Ismét határidő-módosítási kérelmet nyújtottak be az EUDR elhalasztására

Jessika Roswall környezetvédelmi biztos levelet küldött az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak, amelyben az EU erdőirtásról szóló rendeletének egyéves elhalasztását javasolja.

Az Európai Unió az erdőirtás és erdőpusztulás elleni küzdelem érdekében hozta létre az EUDR rendeletet (Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1115 rendelete (2023. május 31.) az erdőirtással és erdőpusztulással összefüggő egyes áruk és termékek uniós piacon történő hozzáférhetővé tételéről és az Unióból történő kiviteléről), melynek tervezett hatályba lépése – egy évvel történt elhalasztását követően – 2025. december 30. Szeptember 23-án azonban Jessika Roswall környezetvédelmi biztos levelet küldött az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak, amelyben az EU erdőirtásról szóló rendeletének egyéves elhalasztását javasolja az alábbi indoklással: „Nem lehet elegendő garanciát vállalni arra, hogy az informatikai rendszer képes lesz elviselni a várható terhelés szintjét.”

A hír futótűzként terjedt el a szakmában, ill. az érintett vállalatok között, fontos azonban megjegyezni, hogy egyelőre egy javaslatról van szó, a törvény még nem változott. Ahhoz, hogy a halasztás hivatalossá váljon, a javaslatot még meg kell vitatnia és el kell fogadnia az Európai Parlamentnek és az EU Tanácsának is. Ez a jogalkotási folyamat valószínűleg hetekig eltart, a végleges döntés pedig év végére várható.

Abban az esetben, ha a javaslatot az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa nem fogja megszavazni, 2025. december 30-án életbe lép a rendelet a nagyvállalatok, valamint a 2020. december 30. után létesített kis- és középvállalatok számára. A cikk további részében górcső alá vesszük a rendeletet és megvizsgáljuk, milyen szempontoknak kell megfelelniük az érintetteknek.

A határozat szabályokat állapít meg a szarvasmarhát, pálmaolajat, kakaót, kávét, gumit, szóját és fát tartalmazó termékek uniós piacon történő forgalomba hozatalára és hozzáférhetővé tételére, valamint az Unióból történő kivitelére vonatkozóan annak érdekében, hogy az Unió minimalizálja hozzájárulását az erdőírtáshoz és erdőpusztuláshoz, ezzel az üvegházhatású gázok kibocsátásához és a globális biológiai sokféleség csökkenéséhez.

Két érintetti kör

Piaci szereplő: természetes vagy jogi személy, aki/amely kereskedelmi tevékenység keretében az Európai Unióban releváns termékeket hoz forgalomba, ill. onnan visz ki (leegyszerűsítve az, aki az EU területén első ízben forgalomba hozza a terméket – ez lehet gyártó, termelő, vagy importőr – ill. EU-n kívülre exportál).

Kereskedő: a piaci szereplőtől eltérő jogi személy az ellátási láncban, aki/amely kereskedelmi tevékenység keretében releváns termékeket forgalmaz az Európai Unión belül, vagyis az összes olyan szereplő, aki a termékkel kereskedik, azaz a termék további forgalmazásában részt vesz.

A rendelet a piaci szereplők és a kereskedők számára a vállalkozásuk mérete alapján különböző követelményeket állapít meg:

A nagyvállalatoknak (akár gazdasági szereplők, akár kereskedők), ill. a gazdasági szereplőként működő kis- és középvállalatoknak felül kell vizsgálniuk ellátási láncaikat az erdőirtás és a jogellenes gyakorlatok kiküszöbölése érdekében információgyűjtés, kockázatértékelés és átvilágítási nyilatkozat benyújtása révén.

A kkv-ként működő kereskedők (melyek a 2013/34/EU irányelv 3. cikkében meghatározottak szerint azok a vállalkozások, amelyek nem lépik túl a következő három kritérium közül legalább kettőt: (i) mérlegfőösszeg: 20 000 000 EUR; (ii) nettó árbevétel: 40 000 000 EUR; (iii) az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszáma: 250 fő) azonban csak a termékekre vonatkozó információk tárolására és azok hatósági ellenőrzés esetén a hatóságnak történő megküldésére kötelesek.

