Az ENSZ 2015-ben elfogadott 17 Fenntartható Fejlődési Célja (Sustainable Development Goals, SDG) globális útitervet ad a szegénység, egyenlőtlenség és klímaváltozás kezelésére 2030-ig. A nonprofit szervezetek világszerte egyre inkább az SDG-k nyelvén kommunikálják munkájukat, hiszen ez univerzális keretrendszert biztosít a hatásuk bemutatásához. Az SDG-alapú hatástérképezés és jelentéstétel nem csupán kommunikációs eszköz, hanem stratégiai folyamat, amely segít a szervezeteknek azonosítani erősségeiket, fejlesztési területeiket és kapcsolódási pontjaikat más szereplőkkel.
A 2024-es globális jelentések szerint az SDG-k elérése kritikus kihívásokkal néz szembe: a célok közel fele csak minimális előrehaladást mutat, több mint egyharmaduk pedig stagnál vagy visszaesést mutat Unsdg | 2024 SDG Report: Global Progress Alarmingly Insufficient, ami a civil társadalom szerepét még fontosabbá teszi.
Az SDG-k, mint globális nyelv
Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai egyedülálló keretrendszert alkotnak, amelyet kormányok, vállalatok, civil társadalom és nemzetközi szervezetek egyaránt használnak. A 17 cél három fő dimenzióra épül: gazdasági fejlődés, társadalmi egyenlőség és környezeti fenntarthatóság. Az SDG-k különlegessége, hogy nemcsak országos szintű célokat fogalmaznak meg, hanem minden szereplőt – köztük a nonprofit szervezeteket is – felhívnak a közös felelősségvállalásra.
Az ENSZ hivatalos 2024-es SDG jelentése The Sustainable Development Goals Report 2024 (https://unstats.un.org/sdgs/report/2024/) részletes képet ad arról, hogy mely területeken van előrehaladás (például a gyermekhalandóság csökkentése, a HIV-fertőzések megelőzése, az energiához és mobil szélessávhoz való hozzáférés), és hol szükséges gyorsított cselekvés (klímaváltozás, béke és biztonság, egyenlőtlenségek).
A Sustainable Development Report 2025 Sustainable Development Report 2025 (https://dashboards.sdgindex.org/) évente értékeli mind a 193 ENSZ tagállam előrehaladását. Az idei rangsorban Finnország, Svédország és Dánia áll az élen. A jelentés interaktív térképei lehetővé teszik, hogy minden SDG-re külön-külön lássuk az országok teljesítményét és trendjeit, ami segíthet a nonprofit szervezeteknek megérteni, hogy saját országukban mely célterületek igényelnek kiemelt figyelmet.
Miért használják a nonprofitok az SDG-ket?
A nonprofit szervezetek számára az SDG-k használata többféle előnnyel jár. Először is, legitimációt és hitelességet nyújt: amikor egy szervezet bemutatja, hogy munkája hozzájárul például az SDG 4-hez (Minőségi oktatás) vagy az SDG 10-hez (Egyenlőtlenségek csökkentése), azt kommunikálja, hogy tevékenysége globálisan elismert prioritásokhoz kapcsolódik.
Másodszor, megkönnyíti a forrásbevonást: sok nemzetközi donor és alapítvány ma már kifejezetten SDG-alapú pályázatokat ír ki, vagy elvárja a jelentkezőktől, hogy bemutassák SDG-kapcsolódásukat. Az Európai Unió, az ENSZ ügynökségek, valamint számos magán alapítvány (pl. Bill & Melinda Gates Foundation, Ford Foundation) programjai expliciten hivatkoznak az SDG-kre.
Harmadszor, javítja a belső stratégiai tervezést: az SDG-khez való kapcsolódás feltérképezése során a szervezetek gyakran felfedeznek olyan szinergiákat vagy éppen konfliktusokat különböző programjaik között, amelyekre korábban nem figyeltek.
Negyedszer, összeköti a helyi és globális nézőpontot: egy kis helyi nonprofit, amely idősek ellátásával foglalkozik, az SDG-k révén megmutathatja, hogy munkája hogyan illeszkedik a globális öregedési trendekbe és az SDG 3 (Egészség és jólét) céljaihoz.
Nemzetközi példák: hogyan jelentenek SDG-alapon a nagy nonprofitok?
Az UNDP (United Nations Development Programme) kimutatása szerint minden befektetett 1 dollár után közel 60 dollár SDG-hez kapcsolódó beruházást mobilizáltak 2022-2024 között, összesen 870 milliárd dollár értékben. Az UNDP évente publikált jelentései (https://annualreport.undp.org/) minden egyes országban végzett projektjüket az SDG-khez rendelik, és részletes mérőszámokat közölnek.
A Vöröskereszt és Vörös Félhold mozgalom globális szinten integrálta az SDG-ket jelentéstételi gyakorlatába. Az American Red Cross 2023-as ESG jelentése kifejezetten a GRI standardok és az SDG-k alapján készült Red Cross publishes second annual Environmental, Social and Governance Report highlighting progress in 2023. A jelentés egyik erőssége, hogy minden tevékenységi területet (katasztrófasegélyezés, véradás, egészségügyi képzések, katonai családok támogatása) konkrét SDG-khez köt, és KPI-okat határoz meg.
