Így gyógyítanak a városi fák

Egy új tanulmány egyértelmű összefüggést talált a városi közterületek zöldítése és az ott élők egészségi állapota között. A fásítás nem csak az extrém hőhullámok és a levegőszennyezés hatásait enyhíti, hanem a városlakók vérnyomására, stressz-szintjére és általános közérzetére is jó hatással van.

A University of Louisville kutatóinak legújabb tanulmánya szerint egyértelmű összefüggés van a városi közterületek zöldítése és a városlakók egészségi állapota között. A kutatás során több mint hétszáz, a Kentucky állambeli “szénország” szívében fekvő város szegényebb negyedeiben élő ember egészségügyi adatait elemezték: olyan lakókét, akik olyan, jellemzően szegényebb belvárosi negyedekben laknak, ahol az elmúlt években szövetségi támogatással többezer fát és bokrot ültettek el. Mint kiderült, ezeknek az embereknek átlagosan 13-20 százalékkal alacsonyabb volt a vérükben a gyulladásos megbetegedésre utaló markeret aránya, mint azokéban, ahol nem ültettek új növényeket. Márpedig ez komoly eredmény, hiszen a gyulladásos állapot olyan súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet, mint a szívbetegségek, a rák, vagy a cukorbetegség.

A Green Heart Louisville Project nevű, 12,6 millió dolláros zöldítési projekt ötletgazdái szerint a kutatásból egyértelműen kiderült, hogy a városi zöldfelületeknek “gyógyító hatásuk”: csökkentik a stresszt, javítják a vérnyomást és a közérzetet . Louisville régóta az Egyesült Államok legrosszabb levegőminőségű városai között van – de nem csak a szennyező anyagok megkötése, hanem a globális felmelegedés miatt egyre elviselhetetlenebbé váló hőség miatt is fontos, hogy a lehető legtöbb lombos fát és cserjét ültessék el az erre alkalmas telkeken.

Klinikailag ellenőrzött keretek között vizsgálták a zöldterületek egészségügyi hatásait

Aruni Bhatmagar, a Green Heart Louisville Project vezető kutatója és az egyetem környezetgazdálkodási tanszékének igazgatója szerint ez az első olyan kutatás, amely klinikailag ellenőrzött keretek között vizsgálta a városi zöldterületek arányának egészségre gyakorolt hatásait. Mint hangsúlyozza: a 2023-ban indult projekt keretében nem csemetéket, hanem kifejlett, nagyméretű fákat és bokrokat ültettek el, és a telepítésnél nem az esztétikai kérdéseket, hanem azt mérlegelték, melyek azok a negyedek, városrészek, ahol a legnagyobb a levegőszennyezettség.

A fásítás során elsősorban olyan környékeket céloztak meg, amelyek a belvárost körülölelő, az 1960-as években épített 264-es út mellett fekszenek. A felmérésben résztvevő emberek fele évi 50 ezer dollárnál kevesebb pénzből gazdálkodó háztartásokból került ki. Nem véletlenül, hiszen globális trend, hogy az alacsony jövedelmű emberek általában a rosszabb levegőminőségű területeken élnek.

Tudományos alapokon nyugvó tervek kellenek

Nem Louisville az egyetlen amerikai nagyváros, ahol az elmúlt években jelentős zöldítési programokat indítottak: Phoenix és Detroit is komoly erőforrásokat ölt a városi terek élhetőbbé tételébe. Szakértők szerint az átgondolt fásítás nem csak a levegőminőségre és a hőérzetre van jó hatással, hanem az ingatlanárakra is, a tapasztalat azt mutatja, hogy minél zöldebb egy környék, annál jobb áron tudják eladni az ott élők az otthonaikat.

“Bárhova teszünk le egy fát, ott jobb lesz a levegő és enyhül a hőség” – emelte ki Brian Stone, az atlantai Georgia Tech University városi klímalaboratóriumának igazgatója. De mégsem mindegy, hogy hova ültetjük a fákat: mint hangsúlyozta, a legjobb eredményt csak olyan jól megtervezett, adatalapú programok biztosíthatják, amelyek alkalmasak arra, hogy a lehető leginkább szolgálják a közösségek és az egyes emberek érdekeit is. “A városvezetők egyre inkább infrastruktúraként tekintenek a fákra. Olyan közművekként, amelyek telepítéséhez jó átgondolt, tudományos igényű tervek kellenek.”

Hasonló cikkek