Az EUDR az egyes jogi személyekre vonatkozik, és nem a cégcsoportokra. A dokumentumban kifejezetten rögzítésre került, hogy a mérlegfőösszeg, nettó árbevétel és az alkalmazottak száma az egyes jogi személyeknél döntő, nem pedig a cégcsoport egészére vonatkozóan, vagyis nem lehet konszolidáltan megfelelni a rendeletnek, mint a CSRD vagy az ESG törvény esetében.

Mit szükséges vizsgálni?

A releváns termékek csak akkor hozhatók forgalomba az EU-ban, illetve akkor vihetők ki az EU-ból, ha azok erdőirtásmentesek, és előállításukra az előállító ország vonatkozó jogszabályainak megfelelően került sor. A fentiek teljesülésének megerősítése céljából a rendelet 1. sz. mellékletében felsorolt releváns árukat, ill. az azokból készült releváns termékeket minden esetben kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozatnak (DDS – Due Diligence Statement) kell kísérnie. E „kellő gondosság elvén” alapulva három szempontnak kell megfelelni:

• Információk gyűjtése annak igazolására, hogy a termékek nyomon követhetők (azaz rendelkezésre állnak a releváns áruk és termékek eredetére vonatkozó információk, pl. termesztési területek GPS adatai, a beszállítói és vevői információk); erdőirtásmentesek (vagyis nem olyan helyről származnak, ahol 2020. december 31. után erdőirtás történt volna); betartották a termesztés helye szerinti ország földdel, környezettel, emberi jogokkal, harmadik felek jogaival, a szabad, előzetes és tájékozott beleegyezés elvével, a munkával, a kereskedelemmel és a vámokkal kapcsolatos jogszabályait. Ezek alapján az alábbi adatok begyűjtése kötelező:
  • a releváns termékek kereskedelmi neve és típusa,
  • a fafaj közönséges neve és teljes tudományos neve,
  • a releváns áruk vagy az azokban található releváns termékek jegyzéke,
  • a releváns termékek mennyisége,
  • a fát előállító ország neve és a kitermelés helyszíne geolokációval,
  • a vállalkozás neve, címe, elérhetőségei, ahonnan az áru származik, ill., ahova értékesítésre kerül (kitől vettem és kinek adom el),
  • kellő bizonyosságú információ, hogy a termék erdőirtásmentes,
  • kellő bizonyosságú információ, hogy a terméket az adott ország jogszabályaival összhangban állították elő.

• Kockázatértékelési és kockázatcsökkentő intézkedések megvalósítása – csak azt követően hozható forgalomba a termék, ha a piaci szereplő kellő gondossággal megállapította, hogy legfeljebb elhanyagolható kockázat áll fenn arra vonatkozóan, hogy a termék nem felel meg a rendeletnek (pl. korrupció lehetősége; őslakosok jelenléte kapcsán emberi jogok védelme; erdő állatainak védelme).
• A nagyvállalatoknak jelentéstételi kötelezettségük van a kellő gondossági elven alapuló rendszerükről (pl. kötelezettség teljesítése érdekében tett lépések, kockázatértékelési és -csökkentő intézkedések felsorolása), melyet évente a cég weboldalán szükséges nyilvánosságra hozni.

Fenti információkat az érintett vállalatok kötelesek feltölteni az EU Információs Rendszerébe (e rendszerre hivatkozik a pár napja benyújtott halasztási kérelem, miszerint a 2025. december 30-tól várható óriási terhelést nem lesz képes elviselni). Valamint ún. kellő gondossági nyilatkozat (DDS) kiállítása szükséges minden egyes gyártási tételre vonatkozóan, amit az adatokkal együtt 5 évig meg kell őrizni.

A Bizottság értelmezése szerint nincsen „alsó határ” a felhasználás tekintetében. Tehát ha az adott termék bármilyen kis arányban (akár 1%-ban) is, de tartalmazza a releváns árut, akkor a rendelet hatálya alá tartozik (csak a 100%-ban újrahasznosított termékekkel történő kereskedelem kap felmentést).

