városainkat, településeinket, hogy a lehető legkisebb mértékben függjenek a fosszilis energiahordozóktól. “Ezek nélkül a komoly és előremutató, a kormányok és a nagy szervezetek által megtett lépések nélkül nem tudunk igazi eredményeket felmutatni a klímaváltozás kezelésével kapcsolatban” – húzza alá a The Conversation-ön megjelent cikkében. Mint írja, az energiacégek és a befolyásos kereskedelmi társulások különösen ügyesek abban, hogy a fogyasztókra hárítsák a környezetkárosítás felelősségét. Ha úgy tetszik, újrahasznosítják a túlfogyasztás okozta szégyenérzetet; egyre-másra dobják piacra a “kisebb karbonlábnyomot garantáló” kirakattermékeket és szolgáltatásokat – miközben elszántan lobbiznak az olyan szigorú környezetvédelmi törvények ellen, amelyek valódi kibocsátás-csökkentésre köteleznék őket. Ez az oka annak is, hogy a nagy fosszilis energiakiterelő konglomerátumok – miközben bizonyítható, hogy már az ötvenes évek óta tudtak az éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos kutatások baljós eredményeiről – komoly pénzeket öltek a választópolgárok és velük a választott politikusok félretájékoztatását célzó dezinformációs kampányokba, csak hogy a lehető legtovább késleltethessék a szigorú jogszabályi korlátozások bevezetését, és a fogyasztókra kenhessék a környezet globális tönkretételének felelősségét.      A cégek ma is szívesen élnek a dezinformáció eszközeivel Illingworth a BP olajvállalat legendás, 2004-ben bemutatott “karbonlábnyom-kalkulátorát” hozta fel példaként arra, amikor egy vállalatóriás megpróbálja PR-eszközökkel a fogyasztókra tolni a felelősséget. A cég kommunikációs tanácsadói által kifundált “eszköz” (úgyis, mint a greenwashing máig emlegetett ősetalonja – a szerk.) valóban remek példája a corporate sundám-bundámkodásnak, hiszen arra ösztönözte a felhasználókat, hogy a saját környezeti hatásukat számolgassák – ahelyett, hogy a BP környezetromboló tevékenységével foglalkoznának. Nem véletlenül, hiszen a kampány elindulásával foglalkozó tanulmányokból egyértelműen kiderül, egyetlen célja az volt, hogy elterelje a közvélemény figyelmét az olajipar kártékony gyakorlatáról. A szerző hangsúlyozza, nem az olajipar az egyetlen, amely hasonló figyelemelterelő kampányokat futtatott. Más környezet- és egészségkárosító nagyvállalatok is szívesen éltek a vállalati dezinformáció eszközeivel: például a dohánygyárak, amelyek évtizedekig arról győzködték a nagyérdeműt, hogy a dohányzással összefüggő egészségügyi problémákat nem a nikotin addiktivitása és a saját jogszabálykerülgető taktikáik, hanem a fogyasztók egyedi felelőtlensége okozza. Illingworth úgy látja, annak ellenére, hogy a greenwashing mára széles körben ismert, kutatott és tárgyalt jelenséggé vált, a cégek továbbra is vonakodnak változtatni jól bevált stratégiájukon. “Az általuk használt taktikák célja hogy fenntartsák a status quo-t, a bűntudat és a kudarc mókuskerekébe zárják a fogyasztóikat. Ez könnyen kiégéshez, motiválatlansághoz és klímaszorongáshoz vezethet“ – írja. Közös gondolkodásra és cselekvésre van szükség A szakértő szerint annak ellenére, hogy egyre többet beszélünk a vállalatok klímaváltozással kapcsolatos felelősségéről és az átláthatóság fontosságáról, sokuk még mindig igyekszik megúszni azt, hogy érdemi információkat közöljön a saját kibocsátásával kapcsolatban. Egy közelmúltban megjelent tanulmányt idézve emlékeztet: világszerte a cégek alig 60 százaléka érte el a 2020-ra kitűzött emissziós céljait, 31 százalékuk pedig “elfelejtette közzétenni”, hogy hogyan alakultak az ezzel kapcsolatos vállalásai.  Illingworth úgy látja, fontos lenne, hogy az egyén felelőssége helyett a kormányok és vállalatok felelőssége felé billentsük el a klímaváltozással kapcsolatos kommunikáció súlypontját. “Meg kell értenünk, hogy bár az egyén szerepvállalása is fontos, az igazi változást a vállalatok és a politikusok hozhatják el. Szisztematikus változásra van szükség” – fejtegeti. Ehhez viszont az kell, hogy a tudatos és felelős állampolgárok összefogjanak, és együtt igyekezzenek rászorítani a cégeket, kormányokat arra, hogy fenntartható pályára állítsák a gazdaságot; például azzal, hogy olyan politikusokat segítenek hatalomba, akik valódi változást ígérnek. “A fenntartható jövő felé vezető út első lépése a közös gondolkodás és cselekvés – nem az, hogy egyedül cipeljük a lelkiismeretfurdalás terhét. ”