Az IFRC (International Federation of Red Cross and Red Crescent Societies) 2024-es éves jelentése (https://www.ifrc.org/our-promise/trust-and-accountability/annual-report) öt stratégiai prioritás mentén szerveződik: Klíma és környezet, Katasztrófák és válságok, Egészség és jóllét, Migráció és kitelepítés, valamint Értékek, hatalom és befogadás. Mindegyik stratégiai prioritást világosan összekapcsolják az SDG-kkel, és minden fejezetben SDG ikonokkal jelzik a kapcsolódást.
Az ICRC (International Committee of the Red Cross) nem jelent közvetlenül SDG-k mentén, de éves jelentéseik adatai felhasználhatók donorok és kormányok által saját SDG-előrehaladásuk mérésére International Committee of the Red Cross and the Sustainable Development Goals – Global Volunteers (https://www.icrc.org/en/report/icrc-annual-report-2023). Az ICRC hangsúlyozza, hogy bár mandátumuk az emberi jogi törvényen (IHL) alapul, munkájuk jelentős átfedést mutat az SDG-kkel, különösen az SDG 3 (Egészség), SDG 6 (Víz), SDG 10 (Egyenlőtlenségek) és SDG 16 (Béke) területén.
Az SDG hatástérképezés gyakorlati folyamata
A hatástérképezés nem egyszeri tevékenység, hanem iteratív folyamat. A gyakorlatban négy fő fázisra bontható:
1. Fázis: Önreflexió és adatgyűjtés
Első lépésként a nonprofit szervezet összegyűjti tevékenységeiről, programjairól, kedvezményezettjeiről és hatásairól szóló információkat. Érdemes bevonni a szervezet minden szintjét: vezetőket, programfelelősöket, helyi koordinátorokat és akár önkénteseket is. Hasznos kérdések:
- Kik a célcsoportjaink?
- Milyen problémákat oldunk meg?
- Milyen szolgáltatásokat, programokat nyújtunk?
- Milyen változást szeretnénk elérni rövid és hosszú távon?
2. Fázis: SDG-megfeleltetés és prioritizálás
Miután a szervezet tisztában van saját tevékenységével, következik az SDG-kkel való összerendelés. Célszerű minden programot végignézni, és megvizsgálni, hogy mely SDG-khez és altételekhez kapcsolódik. Az UNDP SDG Accelerator eszközei (https://sdgpush.undp.org/) és az UNDP Impact Lab platform SDGs Impact through Business: Sustainability Framework for Fatima Fertilizer | United Nations Development Programme segíthetnek ebben a folyamatban, mivel strukturált módszert kínálnak az SDG profil kidolgozásához.
Fontos megkülönböztetni az elsődleges és másodlagos kapcsolódásokat. Egy környezetvédelmi nonprofit számára az SDG 13 (Éghajlat-politika), SDG 14 (Óceánok védelme) és SDG 15 (Szárazföldi ökoszisztémák) elsődlegesek, míg az SDG 4 (Oktatás – ha környezeti nevelést végeznek) vagy SDG 17 (Partnerségek) másodlagosak.
3. Fázis: Mérőszámok meghatározása
Minden prioritásként kiválasztott SDG-hez mérőszámokat kell rendelni. Ezek lehetnek:
- Input mutatók: Mennyi erőforrást fordítunk a célra? (pl. költségvetés, önkéntesek száma)
- Output mutatók: Mit hoztunk létre? (pl. képzések száma, ellátott személyek száma)
- Outcome mutatók: Milyen közvetlen változást értünk el? (pl. hány ember szerzett új készséget?)
- Impact mutatók: Milyen hosszú távú változást értünk el? (pl. javult-e az életminőség?)
Az ENSZ hivatalos SDG indikátorait (https://unstats.un.org/sdgs/indicators/indicators-list/) használhatjuk kiindulópontként, de a nonprofit szervezetek gyakran egyedi, kontextusfüggő mérőszámokat fejlesztenek ki.
4. Fázis: Jelentéstétel és kommunikáció
Az SDG-alapú jelentéstétel több formátumban is megjelenhet:
- Éves hatásjelentés: Önálló dokumentum, amely részletesen bemutatja az SDG-khez való hozzájárulást
- Integrált jelentés: Az SDG-k beépítése a hagyományos éves beszámolóba
- Online dashboard: Interaktív platform, ahol valós időben követhetők az SDG-indikátorok
- Donorspecifikus jelentések: Pályázati jelentésekben vagy donor beszámolókban SDG-hivatkozások
Magyar példa: oktatási nonprofit SDG térképe
Vegyünk egy fiktív, de realisztikus példát: egy magyar nonprofit szervezet, amely hátrányos helyzetű roma gyerekeknek nyújt korrepetálást, mentorálást és ösztöndíjat.
