A szakember azt reméli, hogy a civil és a vállalati szféra bevonásával komoly klímavédelmi fejlesztéseket indíthatnak el Budapesten. A cél az, hogy a fővárost felkészítsék arra, hogy “klímasemleges intelligens várossá” váljon.
A Fővárosi Közgyűlés idén áprilisban döntött úgy, hogy létrehozza a Budapesti Klímaügynökséget; az új szervezet célja, hogy minden lehetséges eszközzel támogassa a budapesti lakásállomány energetikai korszerűsítését, ezzel is elősegítve a klímasemlegesség elérését, és hathatós segítséget nyújtva az itt élőknek az energetikai beruházásaikkal kapcsolatos döntéseikben.
A Klímaügynökség vezetésével Ámon Adát bízták meg. A nemzetközileg is elismert közgazdász, klímapolitikai szakember 2019-es megválasztása óta segíti Karácsony Gergely főpolgármester munkáját. “Először a főpolgármesteri kabinetben kaptam helyet, de hamar rájöttem, hogy hasznosabb lenne, ha felépítenék egy olyan ütőképes csapatot, ami a környezeti ügyekért felel a Városházán – mondja a szakember. – Így jött létre a Klíma- és Környezetügyi Főosztály, amit 2020-ban egy nyolc-tízfős fős alapcsapattal kezdtük felépíteni, és mára komoly, harmincöt szakembert foglalkoztató »különítménnyé« fejlődött. A főosztály számos különféle fenntarthatósággal kapcsolatos programot, köztük kutatás-fejlesztéssel és innovációval foglalkozó »soft projekteket« visz. Nagyon büszke vagyok erre a csapatra, hiszen ezek a projektek teszik lehetővé, hogy a városháza nemzetközi tapasztalatok révén is komolyan gazdagítsa a tudását a környezetvédelemmel és klímatudatossággal kapcsolatos területeken: a fenntartható étkezés és a »szelíd közlekedés« népszerűsítésétől a napenergia- és csapadékhasznosításon át az éületenergetikai és dekarbonizációs fejlesztésekig nagyon sok fontos pályázaton indultunk és nyertünk el közvetlen uniós támogatást, így nagyon sok új, komoly lehetőségekkel kecsegtető projektet indíthattunk. A Közösségi Költségvetés nyertes »Zöld Budapest« pályázatainak megvalósítását is ez a főosztály felügyeli: ennek is köszönhető, hogy hamarosan fedett kerékpártárolók, közösségi szereldék, új komposztpontok jelennek meg a fővárosban. Végre Budapest is elindult azon az úton, amin más nyugat-európai nagyvárosok: a nagy, policy-szinű fejlesztések mellett a kis, alulról jövő, de a »city hall« által támogatott kezdeményezések is felütötték a fejüket.”
A cél a lakossági beruházások felpörgetése
Ámon Ada szerint a Klíma- és Környezetügyi Főosztály elindítása óta eltelt négy és fél év egyik legnagyobb eredménye, hogy más európai nagyvárosokhoz hasonlóan Budapest is csatlakozott az Európai Bizottság 100 város kezdeményezéséhez. “Az EB döntéshozói felismerték, hogy a nagyvárosokkal fenntarthatósági szempontból kiemelten kell foglalkozniuk, hiszen ezek a legnagyobb kibocsátók. Ezért is indították el a 100 város missziót, amelynek célja, hogy a résztvevő települések 2030-ig klímasemleges »intelligens városokká« fejlődjenek.“
Mint mondja, lehet szektoronként vizsgálni a károsanyag-kibocsátást. “De mivel ma már a kontinens lakosságának közel 75 százaléka nagyobb városokban él, nem kérdés, hogy tenni kell azért, hogy ezek nagy, rengeteg erőforrást mozgató csomópontok környezetbarátabbá és klímatudatosabbá váljanak.”
A főváros a 100 város kezdeményezés keretében indította el a Budapest CARES programot is, amelynek megvalósításához másfél millió eurós támogatást kapott az EB-től. “Ennek a programnak a keretében hoztuk létre a Budapesti Klímaügynökséget is, amelynek célja a lakossági épületenergetikai és hatékonysági beruházások felpörgetése – magyarázza Ámon Ada, hozzátéve, sok politikai támadás érte őket azért, mert az ügynökség idén áprilisban, nem sokkal az önkormányzati választás előtt indult el. “Nem volt kampányszándék a szervezet létrehozása mögött. A projektet 2022 végén írtuk ki, akkor még nem tudtuk, hogy a kormány majd' félévvel előrehozza az önkormányzati választásokat. ”
Ámon Ada szerint a Budapesti Klímaügynökség elindítását elsősorban az indokolta, hogy egy olyan új szervezetet, külön entitást hozzanak létre az önkormányzat mellett, amely “mozgékonyabb, fürgébb, gyorsabb döntéseket tud hozni, és hatékonyabban tud pénzt felhajtani”. “Ezen túl megvan a mandátuma arra, hogy önálló döntéseket hozzon, ami lehetővé teszi, hogy lerakja a korszerűsítési programok tudományos alapjait, részletesen kidolgozza, milyen családokra, háztartásokra, épülettípusokra érdemes »lőnünk«; hogy az egyes háztartások milyen mértékű támogatást igényelhetnek; így nem csak műszaki, hanem társadalmi szempontból is megalapozzuk a tervezett fejlesztéseket.”
