Az elmúlt napokban – két részletben – elfogadta az Országgyűlés a fenntarthatósági és ESG tematikájú törvények módosításait.
Mint ismert, a különböző EU-s és hazai fenntarthatósághoz kapcsolódó jogszabályok jelentős módosítására került sor, elsősorban a vállalati versenyképesség fokozása, a vállalkozásokat terhelő adminisztrációs terhek csökkentése és a KKV-k védelme érdekében.
A magyar jogrendben két ilyen témájú törvény is van: az egyik a Számviteli törvény (2000. évi C. tv.), amelyben az EU-s fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettséget szabályozta a jogalkotó, a másik pedig az ún. ESG törvény (2023. évi CVIII. tv.), amely egy egyedi, ebben a formájában csak Magyarországon alkalmazott, ESG célú átvilágítást és kockázatkezelést előíró jogszabály (bár Európában is vannak hasonló példák). Most mindkét jogszabály jelentősen változott.
Mire számítsunk a magyar ESG törvény várható módosításaitól? – a szerző a kormány áprilisi bejelentései alapján írt az előttünk álló változásokról
CSRD: két év halasztás és jelentős átalakítás
Az EU 2025. április 16-án kihirdetett döntése értelmében a tagállamoknak át kell ültetni a nemzeti jogba a CSRD (vállalati fenntarthatósági jelentéstételről szóló rendelkezés) további hatálybalépésének 2 évvel történő halasztását. Ennek értelmében a Számviteli törvény úgy módosult, hogy a fenntarthatósági jelentéstételre vonatkozó szabályokat a nagyvállalatnak minősülő, nem közérdeklődésre számot tartó vállalkozásoknak (tehát a CSRD 2. körös vállalatai) első alkalommal a 2025-ös helyett csak a 2027. évben induló üzleti évükre kötelező alkalmazniuk.
Szintén tartalmazza a módosítás, hogy a közérdeklődésre számot tartó KKV-knak (a mikrovállalkozásokat leszámítva) először a 2026. helyett a 2028. évben kezdődő üzleti évükben kell a CSRD-nak megfelelniük, csakúgy, mint a kisméretű és nem összetett pénzügyi intézményeknek (bankoknak), zárt (captive) biztosítóknak és viszontbiztosítóknak, amennyiben a törvényben meghatározott árbevétel , mérlegfőösszeg és létszám kritériumoknak megfelelnek (Emlékeztetőül a kritériumok: 20 milliárd forint árbevétel, 10 milliárd forint mérlegfőösszeg és 250 fő foglalkoztatotti létszám – ezekből legalább kettő meghaladása szükséges a kötelezetté váláshoz.)
A mostani módosítással még nem ért véget a CSRD átalakítása. EU szinten folyamatban van a kötelezetti kör és a kritériumok felülvizsgálata. Várhatóan jelentősen emelkedik a létszámra vonatkozó kitétel (a tervek szerint 1000 főre), ami egyben kötelezően teljesítendő feltétellé válik, így jelentősen csökkeni fog a CSRD hatálya alá tartozó vállalatok száma. Emellett az európai fenntarthatósági jelentési szabványt (ESRS) is jelentősen egyszerűsíteni fogják, csökkentve a jelentendő témák és területek, valamint a kötelezően közzéteendő adatpontok számát. Az új feltételek várhatóan 2025 végén, illetve 2026-ban kerülnek elfogadásra és közzétételre.
Hogy állunk most a fenntarthatósághoz és ESG-hez kapcsolódó európai kötelezettségek reformjával? – a CSRD reformjáról írt a szerző áprilisban
ESG: csökkentés, könnyítés, felmentés a KKV-knak
Ugyan nem a fenti EU-s döntések közvetlen eredményeként, de nyilvánvalóan annak hatásaként a magyar ESG törvény hatályához és tartalmához is hozzányúlt a jogalkotó. A most elfogadott módosítás értelmében az első körben már eddig is kötelezett, közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatok mellett (amelyek definíciója e törvény tekintetében nem változik, tehát a fentebb bemutatott, a CSRD esetében alkalmazott kritériumokkal megegyezik) a második körben, tehát a 2025-ös üzleti évtől kezdődően csak azon nagyvállalatok kötelesek az ESG törvény rendelkezéseinek megfelelni, akiknek a tárgyévet megelőző két évben az éves árbevétele meghaladta a 90 milliárd forintot, valamint az átlagos foglalkoztatotti létszáma az 500 főt, és ezek mellett a törvényben rögzített 26 megjelölt TEÁOR szerinti kategóriákba tartozik a főtevékenysége.
A kiválasztott szektor, illetve tevékenységi kör is tartalmaz némi érdekességet. Elég sok, hazai szempontból jelentős és fenntarthatósági nézőpontból is fontos ágazatot kivettek a törvény hatálya alól: nem kötelezettek ESG szempontú megközelítésre például a mezőgazdaságban, élelmiszeriparban, illetve az építőiparban tevékenykedők. Szintén fura és némileg ellentmondásos, hogy míg a 26 kiválasztott tevékenységi körben benne vannak a pénzügyi szolgáltatások (banki és biztosítói tevékenység), addig ugyanezen intézményeket a törvény első paragrafusában kiveszi a hatálya alól.
