környezetvédelem

A növényi alapú élelmiszereket gyártó cégek érdekvédelmi szervezetének ügyvezetője szerint hosszú távon csak a húsfogyasztás csökkentésével mérsékelhetjük a mezőgazdasági termelés negatív hatásait. Úgy véli, sokszor a környezetvédő szervezetek is rosszul látják át, valójában mit kellene tennünk azért, hogy az élelmezésbiztonság fenntartása mellett is csökkenteni tudjuk a klímaváltozás negatív hatásait. A 2022 novemberében alakult NÉGYOSZ (Növényi Alapú Élelmiszereket Gyártók és Forgalmazók Országos Szövetsége) alig másfél év alatt az iparág egyik legnagyobb, komoly érdekképviseleti potenciállal bíró szervezetévé nőtte ki magát. Ma már tizennégy tagjuk van, köztük olyan nagy hazai és nemzetközi vállalatok, mint Magyarország legnagyobb növényi alapú húshelyettesítő-gyártója, a Pápai Hús, a Naszálytej, a Danone, a Bonduelle – de több civil szervezettel is együttműködnek. "Önszerveződő civil kezdeményezésként indultunk, a NÉGYOSZ a V4 országokban rendezett Plant-Powered Perspectives konferenciasorozat magyarországi ágából nőtte ki magát – mondja Miskolczi István, a szervezet ügyvezetője. – A konferencia megszervezésére a MAVEG-et, a Magyar Vegán Egyesületet kérték fel; az elnökük, Bergovecz László gyűjtött maga köré egy kommunikációban, marketingben, rendezvényszervezésben jártas csapatot, közülük kerültek ki a NÉGYOSZ alapítói is.” A NÉGYOSZ célja, hogy népszerűsítse a növényi alapú étrendet és lehetőséget adjon a gyártóknak a megjelenésre. Klasszikus érdekképviseleti munkát is folytatnak: az érintett szakmai, kormányzati szervezetekkel együttműködve igyekeznek erősíteni a szegmens pozícióit a hazai élelmiszeriparon beül. “B2B, B2C és B2G kommunikációval is foglalkozunk, igyekszünk felhívni a gyártók, a döntéshozók és a fogyasztók figyelmét arra, hogy mivel a növényi alapú élelmiszerek világszerte egyre népszerűbbek, az ezek előállításával, termelésével foglalkozó cégek is egyre fontosabb szerepet játszanak a globális élelmiszerrendszerben. Ez egy olyan új termelői és fogyasztói trend, amire oda kell figyelni” – hangsúlyozza Miskolczi. ”A tagjaink tevékenysége, forgalma jelenjelentős hozzáadott értéket jelent a magyar gazdaság számára” A NÉGYOSZ munkáját olyan jónevű, széles körben ismert és elismert nonprofit szervezetek is támogatják, mint a Maveg vagy az Una Terra Alapítvány. “Komoly lehetőségeket látunk a növényi alapú élelmiszerek népszerűsítésében, elterjesztésében – fejtegeti a NÉGYOSZ ügyvezetője. – A tavalyi SIRHA (A SIRHA Budapest, közép-kelet Európa legjelentősebb nemzetközi élelmiszeripari és HoReCa szakkiállítása – a szerk.) keretében megrendezett Közétkeztetési Versenyen a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetségével (KÖZSZÖV) közösen igyekeztünk ráirányítani a figyelmet a növényi alapú élelmiszerekben rejlő lehetőségekre. A versenyben résztvevő séfeknek az volt a feladatuk, hogy fenntartható alapanyagokból készítsenek egy háromfogásos, húsmentes ebédet úgy, hogy a komplett menüre összesen 850 forintot költhettek. Az elkészült menükelt egy gasztrozsűri bírálta el; büszkén mondhatom, hogy a három általunk mentorállt csapatból kettő döntőbe jutott, és érmet is szerzett. Igyekszünk ilyen és ehhez hasonló módokon is együtt dolgozni a hazai civil és szakmai szervezetekkel; de jó kapcsolatot ápolunk a Hússzövetséggel, a Tej Terméktanáccsal és más élelmiszeripari szereplőkkel is.” Miskolczi hangsúlyozza: a szervezet “lobbiereje” abból