A napenergia aránya 23 százalékkal, a szélenergiáé tíz százalékkal nőtt az energiamixben. A fosszilis tűzelőanyagokkal fűtött erőművek energiatermelésének növekedése visszaesett; szakértők szerint a tavalyi év fordulópont volt az energetikai szektor szennyezőanyag-kibocsátása terén.
Az Ember nemzetközi think tank friss felmérése szerint 2023-ban már a világszinten megtermelt elektromos energia harminc százaléka megújuló forrásból származott. Ez új rekord – ami a szakértők szerint az energetikai szektor károsanyag-kibocsátása szempontjából is fordulópontot jelenthet: míg a napenergia aránya 23, a szélenergiáé pedig tíz százalékkal nőtt az energiamixen belül, a fosszilis tüzelőanyagokkal működő erőművekből származó energiatermelés növekedése jelentősen visszaesett, alig 0,8 százalék volt.
Az Ember ötödik éve készíti el Global Electricity Review című jelentését. A kutatás elkészítése során 215 ország – köztük a nyolcvan legnagyobb energiaelhasználó – adatait elemezték; olyan földrajzi és gazdasági régiók adatait is figyelembe vették, mint Afrika, Ázsia, az Európai Unió és a G7 országok. A hat legnagyobb széndioxid-kibocsátó adatait külön is elemezték, ők együtt az energetikai termelésből származó károsanyag-kibocsátás 72 százalékáért felelnek.
Egyre fontosabbá válik a nap- és szélenergia
Az Ember kutatói szerint a nap- és szélerőművek robbanásszerű elterjedése “új, az eddiginél jóval tisztább korszakot” nyithat az energiatermelésben. “A világ fordulóponthoz érkezett, a nap- és a szélenergia ma már nem csak arra alkalmas, hogy lelassítsa a szennyezőanyag-kibocsátás növekedését, de a fosszilis tüzelőanyagokat használó erőművek visszaszorulását is felgyorsíthatja” – írják.
A szakértők hangsúlyozzák: a megújuló energiaforrások áramtermelésben betöltött szerepét jelentősen korlátozta, hogy az elmúlt évek szárazságai komolyan visszavetették a vízerőművek energiatermelését – a kieső kapacitást több ország kénytelen volt szénerőművekben előállított elektromossággal pótolni. Ennek ellenére optimisták, mint írják, az előrejelzések szerint több, mint valószínű, hogy 2023-ban tetőzött a fosszilis energiát hasznosító áramtermelő erőművek okozta károsanyag-kibocsátás.
Bíztató tendenciák
2023 volt az első olyan év, amikor a megújuló forrásokból származó elektromos energiatermelés globális szinten harminc százalék fölé ugrott. Ez elsősorban a nap- és szélerőművek elterjedésének volt köszönhető: ezek 2000-ben még csak a globális energiatermelés 0,2, 2023-ban azonban már 13,4 százalékát biztosították.
Az Ember jelentése szerint Kína tavaly élen járt az új nap- és a szélerőművek rendszerbe állításában, előbbiek esetében 51, utóbbiakéban hatvan százalékkal járultak hozzá a globális kapacitásnövekedéshez. A kutatók szerint ha az atomerőművek termelését is figyelembe vesszük, tavaly a világ áramszükségletének negyven százalékát alacsony széndioxid-kibocsátású forrásokból biztosítottuk. Ennek is köszönhető, hogy az energetikai szektor CO2-kibocsátása rekordszintre süllyedt, 12 százalékkal volt alacsonyabb, mint a “csúcsévként” nyilvántartott 2007-ben.
by 