A szakember hangsúlyozza, ugyan “egy széndioxid-molekulának nincs társadalmi státusza”: épp olyan szennyező, ha egy tizedik kerületi panellakás vagy egy tizenkettedik kerületi villa fűtésrendszeréből kerül a levegőbe, mégis fontosnak tartják, hogy az energetikai, korszerűsítési programok kiírása során a szociális szempontokat is figyelembe vegyék. “Nekünk egy olyan várost kell építenünk, amiben azok számára is megfizethető a környezettudatos lakhatás, akiknek nincs saját forrásuk az ingatlanjaik felújítására – hangsúlyozza. – Ezért is döntöttünk úgy, hogy az idén márciusban indult Fővárosi Lakásügynökséggel is szorosan együttműködünk.”
A civilekkel és a vállalatokkal is együttműködnének
Ámon Ada hangsúlyozza: fontosnak tartják, hogy a lakhatással és a környezetvédelemmel foglalkozó nonprofitokkal, civil szervezetekkel is együttműködjenek. A civilek sok szempontból érdekeltek a Budapesti Klímaügynökség munkájában, a több ilyen szervezet tömörítő Lakhatási Koalíció által idén kiadott Önkormányzati Lakhatási Minimum javaslatcsomagjában is kiemelt helyen szerepel az energiaszegénység felszámolása és a lakásminőség javítása. “Maga a Lakásügynökség is egy civil kezdeményezésből nőtt ki, nem véletlen, hogy Kovács Vera, az Utcáról Lakásba! Egyesület egyik alapítója vezeti jelenleg. A Klímaügynökség nagyon komolyan veszi a szakmai és civil szervezetek munkáját, tudjuk, hogy sok tudást, tapasztalatot gyűjtötteik az eddigi működésük során. Nem véletlen, hogy a Habitat for Humanity Magyarországgal, a Magyar Energiahatékonysági Intézettel és a Magyar Természetvédők Szövetségének közösségi energiával foglalkozó csapatával is együtt dolgozunk ezen a projekten: mindhárom szervezet olyan szakmai szempontból fontos tudást »dob be a közösbe«, aminek köszönhetően még jobb és hatékonyabb programokat dolgozhatunk ki.”
A szakember kiemeli: az épületenergetikai korszerűsítés mellett más programokat is terveznek, szeretnék elérni például, hogy a Főváros elhagyott, használaton kívüli épületeiben az erre a lehetőségre nyitott beruházók energiatakarékos, megfizethető árú bérlakásokat építtessenek. “Ez is része az pozitív energiamérlegű városrészek kialakítását célzó ASCEND Projektnek, amelyben a Fővárosi Önkormányzat mellett a BKK is részt vesz, hiszen a közlekedés a második legnagyobb energiafelhasználó egy városban.”
A Budapesti Klímaügynökség a civil szervezetek mellett a vállalati szférával is igyekszik jó együttműködést kialakítani. “A Klímaügynmökség egyik dedikált célja, hogy olyan finanszírozási konstrukciókat dolgozzon ki, amik révén hosszútávon biztosíthatjuk a korszerűsítésre szoruló épületek megújítását – nem véletlen, hogy három jelenetős bank: az Erste Bank, az OTP és a Magnet Bank is ott van a legfontosabb partnereink között – fejtegeti. – Közben a Climate City Contracts program (egy, az EB és a résztvevő városok közreműködésével megvalósuló együttműködés, amelynek célja, hogy közös összefogással mérsékeljék a klímaváltozás lokális hatásait – a szerk.) keretében a Főosztályon dolgozó kollégáink is azon fáradoznak, hogy nagy világcégeket – bankokat, kereskedelmi láncokat, gyártókat, szolgáltatókat – vonjanak be a klímasemlegességgel kapcsolatos céljaink megvalósításába. Komoly potenciált látok az ilyen együttműködésekben – annál is inkább, mivel az elmúlt években számos nagyvállalat hozta Budapestre a globális szolgálytatóközpontjait.”
Ámon Ada közgazdász, energia- és klímapolitikai szakember. 1998 és 2015 között az Energiaklub igazgatója, majd elnöke volt. Dolgozott számos nemzetközi szervezetnek, köztük 2015. és 2020. között a londoni székhelyű E3G – Third Generation Environmentalism vezető munkatársa, mely a világ ötödik legbefolyásosabb “zöld think-tankje”, de az Európai Parlament Zöld Frakciójának energia-tanácsadója is volt. 2019-től Karácsony Gergely főpolgármester klímapolitikai főtanácsadójaként a főváros klíma- és zöldenergia fejlesztési stratégiájának, illetve a Főpolgármesteri Hivatal zöld főosztályának kialakításáért felelt. 2024. május 1-től a Budapesti Klímaügynökség vezetője.
by