Tevékenységek:
- Hétvégi korrepetálás (matematika, magyar, idegen nyelv)
- Egy-az-egyben mentorprogram (középiskolás mentorok fiatalabb gyerekeknek)
- Ösztöndíj program (tanszerek, étkezés, kirándulások)
- Szülői klub (szülők bevonása, támogatása)
SDG-kapcsolódások:
Elsődleges SDG-k:
- SDG 4.1 (Minőségi alapfokú oktatás): A korrepetálás közvetlenül támogatja, hogy a gyerekek minőségi oktatásban részesüljenek
- Mérőszám: Hány gyerek vett részt a programban? Hány százalékuk javította tanulmányi eredményét?
- SDG 10.2 (Társadalmi inklúzió): A program kimondottan hátrányos helyzetű roma gyerekeket támogat
- Mérőszám: Hány roma gyerek került be középfokú oktatásba? Hány folytatta tanulmányait gimnáziumban?
Másodlagos SDG-k:
- SDG 1.2 (Szegénység csökkentése): Az ösztöndíj és tanszer-támogatás csökkenti a családok költségeit
- Mérőszám: Mennyi pénzügyi támogatást nyújtottunk összesen?
- SDG 5.5 (Nemek közötti egyenlőség): A programban részt vevő lányok aránya és támogatása
- Mérőszám: Hány lány részesült mentorálásban? Hány lány folytatta tanulmányait?
- SDG 17.17 (Partnerségek): Együttműködés iskolákkal, önkormányzatokkal, vállalati partnerekkel
- Mérőszám: Hány partneri megállapodás? Mennyi vállalati támogatás?
Negatív vagy semleges hatások:
- SDG 13 (Éghajlat): Ha a program működéséhez gyakori autós utazások szükségesek (vidéki telephelyek), az növeli a szén-lábnyomot
- Enyhítés: Közösségi közlekedés használata, helyi telephelyek fejlesztése
Kihívások az SDG-alapú jelentéstételben
„Hozzájárulás” (attribúció) problémája: Nehéz bizonyítani, hogy egy gyerek jobb tanulmányi eredménye kizárólag a nonprofit programjának köszönhető, és nem más tényezőknek (családi támogatás, iskolai tanár minősége). Fontos őszintén kommunikálni, hogy a nonprofit hozzájárul a változáshoz, de nem egyedüli oka annak.
Adatgyűjtési kapacitás: Kis szervezetek számára kihívás lehet az adatok gyűjtése és feldolgozása. Kezdetben elegendő egyszerű mutatókkal indulni, és fokozatosan bővíteni az adatgyűjtést.
Túlzott kapcsolódás elkerülése: Csábító lehet minden SDG-t megjelölni, amelyhez bármilyen módon kapcsolódik a szervezet. Ez azonban gyengíti az üzenetet. Inkább kevesebb SDG-re koncentráljunk, de azokban mutassunk mélyebb és mérhetőbb hatást.
Eszközök és támogatás az SDG-térképezéshez
Az SDG Compass (https://sdgcompass.org/) részletes útmutatót ad, bár elsősorban vállalatoknak szól, nonprofit szervezetek is alkalmazhatják.
A GRI (Global Reporting Initiative) útmutatója (https://www.globalreporting.org/standards/sdg-mapping/) megmutatja, hogy a GRI standardok szerinti jelentéstétel hogyan kapcsolódik az SDG-khez.
Az UNDP SDG Push (https://sdgpush.undp.org/) platformja nemcsak térképezést, hanem előrejelzéseket is ad, hogy mely SDG-k közötti szinergiák maximalizálják a hatást.
A B Lab a B Corp minősítési folyamatba beépítette az SDG-térképezést, így a B Corp szervezetek automatikusan látják SDG-profilukat.
Összefoglalva
Az SDG-alapú hatástérképezés és jelentéstétel a nonprofit szervezetek számára egyszerre stratégiai és kommunikációs eszköz. A folyamat négy fázisból áll: önreflexió és adatgyűjtés, SDG-megfeleltetés és prioritizálás, mérőszámok meghatározása, valamint jelentéstétel és kommunikáció. A nemzetközi példák – UNDP, Red Cross/Red Crescent mozgalom, ICRC – mutatják, hogy a legnagyobb nonprofitok már átfogóan integrálták az SDG-ket jelentéstételi gyakorlatukba. A 2024-2025-ös globális jelentések szerint az SDG-k elérése súlyos kihívásokkal néz szembe, ami a nonprofit szektor szerepét még fontosabbá teszi. Az SDG-k nemcsak kommunikációs eszközt jelentenek, hanem közös nyelvet biztosítanak, amely összeköti a helyi munkát a globális célokkal, megkönnyíti a forrásbevonást és erősíti a szervezetek stratégiai pozícióját.
A fenntarthatóság üzleti oldala – ESG, CSR és a jövő cégei – a Fel vagy véve! podcast 66. adásában Illés József beszélgetett Lévai Gáborral, a Scale Impact és a Sustainable Business Academy alapítójával arról, hogyan lehet a társadalmi ügyeket üzleti modellekbe ágyazni, és miként válik a fenntarthatóság és az ESG nemcsak morális, hanem üzleti kérdéssé is.