táplálkozik, hogy képesek összefogni és integrálni a jelentős növényi alapú élelmiszergyártókat. “A tagjaink tevékenysége, forgalma jelenjelentős hozzáadott értéket jelent a magyar gazdaság számára: ez a mi tőkénk, ezzel a tőkével igyekszünk jól sáfárkodni, amikor azon dolgozunk, hogy a kormányzati döntéshozók körében is hatékonyan képviseljük az érdekeiket. Ez nem a klasszikus, amerikai értelemben vett »lobbitevékenység«, inkább érdekképviseleti munka. A jelek szerint jól csináljuk, hiszen ma már az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkárságán is kikérik a véleményünket.” Sokan az infláció miatt váltottak flexitáriánus étrendre Miskolczi büszke arra, hogy a nagy cégek mellett olyan kisebb, de komoly potenciállal rendelkező cégek is a tagjaik közé tartoznak, mint a Plant Revolt vagy a szakmában igazi magyar sikertörténetnek számító Vega-Farm Food. “Ezeknek a lendületes, újító szellemiségű cégeknek komoly szerepe lehet abban, hogy nálunk is igazán népszerűvé váljanak a növényi alapú élelmiszerek, köztük a tejtermék-helyettesítők, a húshelyettesítők, a halhelyettesítők, vagy más teljes értékű élelmiszerek” – húzza alá. Egy, a NÉGYOSZ által készített idei kutatás soráén a megkérdezett hazai fogyasztók 13 százaléka vallotta magát flexitáriánusnak (javarészt növényi étrendet követő, csak kevés állati eredetű terméket fogyasztó “rugalmas vegetáriánusnak” – a szerk.), két százaléka vegetáriánusnak és csupán egy százaléka vegánnak. Miskolczi István szerint az elmúlt években jelentősen megnőtt a flexitáriánus diétát követő emberek száma Magyarországon, de ez javarészt az élelmiszer-inflációnak köszönhető. “A válaszadók közel hatvan százaléka a megnövekedett árak miatt, 57 százalékuk az állatjólét áldatlan helyzete, 48 százalékuk pedig a növényi étrend pozitív egészségügyi hatásaival miatt fogta vissza a húsfogyasztását.” Mint mondja, hosszabb távon elkerülhetetlennek tartja, hogy még többen térjenek át a flexitáriánus étrendre. “A Világbank nemrégiben készített egy tanulmányt, amelyben az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO adataira hivatkozva azt írták, a globális üvegházhatású gázkibocsátás közel harminc százalékáért az élelmiszertermelés- és forgalmazás a felelős. Lesújtó adat – különösen, ha figyelembe vesszük, hogy ez az arány itthon is 29-30 százalék körül van; nincs mese, valamit tennünk kell azért, hogy fenntarthatóbbá tegyük az élelmiszerrendszereinket.” A NÉGYOSZ ügyvezetője szerint a legfontosabb az állati eredetű termékek fogyasztásának visszaszorítása lenne. “Igaz ugyan, hogy egy teraszos termelésű rizsföld is legalább annyi metánt juttat a légkörbe, mint egy marhacsorda, mégis jóval kisebb a környezeti lábnyoma, elsősorban azért, mert a rizstermesztéshez nem kell további növényeket: takarmányt termelnünk – hangsúlyozza. – A növénytermesztés – például a gabonaipar – technológiáján, körülményein is változtatnunk kell, de ez a jelenlegi formájában sem okoz akkora környezettermelést, mint a tejtermelés vagy az állattenyésztés.” A tartástól a bocsböfögésig Miskolczi István szerint egyre nagyobb szerephez juthatnak az élelmiszertermelésben az olyan nagy fehérjetartalmú hüvelyes-pillangós növények, mint a a szója, a bab, a lencse, vagy a csicseriborsó. “ Ezeknek jóval kisebb a környezeti lábnyoma, mint az állati eredetű termékeknek, és nagyon jó fehérje-, illetve tápanyagprofillal rendelkeznek – mondja. – Lényegében kiválthatjuk velük