egészség

Kategória

Kategória
  • Partnerek
    • Szerzőink

Címkék

Címkék
  • #civilek
  • ESG
  • fenntarthatóság
  • vállalatok
#Egészség #Környezeti ügyek #Környezetszennyezés #Lakhatás #Társadalmi ügyek

Tavaly ötvenezer ember halt meg az extrém hőhullámok miatt Európában, a legszegényebbek a legveszélyeztetettebbek

Spanyol kutatók szerint az alacsony jövedelmű rétegek rossz lakhatási körülményeik és egészségügyi helyzetük miatt sokkal inkább megszenvedik a hőhullámok hatását, mint a tehetősebbek. Fontos lenne, hogy a döntéshozók termék helyett közszolgáltatásként tekintsenek a klimatizálásra. A globális felmelegedés okozta extrém hőhullámok az elmúlt években több tízezer ember életét követelték Európa-szerte. Évről-évre nő az áldozatok száma; spanyol kutatók szerint az átlagosnál alacsonyabb jövedelemből élő rétegnek a legkiszolgáltatottabbak. “Nincs ebben semmi különös. A hőhullámokat sokkal nehezebb átvészelnie annak, akinek egy légkondicionálás nélküli szobán kell megosztoznia három másik lakóval, mint annak, aki egy medencés, klimatizált villában él” – nyilatkozta a The Guardian-nek Julio Díaz Jiménez, a madridi III. Károly Egyetem egészségügyi karának professzora. Jimenez egy kutatócsoport tagjaként 2020-ban elsőként publikált tanulmányt arról, hogy milyen hatással vannak a nyári hőhullámok a Madrid tizenhét kerületében lakók egészségére. Mindössze három olyan kerületet találtak, ahol a meleg jelentősen növelte a mortalitást – ezek a spanyol főváros legszegényebb negyedei voltak. A kutatócsoport később egész Spanyolországra kiterjesztette a vizsgálatát. “Hasonló eredményekre jutottunk – emelte ki a professzor. – Amikor a hőség egészségügyi hatásairól van szó, a legfontosabb tényező az egzisztenciális helyzet.“ A hőség a gyerekeket is veszélyezteti A kutatók szerint az alacsony keresetűek elsősorban azért vannak jobban kiszolgáltatva a hőhullámoknak, mert nem engedhetik meg maguknak a megfelelő színvonalú lakhatást: sokan olyan túlzsúfolt, rossz szellőzésű lakásokban laknak, amelyek kevés védelmet kínálnak a kánikulával szemben. Egy részük az egészségügyi szolgáltatásokhoz is korlátozottan fér hozzá, így könnyen előfordulhat, hogy nem kap megfelelő kezelést olyan krónikus betegségeire, amelyek hatásait felerősítheti a hőség; míg mások olyan munkahelyeken – például a mezőgazdaságban vagy az építőiparban – dolgoznak, ahol folyamatosan ki vannak téve az extrém melegnek. A hőség a gyerekek egészségét is veszélyezteti. A Save the Children gyerekvédelmi szervezet adatai szerint Spanyolországban minden harmadik gyerek hűtetlen lakásban él, ami “komoly befolyással lehet” több mint kétmillió kiskorú mentális és fizikai egészségére. A hűtés, mint közszolgáltatás Az Egyesült Államokban már régóta foglalkoznak a hőstressz és a szegénység összefüggéseivel: ahogy a National Public Radio és a University of Maryland 2019-es közös kutatásából is kiderült, az alacsony jövedelmű emberek által lakott területeken jó eséllyel nagyobb a hőség, mint a gazdagabb környékeken. Annak ellenére, hogy Európát jóval nagyobb mértékben sújtja a globális felmelegedés, mint a világ többi részét, itt még alig készült hasonló kutatás – emelte ki a The Guardian-nek nyilatkozva Jamina Saheb, a párizsi Sciences Po kutatója, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change – ICCP) legutóbbi jelentésének vezető szerkesztője. A kutató egy idén augusztusban megjelent kutatásra hivatkozva azt mondta: tavaly Európában közel ötvenezer ember halálát okozta a széndioxid-szennyezés fűtötte felmelegedés. “Itt az ideje, hogy megkongassuk a vészharangot. Nem engedhetjük, hogy a hőség emberéleteket követeljen” – emelte ki. Az elmúlt években kontinens-szerte megszaporodtak a hőhullámok. “A globális felmelegedés embereket öl meg – húzta alá Saheb. – A kérdés az, hogy hány emberéletbe kerül, mire a döntéshozók és a szakemberek is belátják, hogy a nyári energiaszegénység valós probléma.” A szakértő szerint az egyetlen megoldás a légkondicionálás közművesítése lenne. “Garantálnunk kell a hűtéshez való jogot, nem szabad termékként tekintenünk a légkondicionálásra, hiszen ezzel csak tovább növeljük a társadalmi egyenlőtlenségeket” – hangoztatta. Betonteknőkbe szorult városlakók Saheb véleményét Alby Duarte Rocha, a Berlini Műszaki Egyetem kutatója is osztja. Rocha nemrég egy kutatócsapat tagjaként Berlintől Budapestig tizennégy európai városban vizsgálta meg, milyen hatással van az életminőségre a klímaváltozás az alacsony és magas jövedelműek által lakott lakóövezetekben. A kutatás egyértelműen alátámasztotta: a “zöld gentrifikáció” miatt a szegényebb rétegek gyakran kiszorulnak az egészségesebb körülményeket biztosító zöldövezeti területekről, és aszfaltkatlanba zárva kell leélniük az életüket. Ez kiszolgáltatottabbá teszi őket a hőhullámok ártó hatásainak is, hiszen a vegetáció hűtőhatásai nélkül konstans forróságban kell átvészelniük a nyarakat. Rocha szerint a döntéshozóknak és a politikusoknak olyan közszolgáltatásként kellene tekinteniük a hűtésre, mint a tömegközlekedés vagy az utcák takarítása. Ahogy a zöldítésre is: az új közparkok létesítésére és a zöld homlokzatok kiépítésére. Mint mondja, ezek az intézkedések apró, de fontos lépést jelentenének a “környezeti igazságtalanság” orvoslása felé. “Fel kell tennünk magunknak a kérdést, miért azokkal a csoportokkal fizettetjük meg a klímaváltozás árát, akik a legkevésbé tehetnek róla.”
#Társadalmi diverzitás #Társadalmi ügyek

