Shared Value koncepció

A Közös Értékteremtés (Creating Shared Value, CSV) egy üzleti koncepció, amelyet először Michael Porter és Mark Kramer mutattak be a Harvard Business Review „Strategy & Society: The Link between Competitive Advantage and Corporate Social Responsibility” című cikkében. Eszerint a vállalatok úgy is érhetnek el gazdasági sikereket, hogy közben a társadalmi szükségleteket és kihívásokat is kezelik, ezáltal értéket teremtve a társadalom számára.

A közös értékteremtés egy olyan menedzsmentstratégia, amelynek célja, hogy a vállalatok mérhető üzleti értéket hozzanak létre társadalmi problémák azonosításával és kezelésével – olyan problémákéval, amelyek összefonódnak üzleti tevékenységükkel.

A CSV modell alternatívát kínál a hagyományos vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) fogalmára. Míg a CSR elsősorban a károk enyhítésére és a „jó vállalati polgár” szerep betöltésére koncentrál, a CSV hangsúlyozza, hogy a vállalatok versenyképességüket úgy is növelhetik, hogy közben javítják a működési területükön élő közösségek gazdasági és társadalmi helyzetét.

A közös értékteremtés keretrendszere

A közös értékteremtés (CSV) egy stratégiai keretrendszer, amelyet a vállalatok arra használnak, hogy gazdasági értéket hozzanak létre oly módon, hogy közben értéket teremtenek a társadalom számára is. A koncepciót Michael E. Porter és Mark R. Kramer dolgozták ki 2011-ben. Alapvetése, hogy egy vállalat versenyképessége és a környezetében lévő közösségek egészsége kölcsönösen függnek egymástól.

A modell lényege, hogy a vállalatok olyan társadalmi problémákat oldjanak meg, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az üzleti tevékenységükhöz – így egyszerre nyerhet a vállalat és a társadalom. A keretrendszer három kulcsterületre épül:

1. Termékek és piacok újragondolása: A vállalatoknak innoválniuk kell, és olyan termékeket, szolgáltatásokat vagy üzleti modelleket kell fejleszteniük, amelyek társadalmi igényeket elégítenek ki – például egészségesebb, környezetbarátabb, vagy a közösségek számára hasznosabb megoldásokat.
2. Termelési lánc hatékonyságának újradefiniálása: A vállalatok növelhetik termelékenységüket, ha javítják az ellátási láncuk környezeti, egészségügyi és biztonsági hatásait – például a hulladék csökkentésével, a logisztika fejlesztésével, az erőforrások hatékonyabb felhasználásával vagy a munkavállalói jólét javításával.
3. Helyi klaszterek fejlesztése: A vállalatok nem elszigetelten működnek, hanem egy-egy „klaszter” részeként – amelybe beszállítók, helyi vállalkozások és más kapcsolódó intézmények tartoznak. Ha ezek fejlesztésébe fektetnek, nemcsak a helyi gazdaságot erősítik, hanem saját hatékonyságukat is növelik.

A kulcs az, hogy az üzleti siker és a társadalmi haladás összefügg. A vállalat akkor teremt gazdasági és társadalmi értéket, ha azokra a területekre fókuszál, ahol ezek a célok találkoznak. Ez jelentősen különbözik a hagyományos CSR programoktól, amelyek gyakran a vállalat fő tevékenységétől elkülönítve működnek. A CSV célja ezzel szemben, hogy a társadalmi fejlődést a vállalati stratégia és működés szerves részévé tegye.

A közös értékteremtés példái

Íme néhány példa a közös értékteremtés (CSV) gyakorlatára:

• Nestlé: A vállalat a kávéellátási láncában felismerte, hogy a rossz gazdálkodási gyakorlatok alacsony terméshozamhoz és gyenge minőségű kávéhoz vezetnek. A Nestlé ezért támogatást és képzést nyújtott a termelőknek (Nespresso AAA Fenntartható Minőségi Program), aminek hatására nőtt a terméshozam és javult a kávé minősége – mindkettő előnyös a Nestlé számára is.
• Unilever: A Sustainable Living Plan célja, hogy a növekedés ne járjon a környezeti lábnyom növekedésével, hanem közben pozitív társadalmi hatást is érjenek el. Például a Lifebuoy szappanmárka kézmosási kampányt indított Indiában, amely csökkentette a betegségek előfordulását – és növelte a termék iránti keresletet.
• Google: A Google termékei – például a Google Search, Google Maps vagy YouTube – világszerte ingyenes információhoz és oktatási tartalmakhoz biztosítanak hozzáférést. Emellett segítik a kisvállalkozásokat abban, hogy szélesebb közönséget érjenek el.
• IBM: Az IBM Corporate Service Corps programja szakértői csapatokat küld fejlődő országokba, hogy társadalmi problémákon dolgozzanak – például az ivóvízminőség vagy a közlekedési infrastruktúra javításán. Ezek a kezdeményezések nemcsak társadalmi hasznot hoznak, hanem az IBM-nek is mélyebb piaci ismereteket biztosítanak.
• Novo Nordisk: A globális egészségügyi vállalat „Blueprint for Change” programja a cukorbetegség jobb felismerését és kezelését célozza, javítva a közösségek egészségi állapotát, miközben bővíti saját piacát.
• Interface Inc.: A szőnyeggyártó cég újrahasznosított anyagokból készít padlólapokat, csökkentve ezzel a kőolaj-függőséget és az ökológiai lábnyomot. Emellett használt halászhálókat vásárol helyi közösségektől, így jövedelemhez juttatja őket és fenntartható nyersanyagot biztosít.

Ezek a példák jól mutatják, hogy a CSV lényege az üzleti tevékenységhez kapcsolódó társadalmi problémák megoldása, amelyből mind a vállalat, mind a társadalom profitál.

Milyen iparágak alkalmazhatják a közös értékteremtést?

A közös értékteremtés (CSV) rugalmas koncepció, amely szinte bármely iparágban vagy szektorban alkalmazható – induló vállalkozásoktól a multinacionális cégekig, termelőipartól a szolgáltatásokig, profitorientált cégektől a társadalmi vállalkozásokig. Néhány példa:

• Gyártás és fogyasztási cikkek: Hatékonyabb és fenntarthatóbb ellátási láncok, környezetbarát termelési folyamatok, társadalmi szükségleteket kielégítő termékek – például a Nestlé és az Unilever gyakorlatai.
• Technológia és szoftver: A technológiai cégek értéket teremthetnek az információhoz való hozzáférés javításával, oktatási eszközök fejlesztésével vagy a kisvállalkozások támogatásával – pl. Google eszközei.
• Pénzügyi szolgáltatások: Bankok mikrohitelek, pénzügyi oktatás vagy kisvállalkozások támogatása révén szolgálhatják a társadalmi célokat.
• Egészségügy: Betegségek megelőzése, a kezelésekhez való hozzáférés javítása, közegészségügyi programok – mint a Novo Nordisk példája.
• Energia és közművek: Megújuló energiaforrások, energiahatékonyság, elérhető megoldások a hátrányos helyzetű közösségek számára.
• Mezőgazdaság és élelmiszeripar: Kistermelők támogatása, fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok, tápanyagban gazdag élelmiszerek elérhetővé tétele.
• Oktatás és képzés: Elérhető oktatási lehetőségek, a munkaerőpiaci igényekhez igazított képzések, készségfejlesztés.

A konkrét CSV stratégiák az iparágtól, vállalatmérettől, földrajzi elhelyezkedéstől és a vállalat kompetenciáitól függenek.

A közös értékteremtés előnyei

A közös értékteremtés számos előnnyel jár a vállalatok és a társadalom számára egyaránt:

• Javuló hírnév és márkaimázs: A társadalmi és környezeti problémák kezelése növeli a fogyasztói lojalitást és vonzóbbá teszi a vállalatot.
• Nagyobb versenyképesség: Az innováció révén a cégek javíthatják piaci részesedésüket és növekedésüket.
• Magasabb dolgozói elégedettség: A társadalmi célokhoz való hozzájárulás növeli a dolgozók motivációját és elkötelezettségét.
• Erősebb közösségi kapcsolatok: A helyi közösségek támogatása hosszú távú üzleti sikert biztosíthat.
• Kockázatkezelés: A társadalmi és környezeti kihívások proaktív kezelése csökkentheti az üzleti kockázatokat.
• Befektetői vonzerő: A fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevő befektetők számára vonzóbb lehet a CSV-t alkalmazó vállalat.
• Új piacok elérése: A hátrányos helyzetű csoportokat célzó termékek új vevői szegmenseket nyithatnak meg.
• Fenntarthatóság: A nyereség és a társadalmi/környezeti jólét összekapcsolása hosszú távon is fenntarthatóvá teszi a vállalat működését.

A CSV révén a vállalatok saját erőforrásaikat, szakértelmüket és innovációs képességüket használhatják fel arra, hogy pozitív társadalmi hatást érjenek el, miközben üzleti teljesítményüket és fenntarthatóságukat is növelik.