Fenntarthatóság kkv szemmel – a VSME keretrendszer a gyakorlatban

A Hungarian Sustainability Professionals Network október 6-i szakmai reggelijén a kis- és középvállalkozások (kkv-k) fenntarthatósági jelentéstételét segítő VSME (Voluntary SME Standard) került fókuszba. A beszélgetés résztvevői vállalati és tanácsadói tapasztalataikat osztották meg arról, hogyan válik a fenntarthatóság kézzelfoghatóvá a kisebb cégek mindennapjaiban.

Kkv-k a fenntarthatósági láncban

Ahogy Yu-Wágner Hanna, a Stradamus Zrt. senior tanácsadója bevezető előadásában hangsúlyozta: a CSRD szabályozás hivatalosan nem érinti a kkv-kat, ám a nagyvállalatok beszállítói láncain keresztül egyre több adatbekérés éri el őket is. Az Európai Bizottság tanácsadó testületeként működő szakmai szervezet, az EFRAG (European Financial Reporting Advisory Group) ezért hozta létre a VSME-t, amely kifejezetten a kisebb vállalatok számára nyújt egyszerű, átlátható keretet a fenntarthatósági jelentéstételhez. Az önkéntes jelentés nemcsak a vevői, banki vagy partnerek felé való válaszadásban segít, hanem piaci versenyelőnyt és ellenállóképességet is adhat.

A „VSME – fenntarthatósági jelentés, ami a kkv-k nyelvén szól” című szakmai rendezvény résztvevői megtudhatták, hogy a keretrendszer két modulból áll: egy alapmodulból és egy átfogó modulból kilenc kiegészítő követelménnyel. A rendszer célja, hogy a kkv-k képesek legyenek strukturáltan, összehasonlítható módon bemutatni fenntarthatósági teljesítményüket – akár vevők, bankok, partnerek vagy hatóságok felé. Egy ilyen jelentés versenyelőnyt és piaci ellenállóképességet is adhat, miközben átláthatóvá teszi a belső működést.

„A kkv-k nem dőlhetnek hátra”

Herner Katalin, a KÖVET Egyesület ügyvezető igazgatója a beszélgetés elején a Davis-féle „felelősség vastörvényére” hivatkozott: minél nagyobb egy szervezet hatalma, annál nagyobb a hatása, és ezzel együtt a felelőssége is. Ugyanakkor a kisebb cégeknek sem szabad hátradőlniük.

„Sokan érzik a felelősséget, és szeretnének a fenntarthatóságért dolgozó vállalati ökoszisztéma hasznos tagjai lenni”. (Herner Katalin)

A VSME egyik legnagyobb előnye szerinte az, hogy nem a kkv-knak kell válogatniuk az adatpontok rengetegében, hanem egy kezelhető, mégis releváns mutatószámrendszert kapnak, amely segíti a gap analysist, azaz a fejlesztendő területek azonosítását.

VSME-tapasztalatok a gyakorlatból

A rendezvény második felében Herner Katalinhoz és Yu-Wágner Hannához kkv-knál dolgozó vállalati szakemberek csatlakoztak egy kerekasztal-beszélgetésre, amelyben a VSME-t a gyakorlatban alkalmazók szempontjait vitatták meg.

A vállalati résztvevők egybehangzóan kiemelték, hogy a VSME-vel végzett munka nem csupán megfelelési feladat, hanem stratégiai önismereti folyamat is. Herner Katalin szerint a keretrendszer segíti az adatpontok közötti eligazodást, és reális alapot ad a fejlődési irányok meghatározásához. A Pátriapharma Kft. fenntarthatósági vezetője, Ódor Erzsébet a „józan paraszti ész” megközelítést emelte ki:

„Ha a cégvezető elkötelezett, az mindent megkönnyít. A VSME-nél fontos, hogy élhető, kezelhető legyen a folyamat – mi a rendelkezésre álló adatokból dolgoztunk, a józan paraszti ész mentén.” (Ódor Erzsébet)

A nagyvállalati környezetből kkv irányba váltó fenntarthatósági vezető hozzátette: az önkéntes jelentés elkészítése belső munka volt, ami szerinte növelte a csapat elköteleződését és azt az érzést, hogy a jelentés a vállalkozás saját teljesítménye.