A CSRD módosításhoz hasonlóan ez a módosítás csak az ún. második körre vonatkozik, azok a tőzsdei vállalatok, akik már a 2024-es évük tekintetében kötelezettek voltak, a jövőben is azok maradnak, abban az esetben is, ha a megemelt értékhatárokat nem érik el.
Ezekkel a korlátozásokkal drasztikusan csökken az ESG törvénynek való megfelelésre kötelezett vállalatok száma. Az eddigi bő 1000 helyett kb. 110-115 vállalat marad a kötelezetti körben.
A módosító többi része a már korábban megismert pontokat tartalmazza, így például mentesülnek az előaudit alól a 2025-ben első ESG beszámolójukat készítő cégek, kikerülnek az ESG törvény hatálya alól a közérdeklődésre számot tartó (praktikusan a tőzsdén jegyzett) KKV-k, továbbá az ESG törvény hatálya alá eső vállalkozások 2024., 2025. és 2026. évi ESG beszámolójukat nem kötelesek sem az SZTFH-nak megküldeni, sem azt (a társadalmi felelősségvállalási stratégiájukkal együtt) nyilvánosságra hozni.
Nagyon fontos változás a KKV-k ESG adatszolgáltatással kapcsolatos terheinek csökkentése, illetve tilalma is: 2027. június 30-ig a mikro-, kis- és közepes vállalkozások ESG adatszolgáltatásra nem kötelezhetők, sőt, a legkisebb két kategória esetében még az ESG kérdőív kitöltése is kifejezetten tilos, míg a közepes vállalatok legalább önként vállalhatják azt.
Az általam ismert 2022-es adatok szerint, amely ugyan nem a legfrissebb, de feltehetően közel áll a 2025-ös valósághoz, a Magyarországon működő mintegy 900 ezer vállalkozás 99,9 százaléka minősül KKV-nak. Ezek 96 százaléka, mintegy 860 ezer számít mikrovállalkozásnak, további 3,5 százaléka (kb. 25-30 ezer) kisvállalkozásnak, míg középvállalkozásból van a legkevesebb (kb. 5 ezer) az országban. A törvénymódosítás értelmében így az elkövetkező 2 évben közel 10-15 ezer olyan vállalkozás van, aki egyáltalán találkozhat beszállító átvilágítást szolgáló ESG kérdőívvel, feltéve, hogy beszállít egy vagy több ESG-kötelezett nagyvállalatnak.
Önkéntes adatszolgáltatás?
Ez a szabályozás egyébként azért érdekes, mert úgy fest, ezzel a törvénymódosítással a jogalkotó kifejezetten megtiltja a KKV szállítók és azok nagyvállalati vevői közötti teljesen önkéntes fenntarthatósági adatszolgáltatást is, ellehetetlenítve a már meglévő, nem a törvényen, hanem saját elhatározáson alapuló fenntarthatósági szempontú átvilágítási és minősítési eljárásokat is. Ez persze csak a Magyarországon belül lesz hatályos, így semmi sem akadályozza majd a külföldi székhelyű nagyvállalatokat a magyar KKV vevőik nyilatkoztatására, amennyiben azt mondjuk a külföldi anyavállalat teszi közvetlenül.
További módosításokat is tartalmaz az elfogadott törvénymódosítás, ilyenek például az ESG Tanúsítókkal, illetve azok akkreditálásával kapcsolatos szabályok. A módosítás értelmében az ESG jelentések auditját végző tanúsítók akkreditációjáért az SZTFH helyett a Nemzeti Akkreditáló Hatóság lesz a felelős. Emellett pontosítja a törvény a jogosulatlan ESG közreműködői tevékenységet (már a puszta hirdetése, felajánlása sérti a törvényt, nem csak a szolgáltatás nyújtása) és annak szankcióit. Egy várhatóan létrehozásra kerülő állami ESG minősítőről, amely az SZTFH többségi tulajdonában lesz, és a szintén állami ESG Menedzsmentplatformmal kapcsolatban is kerültek be módosítások a törvénybe. Ezek gyakorlati megvalósulása egyelőre várat magára, csakúgy, mint az ESG tanúsítás feltételeinek kidolgozása és a tanúsítói kör akkreditációs feltételeinek bemutatása.
Hol tartunk most?
Itt tartunk tehát a főbb fenntarthatósággal kapcsolatos hazai szabályozásban. Szinte biztosra vehető, hogy még lesznek változások, akár az EU jogalkotási folyamata miatt, akár a magyar ESG szabályok további finomhangolása és a hiányzó szabályok megalkotása következtében, azonban a keretrendszer most adott, a vállalatok ezek alapján el tudják dönteni, hogy vonatkozik-e rájuk a szabályozás, és ha igen, pontosan mi és mikortól, így az érintettek elkezdhetik a felkészülési folyamatot, illetve folytathatják a már megkezdett munkát.
A szerző a Forvis Mazars Fenntarthatósági Szolgáltatások területének vezetője, a Hungarian Sustainability Professionals Network tagja.
by 
