Egy friss jelentés szerint az orosz invázió két év alatt legalább 175 millió tonna széndioxidnak megfelelő üvegházhatású gázzal szennyezte a légkört. A harcok mellett a tüzek, a repülőjáratok elterelése, a kényszerű migráció és a támadásokban megrongálódott olaj- és földgázvezetékek is komoly problémát okoznak.
Az Initiative on Greenhouse Gas Accounting of War (IGGAW) kutatócsoport közelmúltban publikált jelentése szerint a 2022 februárjában kirobbant orosz-ukrán háború két év alatt több szennyezőanyaggal terhelte meg a környezetet, mint 175 ország teljes kibocsátása. Szakértők szerint a háború az emberéletek és a gazdasági kár mellett a klímaváltozás hatásait is jelentősen súlyosbítja.
A háború a harcok mellett a nagy kiterjedésű tüzek, a kereskedelmi repülőjáratok elterelése, a megtámadott területekről eredő menekülthullámok, és az energetikai infrastruktúrát – elsősorban a kőolaj- és földgázvezetékeket – ért támadások okozta szivárgások miatt is szennyezi a környezetet. Az újjáépítés karbonlábnyoma is jelentős lesz: a számítások szerint nagyobb károsanyag-kibocsátással járhat, mint maga a háború.
Kilencvenmillió autó éves kibocsátása
A harcok miatt légkörbe jutó szennyezőanyagok között a széndioxid mellett jelentős mennyiségű dinitrogén-oxid és kén-hewafluorid is van – utóbbit a legpotensebb üvegházhatású gáznak tartják. A háború alatt keletkezett kibocsátás mennyisége egészen elképesztő: kilencvenmillió benzinüzemű autót kellene egy éven keresztül megállás nélkül járatnunk ahhoz, hogy ekkora mértékű szennyezést produkáljunk.
A jelentés szerzői megjegyzik: a háborúzó országok mindezidáig nem tartották számon, mekkora klímaköltsége van a hadviselésnek – és általában a hadseregek fenntartásának. A hivatalos adatokat már csak azért is nehéz megismerni, mert sok esetben hadititoknak számítanak, és a kutatók csak ritkán juthatnak el a frontvonalakra. Azt, hogy milyen gazdasági ára van a háborúk okozata kibocsátásnak, érdemben eddig senki sem vizsgálta.
Márpedig komoly ára van: a részben a német és svéd kormányok támogatta IGGAW számításai szerint az orosz kormánynak a háború első két éve után csak a klímakárok után 32 milliárd dollárt kellene fizetnie Ukrajnának. Az ENSZ közgyűlése az Európai Bizottsággal (EB) közösen úgy döntött, hogy Oroszországnak jóvátételt kell fizetnie Ukrajnának a háború miatt. Ennek összegébe a klímakárokat is beleszámítják: a jelenlegi számítás szerint minden tonna, a harcok következtében kibocsátott üvegházhatású gáz 185 dollárnyi társadalmi kárt okoz.
Globális méretű probléma
Lenard de Klerk, az IGGAW-csoport vezető kutatója szerint Oroszország nem csak Ukrajnát, hanem a globális klímahelyzetet is veszélybe sodorja a háborúval. “Ez a »karbon-konfliktus« jelentős, és világszerte éreztetni fogja a hatásait. Oroszországnak fizetnie kell azért, hogy ekkora károkat okoz: nem csak Ukrajnának, hanem a többi országnak is, amelyek kénytelenek lesznek elszenvedni a klímakárok hatásait.”
Az IGGAW jelentésének készítői a világon elsőként becsülték meg egy háború klímaköltségét. Elemzésük szerint:
A kibocsátás harmada közvetlenül a harci cselekményekből származik.
Második harmada a háború lezárultát követő újjáépítés során fog keletkezni.
A harmadik harmada pedig a támadások miatt kitört tüzek, a kereskedelmi légijáratok átirányítása, az energetikai infrastruktúrát ért károk és a menekülthullám miatt termelődik meg.
by