az állati eredetű fehérjéket: ma már kimondhatjuk, hogy a szakemberek körében csak “protein átállásként” néven emlegetett váltás megvalósítható.” Miskolczi szerint közkeletű tévedés, hogy az élelmiszeripar okozta környezetterhelés túlnyomó részét a csomagolás és a szállítás okozza. “Ma mindenki azt mondja, hogy rövid ellátási láncokban kell gondolkoznunk, ha lehet, a lakóhelyünk ötven kilométeres körzetében termelt, előállított termékeket vásároljunk. Ezt mi is jó dolognak tartjuk: de nem annyira környezetvédelmi, mint inkább belgazdasági, társadalmi szempontból. Azzal nem fogjuk megmenteni a Földet, ha olyan zöldséget, gyümölcsöt vásároltunk, amit a szomszéd községben termeltek – de hatékonyatlan módszerekkel” – mondja. A szakember hangsúlyozza: amit ma közkeletű kifejezéssel “szén-dioxid kibocsátásnak” nevezünk, az valójában több üvegházhatású gáz kibocsátásából áll össze. “Az egyik legnagyobb ilyen szennyező a metán, aminek nyolcvanszor akkora a szén-dioxid együtthatója, mint magának a szén-dioxidnak. Viszont rövidebb a lebomlási ideje, ezért, ha gyorsan szeretnénk csökkenteni az üvegházhatású gázok arányát a légkörben, a metánnal kell kezdenünk. Márpedig a mezőgazdaság metánkibocsátásának egyik legnagyobb forrása az állattenyésztés – arról nem is beszélve, hogy ez az ágazat az ammónia-kibocsátással, az antibiotikum-szennyezéssel, a rossz szennyvízgazdálkodással és még jó néhány környezetszennyező tevékenységgel együtt mekkora károkat okoz az élővizekben, az erdőkben – a bioszférában. Ez egy nagyon komplex, összetett kérdéskör. Ha megnézünk, hogy egyes mezőgazdasági termékek környezetterhelése milyen tényezőkből áll össze, egy többtucat változóra alapozott vevő képletet kell felállítanunk – a tartástól, takarmányozástól a feldolgozáson, csomagoláson és szállításon át a bociböfögésig." Ideje lenne “hústakarékosabban” élnünk A NÉGYOSZ ügyvezetője szerint komoly problémát okoz, hogy sokszor a környezetvédelemmel foglalkozó civilek sem látják át, valójában mekkora problémát okoz a túlpörgetett állattenyésztés. “Ahogy a májusi Zöld OT-n (a hazai zöld civil szervezetek országos találkozóján – a szerk.) tartott kerekasztal-beszélgetésünkben is hangsúlyoztuk: Magyarországon az emberek többsége nem tudja, milyen környezetvédelmi hatásai vannak az élelmiszerrendszerek működésének. Sok esetben a környezetvédő szervezetek is olyan ötleteket, lépéseket támogatnak, propagálnak, amelyek valójában éppen ellentétesek azzal, ami a környezetre nézve jó és hasznos lenne: elég egy rosszul lefordított kutatás, egy félreértett adat, hogy akaratukon kívül is félrevezessék a közvéleményt – jelenti ki. – Világszerte túlzott reményeket fűznek például a regeneratív állattenyésztéshez, azt mondják, nem a hústermelés okozza az igazi problémát, hanem a nagyüzemi állattartás: ha szabadmezős legeltetési módszert használnánk, az fenntarthatóbb lenne. Igen ám, de nem számolnak a demográfiai adatokkal: azzal, hogy a jelen kereslet mellett, ha mint ükapáink, kicsapnánk a marhákat a gyepűre, az ország teljes területe kevés lenne legelőnek. Ilyen módszerekkel a népesség élelmezése nem megoldható.” Miskolczi szerint fontos rábírni a fogyasztókat, hogy “hústakarékosabban” éljenek. “Ma Magyarországon évente átlagosan hatvannyolc-hetven kiló húst fogyasztunk fejenként. Ha szeretnénk pozitív változást elérni, el kel érnünk, hogy évi 15-20 kiló közé – nagyjából a jelenlegi harmadára – csökkenjen a fogyasztásunk.”