ensz

A pusztító aszályok, hőhullámok, viharok és más, a globális felmelegedéssel együtt járó extrém természeti jelenségek miatt emberek tíz- és százmilliói veszíthetik el az egzisztenciájukat. Egy friss tanulmány szerint, ha el akarjuk kerülni a világméretű humanitárius krízist, át kell gondolnunk a menekültek jogállását szabályozó genfi konvenciót. A klímaváltozás nem csak környezeti, hanem emberi jogi kérdés is. A globális felmelegedés katasztrofális hatásai már ma is érezhetők: világszerte egyre több térségből érkeznek jelentések pusztító aszályokról, árvizekről, erdőtüzekről, tájfunokról és más extrém időjárási jelenségekről. A klímaváltozásnak komoly szociális hatásai vannak, amelyek paradox módon nem a legnagyobb kibocsátónak számító, fejlett iparral rendelkező országokban – hanem épp ellenkezőleg, a jóval kisebb karbonlábnyommal bíró, szegényebb országokban éreztetik leginkább a hatásukat, ezzel is tovább mélyítve a súlyos társadalmi egyenlőtlenségeket. A klímaváltozás cseppet sem “demokratikus" folyamat, hiszen éppen azokat az embereket, közösségeket sújtja leginkább, akik a legkiszolgáltatottabbak – és akik a legkevésbé tehetnek erről a mindannyiunkat érintő problémáról. Ők azok, akiket Theodota Nantsou, a WWF Görögország stratégiai vezetője és Konstantinos Vlachopoulos, a Görög Menekültügyi Bizottság kutatója a Social Europe-on megjelent közös cikkükben a klímaváltozás “láthatatlan áldozatainak”neveznek. ”Bibliai mértékű exodusra” készülhetünk A klímaváltozás még viszonylag alacsony átlaghőmérséklet-emelkedés mellett is világszerte emberek tíz- és százmilliónak megélhetését veszélyeztetheti. A szakemberek szerint a következő években tömeges klímamigrációra kell számítanunk: ahogy António Gueterres ENSZ-főtitkár fogalmazott “biblia mértékű exodusra” készülhetünk. Közelmúltban megjelent közös jelentésükben a WWF Görögország és a Görög Menekültügyi Bizottság szakértői azt írják, az Európai Uniónak fel kell készülnie a közelgő bevándorlási hullám fogadására, és olyan egységes jogszabályi keretet kell teremtenie, amely megfelelő védettséget biztosít a klímakatasztrófák elől menekülő tömegeknek. Nantsou és Vlachopoulos szerint az EU-nak ezekre az emberekre is ki kell terjesztenie a menekültjogot, és ezzel “humanitárius alapelveihez híven” példát mutatnia a világ fejlett országainak. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change – IPCC) 2023-as jelentése szerint már az ipari forradalom előttihez viszonyított 2-4 fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedés is elkerülhetetlenül nagyarányú menekülthullámhoz vezethet: akár egymilliárd, főként Afrikában, Ázsiában lés Észak-Amerika egyes területein élő ember kényszerülhet rá, hogy a klímaváltozás miatt elhagyja az otthonát. A szakértők felhívják a figyelmet: ezek az emberek nem jobb lehetőségeket, stabilabb egzisztzenciát keresve döntenek majd a költözés mellett, hanem puszta kényszerűségből, azért, mert a lakóhelyükön olyan katasztrofálissá válnak a körülmények, ami már a puszta túlélésüket fenyegetheti. A genfi konvenció kiterjesztését javasolják A genfi konvenció értelmében a “migránsok” és a “menekültek” más jogi elbírálás alá esnek, jelenleg csak azok részesülnek nemzetközi védelemben, akik “faji, vallási okok, nemzeti hovatartozásuk, illetve meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozásuk, vagy politikai meggyőződésük” miatt kénytelenek elhagyni a lakóhelyüket. Nantsou és Vlachopoulos szerint itt az ideje, hogy a döntéshozók újragondolják ezt a szabályozást, és azokra is kiterjesszék a nemzetközi menekültstátuszt, akiknek a klímaváltozás extrém hatásai miatt kell elmenekülniük a lakóhelyükről; ezzel megelőzhetővé válna, hogy globális méretű humanitárius krízis alakuljon ki. A szakértők kiemelik, egyes európai országokban – köztük Cipruson, Olaszországban és Finnországban – már ma is jogszabály tiltja, hogy kiutasítsák azokat, akik környezeti katasztrófák miatt voltak kénytelenek elmenekülni a hazájukból. Mint írják, ez az a jogi szemléletmód, amit egységesíteni és európai szinten is adaptálni kellene. A jelentés szerzői szerint a genfi egyezmény kiterjesztését az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) és a Nemzetközi Migrációs Szervezetnek (IOM) kellene kezdeményeznie. Ezt követhetné az EU-s szintű szabályozás megváltoztatása, amely az ukrán-orosz háború elől menekülő emberek átmeneti befogadását szabályozó, 2022-ben elfogadott keretrendszerre épülhetne. Mint írják, kiemelten fontos, hogy a klímamenekültek számára is biztosítsák a tanuláshoz, munkavállaláshoz, szociális és egészségügyi ellátáshoz való jogot. “A klímakrízis okozta veszteségek és károk enyhítése a fejlett országok kötelessége és morális felelősége” – írják a jelentés szerzői, hozzátéve: a várható "klíma-exodus" csak komoly nemzetközi összefogással lehet kezelhető.