A rasszizmus és a diszkrimináció felgyorsíthatja az öregedést

Amerikai neurológusok szerint a hátrányos megkülönböztetéssel együtt járó stressznek olyan sejtszintű negatív hatásai vannak, amelyek évekkel rövidíthetik meg a rasszizmus elszenvedőinek életét. Negar Fani, a Georga állambeli Emory University és Nathatniel Harnett, a Harvard University neurológusai szerint a rasszizmus és a diszkrimináció felgyorsíthatja az öregedést – és ezzel szó szerint éveket vehet el a zaklatásnak kitett áldozatok életéből. A kutatók a JAMA Network Open orvosi folyóiratban publikált tanulmányukban azt írják: a faji vagy etnikai megkülönböztetést elszenvedő emberek olyan stresszoroknak vannak kitéve, amelyek – mint a folyamatos tipródás és az állandó kiélezett figyelmen, óvatosság – sejtszinten befolyásolhatnak egyes agyi folyamatokat, és ezzel jelentősen felpörgethetik a biológiai öregedést. A szerzők az önbevalláson alapuló adatok elemzése mellett klinikai vizsgálatokat – köztük agyi képalkotó eljárásokat – is bevetettek annak érdekében, hogy megértsék a rasszizmus okozta stressz egészségügyi hatásait. Mint írják, azok, akiknek a stressz miatt az átlagosnál gyorsabban ketyeg a biológiai órájuk, fokozottan ki vannak téve az olyan, az idősödéssel gyakran együtt járó betegségeknek, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések, a cukorbetegség, vagy a demencia. A kirekesztés az agy működésére is hatással van Epidemiológiai kutatások szerint az Egyesült Államok fekete populációjának tagjai már fiatalabb korban hajlamosabbak az öregedéssel összefüggő betegségekre, mint a fehér népesség tagjai. Ennek egyik fontos oka az lehet, hogy a rasszizmus okozta stresszre adott érzelmi válaszreakciók nagyon megterhelik az agy egyes területeit; most elsőként tudták konkrét adatokkal is alátámasztani hogyan gyorsítja fel az öregedést ez a folyamat. Fani és Harnett szerint tovább rontja a helyzetet, hogy a faji diszkrimináció olyan bújtatott, mégis az amerikai társadalom szinte teljes szövetét átszövő jelenség, amivel élete során szinte minden fekete állampolgárnak szembesülnie kell. Olyan állandó stresszforrás, ami sokak életlét már gyerekkorukban megkeserítheti. A szakértők szerint az agy stresszválaszért felelős területeinek folyamatos stimulálása nagyon sok energiát emészt fel, és ennek megvan a maga nagyon is kézzelfogható “biológiai költsége”. Kutatásaik során fekete nők agyi aktivitását vizsgálták: mint írják, egyértelmű bizonyítékot találtak arra, hogy a faji megkülönböztetés áldozatainál jelentősen megnőtt két kulcsfontosságú agyi régió, a stresszválaszért felelős locus coeruleus és az érzelmek feldolgozásában szerepet játszó neutrális csomópont, a precuneus közötti kapcsolat aktivitása, ami közvetlen összefüggésbe hozható a sejtszintű öregedés felgyorsulásával. Felpörgő epigenetikus óra A kutatók az ún. “epigenetikus óra” segítségével mérik, hogy a külső hatások milyen genetikai változásokat indukálnak a szervezetünkben. Minél “gyorsabban jár” ez az óra, annál valószínűbb, hogy egy vizsgált személy biológiai kora magasabb, mint a kronológiai kora – vagyis a szervezete gyorsabban öregszik, mint szerencsésebb sorsú kortársaié. Annak ellenére, hogy Fani és Harnett amerikai fekete nők körében vizsgálta a rasszizmus öregedésre gyakorolt hatásait, szakértők szerint megállapításaik valószínűleg valamennyi faji, etnikai, vagy kulturális diszkriminációnak kitett népcsoportra érvényesek. Köztük a magyarországi romákra is, akik túlnyomó többségének – ahogy egy korábbi cikkünkben is írtunk – rendkívül súlyos nehézségekkel kell megküzdeniük, ha ki akarnak törni abból a kulturális és társadalmi szegregációból, amelyben élnek.