Mulasztási következmények

Abban az esetben, ha nem áll rendelkezésre a DDS a termék EU-ba történő belépésekor, az árut zár alá veszi a vámhatóság a szükséges korrekció elvégzéséig és a DDS kiállításáig (ez persze együtt jár az eljárás során a határon történő raktározás és őrzés miatt keletkező óriási pluszköltséggel, mely a vállalatot terheli).
Ha a releváns áru vagy az abból készült releváns termék az EU-n belül keletkezik és DDS nélkül kerül forgalomba, a terméket a hatóság visszahívhatja a boltok polcairól, ill. el is kobozhatja.

Fentiek esetén a büntetés a gazdasági szereplőket terheli kollektív módon, a büntetési tétel pedig a cégek éves árbevételének legalább 4%-a, de az is borítékolható, hogy a felsorolt magas anyagi rizikó miatt a kereskedő partnerek sem fogják átvenni a terméket az adott szállítmányra vonatkozó DDS nélkül a rendelet éles indulását követően.

Szükséges vállalati feladatok, előkészületek

• A releváns termékek beazonosítása a rendelet 1. sz. mellékletében felsorolt vámtarifaszámok alapján.
• Az ellátási lánc átvilágítása a releváns beszállítók azonosításával, a vámtarifaszámok szállítólevélen/számlán történő rögzítésének kérése minden beszállítótól.
• A cégek saját ERP rendszerében (ami lehet akár az SAP, de akár egy Excel tábla is) minden beszerzési tételre vonatkozóan rögzíteni kell a vámtarifaszámokat, mivel ez lesz a kiindulási pont a rendeletnek való megfelelésben. Ha a rendelet 1. sz. mellékletében szerepel az adott VTSZ, a termék EUDR-releváns.
• Információgyűjtés és tárolás módszerének kialakítása – felelősségek és adatgazdák, adatforrások, nyilvántartások kialakítása, esetleges IT fejlesztés (nagyvállalatoknak érdemes az EU piacán fellelhető IT alkalmazások valamelyikét beszerezni, mellyel automatizáltan történik a kockázatelemzés, az adatok EU Információs Rendszerébe történő továbbítás és DDS generálás, ezzel jelentős mennyiségű időt megtakarítva), szakértők bevonása szükség szerint.
• Szükséges erőforrásigény meghatározása – akár IT fejlesztéssel, akár anélkül (vagyis manuálisan) akarják a cégek az adatokat az EU Információs Rendszerébe (EU TRACES) rögzíteni, fontos lesz az ehhez szükséges munkaerőigény felmérése.
• Kellő gondosság elvén alapuló keretrendszer kialakítása – kockázatértékelési rendszer, kockázatkezelés-csökkentési intézkedések, stb. meghatározása.
• Beszállítói szerződések felülvizsgálata, módosítása – az adatszolgáltatási kötelezettség beemelése a szerződésekbe.
• A cég vagy a cégcsoport érintett cégeinek regisztrációja az EU IT rendszerében – a regisztráció során meg kell adni az EORI számot, melyet a NAV-tól lehet igényelni szükség esetén.
• Ellátási lánc szereplőinek edukálása – a rendeletnek történő megfelelés érdekében minden érintett cég érdeke, hogy a beszállítóitól időben megkapja a szükséges adatokat ill. azt is érdemes tudni, hogy az általam értékesített terméket megvásárló cég milyen módon fogja begyűjteni az adatokat, hogy a megrendelések és a szállítások flottul történhessenek.

Fentiekből látható, hogy a rendelet igen bonyolult, annak többszöri elolvasása szükséges minden érintett részéről, hogy eleget tegyen jogszabályi kötelezettségének. Azok a cégek, amelyek még nem kezdték el a felkészülést, célszerű azonnali hatállyal megkezdeni a rendelet tanulmányozását, mert abban az esetben, ha a jogszabály életbe lépése nem kerül elhalasztásra, nagyon kevés idő marad az előkészületekre. Ha pedig megvalósul az egy éves haladék, elég idő lesz minden vállalat számára, hogy utánajárjon a szükséges információknak és kialakítsa a szükséges belső folyamatait.