A Béres Gyógyszergyár Zrt.-nél a tulajdonosok már a kezdetektől célként tűzték ki a fenntarthatóságot. Bár a jogszabályi kötelezettségük időközben elhalasztásra került, a cég mégis folytatta a munkát, fokozatosan építve ki a mutatószámokat és a belső folyamatokat.

„A VSME jó alap a fokozatosságra. Nem ijeszt meg a 800 adatpont, hanem segít azokra koncentrálni, amelyek valóban relevánsak a működésünkben.” (Horváth András, controller és ESG koordinátor)

Feleki Tamás egy családi tulajdonban lévő cégcsoportot (Alfa Proxima-X Kft.) vezet, ahol a fenntarthatóság természetes vállalati érték. A VSME bevezetésekor tanácsadókat is bevontak, akik külső szemmel segítettek strukturálni a folyamatot.

„A tanácsadók rámutattak, mi az, ami már jól működik, és mire érdemes fókuszálni. Például az etikai szabályzatunk hiányzott – ma már ez a mindennapi működés része.” (Feleki Tamás)

Meglepetések és felismerések az önkéntes jelentéstételben

A résztvevők több meglepő tanulságot is megosztottak. Yu-Wágner Hanna szerint sok vállalatnál derül ki, hogy alapadatokat sem követnek rendszeresen, így a jelentéskészítés folyamata egyben belső szervezetfejlesztés is. Feleki Tamás megosztotta a jelenlévőkkel, hogy a cég a nemzetközi zöld minősítés megszerzésére készült, és eközben derült ki, hogy számos társadalmi szempontból már kiemelkedően jól működnek – például nem volt bérszakadék a nők és férfiak között. Példaként említette azt is, hogy évi 4 millió adag szociális ebédet szállítanak ki, és fenntarthatósági szempontból a csomagolóanyagok visszagyűjtése merült fel ötletként. Bár a jogszabályok miatt ez nem volt megvalósítható, a beszállítóval sikerült újrahasznosítható dobozokra váltani.

Kihívások és korlátok

A fenntarthatósági átalakulás természetesen nem mentes a nehézségektől sem. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői szerint a legnagyobb nehézség a forrás- és időigény, különösen, ha a fenntarthatósági munka belső szakemberre hárul. A jogszabályi és technológiai korlátok (például a gyógyszeripari csomagolás vagy az elektromos autók költségei) is gátolhatják az előrelépést. Mégis, a VSME-vel elindult cégek számára a közös tapasztalat az volt, hogy „meg lehet csinálni” – és az önkéntes jelentés valódi hitelességet és piaci előnyt ad.

Herner Katalin szerint a legnagyobb buktató azonban az, hogy a VSME-t még kevesen ismerik. Pedig a rendszer „belépőt jelent a vállalati fenntarthatósági jelentéstétel világába”, és a kisebb cégek számára kézzelfogható, gyakorlatias eszköz lehet a fenntarthatósági teljesítmény fejlesztéséhez.

Miért érdemes elkezdeni?

A kerekasztal-beszélgetés végén minden résztvevő megerősítette: a VSME elsősorban nem adminisztratív teher, hanem lehetőség.

„Most már, amikor a vevőink ESG-ről kérdeznek, nem kell magyarázkodnunk – meg tudjuk mutatni az önkéntes jelentést.” (Ódor Erzsébet)

A VSME tehát belépő szintet kínál a kisvállalatoknak ahhoz, hogy tudatosan, strukturáltan és hitelesen kommunikálják fenntarthatósági teljesítményüket. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a rendszer szélesebb ismertsége komoly lendületet adhatna a magyar kkv-szektornak – hiszen a fenntarthatóság nemcsak felelősség, hanem üzleti lehetőség is.

Csatlakozz a HSP Network következő szakmai reggelijéhez, ahol újabb gyakorlati példákat és inspiráló vállalati történeteket ismerhetsz meg a fenntarthatóság világából!